Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-11 / 8. (3339.) szám

Német nyelvtudás nélkül ? (d) A tanév elején egy miniéziteri rendelet tö­rölte a néme-t nyelvet a kötelező középiskolai -tantárgyak sorából. Tudjuk, hogy - a. francia nyelv kedvéért. Nem azért, mert talán a francia nyelvterület földrajzilag közelebb esne hozzánk, vágy hogy a francia kulturvil ággal a kereske­dettől életben és magánéletünkben sűrűbb érint­kezésben volnánk, mint a kétféléi is szomszédos némettel, avagy hogy tán több francia élne Csehszlovákiában mint német, nem ezekből az okokból, hanem külpolitikai számításból. Az első szemeszter vége felé vagyunk, néhány nap vá­laszt ej a félévi bizonyítvány-osztástól, vessünk egy futó pillantást, iskolás fiainkra, akik állító­lag nem az iskolának, de az életnek tanulnak: vájjon az élet, a mindennapi, gyakorlattá, élet eddig igazolta-e s általában igazolhatja-e a fönti tiszteletre méltó pedagógiai számítást? Éppen most olvassuk egy délszlovenszkói lap­ban, hogy egy nyugdíjas németszakos magyar tanár a magyar reálgimnázium ifjúsága számá­ra magántanfolyamét hirdet. A német nyelvnek magánúton való tanulása divattá vált nemcsak itt, banegn más helyütt is, alhol magyarok lak­nak. Legérdekesebb azonban a dologban az, hogy a cseíh szülök k érzik azt a hátrányt, amely a német nyelvnek a kötelező tantárgyak közül való törlésével geyrmekeiket terheli s ezért a tevékeny és hasznos önsegély útjára lép­tek s maguk szervezik meg a német szülőkkel égy étértve a legolcsóbb módon gyermekük szá­már^ a nyelvtanulás lehetőségét: a csere-órák rendezésével. Ez persze a nagyvárosok speciális előnye, csak ott lehet tömegesen megszervezni a cséreóráikat a kölcsönösség alapján, családi körben, ahol jelentékeny számban él az a nem­zetiség. amelynek nyelvét el akarjuk gyerme­künkkel saijáttábtatmi. Prágában például a Mezi- národni aluiaba mtládézi (Internationaler Jugend- dienst) szervezete végzi a közvetítést a cseh és német szülők között g a sikeres közvetítés után eséh fiú családjánál eltöltött órák a cseh nyelv, a pémet család körében töltött séta, vagy játék­órák pedig a német nyelv játszi begyakorlásá­nak az óráivá válnak a két ,.cseregyerek“ szá­mára. Sőt. ez a rendszer a mechanikai nyelvtu­dáson fölül még mélyebb személyi kapcsolato­kat is létesít a két nemzet, ifjú sarjai között, ami a jövőben váló együttélésre nézve igen értékes tényező. (Hogy más példát ne említsünk: a né­piét nyelv kedvéért a késmárki líceumba irat­kozott gyermek-Szent-Ivány József és a fiatal Nitseb Audor között egy életre szóló fegyver- barátság fejlődött ki a diákélet, szép éveiben s ez a. barátság m<a egyike azon legértékesebb szálaknak, mely a szepesi német és a sziovén- szkói magyar kisebbséget a közös kisebbségi munkára egybeftizi.) Az iskolai tanrendből tö­rölt német, nyelv elsajátítása körül igy segíte­nék magukon a. cseh szülők. Szükségét, látják annak, hogy magánúton, a család keretében pó­tolják azt, amit az iskola nem adhat. A sziovenszkói magyar kisebbség fiai szá­mára a német nyelv tudása csaknem olyan, fontos, mint az államnyelv tudása. Bármennyi­re világnyelv nyugaton a francia, Középeurópa nemzetközi nyelve 1 etaga dhatatlárral a német,. Attól eltekintve, hogy a köztársaság lakossá­gának csaknem 30 százaléka ugyancsak né­met. A német nyelv háttérbeszoritá,fsának szem­betűnő következményei közé tartozik az, hogy a magyar diákság egyre kevesebb számban lá- togatja a német főiskolákat. Ez teljesen indo­kolt. jelenség a jogi és a bölcsészeti szakon, azonban az .orvosi és mérnöki szakban csak a német nyelv középiskolai mellőzésének ma- gywrázható. A magyar fajra különben jelem­Pontot tettek a Reichstag-affér után... Lefejezték Van dér Lubbét Az elitélí ii'o’só pillanatai - A világot váratlanul érte az ítélet gyors végrehajtása — Kötél helyeit bárd- Ml less a felmentettekkel * — Lipcse, január 10. Hivatalosan jelentik: A leydéni Maxinus van dér Lubbe, akit a bi­rodalmi bíróság negyedik büntető szenátusa 1933 december 23-án halálra ítélt, szerdán reggel fél nyolc órakor a lipcsei tartományi bíróság udvarán bárddal lefejezték. Az Ítélet végrehajtása akkor történt, amikor nyilvánva­lóvá vált, hogy a birodalmi elnök nem él ke­gyelmi jogával. A nemzet] szocialista párt illetékes köreinek közlése szerint a hazaárulás és gyújtogatás miatt elitéit Lubbet tulajdonképpen fői kellett volna akasztani. A párt illetékes köreiben azonban az a vélemény kristályosodott ki, hogy ezt a rendkívül megalázó halálnemet csak közönséges és aljas motívumokból cse­lekvő hazaárulók és népárulók érdemük ki. Lubbe nyilvánvalóan gonosz tette ellenére meggyőződésből és nem más okból cselekedett s igy nem akasztották föl, hanem lefejezték. Természetesen a balálnem megváltoztatását nem lehet a büntetés enyhítésének tekinteni. Lubbe mindvégig apatikus maradt Tegnap késő este közölték Lubbeval, hogy a birodalmi elnök visszautasította kegyelmi kérvényét, Lubbe ugyanolyan apatikusan balír Van dér Lubbe. A tárgyalás ada-tt készült- rajz. gr ezt a közlést, mint ahogy az egész bíró sági tárgyalás alatt viselkedett Arra a kérdés­re, vajjön meg akar-e gyónni, nem válaszolt, úgyszintén arra a kérdésre sem, vájjon van- nák-e különleges kívánságai. Ma reggel hat órakor az elítéltet fölkeltették és kivezették a fogház udvarára. A kivégzés­nél megjelent Werner főállamügyész, Bünger, a lipcsei birodalmi bíróság elnöke, a legfelső bí­róság három képviselője és az állam kikül­döttei. Lubbe kivégzése meglepetés-! jelent az egész világ számára. Általában senki sem várta, hogy a titokzatos hollandus, — akit ugyan a birodalmi gyűlés épületében talál­tak a tűz alkalmával és aki bevallotta bűnét, de akit még sem tartattak képesnek arra, begy egyedül cselekedjék, — ily hamar lefe­jezik. A szakértők a por tárgyalása alatt meg­állapították, hogy í/übbe nem követhette el egyedül tettét- (Lubbe az ellenkezőjét mon­dotta.) A köpimupieta vádlottakat felmentet­ték s igy ismét felmerült a kérdés, hogy kik lelhettek Lubb© segítőtársai. A külföld azt várta, hogy Lubbe később, esetleg évek múl­va, ha más körülmények közé keiül, nyilat­kozni fog égről a kérdésről. A gyors kivégzés következtében ez a lehetőség egyszer s min­denkorra megszűnt. Emlékezetes még Lubbe magatartása a há­rom hónapig tartó por folyamán Kihallgatá­sánál az apa tikos németalföldi semmire sem válaszolt. Az elnök csak nagy üggyel-bajjal tudott tőle egy igent, vagy nemet kicsikarni- A legkritikusabb kérdésekre Lubbe ..nem tií4om“-pial5 vagy „nem mondhatom meg“-gel válaszolt. Ha a többi vádlottat hallgatták ki. vagy a tanuk beszéltek, Lubbe apatikusan ült. a helyén, mélyen előre hajtott fejjel és összekuszált hajjal. A hozzá intézett kérdé­sekre nem válaszolt és a mellette ülő fegy- (házőr kénytelen volt oldalba lökni és fölegye- nesiteui, hogy reagáljon a kérdésekre. Orrá­ból és szájábó] állandóan nyál folyt és védő­ügyvédje, Seufert dr többször megtörülte zsebkendőjével Lubbe orrát. Az ötven tár­gyalást nap alatt csak egyszer élénkült föl a vádlott, majdnem vidáman jött a terembe, emelt fővel nézett körül, mosolygott és több­ször félbeszakította a tárgyalás unalmas me­Van (Jer Lubbe ismét csak apatikusan hall­gatta, amikor néhány pillanattal halála előtt felolvasták előtte a halálos ítéletet. Arra a ké: jé«re, vájjon nyilatkozni akar-e, a fejét rázta. Majd engedelmesen és minden kényszer nélkül követte a hóhért a bitófa alá, ahol egy pap fölolvasta a szokott imát. A kivégzés 3Ó másodpercig tartott. Van dér Lubbet tegnap este az orvosok új­ból megvizsgálták és megállapították, hogy szellemileg egészséges. petét Akkor hangosan azt kiáltotta, hogy nem látja be, hogy miért hallgatnak ki annyi ta­nút. Ö és csak egyedül ő gyújtotta fői a biro­dalmi gyűlés épületét. A többi vádlott ártat­lan. Sürgette az Ítéletet és követelte, hogy ; kivégezzék­Akarata most teljesedett. Lubbe apatikus állapota állandó vita tár­gyát alkotta a világsajtóban. Sokan azt a/ ál­lítást kockáztatták meg, hogy Lubl>e1. scopo- lamimial megmiérgezték. nehogy valódi bűn­társait megnevezhesse. Mások szerint Lubbe mániákus őrült, akire nézve jellemző az ál­landó görnyedt fejbartás. Miüt ismeretes, a birodalmi gyűlés épüle­tének felgyujtásával kapcsolatban külön tör­vényt boriak a birodalomban, amelyet lex- Lübbenak neveztek el és amely 1033 január 31-ig visszamenőleg halálbüntetést oszt ki minden olyan politikai bűntettért (gyújtoga­tás, zendülés), amelyet eddig csak börtön- büntetéssel büntettek. A berlini hollandi kö­vet tiJtakozott Lubbe tervezett kivégzése el­len, de a német kormány napirendre tért a holland tiltakozás fölött. A felmentett bolgárok sorsa Prága, január 10. Dr. Iván Sekanina prágai ügyvéd, aki hónapok óta foglalkozik a Reicbs- tag-pörrel, tegnap este Berlinbe utazott, hogy a belügyminiszternél interveniáljon a fölmen­tett bolgárok ügyében. Sekanina bizonyságot akar kapni, hogy mikor helyezik szabadlábra Dimitrovot, Popovot és Tanevet. Lubbe megoldatlan rejtélye cn ző a. nagy nyelvkészség, a csehszlovákiai ma­gyar kisebbség intelligenciája számára viszont egyenesen életszükséglet a szlovák mellett a német, nyelv tudása is. Épp annyira életszük­séglet. amennyire a francia nem az. Ha ma. az első félév tapasztalata: után az iskolai kor­mányzat megszavaztatná a magyar- szülőket, melyik nyelvet' akarják kötelező tantárgynak: a franciát- vagy a németet, kétségtelen, hogy valamennyi, a gyakorlati élet szükségletét kö­vetve, habozás nélkül a németre szavazna. A demokrácia tulajdonképpen közakarat, a több­ségi akarat uralma. Az iskolaügyi kormányzat reprezentánsai gyakran hivatkoznak a tanügyi demokrácia Gomenius által hirdetett elveire. Nos, itt egy kérdés, amely üy*® demokratikus i szellemű, s ezen felül tisztán pedagógiai és nem politikai szempontú megoldást igényel. Tessék megszavaztatni az iskolák mellett levő demo­kratikus szerveket, a szülők értekezleteit és ha a többség — amit mi szentül hiszünk — a német, nem pedig a francia nyelv méM-tt fog­ja! állást, akkor teljesítsék. a többség óhaját. A demokrácia nevében. Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: P r á g aJL P a n s k a ylicc 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450. £ SZlOVeilSzkÓi rUSZinSZkÓl mCLgljarSCLg J ~Tce nTS félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt . .» . ^ Prága 1L, PanskA ullce u m etnetei­képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOllll/CCll TldpilCLpjO. Telefon. • ^ 8ŰRGÖNYCIM HÍR IflP PRflHfi Sjjryes flzám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké 8 <3339) SZám " C****r**l( * ~ ,934>an"ai

Next

/
Oldalképek
Tartalom