Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-09 / 6. (3337.) szám
1954 január 9, kedd«irk<m-Mag4mr-hiri»a]? VÍZUMOT Magyarországba Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar H!rlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17„ IL (Central passage). Ilyen útlevelek meghosz- szabbiíását Is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská ul. 12., III. em. Ki vállalja ezt a szerepet? Kerestetik egy ember, elszánt és kemény legény, aki egy betöltetlen szerepet elvállal. A pályázók „Biztos siker" jelige alatt jelentkezzenek London, Newyork és Hollywood legelőkelőbb szabóinál, akik most adtak feleletet arra az égetően sürgős kérdésre, hogy kiket tartanak a világ legjobban öltözködő embereinek- Mialatt folyt a szavazás, történt egynémely olyan dolog, mint a francia vasúti szerencsétlenség és az osse- ki bányakatasztrófa, továbbá Simon találkozott Mussolinivel és a Chauíemps kormány állítólag megrendült Stavisky Jóvoltából — ez azonban nem zavarta a derék szabókat, akik hosszú tanácskozás után megállapodtak abban, hogy a legjobban öltözködő emberek az angolok és az amerikaiak, de ezek közt első helyen áll Lord Cholmondeley, aki nemcsak arról nevezetes, hogy az embert a ruha teszi, hanem arról is, hogy nevét senki sem tudja helyesen kiejteni. Ez két olyan egyéni tulajdonság és veleszületett szellemi erő. hogy megérdemli a világ első szabóinak elismerő okiratát és azt, hogy most már róla fogják rebesgetni, amit eddig a walesi hercegről mondtak. A herceg cserben hagyta a divatot, a ruha nem érdekli, inkább a sport és legfőbb ideje volt körülnézni az unatkozó nagyvilágban, ahol bányák robbannak és Stavinskyk üzleteket bonyolítanak le, hol akad még egy jónevü gentleman, arbiter elegantiarum: modern Petronius elefántcsontpálcikával a tömeg feje felett. Ez a nemes lord nyerte el az első dijat, amely elismerésből és egy nagy' ruhatár megrendelésének a kötelezettségéből áll. De rajta kiviil volt még néhány bankár, aztán Menjou és Sir Austin Chamberlain, kik szintén megálltak a helyüket: a szabók előtt. A walesi herceg tehát kibukott, A j szabók nem akarták tovább tűrni hallatlan tétlenségét és vétkes indolenciáját, amely már-már j veszélyeztette a legfontosabb probléma megöl- j dását: ruhakirályt kellett választani. Rönnyü uj | királyt trónra emelni, de nehéz az ámuló néppel elhitetni, hogy ez az uj király, akit tisztelni kell és akinek minden mellénygombja „szent" parancs. Lord Cholmondeley nem is bizonyult alkalmasnak erre a királyságra, mert könnyű volt a walesi herceg nevét kiejteni, de a lord neve szörnyű nehéz és nem válik soha „köztudattá". A londoni, newyorki és hollywoodi szabók tehát uj választást fognak rendezni. Kerestetik egy elszánt ember, aki egyrészt vállalja az öltözködés fejedelmének a szerepét, másrészt van olyan név, hogy elfelejti velünk Staviskyt és Ossekeí Simont és Mussolinit. Kerestetik egy modern Petronius, aki öltözködni és mosolyogni tud, miközben Néró Róma lángjainál rekedt énekével rémiígette a bomlásnak indult világot. n. p., Budapest, január 8. (Budapesti ezerkeeztőeégünk telefonjelentéee.) Az al&ógödi vaeutállomáfi félreeső helyén az egyik vasúti alkalmazott megtalálta a felesége által meggyilkolt Bognár István koponyáját és mindkét alöó karját A hulla- részek papirba voltak csavarva 6 ugyanolyan henteeszatyorba voltak helyezve, amilyenben Bognárné a hulla egyéb részeit hordta szét, A fejen lőtt seb s azonkívül kemény tárggyal okozott sérülés nyoma látható. A koponyát ma boncolták fel s berendelték az áldozat néhány jó ismerősét és barátját. Valamennyien a leghatározottabban felismerték Bognár István fejét. A leletről a gyilkos asszonyt is értesítették, de ez tovább is cinikusan tagad s folyton hajtogatja: — Lehetetlen, hogy az uram feje volna., bizonyára másé lesz, én a Dunába dobtam. Még éleiben volt... Bognáruét. egyébként ma újabb kihallgatásnak vetik alá. A megtalált hullarészek felboncólása vezetett annak megállapítására is, hogy az áldozat valami nagyon erős altató szert vett be, vagy az asszony kevert ilyet ételébe és hogy Bognár még életben volt, amikor az asszony feldarabolni kezdte a magatehetetlen testet Szenvedő nőknél a természetes Ferenc József keserüviz könnyű, erőlködés nélkül való bélkiürülést idéz elő és ezáltal sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. női betegségekre vonatkozó tudományos irodalom több megalkotója írja, hogy a „Ferenc József" víz kitűnő hatásáról a saját kísérletei alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüz!etekben kapható. Bognár István Alsógödön talált fejében három golyó van. A golyók revolverből erednek, bár Bognárné folyton vadászfegyverről beszélt. Miután Bognárné ezenkivlll állandóan azt. hajtogatja, hogy a fejet bedobta a Dunába, nyilvánvaló, hogy nem mond igazat, és hogy a revolvert, amellyel a gyilkosságot elkövette, elrejtette. A levágat lej odisszeája Bognárné pénteken a gyilkosság titán a váci járásbíróságon volt, miután férje a jogtalan ingatlaneladás miatt eljárást indított ellene közokiratba misitás cimen. Valószínűnek tartják, hogy Bognárné akkor magával vitte a férje fejéit a szatyorban. Egy ismerőse, aki vele utazott, megkérdezte, mit visz a szatyorban. Bognárné azt válaszolta, hogy a fehérneműjét. Miután a bíróságon azt közölte, hogy férje nem jöhetett el, rövid kihallgatás után elbocsátották. A járásbíróságról visszautazva Budapestre Bognárné Aleógödön leszállt és ott rejtette el a fejet. Ugylátezik, hogy a hullarészeket Vácon akarta elrejteni, de nem talált alkalmas helyet „Szent Isten, az apám feje" Az Alsógödön talált fejet és két kart az adagi | hullaházba helyezték el, ahol azt a kiváncsiak i egész tömege szemlélte me. Eljött oda Bognár tizennégy éves reálgimnazieta fia s amint a boncasztalon a fejet meglátta, hangos zokogásba tört ki s így kiáltott fed: — Szent Isten, ez az apám feje! A fiút csak erőszakkal tudták elvinni a borzalmas látvány színhelyéről. Bognárné újabb kihallgatása sorá.n makacsul kitart azon állítása mellett, hogy a férje fejét a Dunába dobta. Eme vallomásával szemben azonban az ismerősök egész tömege felismerte Bognár fejét 6 igy a hatóságok nézete szerint a tévedés ki van zárva. I Nedeczey János I . város I _________I díszpolgára, a Sohönborn-u radaloin nyugalmazott jószágkor- mányzója, volt országgyűlési képviselő, a magyar éra alatt udvari tanácsos, Munkács képviselőtestületének és városi tanácsának hosszú időn át volt tagja s a megelőző választási ciklusban alpolgármestere, hosszas betegeskedés után nyolcvankét éves korában Munkácson elhunyt. Fiatal korában Munkácsom iigyvédkedett, majd a Bereg-Munkácsi Takarékpénztár jogtanácsosa, utóbb igazgató- sági elnöke volt. Fiatalon került a magyar országgyűlésbe mint a munkácsi kerület képviselője. A kerületet négy cikluson át képviselte. Országos szereplése mellett különösen szülővárosának közügyéit szolgálta önfeláldozással és áldozatkészséggel. Ruszinszkón nevét számos alapítvánnyal és közintézmény megszervezésével tette maradandóvá. A háborúban mint helyettes miniszteri biztos és a Vöröskereszt munkácsi vezetője szerzett érdemeket főleg az egészségügy és a járványok leküzdése körüli kiváló szolgálatai révén. Az államfordulat óta is állandóan a közügyeket szolgálta. A magyarság pártjainak kiküldötteként hajlott kora ellenére elvállalta a munkácsi alpolgármesteri tisztet. Jótékonysága, kiváló egyénisége, szerénysége és tehetsége Beregmegye élére állította és több évtizeden át volt vezetője Bereg társadalmának. Nede- czey Jánost vasárnap általános részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Az engesztelő szentmiséi ugyancsak nagy részvét mellett ma reggel mutatták be a munkácsi római katolikus templomban. — Munkács városa a halálesetről külön gyászjelentést adott ki. — Az uj budapesti német követ Gömbösnél. J Budapesti szerkesztőségünk telefonon© jelenti: j Gömbös Gyula miniszterelnök kétnapos vidéki | tartózkodás után visszatért a magyar fővárosba s j átvette hivatalának vezetését. Ma dé’előtt kihallgatáson fogadta Mackensen némeit követet s vele hosszason tárgyalt. A minap elhunyt Knud Rasmussen, a híres dán sarkkutató megírta a sarkkutatás sóit évszázados történetét. A mü utolsó kötete épp most jelent meg Berlinben. Ebben a kötetben, a sarkvidéki hősök könyvében, Knud Rasmussen örök emléket állít példaképének, Fridtjöf Nansennek, a sarkuíazás felejthetetlen úttörőjének. Aki fogalmat akar adni arról, ki ée mi volt valójában Naneen, alig tudja felfogni, hogyan egyesülhetett egy emberben ennyi gazdagság. Naneenben csodálatos egyensúlyban találkozott össze ai élért két nagy ereje: akarat, és érzés, értelem és ösztön. Alig ismertem embert, akit a természet ilyen testi előnyökkel áldott volna meg. Mindig úgy tűnt, hogy fejjél magasabb mindenki másnál. Nem annyira az arcvonásai voltak szépek, mint inkább egész megjelenése. Nagy, hajlékony és kisportolt termet, erős akaratot kifejező száj, világos szem, szőke haj, — ez v-olt Nansen, megjelenésében és merész terveit tekintve is igazi wíking. Ha azt mesélték volna róla, hogy az északi mondák valamely királya, azt is elhittük volna. Kemény volt, mint azok az emberek, akik mások fölött parancsolnak, de egyszersmind elég lágyszívű, hogy másokkal együtt tudjon érezni. Erős akaratának a szemlélet ég elképzelés adott szárnyat, ami nélkül senki sem lehet nagy ember. Nansen neve legelső gyermekemlékeim közé tartozik. „Fridtjöf Nansen sítalpakon átszelte egész Grönlandot" — szájról szájra, udvarházból udvarházba szállt ez a hfr Grönland part. jain. Akkoriban kilenc éves voltam és Jakobs- haven mellett laktam. Mi, grönlandi gyerekek, tudtuk csak egyszer, milyen nagy teljesítmény volt ez! Mi ismertük a sziget belsejének jegét, mi láttuk a sziklák csúcsáról, amelyekre oly szívesen felmásztunk. Végtelen jég- és hótömegek, ameddig csak a szem ellát, méregzöld feneketlen szakadékok, amelyek átvágták ismerős jégfjordunk fehér gleccserhátát. Hogyan kockáztathatta meg és hogyan vitte végbe Nansen ezt a vándorutat? Tgv lett az idegen ember hősünk és példaképünk. Először is mindannyian arra igyekeztünk, hogy sít szerezzünk magunknak. Addig senkinek sem volt Jakobshaven ilyen alkalmatossága. A miénk persze nem volt, valam művészileg szerkesztett sí. Az egyik közönségei lucfenyőből volt, a másik rövid hordódongából de mi nem törődtünk vele, a fő, hogy volt sínk Reggeltől estig a furcsa új játékkal szórakoztunk s aki legjobban tudott a sítalpon száguldani, az Fridtjöf Nansennek nevezhette magat. Ez felkeltette a fiúk becsvágyát. Aki rászolgált erre a megtisztelő névre, egy fejjel magasabban hordta a fejét, mint előbb. Nansen első teljesítménye tehát a grönlandj út volt 1888 és 1889 telén. Egész addig semmit sem tudtunk Grönland belsejéről. Néhány kutató — köztük Nordenskjöld — azt gyanította, hogy a gleccserek mögött jégmentes és enyhébb éghajlatú síkság terül el. Minden előző expedíció a lakott nyugati partról indult ki. Nansen ezzel szemben a nyers és puszta, ^eleti partról ákarta megkísérelni az áthatolást. „A sokat dicsért visszavonulási vonal — így gondolkozott — otromba csapda. Aki célhoz akar ómi, fel kell égetnie maga mögött hajót és hidat is. Akkor nem fecsérli az időt a tétovázással. Én keresztülverem magam a keleti parton, a sodort jég zónáján és úgy haladok tovább a nyugati part felé, a civilizált vidékrelé Ez a vezető gondolat, sok kritikus szerint, ostoba és együgyü volt. A kritikusok úgy találták, ez a programm elárulja, hogy Nansen nem ismeri a viszonyokat, de a kutató szilárd maradt, ment a maga útján és célhoz is ért. Fridtjöf Nansen 1861 október 18-án született. Noha tiszta norvég származású volt, sok rokona élt Dániában is, ősapja, a híres kopenhágai polgármester, Hans Nansen volt. Már mint fiatal ember kiváló sportférfiú volt és főként a sí érdekelte. Természettudományi tanulmányai során nagy tehetséget árult el és elárulta azt a képességet is, hogy új, eddig nem járt utakra is mer lépni. Huszonhét éves volt, amikor elolvasta J. A. D. Jensen és Nordenskjöld vándorlásainak történetét Grönland jégvidékén. Akkor merült fel benne az a terv, hogy keresztülhatol Grönland belsején. Az Ismeretlen fiatalember számára nem volt könnyű feladat, hogy előteremtse Norvégiában a szükséges pénzt, de Gainél Ágoston dán állami tanácsos, a dán földrajzi társaság közvetítésével rendelkezésére I bocsátotta a szükséges előleget. Jellemző, milyen gondosan készült Nansen! útjára. A vóltaképeni expedíció előtt elutazott egy fókavadász hajóval Grönland keleti partjára, hogy megismerje az ottani jégviszonyokat. Mindössze öt embert vett maga mellé az útra. A felszerelésnek a lehető legkönnyebbnek kellet lennie, mert nem akart igavonó állatokat magával vinni. Az öt szánkó különleges terv szerint készült, egyetlen szög sem volt bennük, csak kötelékek tartották össze a szánt. A hálózsákok rónszarvasbőrből készültek, a ruhák, még az alsóruhák is tiszta gyapjúból, hogy a test kigőzölgése át ne nedvesítse őket, A cipőt lapp papucs helyettesítette. Pemikánt, húscsokoládét, zsíros borsólevest és teát vittek magukkal élelmiszerül. A spiritusfőzőjüb különleges találmány volt s egyenesen Nansen számára készült. Sítalpakon kívül kanadei hócipőket is vittek magúkkal. Az expediciós csapa.t tagjai voltak Nansenen kívüt Sverdrup kapitány, Olaf Dietri.hson hadnagy, a norvég Christian Tranna és két lapp: Rágná és Baltó. 1888 júniusában hozta a Jason fókavadász hajó Nansent és kísérőit a keleti partra. De a jég lehetelenné tette a kikötést. Az expedíció tagjai csónakjaikkal, fáradságos munkával, de nagy ügyességgel vágtak utat maguknak a Bille-fokig. Augusztus 22-én kezdték meg vándordíjukat a sziget belseje felé. Két nap múlva már 2600 méter magasságban jártak. A partvidék puha jegében a kanadai hócipők váltak be leginkább, később, a szilárdabb jégen síken folytatta útját Nansen. Szeptember 17.én elérték a legmagasabb jég- hátat, innen nyugat felé lejtett a jégplató. Három nappal később megpillantották a nyugati part csúcsait Godthaab mellett Nansen negyven napos vándorlás után megérkezett az Amerali. fjordhoz, de onnan az első emberi lakásig Godthaabig még száz kilométer volt az út. Nansen és Sverdrup bambuszból, sfbotokból és füzágakból csonakvázat építettek és sátor. vászoúnal vonták be, evezökül bambuszbotokat használtak, az evezőlapátot pedig villáságakból formálták ki, amelyekre vitorLavásznat feszítettek ki Ebben a nyomorúságos csónakban evezett a két sarkkutató Godthaabig és onnan segélycsapatot küldtek a jégvidék széléig, ahol négy bajtársuk hátramaradt. Az expedíció főeredménye az volt, hogy bebizonyult: Grönland belseje egyetlen, megszakítás nélküli jégmező. A glecscserkutatás tudománya mai napig is azokon a megfigyeléseken alapul, amelyeket Nansén ezen az út án észlelt. Az időjárási megfigyelések nemkevésbbé fontosa,! voltak. Bognár még éli, amikor testét a bestiális asszony darabolni kezdte Megtalálták a szétdarabolt alagi mészáros fejéi — A Ha fölismerte atyja vonásait - Az asszony tagad Három revolvergolyó Röntgen vizsgálattal megállapították, hogy 5 SS Az örök jég hőse Knud Rasmussen — Fridtjöf Nansenröl
