Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-06 / 5. (3336.) szám

í908-at inunk...

(sp) Prága, január 5Két meglopó fejlödéaü világthatalinasság sorsa érdekes párhuzamot maitat az újkor történelmiéiben. Az egyik Németország, a másik Japán. Az utóbbi fejlődése körülbelüli huszonöt-harmincöt éves késéssel pontosan utánozza azt, arai Németország sorsa volt a közelmúlt történetében: miként a németség 1815 után egyike volt a legutolsó európai népeknek, amely a nagy múltat és nagy kultúrát követő különös évszázados tespedés után ösz- ezeszedte magát és az élre tört, úgy került ismét az első vonalba a csodálatos energiájú és szorgalmú sárga nép 1852, a második felfedezés után. Poroszország 1866-ban leszámolt festvérnemzetével, az osztrákkal és átvette a német törzsek vezetését, Japán 1896 körül végleg elragadta egy gyilkos háború után a vezetést testvérfajától, a kinaitól. Ami 1870 és Szedán volt Poroszországnak, azt jelenti 1904 és Port Artúr Japánnak- A két győztes háborúban megtörtént a nagy leszámolás az ősellenséggel és a győztes az ipari és a hatalmi fejlődés nagyszerű pályáját futja "be ettől kezdve teljes rendben és nyugalomban, esetleg kihasználva mások gyengeségét és bajait

Japán most ott tart, ahol a német birodalom a háború előtt tartott, ő az, amely olcsó áruval árasztja el a világot és dömpingjével le- hengerli a konkurenciát, ő az, ahol példás katonai fegyelem uralkodik, a nép ég a harci vágytól, ahol a tulszaporodás és a hazai föld szegénysége expanzív erőket fejleszt, ő az, amely nem fél semmitől, fittyet hány a diplomáciának é6 csak a saját erejére támaszkodik. A politikai fejlődésnek még külső formái is pontosan megfelelnek a háború előtti német formáknak: ami a német birodalomban Alge- zirász volt, az Japánnak Mandzsúria, ahogy annakidején megváltoztathatatlan fait accompli elé állította Vilmos császár a marokkói incidens alkalmával a fogcsikorgatva hallgató és bosszúért libegő nagyhatalmakat, úgy állította egyelőre megmásíthatatlan fait accompli elé Japán a hatalmakat, elsősorban az ősellenséget, Oroszországot (akinek szerepét német viszonylatban Franciaország játszotta) és a kártyák ravasz keverőjét, Amerikát (az ő szerepét annakidején Anglia kreálta). Japán rendelkezik a legtökéletesebb hadsereggel, mint annakidején Németország, — egy olyau hadsereggel, ahol nemcsak a felszerelés kifogástalan, hanem a lélek is, ahol mindenegyes katona ég a vágytól, hogy erejét a végsőkig megfeszítve szolgálja nagyratörő hazája ügyét, s ha kell, meghaljon a dicsőség mezején. De Japán rendelkezik a legtöbb ellenséggel is, s a közsryülölet középpontjában áll, mint a háború előtt Németország.

A német—japán állapotok összehasonlításánál a legérdekesebb azonban az,, hogy a teljes erővel kibontakozó uj hatalmasságra a (nagyhatalmak ugyanúgy reagálnak, mint reagáltak Vilmos Németországára. Tudjuk, hogy a mézédes Eduárd, miközben jóban volt ku- zinjával, Vilmossal és tisztelte a pátriárka korú osztrák-magyar uralkodót, húsz hosszú éven át, trónörökös korától kezdve szorgosan bogozta a burok kötelét, amely adott pillanatban hivatva volt bekeríteni a központi hatalmakat- Aki a világpolitikát ma pontosan figyeli, láthatja, hogy ugyanez történik Japánnal, s Japán jó] tudja, hogy mi készül, de ugyanúgy lenézi az amerikai körülkerítő politikát, mint- lenézte Németország, amely ugyancsak tisztában volt Eduárd terveivel.

Hiába, a történelem tanulságaiból sohasem okulnak a nemzetek, s mereven követik azt, amit nemzeti rendeltetésüknek és sorsuknak neveznek, holott tudhatnák, hogy a sors, amely megmerevült, — végzetté válik. Pedig Amerika ez alkalommal tökéletesen keveri a kártyát. Washington jól tudja, hogy a különálló japán-amerikai konfliktus esetén alulmaradna, mert a kaliforniai partokról Japán megtámad - hatatlan, s minden amerikai hajóraj vagy repülőosztag, amely kiindulna, hogy megleckéztesse Tokiót, ugyanolyan sorsra jutna, mint jutott az orosz flotta Gsurijáqoánál. Viszont a háborút

Washington, január 5. Roosereit köz- társasági elnök ujaibb 53.8 millió dolláros hitel megszavazását kérte a kongresszustól az uj hadihajók építésének befejezésére. Ezenkívül a jövő évben megkezdik harminckét hadihajó építését s a költségek fedezésére 238 millió dollárt irányoztak elő. A legközelebbi tengerészetügyi költségvetés 316 millió dolRóma, január 5. Sir John Simon angol külügyminiszter ma délben repülőgépen elhagyta az olasz fővárost. Az angol diplomata két napos római tartózkodásáról a hivatalos Stefáni- ügynökség a következő jelentést adta ki:

„Tegnapelőtt és tegnap Mussolini és Sir John Simon kétizben hosszan tartóan és szívélyesen tanácskozott a Palazzo Veneziában az általános politika legfontosabb kérdéseiről, különösen a fegyverkezések leszállításáról és korlátozásáról, valamint a népszövetség reformjáról. Az első kérdéskomplexumban Mussolini és Simon megállapították, hogy egy véleményen vannak és a lefegyverzési tárgyalásokat a lehető legrövidebb időn belül folytatni kell és befejezni. Minden olyau javaslattól el kell tekinteni, amely nem biztositaná a praktikus és a gyors megoldás lehetőségét. A már tisztázott kérdések helyébe nem szabad más problémákat tenni. A népszövetség reformjának kérdésében Mussolini fölsorolta azokat a kritériumokat, amelyek betartása mellett a reformot végre kellene hajtani, hogy ezzel biz- tositassék a népszövetség fokozottan eredményes munkája és az, hogy a genfi gyülekezet jobban megfelelhessen feladatának."

Sir Simon ma délelőtt fogadta a sajtó képJapán környékén kell lefolytatni, mert a keletázsiai föld és az ázsiai piac az, amiről szó van. Anglia ugyanígy érezte gyenge pozícióját 1914 előtt, s igyekezett olyan szövetségeseket szerezni, akiknek földje alkalmasnak mutatkozik háború lefolytatására, g akik magukra vállalták a harc oroszlánrészét. Választása Franciaországra esett, a németek ősellenségeire ég a flan- driai mezőkre, ahonnét a birodalom megtámadható volt. Franciaország szerepét most pontosan Oroszország, a revánsért libegő és komolyan veszélyeztetett „ősellenség" játssza, a flan- driai mezőket meg pótolja a szovjet keletázsiai birtoka. Oroszország nélkül Amerika semmihez sem kezdhet és ezért sürgősen revideálta viszonyát a szovjethez (mint revideálta 1908-ban Edvárd király John Bull viszonyát Mariannelárrail dolgozik. A haditengerészet katonáinak békelétszámát 79.700-ról 82.500-ra emeli, a

tengenészJövészek létszámát 15.000-ről 16.000- re. A tengerészeti léghajózás kiadásait 950 ezer dollárral csökkentik, de hét millió dolláros alapot létesítenek a tengerészeti léghajózás épületeinek fölépítésére. A repülőgépek számát 1000-re emelik föl.

viselőit és beszámolt előttük a helyzetről. Véleménye szerint Anglia a népszövetség reformjának kérdését másodrendű kérdésként kezeli. A lefegyverzési probléma anyira fontos és nehéz, hogy nem Szabad más problémák fölvetésével fölöslegesen megterhelni. Csak ha lefegyverzési kérdést sikerült megoldani, akkor kerülhet sor a népszövetség reformterveinek megvitatására. Az angolok szerint kétféle reform lehetséges. Az egyik az, hogy a jelenlegi helyzetet megerősítik, a másik az, hogy gyöngítik a jelenlegi hehyzetet. Anglia szempontjából csak az első lehetőség aktuális.

Az angol külügyminiszter Párisba repül, de a francia fővárosban nem fog hosszabb ideig tartózkodni, csupán vonatra száll és folytatja útját London felé.

Francia kommentár

Paris, január 5. A Havas-ügynökség a következőket jelenti a római tanácskozásokról: Római diplomáciai körökben az a benyomás uralkodik, hogy Mussolini és Simon találkozója nem vezetett váratlan vagy szenzációs határozatokhoz és nem állította a nagyihatalma.- kát befejezett tények elé. A népszövetség reformjára vonatkozóan Mussolini nem mutatott

hoz ég hosszas ellenségeskedés után megteremtette az ántántot). Japán a keleti orosz mezőkről halálosan megsebezhető. Ha ott repülöbá- ziisok keletkeznek, erődök és hadiraktárak, a Vladivoszfok környékéről kiinduló egyesült amerikai-orosz flotta vagy repülőraj gyilkos gáz- és bombaesőt zúdíthat a közelié vő japán milliós városokra. A repülőgép szubti'lis fegyverének korában nem játszik többé szerepet, hogy Moszkva és Washington megközelíthetetlen ül messze van, ha a szövetségesek egyszer autark és önmagától gazdag hadi területté építették ki a gazdag és önálló nagy orosz Kelet- ázeiát. Japán közel lesz, — de a japán repülő- rajok ugyan mit sebezhetnek meg a végtelen orosz mezőkön, ahol nincsenek kényelmesen elpusztítható nvilt városok, csak hozzáíérbetctleA szárazföldi hadseregre <* legközelebbi költségvetésben 294 millió dollárt fordítanak, azaz 15 millió dollárral többet, mint az elmúlt pénzügyi évben. Az Egyesült Államok hadügyi kiadásai tehát még a dollár elértéktelenedésének idejében is csaknem kétszer annyit tesznek ki, mint amekkora az egész csehszlovák költségvetés.

be pontos és Írásban lefektetett tervet. Egyébként azonban kitartott reformjának elvei mellett. Az általános vélemény szerint au az enyhe reform, amit az olaszok kivannak, a mai népszövetségi alkotmány keretén belül is megvalósítható. A lefegyverzés kérdésében mélyreható tanácskozások folytak, de a két államférfin rendkívül tartózkodóan nyilatkozik az elért eredményről.

Simon után Maximos

Róma, január 5. Maximos görög külügyminiszter Párosból Rómába érkezett .ahol tanácskozni fog Mussolini miniszterelnökkel.

A magyar sajtóvisszhang

Budapest, január 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pesti Hírlap ve- zércifekben foglalkozik Mussolini és Simon római találkozásával. Egyebek között azt írja, hogy bizonyos, hogy oly áramlat indult meg, amely a népszövetség újjászületéséhez vagy temetéséhez vezethet. Mussolini tisztán látja és tudja, hogy a népszövetséget csak erős operáció utján lehet megmenteni. Ezt az operációt beszélte meg Mussolini Simon miniszterrel, — fejezi be cikkét a Pesti Hírlap.

Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül

Milliárdokat áldoz Amerika flottájának

és hadseregének kifejlesztésére

Ezer hadirepülőgép — Háromszázmillió a flottára

Mussolini és Simon

gyors lefegyverzést kévetel

Az angol külügyminiszter elrepült Rómából Hivatalos Jelentés a tanácskozásról

nni Jiflnifnn h neiisi o

Ma rádlómelléklet éra a korona

5. (3336) szám ■ SzOfflbdt ■ — 1934 január 6.

ElSfizetésl ár: évente 300, félévre 150, negyed- , Szerkesztőség-. Prága II. Panska ulice 12.

évre 76, havonta 26 Ki: külföldre: ávente «0, SzloVenSzkÓi éS rUSZinSZkOl ír-* - jytA í'üt elTei.

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. ,. .j . •> • Prága 11., Panská ulice 1- Hl emelet.

R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOLltlrCCil TLO.piL(ipjCL Telefon : 34184.

Egyes Hzám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-KÖ SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHA