Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-28 / 23. (3354.) szám
1934 január 28, vasárnap. 'PRXÖAI-MAGtAR.HIRL® A magyar nyelv tisztaságának védelmezői tiz év óta nyelvmentő harcot vívnak a nyelv épségét és szellemét veszélyeztető idegenszerűség ellen Minden felesleges idegen kifejezést egyenértékű magyarral kell helyettesíteni — Egyre nagyobb arányokban bontakozik ki a Magyar Akadémia által irányított nyelvújító mozgalom Budapest, január. (A P- M H munkatársától) Valaki egyszerre csak kiadta a riasztó jelszót: Veszélyben a magyar nyelv! És mindenki, akinek szívügye nyelvünk épsége, tisztasága, zengzetes hangzása, igazat adott a riasztónak. Nyelvtisztitó munkára van szükség, ez a meggyőződés mind jobbam és jobban tért hódított a szakkörökben, szópiróink és hirlap- iróink között, a nagyközönség körében. Különösem az utolsó kél évtizedben valósággal ©1- özönlötték nyelvünket a gyakran komiszabb- nál komiiezabb idegen szók. A köznapi nyelvet, a társaság, az országgyűlés, a sajtó, a tudomány, a kereskedelem, az ipar, a művészet, a sport nyelvét idegen szók áradata özönlöt te el. Renyhén, ellenállás nélkül hódoltunk meg a divatos áramlat előtt. El kell mondanunk a szánom-bánemot, különösen a gyorsnvunkáju sajtó vétett sokat a nyelv tisztasága ellen. Ilyen szók és kifejezések: a válság kulminál, a munkanélküliség kérdése dominál, proponál. kouteuplál, korrigál, korrekt Ívűim, princípium, determinál, objektív hang, szubjektív meggyőződés, velleitás, kontinuitás, impresz- szió, disszertáció exponál, mentalitás, egységes front, markáns, individualitás, fix fizetés, fix pont, produkál, karakterisztikus, motívum, koordinál, szubordináció, prerogativa, szenzációs rekord, képaukció, orientáció, nexus, agilitás, generáció, degenerált, grémium és száz meg száz más gombamód tenyésztek a. napilapok hasábjain és igy a sajtó nagy mértékben felelős a köznyelv romlása miatt. Az idegen szavak tömeges átvétele következtében pedig pang a nyelv természetes tenyészete, feledésbe mennek régi, jó magyar szavak, pusztul eredeti szókincsünk. De az idegen szavak beözömlésén kívül más veszedelem is fenyegeti nyelvünket. Idegen- szerű szólások, idegen észjárást utánzó fordulatok vesztegetik meg nyelvérzékünket, szorítják ki a magyar nyelv törzsökös kifejezéseit. támadják szólomi- és mondatszerkezetét. Fattyuhajtósok burjánzamak fel. nyelvi hibák terjednek el és bitorolják a nyelvi szépségek jogát. Romlik szórendünk- Még nyelvünk dallama is fertőződik. Tiz magyar szót! A sajtót nagy felelősség terheli, de dicséretére szolgáljon, hogy épen a sajtó emberei ismerték fel a veszedelmet és az ő kezdeményező munkájuk indította meg azt a nyelv- tisztató mozgalmat, amely egyre erőteljesebben bontakozik ki. A Pesti Hírlap 1926-ban egv-egy millió korona jutalmat tűzött ki tiz idegen szónak találó magyar szóval való kifejezésére. A bíráló bizottság a következő szavakat jutalmazta: expedíció — raj (tudományos raj, büntető raj stb.); fantasztikus — fejlegjáró, elképesztő; optimizmus és pesszimizmus — derűlátás és borúlátás, bizvasejtés és balsej- tés; reklám — kelletés,; inkognitó — raug- rejtve, magarejtve; laikus — sejditő, sejtős. — A sztrájk, a garde des dames és a szenzáció kifejezéséire a bíráló bizottság nem talált jutalmazható szót. Megalakul az Akadémia nyelvművelő szakosztálya Egy-két lap komoly buzgalommal irtotta a mételyt, a felesleges és jó magyar kifejezésr sel helyettesíthető idegen szót. Vitatkozás indult meg, szókat ajánlottak, ajánlásokat elvetettek s ha a mind jobban terjedő mozgalomban túlzások is mutatkoztak, az eredmény nem maradt el, a közönség érdeklődése feltámadt. Hittel és lelkesedéssel tartottak ki munkájukban a nyelvtiszti tők és nemsokára komoly súllyal léphettek fel: a leghivatottabb tényező: a Magyar Tudományos Akadémia hagyományaihoz híven a mozgalom élére állott. Kenedy Géza, a Kisfaludy-Társaság rendes tagja, a Budapesti Hírlap 1929. nov. 14-i számban Nyelvünkért címmel egy lelkes cikket közölt, amelyben az Akadémia és a nyelv- tudomány .közbelépését tartja kívánatosnak- Indítványát több irótársa nevében is beterjesztette az Akadémia elnökének. Egy hónappal később Hegedűs Lóránt fordult az Akadémiáihoz azzal az indítvánnyal, hogy a folyton nagyobb mennyiségben betoluló idegen szavak magyar szókkal pótoltassanak, illetőleg. hogy az uj fogalmakra az Akadémia magyar szókat ajánljon. Az Akadémia nyelvtudományi bizottsága Négyesy László egyetemi tanárt bízta meg a megfelelő javaslat kidolgozásával. Négyesy a nyelvtudományi bizottság 1931. január 11-i üléséin terjesztette elő indítványát, s a bizottság elhatározta, hogy a maga kebelében nyelvművelő szakosztályt alakit. A szakosztály 1931 június 22-én tartotta alakuló ülését. Négyesy elnökön és Nagy J. Béla előadón kívül 41 tagja volt a szakosztálynak. Nagyobb részben akadémikusok, aztán pedig aazok a hírlapi ró k. akik éveken át küzdöttek a nyelvtisztitó munka érdekében, mint Hegedűs Lóránt (akadémikus), Márkus Miksa, Len-key Gusztáv, Kenedy Géza, Kosztolányi Dezső. „Magyarosan !u A megindult mozgalom semmiféle eredményt nem tudott volna elérni megfelelő közlöny nélkül, amelyben megvívhassa harcát a nyelvientássail szemben. Ezért a megalakult nyelvművelő szakosztály 1931. december 14-i ülésén elhatározta, hogy 1932 január havától kezdve nyelvművelő folyóiratot ad ki, amelynek címe ez lesz: Magyarosan. 1932 januárjában a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában tényleg megindult az uj folyóirat s azóta havonként jelenik meg egy-egy kettős száma. Az első évfolyamot Négyesy László közreműködésiével Nagy J. Béla középiskolai tanár, egyetemi előadó, a nyelvművelő szakosztály előadója és Zsirai Miklós egyetemi rendkívüli tanár szerkesztette. Négyesy 1933 januárjában váratlanul meghalt s azóta helyét a folyóirat szerkesztésében Szimmyei József egyetemi tanár tölti meg. A folyóirat most lépett harmadik évfolyamába és derekas munkát végez kitűzött célja érdekében. Népszerűségét elsősorban bátor, harcos hangjával, másodsorban példátlan olcsóságával szerezte meg. Egy-egy füzete 24 oldalnyi terjedelmű, egy évfolyama tehát 120 oldalas kötetet ad és egy évi előfizetési ára mindössze — egy pengő- Hosszabb lélekzetü cikkeken kívül különösen élénk a „Kisebb közlemények'* és az „Üzenetek" cimü rovata. Ezekben a nyelvi visszásságokat gyomlálgatja, válaszol a közönség köréből érkezett kérdésekre, ismerteti azokat az inditványokat, amelyek idegen szók helyébe megfelelő magyar szókat javasolnak. Az ilyen indítványok aztán élénk vitát váltanak ki, ez is, az is hozzászól, tisztázódnak a fogalmak s a gyakran szenvedélyes hévvel megvívott harc legszebb eredménye, hogy egy-egy felesleges idegen szót megfelelő magyar szó szőrit kiBubifrizura — kamaszfürt Elhangzik a folyóirat egyik számában az ajánlás, a következő számokban közük a hozzászólásokat. így például Hegedős Lóránt a következő szókat ajánlotta: az autó legyen gépkocsi, a sofőr gépkocsis, a garázs gép szin, a bubifriziura kamiaszfürt, a fix kamatozás kötött kamatozás, a publicista közíró, a ródli csiszonka, a Stilihalte-egyezmény hitelrögzi- tés, a bricsesz sonkanadrág. Egy pár ajánlás (gépkocsi, sonkanadrág) már régóta használatos. A köziró nem hangzik ugyan jól, de elfogadták s a Pesti Hírlap, az a lap, amely Hegedűs cikkeit közli és amelynek egy másik munkatársa, Kosztolányi Dezső is tevékeny harcosa a nyelvtisztitó mozgalomnak, még elvétve sem tűri meg hasábjain a publicista szót. Egy-két ajánlás aztán heves vitát vált ki. így volt ez a kamaszfürttel is Frey Antal a következő okoknál fogva kifogásolta: a kamasz-szó ebben a kifejezésben érdes, egyébként is a bubifrizura előtagja csupán fiút jelent. A fürt utólag pedig hajfürtöt, tincset jelent, tehát az egész hajzatnak csak egy részét. Ö maga a fiushaj, még inkább a ositrihaj kifejezést ajánlja. És tényleg ma már sok írásban olvassuk a esibrihaj kifejezést A megmagyarositott sportnyelv A megindult mozgalom első hatása a magyar sportiroda lom bán jelentkezett. A Nemzeti Sport kezdte nieg a sportnyelv megtisztítását a temérdek idegen szótól A következetes munka hamarosan megteremtette gyümölcsét s a napilapok sportrovataiból Í6 kezdte kiszorítani a lesállás, lesben állás az off- side-et, az együttes a team-et, a cselezés, kicselezés a dribli, driblizni műszavakat s a legújabb nyelvújítás a következő szavakat igyekszik 11000%evesebb eredménnyel népszerűsíteni: edzés — trainnng, edző — tréner, rajt — start, hajrá — spurt. fioish, szöglet- rúgás — corner, boly — pelvton. Régi szavak felelevenítése, uj szóképzés Az idegen szavak nagy része már annyira meggyökerezett, hogy kiirtásuk részben kilátástalannak látszik, résziben pedig magunk is gyakran zavarba kerülünk, ha egy-egy meggyökeresedett idegen szó helyettesítésére magyar szót keresünk. Ebben a mozgalomban sem szabad túlzásba esnünk, s bele kell nyugodnunk abba, hogy a teljes puviumiust nem is lehet soha elérni, mert egy sereg idegen szó már kiirthatatlanul bele rögződött a nyelvbe. Még a legbuzgóbb nyelvtisztogató is megnyugszik abban, hogy reménytelen és kilátástalan a harc az ilyen idegen szavak ellen, mint politika, stílus stb., amelyek még hangtestükben is alkalmazkodtak a nyelv szelleméhez. Viszont fel kell vetnünk a kérdést: olyan szegény volna-e zengzetes nyelvünk, hogy a napi használatba sodródó idegen szók, mint pl- strand, weekend stb. nem volnának megfelelő magyar szókkal helyettesíthetők ? Hát csak most volna strand, strandolás, a 19, századeleji magyar nem feredőcött, hét végén nem járt berekbe, csalitba zsiv ánypecsenyét sütni? A strandra feltétlenül kell régi jó magyar szónak lenni, csakhogy kényelmeske- dünk, vagy „műveltségünket** fitogtatjuk a gondatlanságunk miatt igy kallódik el egy régi magyar szó. A nyelvújító mozgalom tehát részben ai nvult nyelvemlékei között kutat, hogy felszínre hozza a mellőzött, de teljes értékű magyar kifejezéseket, mint strand helyett mart (Palatínus mart, csillaghegyi mart fürdő, a Lágymányoson martoltunk stb.), részben alkalmáénak látszó tájszóink közül emeli ki az élettel- jeeeket, ahol egyébként csak körülirt magyar kifejezéssel tudná helyettesíteni az idegen szót. PL a Sidherheitsradel helyett használhatjuk a biztositó tű kifejezést, de van olyan nyelvtisztitó, aki a biharmegyei magyarság körében elterjedt dajkatü bevezetését ajánlja. Olykor-olykor uj m gyár kifejezések alkotására is szükség van. Az államvasutak igazgatósága pályázatot hirdetétt olcsó kiránduló- vonatainak ötletes elnevezéséreA bíráló bizottság a majdnem 40.000 ajánlott kifejezés közül a filléres gyorsot találta legsikerültebbnek és Megyery Ella írónőnek Ítélte oda érte az első dijat. Felébredt az iró lelkiismerete A nagy kitartással folytatott harc a gúnyolódok és gánososkodók ellenére sikerről-siker- re vezet. Felfigyelt rá a nagyközönség s felébredt $ miagyar iró és újságíró leikiismerefce, s nyelve iránt tartozó kötelesség érzete. Munkatársunkkal folytatott beszélgetésében Zsirai Miklós, a ,.Magyarosam" egyik szerkesa- tője épen ebben látja a mozgalom jelentőségét és legértékesebb eredményét. — Sok iró és újságíró, akik mozgalmunkban kezdettől resztvettek, vagy később csatlakoztak hozzánk, őszintén beismeri, hogy most már gondosabban ir. Amikor egy-egy közkeletű idegen szó kerül a tolla aló, megtorpan, felébred benne „a magyar lelkiismeret" és néha percekig gondolkodik azon, nem tudná-e az idegen szót egyenértékű magyar szóval pótolni? Ez kezdetben azonban egészen könnyen sikerül. Könyveinkből, az újságok hasábjairól fokozatosan tűnnek el a felesleges, gyakran komisz-idegen szók és ez a nevelő munka a közönségnek mind szélesebb köreire hat ki. — Az utódállamok magyar íróinak és újságíróinak még fokozottabb felelősségérrettel béH eltelniük, mert rájuk fokozottabb mértékben hárul a magyar nyelv tisztaság védelmének a kötelessé- go. Munkanélkülieknek juttatják a megbukott maradékbirtokosok földjét Kassa munkanélkülijei az elsők között lesznek, akik kertkolóniát kapnak Prága, január 27. A Vecerni Ceské Slovo értesülése szerint a földhivatal azon dolgozik, hogy megállapítsa, mely területeket lehetne az ipari vidékeken a munkanélküliek letelepítése céljára fölhasználni. Az akció során nemcsak a teljes munkanélküliek jönnének tekintetbe, hanem azok a törpegazdák is, akik a létminimumhoz szükséges mellék- keresetüket eddig gyárakban vagy bányaüzemebben szerezték meg, de e mellékkeresettől közben elestek. A tekintetbe jövő földterület egyrészt állami kézben van, másrészt azokat a maradékbirtokokat használnák föl erre a célra, melyeknek tulajdonosai menekülnek az adósságoktól terhelt földtől. A földhivatal körülbelül január végéig készül el ezzel az összeirási munkával. Három város kertkolóniát akar létesíteni munkanélküliéi számára és pedig. Anssig, Kassa és Pilsen. Kassa már teljesen előkészítette az akciót, Pilsen pedig erre földterületet kér a földhivataltól. Ostrau vidékén is terveznek hasonló gyarmatosítást, s önellátásra képes kisgazdaságokat akarnak létesíteni. Február közepéig megkezdik ennek a földosztási tervezetnek a kidolgozását. Legsúlyosabb kérdés az egészben a pénzkérdés. Egyrészt azért, mert az eddigi telepesités során nyert tapasztalatok szerint egy uj telephez átlag 80.000 korona tőkére van szükség, másrészt azért, mert fedezni kell azon maradéklbirtokok adósságait, akik a maradékbirtokot a földhivatal rendelkezésére akarják 'bocsátani. _9_
