Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-09 / 6. (3337.) szám

'PR&<IM-A\a.<AaR.- H1RLAP 1954 Január 9 kedd. Társadalmi Élet # Az olsószelii ov. népiskola tanulói Stark Sándor ig.-tanító vezetésével szép karácson y- Ja-üinnepólyt rendeztek a szegény tanulók tankönyvellátásának javára. Az ünnepély az e<v- templomban folyt le, mely zsúfolásig meg­telt az érdeklődő szülőkkel. Az ünnepély mű­sorát Stark igazgató beszéde, a gyermekek szavalatai 'és énekszámai töltötték ki. A gyűj­tés eredményeként 50 szegény tanuló kapott tankönyvet. — Az ev. kultúrkör leány szak­osztálya az épülő kulturház javára karácsony­kor, t valamint Szilveszter és Újév napján szí ni el őad ást rendezett. A sikerült előadást Baross Béla tanító rendezte. * * * — A magyar nemzeti párt pozsonyi szerve­zetének karácsonya. Pozsonyból jelentik: A magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete a karácsonyi ünnepek alkalmából a párttagok, a magyar és német őslakosság adományaiból jelentős segélyeket nyújtott a rászorulóknak. Összesem száztíz család részesült öt-ihusz kilo- gram liszt- és vegy-es élelmiszeradományban, kétszázíbarminc család kapott ötven-száz kilo- gram szenet, ezenkívül igen sok játékszert, ruhaneműt és egyéb hasznos ajándékot osz­tottak ki elsősorban a munkanélküliek és azok családtagjai között. Az adományok összegyűj­tésénél és kiosztásánál jelentős munkát vég­zett a höjgyosztály és a közelmúltban meg­szervezett munkásosztály is. A pártszervezet jóvoltából szeretetadományokban részesül­tek nemcsak a pozsonyi, hanem a zabosi, li­getfalusi, aulieseli és főnévi magyar Ínsége­sek is. — Négy és félmillió frankért árverezték el Dolly Jancsi ékszereit, Párizsból jelentik: Párat­lan érdeklődés mellett folyt le a Drouot szál­lodában Jenny Dolly, a világhírű magyar szárma­zású revüsztár ékszereinek és gyöngyeinek elár­verezése. Az árverésre nemcsak Európa és Ameri­ka nagy ékszgrészcégeinek megbízottai és neves műgyűjtők jöttek el, hanem felvonult a pársi tár­saság is, hogy jelen legyen a közkedvelt Dolly Sis- tersek egyikének önkéntes aukcióján. Világvi­szonylatban is nagy értékű szebbnél-szebb ékszerek kerülitek kalapács alá. Az árverés mindvégig a leg­nagyobb izgalomban folyt le e az árverezők per­cenként ezer és tízezer frankkal hajtották fel az árakat. Egy huszonhat karátos brilliáns, amelyrek kikiáltási ára százötvenezer frank volt, 595.000 frankért kelt el. Egy ötvenegy karátos briliáns­ért nem kevesebb, mint 1,635.000 frankot fizet­tek. Jenny Dolly gyöngysorai 500.000, 145.000 és 130.000 frankkal találtak vevőre. Egy brilliáns kollier 443.200 frankkal, egy negyven karátos smaragd 206.000 frankkal, kelt el. GaJby Deslys egykori híres fekete gyöngynyak éke, amely leg­utóbb Jenny Dolly birtokában volt, 76.000 frank­kal ta-lállt vevőre. Az egész árverés mindössze három éra hosszat tartott. A bevétel 4.6 millió frank volt xx Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természetes „Ferenc Józsefi ke- eeTüviz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az­által, hogy a bél,tartalmat kíméletesen távo­lítja el — Doha nytelvajók kalandja a vámőrökkel. Tornaijáról jelentik: A sajtos zen tkirályi vámőr­ség egyik őrjárata, a múlt éjszaka ellenőrző kőr­útján a határszakaszon gyanús alakokkal talál­kozott. Az illetők a vámőrök láttára egy közeli ezalmakazalban rejtőztek el. A pénzügyőrök körülfogták a kazalt és így sikerült a három tagból álló társaságot: Koszorú János, Virág Árpád és Virág Dezső magyar állampolgárok személyében ártalmatlanná tenni, akik a kel­lemetlen kelepcébe jutva kénytelenek voltak a magukkal cipelt hatvan kiló leveles-dohányt ki­szolgáltatni. A dohányt a póruljárt tolvajok Szabó józsef sajtószentkirályi lakos pajtájából zsákmányolták. Minhármukat átadták a tornai­jai járásbíróságnak. — Automata telefonközpontot kap Pőstyén is. Pőstyén,bői jelentik: Nagyszombat és Nyitra után Pest yent is felszerelik automata-telefon­központtal, amely révén lehetséges lesz éjféli tizenkét óráig a telefonálás. Mind a három városban március elsején már működni fog az uj telefon- A költségek meghaladják a 2 millió koronát, mely összeg a munkakölcsőn- ből nyer fedezetet. — Pozsonyban egyelőre nem lesz felhőkarcoló. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi Köztársaság-téren az ismert Manderla- bentcscég háztelket akart eladni a .Jepa“ nevtt áruháznak. Ezen a telken az áruház ..felhőkarco­lót" épített volna. A közelmúltban hozott törvény szerint az egységáras üzletek nem terjeszkedhet­nek, igy a Jepa uj fiókokat nem létesíthet, ennek következtében kútba esett a pozsonyi felhőkarco ló építésének terve is. Törvényjavaslat a magánalkaitnazottak szolgálati viszonyairól Vili. közlemény. A 42. paragrafus a természetbeni lakás kiürítésről art rendeli el, hogy & kiürítésnek az alkalmazott halála után egy hónapon belül meg kéll történnie, ha az alkalmazottnak saját háztartása volt, miig ha nem vezetett saját ház­tartást, úgy a lakás két héten belül kiürítendő. A munkaadó azonban megkövetelheti, hogy a lakásnak legalább egy része kiürít tessék e az elhunyt utódjának rendelkezésére bocsáttassák. Ha az alkalmazott a szolgálatból felmondás alapján, vagy azonnali hatályú felmondás alap­ján távozik, köteles a természetbeni lakást azon­nal rendelkezésre bocsátani, ha saját háztartást nem vezetett; ha háztartást vezetett, úgy a la­kás egy részét nyomban, az egész lakást pedig 14 napon belül köteles átadni. Komoly betegek és betegágyas nők a lakás elhagyására addig nem kényszeríthetők, amíg az egészségük ártal­ma- nélkül nem tehetik meg Elszámolás 43. paragrafus elrendeli, hogy amennyiben az alkalmazott elszámolásra köteles, úgy szol­gálatból való kilépés esetén az elszámolást fö­lösleges halogatás nélkül megejteni köteles és ezzel egyidejűleg kötelee a munkaadónak át adni a kezelésére bizott vagyontárgyakat, dol­gokat, okmányokat, iratokat s más hasonlókat A munkaadónak jogában áll az elszámolást a szolgálati viszony tartama alatt is bármikor megkövetelni s az alkalmazottra bizott dolgo­kat, okmányokat, értékeket s hasonlókat bár­mikor megtekinteni, vagy visszakérni. Az elszá­molás megejthetése végett, az alkalmazottnak joga van az üzleti könyvekbe s okmányokba betekinteni, amennyiben a bejegyzések és ok­mányok az ö tevékenységére vonatkoznak. Ml állás keresése A 44. paragrafus az alkalmazott részére azt a kedvezményt biztosítja, hogy a munkaadó a felmondás esetén a felmondás napjától uj állás szerzéséig az alkalmazottnak megfelelő szabad időt kötéleg adni álláskeresés végett és pedig más megegyezés hiányában hetenkint legfeljebb s átlag két félnapot. Bizonyítottan rendkívüli szükség esetén, mint amilyen a más községben való bemutatkozás, az alkalmazottnak megfe­lelő több szabad idő is adandó. Az alkalmazott ezt az időt más célra, nem használhatja fel, kü­lönben a munkaadó a további szabad idő adását megtagadhatja. Az alkalmazotté szabad időkben szolgálta illetményeire vonatkozó igényét nem veszíti el. Szolgálati bizonyítvány A 45. paragrafus szerint a munkaadó a szó' gálati viszóny befejezése esetén az alkalmazott­nak írásbeli bizonyítványt köteles adni az al­kalmaztatás idejéről s minőségéről. A bizonyít­ványban tilos oly tényeket állítani, amelyek ar alkalmazottnak a.z uj állás szerzését megnehe­zítenék. Ha az alkalmazott az alkalmaztatás tar­tama idején kíván ilyen bizonyítványt, vagy egy kiállított bizonyítvány merísmétlését kéri, úgy az költségére neki kiadandó. Óvadék A 46. paragrafus a szolgálati óvadékról a következőket rendeli el. Ha a felek közös meg­egyezése szerint szolgálati óvadék helyeztetett letétbe, úgy az az üzemben nem használható fel s oda nem fektethető be. Az óvadék az alkal­mazott nevén pénzintézetben helyezendő él. A pénzintézet közös megállapodással választandó A letétbe helyezésnek azzal a megkötéssel kell történnie, hogy a folyó kamatok az alkalmazot­tat illetik, míg a tőke csakis « munkaadó és al­kalmazott közös elhatározásával, vagy bírósági határozatra adható ki. Az így elhelyezett, óva­dékért a munkaadó nem kezeskedik 47. §. Ha az alkalmazott elszámolásra van kötelezve s a reábizott dolgokat visszaadni kö­teles, vagy ha a munkaadónak az alkalmazottá1 szemben kártérítési igénye van, úgy a munka­adó az óvadékot a munkaviszony befejezése után is visszatarthatja mindaddig, amíg az el­számolás szerint járó összeg, vagy a visszaszol- náltatandó dolgok, vagy a kártérítés összesbe bíróság határozat alapján vagy közös megegye­zés alapján nem fizettetett meg. Az alkalmazott kívánságára, az óvadék a hátralevő időre bírói letétbe is helyezhető. Amennyiben a.z óvadékot azért helyezték letétbe, hogy bizonyos munká­latok megfelelően lesznek keresztülvive, ugv befejezésekor nagyobb, úgy a komkirrrenciazára,­SzroHÁZ-KördW-KöbTURA.. Harmincéves az uj magyar ceciliánus mozgalom, amely purifikálja az egyházi zenét s fel­színre hozza a rég eltemetett értékeket Budapest január 8. (A P. M. H. munkatársától.) A katolikus egyház tizenkilenc százados fennállá­sa során soha sem zárkózott el a művészet egyik ágában sem a fejlődéstől. Ezt az igazságot a legszembetűnőbben mutatja az ópiíőmüvéezetnek az egyházi építészetben való alkalmazása. Az ókeresztény bazilikastiluetój a hipermodern szakul yatápusig mindenfajta stílus­ban épültek és épülnek a templomok, az egyház álláspontja csak azt kívánja meg, hogy a művé­szet minden megnyilatkozása az egyház életében a magasztos célnak szolgálatéiban álljon, Isten di­csőségét hirdess-e e a hívők lelki emelését mosdit- sa elő. A katolikus egyháznak ez a haladó felfogása érvényesül a zenére váló vonatkozásban is. Nem zárkózik el az egyház a legmodernebb ze­nei irányzattól sem, csakhogy megkívánja az egyháziae jelleget. Nem emeli fel a szavát a leglodemebb, az ultravioletten túli muzsika eben sem. Az egyházi zene elbírálásánál két szempontnak kell érvényesülnie. Az egyik az, hogy az egyházi zene a liturgiába való legtökéletesebb bekapcsolódás, a, másik szempont pedig m. hogy az egyházi zenében is a lehető legmagasabb mű­vészi színvonalnak kell érvényesülnie. A két szempont harmonikus egybekapcsolódása teremti meg az igazi egyházi zenét, míg bármelyik szempont hiánya megfosztja ettől a jellegétől. Bachnak, miséje, Beethoven missa solemniee például szellemében nagyszerű liturgikus muzsika, ám gyakorlati felhasználásuk lehetetlenség, hi­szen a mi Bea s-olemnis előadása másf él óráig tart. Ezek az örökéletü, áhitatott keltő zenei mester­művek tehát a gyakorlati ács ág szempontjából ali- turgikusak. Magyarországon harminc esztendő óta az egyházi zene kultusza terén figyelemreméltó mozgalom bontakozott ki, amely ugyan még nem jutott zenitjére, de máris nagyszerű eredményeket termelt. Énnek a mozga­lomnak rövid ismertetése céljából beszélgetést folytattunk Demény Dezső főtisztelendő úrral, a Szent István Bazilika országos hírű karnagyával. Demény főtieztelendő ur a következőket, mon­dotta: — Régebben mináiunk is érvényesült az a túlzó német ceciliánus irányzat, amely az egyházi zené­nek csupán egyik alkotó elemét, a liturgikus szempontot vette figyelembe, viszont a másik ha­sonlóan lényeges elemet: a művészi szempontot elhanyagolta. Liturgikus szempontból teljesen megfelelő műveket alkotott ez az Irányzat, de mű­vészi tekintetben alkotásainak nagy-része csapni­való volt. A reform mináiunk harminc esztendővel ezelőtt kezdődött X. Pius pápa 1903-ban kiadott „Motn pr.oprio^-jának hatására. Ez a körlevél a gregoriánus énekben állapítja meg az egyházi zene ideálját s minden más muzsikát aszerint értékel, mennyiben alkalmazkodik a Gre­gorián szelleméhez. — Mináiunk az Országos Magyar Cecília Egylet vette kezébe a mozgalom irányítását s most olyan fejlődés kezdődött, amelyet méltán nevezhetünk a katolikus magyar egyházi zene reneszánszá­nak. Ez a mozgalom a Gregorián szellemében végzi purifikáló munkáját. Az egyesület élén Schvoy Lajos székesfehérvári püspök áll, míg ügyvezető elnöke Harmat Artúr, a belvárosi templom kar­nagya. — Ennek a mozgalomnak keretében megindult a régi magyar egyházi zene kincseinek felkutatá­sa s a feledésbe merült, elvesztett értékek művé­szi feldolgozása. Különösen Harmat Artúr végzett ezen a téren úttörő munkát, aki kódexekben, ős- nyomtatványokban fáradhatatlan buzgalommal búvárkodott s többszáz ősrégi rngyar egyházi éneket fedezett fel, amelyeket idáig senki sel ismert. A legrégibb egy­házi énekünk különben, egy Szent István király­ról szóló ének, amelyet Bogisich Mihály fedezett fel. Ez az ének a 12-ik vagy 13-ik századból való. — Hogyan ment ez a nagyszerű kincs fele­désbe? A IL József kezdeményezte jozefinista irányzat temette el olyan alaposan, hogy másfél század­ba tellett, amíg újra felszínre bukkant. A jozefinista irányzat alatt müvészetileg rendkívül értékes kompozíciók, Haydn Józsefnek és Mihály­nak müved terjedtek el templomainkban s ezek teljesen kiszorították a régi magyar egyházi zenéi, Sajnos, még ma is inkább ezek vannak divatban, mint a kibányászott e művészileg tökéletes for­mába hozott régi magyar alkotások. — De mozgalmunk már diadalmasan halad előre. Budapest székesfőváros összes templomaiban 0 a székesfehérvári meg pécsi egyházmegye terü­letén teljes mértékben érvényesül e tovább halad előre. Nagy erkölcsi sikere volt december 26-án rende­zett hangversenyünknek. Ez alkalommal a Zene- akadémia nagytermét zsúfolásig töltötte meg a közönség. Áhitatt-al hallgatták meg a programot, melynek első felében egyes Gregorián, Palesztrua és Caldera szerepelt, míg a második részt gyö­nyörű régi magyar karácsonyi énekek alkották. Ezek Bárdos Lajos és Deák—Bárdos György mű­vészi feldolgozásában kerültek bemutatóra. — Az egyházi zene reneszánszának főképvise­lői az említett Bárdoson és Deák—Bárdoson kívül Kerté.jsz Gyula, Korányi György, Halmos László és Demény Dezső, Bárdos Lajos és Kertész Gyula | kiadásában „Magyar Kórus“ címen kitünően szer- * kesztett folyóirat jelenik meg. (*) Zathureczby Ede hangversenyei. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Zathureczky Ede, a kas­sai származású nagy hegedűművész, legközelebbi hangverseny-programjáról a, következőket mon­dotta munkatársunk előtt: „Január 8-án a buda­pesti filharmonikusokkal az Operaházban lesz egy bérleti estem, melyen Dohnányi vezényel. Ja­nuár 10-ón Bartók Bélával együtt Nyíregyházára Tándulunk le, ahol ezenáta-estét adunk. Ennek a.z estének külön érdekessége, hogy a Kreutzer szo­náta mellett Bartóknak néhány uj kompozícióját mutatjuk be. Január 16-án Nagykanizsán játszom Herz Ottóval, azután ötbetes szünet következik, majd február 22 én Luganóban adok hangversenyt az ottani filharmonikusokkal, akiket ez alka­lommal Huibay Jenő fog vezényelni. Ezt a hang­versenyünket az összes svájci leadók is közvetítik. Márciusban Varsóban játszom ugyancsak az ottani az óvadék nyomban visszaadandó, ha a munká­latokat- jóváhagyták. Az elszámolást fölösleges huzavona nélkül kel felülvizsgálni s jóváhagy­ni, vagy kifogásolni^ a munkálatot ugyancsak fölösleges huzavona nélkül kell felülvizsgálni. Koithurrsnclaxáraúék 48. §. Az oly megállapodás, amely szerint a munkavállaló a munkaviszony befejezése után kereseti tevékenységben korlátozva volna, az alkalmazottra nem kötelező, ha 1. az alkalma­zott a szerződés kötésekor nem volt önjogu, vagy ha 2. nem volt módja és alkalma betekin­tést nyerni munkaadója üzemi és üzleti titkaiba, vagy, ha 3. az alkalmazott illetményei a mun­kaviszony befejezésekor az évi 18 ezer K-t nem haladták meg- —- Ha a, fizetés a munkaviszony ! fiJmharmonikusok bérleti estjén, Milánóban Bar- j tók Bélával együtt szonátaestünket ismételjük meg s valószínűleg Hágában és Amsterdamba® is játszom még a koratavasszal". (*) A kassai Kazinczy Társaság első kulturestje. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Kazinczy Tár­saság hénfőn este rendezte meg az idei szezónban első kiulturestjét a Lőcsei-ház emeleti nagytermé­ben. A jólsikerült est műsorán dr. Kövess Illés fő- szerkesztő, megismételte „Három eperjesi fiú útja a Marsba" címen tartott nagysikerű eperjesi elő­adását, Li'bay Ica két operaáriát és két dalt éne­kelt Jancsó Árpád zongorakiséretével, Szalámin Baba pedig Mécs-, Ábrányi- és Várady-verseket szavalt a részéről megszokott művészettel. A szép­számú közönség a szereplőket sok tapssal jutal­mazta és több ráadásra késztette a két művésznőt. dák kötelező, amennyiben 1. az üzleti, vagy üzemi titkok megóvására szolgál, különösen ha az alkalmazottnak módja volt azokba betekin­tést nyerni, 2. amennyiben a koríátozás csak a munkaadó termelési vagy üzleti szakmájából! tevékenységre vonatkozik s a munkaviszony be­fejezése után egy évnél hosszabb időt nem ha^ lad meg, 8. amennyiben a. záradék az aíkalmai­zott életfenntartását, az üzem tárgyát, helyét és idejét illetőleg túlságosan nem neheziti meg. — A második bekezdés 2. pontjában említett egy évi idő közös megállapodással öt évre emel hető, ha a. munkaadó kötelézi magát, hogy az alkalmazottnak az egy évet meghaladó időre a Legutóbb neki fizetett illetményeket tovább fizetni fogja Folytatjuk % 8 WfSriT”~vfy-,y V V-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom