Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-11 / 8. (3339.) szám
6 iCH ^ .—jaaiii ...................................................... 1 934 Január 11, csütörtök. mmm/áaemwK-smaassinammmtimm Szabó Antal nagykállói igazgató- tanitó negyven évi munkával feltámasztotta a kállai kettőst Az ősi magyar táncot ma már 25 pár járja s ugyanannyi tanulja Sir szélén álló öreg emberek mutatták meg a kutatónak, hogy táncoltak Bocskay hajdúi Debrecen, január eleje. Nagy leálló, a régi, híres hajdufészek a ,.kállai kettős14 révén került be a magyar szellemi hagyományok kincsesházába. Valamikor Káló volt a hajdúság mentsvára. Négy százholdas területen feküdt egykori vára melynek gátjait, mocsaras várárkait éppen most találták meg néhány farkasveremmel. Aki egyszer ezekbe a karókkal bélelt farkasvermekbe esett, annak nem kellett parádés temetés. Ott pusztult el, de fegyverei, felszerelése dacolt az idővel s ottmaradt múzeumi tárgynak. Most szedegetik össze nagy buzgalommal. Megtörték a hajdúk erejét, hősies ellenállását is s lerombolták a káliói várat. Tömérdek téglájából sok zsellér- és kurtanemesi hajlék épült Kálién és környékén. Mi maradt meg a régi múlt emlékeiből, ami nem kő, tégla, régi metszet, hanem mozgás és élet? Megmaradt egy olyan becse® néprajzi emlék, amely már három alkalommal ejtette ámulatba méltó csodálkozásba a magyar főváros közönségét. Ez a megmaradt emlék pedig a híres, neves „kállai kettős44. Az a neves magyar tánc, melyet egykor hajdú- táborokban s városok falain belül fenekedé nagy kedvvel és hangos dáridók mulatságain elmulaszthatatlan szükséggel táncoltanak az ősök. Naigykálilőn mutattuk be először óriási érdeklődés mellett, szép sikerrel. De nem terjedt túl a város határain, megmaradt helyi sikernek. Csak három évvel ezelőtt, a „Gyöngyös bokréta44 előadásain került az országos figyelem központjába a kállai kettős, amelyet ősi káliói népviseletben, eredeti betanulásban mutattunk be. Ma ott tartunk, hogy 25 pár táncolja pompásan, szépen, olyan kedvvel e szeretettel, ami biztosítja, hogy többé nem fog feledésbe menni ez az ősi magyar tánc ... Párbeszédes táncdráma Gyermekkoromban láttam táncoló székely fiatalokat. Feieselgeltek fiuk s lányok, versben, rigmusban hetykéikedtek s azt a hatást tette rám az ilyen tánc, mintha a magyar életét, szenvedélyeit, minden érzelmét belevinné legszebb, legősibb szórakozásába, nemzeti táncába s nemcsak a test váltakozóan szilaj, majd méh tóságteljes mozgásával, hanem a szó, a dal erejével is a táncban fejezné ki legbensőbb énjét. Amit most látunk, ilyen dramatizált élet. Két cigány adja a muzsikát, ez az egész zene. Most három pár áll fel bemutatóra, a többi körbeáilja s ők énekkel kísérik a táncot. Az ujságiró tolla nem pótolhatja a hangos híradót. Ami most kövelkezik, azt nem olvasni, látni és hallani kell. A párok szemben állanak fel. Valahonnan messziről, nagy, nagy méssziiségből zeng fülünkbe a dallam. Mélységes fájdalom s ősi szilajság harsog benne..• A táncoló nők kezdik az éneket: A leányok siránkoznak: Hogy szeretem, mégis megcsalt... Egymást érik a kecses, andailgó figurák. Most kissé hevesebb a szemrehányás: Csalfa voltál, az is maradsz, Csak magadra haragítasz. Pedig könnyen vigasztalhatsz, Ha megölelsz, megcsókolgatsz. Replikáznak a legények: Még fittyet hány nékem lelkem, Amióta üres zsebem, Még elfordul tőlem kincsem, Pedig ö tart a bilincsen. Táncostromra indulnak a legények, de nem sikerül. Indulatba jönnek: Sem kötője, sem szoknyája, Csak a sápadt két orcája, •> Mégis csak azt mondogatja, Szeret is, nem is, ihajja... Csak az emlék... „Kállai kettős44 név alatt a mi nemzedékünk szókincsében már csupán az emléke maradt meg eunek a táncnak-, Tinignein a „Gyöngyös bokréta44 fővárosi bemutatóján három évvel ezelőtt hat pár ellánoolta. És ma már 25 pár tánco lja s legalább még ennyi pár tanulja a híres hajdú táncot. De táncolhatja is, hiszen minden vitán felül áll, hogy ez a tánc egyik legrégibb és legősibb maradványa a magyar táncnak Feltámasztják a múltból,,. Az iskolaépületben tanitgatja a fiatalságot az ősi táncra Szabó Antal igazgató, maga is hajduivadék, a szoboszlói 1-oivashajduk közül- ő támasztotta fel a múltból az ősi magyar táncot s érdekesen mondja el, hogyan sikerült ez neki: — Negyven esztendővel ezelőtt kezdtem el kutatni a kállai kettős után. Már akkor jóformán csak emlékek voltak az egykori tánc egyes részei. Táncolni pedig senkisem táncolta. Töredékek maradlak fenn. ezeket kellett aprólékos munkával összeállítani. Akkor még sokan éltek Káli Ón olyan öregek, akik valamikor, fiatalkorukban még táncolták a teljes táncot. Hetven-, nyolcvanesztendős emberekkel, asszonyokkal s férfiakkal kezdtem beszélni a dologról Akadtak, akik emlékeztek egyik vagy másik strófájára a versnek, amire a táncot ropták. Majd biztattam az Öregeket, próbálják eljárni. Mert az elbeszélés kevés ahhoz, hogy megismerje és megtanulja az ember az ilyen táncot. Hetven-, nyolcvanéves emberek, akik már a sir szájánál állottak, eljárták a kedvemért a táncot. Bemutatták. Lassan, tempósan, de bizonyos régi, ősi tűzzel. így sikerült összeszednem a tánc egyes figuráit. Egyszer az ágyból kelt fel egy öreg férfi, hogy megmutassa azt a táncot, amelyet ő valamikor fiatalos hévvel járt el évtizedek előtt. így sikerült a pusztulástól megmentenem ezt a néprajzi értéket. Harmincnyolc éve és ma... 1805-ben már ott tartottam, hogy néhány fiatal pár betanulta a kállai kettőst. Ezzel megmentettük az enyészettől, mert ezek az elfő párok évtizedes nagy szünet után megteremtették a hidat a múlt s a jövő között. Felülről fu az őszi szél, Zörög a fán a falevél, Ugyan bakám, hová lettél, Már két este el nem jöttél... Apró mozdulatokkal járják a táncot s arcuk mimikája fejezi ki érzelmeiket. A lányok szemében mélységes bánat, szemrehányás lobog, míg a férfilegények mosolyognak, öntelt, kedves, legénykedő hetykeséggel. Az első táncmozdulatok után az ének végén kecses mozdulattal próbálják a legények megérinteni az előlük kiugró leányok kezét, majd hangos rikkantással visszavonulnak: Ha te úgy, én is ngv ... A leányok: Már két este sem jöttél, Talán a verembe estél... A legények bizonykodnak: Nem estem én a verembe, Véled estem szerelembe. Majd andalgó lépések: Véled estem szerelembe, Tudod, kedves vagy szivembe. A lányok nem hisznek: De te engem nem szeretet, Csak éppen, hogy kecsegtetői. A legények hangos kurjantással kétszer kiáltják: Dehogy is nem, nagyon is ... A leányok jobbra, balra andalgó lépésekkel éneklik: Ugyan mondd meg, mit gondoltál, Mikor velem indultál? Persze, hogy ravasz dologra gondoltak a legények: Nem gondolok én egyebet, Kapok csókot nemcsak egyet. A lányok szemrehányással felelik: Tegnap este mentem lesbe, Valaki ült az öledbe. A legények: Akárki ült az ölembe, Csak te voltál a szivembe. A leányok észreveszik, hogy baj van, nem lehet feszíteni a húrt. Engesztelő hízelgéssel közelednek: Ha hü maradsz mindig hozzám •.. Megbocsátok kedves rózsám, Most már átölelik egymást s úgy táncolnak. A legények hűséget Ígérnek: A templomban szent esküvel, Kötlek össze életemmel. •. A leányok megbékéltek: Addig innen rózsám nem mégy, Mig ez a gyertya el nem ég... A legények rá dupláznak: A másik is mindjárt elég, A szerelem mégsem elég. Most fokozódik a szenvedély. Gyorsabb tempójú az ének, gyorsabb a tánc: Kincsem, komámasszony, rossz asszony, Adj egy marok lencsét, Melyért cigányasszony, rossz asszony, Mondjon jó szerencsét. ♦ Ki sem merek menni, Kapum elé kiállni, Mert mind azt mondják, Hogy a szerelem bánt. * _ Beteg vagyok én szörnyen, Meg is halok én könnyen, Érted kedve® rózsám, Elhervad az orcám. Most végződik a tánc egy körrel, amit lábhegyező, toborzó, folyton fokozódó tánckedvvel járnak: Nem vagyok én senkinek sem adósa, É/l még az én feleségem édesapja, édesanyja, Meg annak az apósa, anyósa, Eb fél, kutya fél, mig az ipám, napom él... És ezzel végződik a tánc... Az ember behunyja a szemét. Egy pillanatra inegelevenediik a százados magyar műit, Kallói legények és lányok varázsolják vissza félig pogány, félig keresztény énekükkel, muzsikájukkal, de minden izében keleti, őspo- gány táncukkal. Törvényjavaslat a magánalkaimazottak szolgásat! viszonyairól IX. közlemény. 49. §. A kereseti tevékenység korlátozására vonatkozó megállapodás érvénytelenné válik, ha a munkaviszonyt a munkaadó hibájából szakították meg ég ha az alkalmazott egy hónapon belül írásban közli a munkaadóval, hogy a szerződést magára nézve kötelezőnek nem tartja. Ugyancsak érvénytelenné válik a konkurrencia- záradék akkor is, ha a munkaadó az alkalmazottnak komöly ok nélkül felmond s nem kötelezi magát arra, hogy a korlátozás tartama alatt az alkalmazottnak az illetményeket fizetni fogja, vagy ha tényleg nem fizeti, bár a fizetésre kötelezte magát. Szerződéses bírság a koiüíurrenciazáradéKnál 50. §. Ha az alkalmazott szerződéses bírságot helyezett kilátásba a konkurrenciazáradék be nem tartása esetére, úgy az alkalmazott csakis a szerződésileg kilátásba helyezett bírságot követelheti meg s nem követelhet semmi esetben sem további kártérítést. A bírónak jogában áll a szerződéses bírságot leszállítani. — A kereseti tevékenység korlátozására vonatkozó konkurrenciazáradék hatályosságához megkivántátik, hogy az irásbelileg is megállapittassék. Az Qzemiufaldonos változása 51. §• Ha munkaadó üzemét elidegeníti, vagy bérbeadja, úgy az véleményezendő, hogy a szolgálati viszony tovább tart változatlanul, ameny- nyiben azt a változást követő egy hónapon belül az uj munkaadó nem mondta fel törvényes felmondással. — Az előbbi munkaadó kezeskedik a műk a viszony azonnali felbontásából eredő kárért egészen addig az időpontig, amikor a szerződés szerinti, vagy törvényes felmondási határidő eltelnék, ha az alkalmazott az uj tulajdonostól szabályszerű felmondást kapott volna. Ha azonban az alkalmazott adott felmondást az uj munkaadónak az első hónapban, úgy az előbbi munkaadó kártérítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a munkavállaló azért lép ki, mert szolgálati kötelezettségei és szolgálati viszonyai jelentősen megváltoztak, vagy ha a távozásra az uj tulajdonos személyé- ., ben rejlő okai voltak. — Ha az alkalmazott az uj munkaadó szolgálatában marad, úgy a régi ^ munkaadó a jövőbeli illetményekért nem kezeskedik. Az uj munkaadó azonban a régi munkai adóval együtt egyetem1 ebesen és elválaszthatatlanul kezeskedik az üzem átvétele napját előző egy évben az alkalmazottnak járó illetményekért, amennyiben ezek az illetmények a szolgálati szerződésekből, illetve az alkalmazottak szóbeli közléseiből az üzem átadása előtt k;mntnthatóan kitűntek 52. §. Ha a munkaadó meghal, úgy a halál napját követő egy hónapon belül a munkaviszonyt törvényes felmondással akár az örökösök. akár az alkalmazott felbonthatják. Ameny- nyiben az alkalmaztatási viszony ilyen módon a munkaadó örökösei Utal a szerződéses munkaidő előtt, vagy a felmondási határidő előtt volna felbontva, usry az alkalmazottnak a korai felbontásból származó kár térítésére van ioénvt, amennviben az alkalmazottnak nem sikerült más alkalmazást taélnia. A javaslat második — rövidebb — része a tanoncok faun-ka viszonyait szabályozza. (Folytatjuk.) — Több miiló év múlva felrobban a Hold. Londonból jelentik: Sir James Jeans angol csillagász az augo] királyi akadémián tartott előadásában kifejtette, hogy több midé év múlva a hold a föld vonzókörébe kerül A hold ekkor először tojásalakuvá válik, majd darabokra robban és a töredékek a föld körül fognak forogni, aminek következtében a földet éppen olyan gyűrű fogja körülvenni, mint most a Saturnust. Jeans szerint a legtöbb bolygón nem található sem állati, sem növényi életnek semmi nyoma, mert nincs oxigénjük. Legfeljebb a Mars oxigén készlete tehet lehetővé némi szerves életet, noha a légkör ott oly hideg, mint az olvadó jég A Marson látható csatornák elméletét Jeans a képzelet világába utalta. Ha tényleg csatornák volnának, mondotta, akkor a vonatok nem lehetnének egyenesek. A Mernir hőmérséklete körülbelül 650 fok Celsius, úgy, hogy folyői legfeljebb olvadt ólomból lehetnek- A nap 270.000 mérföld magas lángoszlo- pokat lövel ki. melyek messze bevilágít iák a világűrt A nap súlyát 2,000 000 000.000.000. 000.000.000-000 tonnára becsülik
