Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-27 / 22. (3353.) szám
E) 'KM<M!A\AfiÍARHiraiSEf 1954 január 27, azomba! Hat ország csillagászai kutatnak egy elsüllyedt csendes óceáni szigetet Csak a legendás szigetről tehetne pontosan megfigyelni a június 28-i napfogyatkozást Az első térképeken még rajta van a Sára Anna sziget, a mostaniakról hiányzik Prága,.,január 26. A Csendes-óceánra vonatkozó régi térképekor), amelyek a 18. század végiéről s a 19. század elejéről valók, fel van 1 (intetve egy Sára Anna nevű sziget. Több felfedező utas látta, körül is hajózta, le is térképezte fő körvonalaiban. Egyszerű kis ko- rallsziget volt ez a Sára Anna, olyan, aminő ezer- és tizezerszámra akad a Csendes-óceánnak ausztráliai részében. Ha egy pillantást vetünk a Csendes-óceán valamely részletesebb térképére, látjuik, hogy a két térítőkor közötti rész, tehát a tropikus világ, helyenként szinte be van hintve ezzel a „szigetpor- iral“, ahogy a földrajz-irók mondják. Talán még meg sem kísérelték ezt a eok-tsokezer magányos szigetet összeszámolni, de ha meggondoljuk, hogy egyes szigetcsoportok, mint a Marshall- vagy Paumotu-szigetek sek száz ilyen szigetből állanak, ha arra gondolunk, hogy a szomszédos Indiai-óceánban egy' ilyen szigetcsoportnak, a Malediváknak és Lakka- diiváknak uralkodója a „tizenkétezer sziget szultánjának" nevezi magát, akkor nem tekinthetjük túlzásnak, ha a földrajz azt mondja, hogy több tízezer ilyen földfolt emelkedik a nagy óceán kék rizsivatagjából. ügy hihetnők ezek után, hogy a szigetvilág között tett utazásunkban lépten-nyomon szárazföldet látunk, mint a görög szigetvilágban, vagy pedig a Keleti-tenger szigetrajában. Ez azonban csalódás. A hullámok kékje üresen és végtelenül nyúlik el minden irányban a szem előtt. Eimek a világnak távolságai végtelenek, csaknem minden sziget magában áll, magában való világ a tágas óceánon s ha már néhány sziget vagy több sziget is együtt van, úgy ezek tulajdonképen összefüggenek s osu- pán későbbi sülyedésék következtében tódultak be tengerkarok közéjük, vagy pedig ko- rállszigeteknél az egyes különálló szigetek egy és ugyanazon tengeralatti törzsön ülnek, mint a lótusz virágai. A koiraHszigetek között vannak kicsinyek, amelyeket a hajóról egy pillantással lehet átfogni, vannak azonban átallok, amelyeknek belső lagúnája valódi tenger benyomását kelti, 100—-120 km. átmérőjű. Az alacsony vagy „veszélyes" szigeteknek világa a Flint- szigettőil Pitoairnig terjed a déli szélesség 10—28 foka között, atoll atoll mellett. 2000 km. széles öv ez, olyan távolság, mint amennyi Hamburg és Északafrika között van. A Társaság szigetcsoportnak mintegy 121 szigete egy négyszögü ívizterületen fekszik, melynek minden oldala 1000 km. Ebben az archipela- gusban van az a bizonyos Sára Anna szigetecske. Európában senki sem törődött vele. Sem gazdasági, sem stratégiai jelentősége nem volt. Egyetlen hatalom sem nyújtotta ki utána a kezét. Az utleirók szerint polinéziai halászok települtek meg rajta olykor-olykor, ha otthonuktól messzire merészkedtek ki a nyalt óceánra. Most egyszerre a tudományos világ érdeklődésének központjába került a kis sziget. Hat állam csillagászai ostromolják kormányukat, hogy sürgősen adjanak nekik hajókat a sziget felkutatására. Miért ez a nagy érdeklődés? A csillagászat szempontjából jelentős dátnm közeledik: 1984 június 28-ika, egy teljes (tudományos nyelven totális) nap- fogyatkozás napja. A teljes napfogyatkozás megfigyelése és leírása pedig ősidőik ót>a fontos tudományos feladat. A legrégibb megfigyelés Kínában történt, ez a Su-king nap- fogyatkozás néven ismeretes s Krisztus előtt 2165 május 7-én volt. Az azóta lefolyt négy évezred történetében sok irányiban szerepelnek, de különösen napjainkban, a csillagászati műszerek és fényképfelvételek tökéletesedésének korában emelkednek kiváló jelentőségre. így az utolsó másfél évtizedben a megfigyelés főleg arra irányul, hogy perdöntő bizonyítékot hozzon Einstein rela- tivitási elméletében. Einstein elmélete szerint ugyanis a nap közelében levő állócsillagokról kiindult fénysugár a nap gravitációs mezejébeu elhajlik g ennek az elhajlásnak nagyságát Einstein ki is számította. A napfogyatkozás alkalmával lehet csupán felvételt késziteni a nap közelében levő csillagokról. Ha a felvételen a csillagpontok nem azon a helyen volnának, ahol az egyenes fénysugár meghosszabbitása esetén lennniök kellene s az eltérés nagysága megegyezne az Einstein kiszámította értékkel, úgy a relativitás elmélete abszolút bizonyítékot nyerne. Idáig az elmúlt másfél évtizedben négy napfogyatkozás alkalmával végeztek ilyen költséges, minuciózus munkát az expedíciók, de a perdöntő bizonyítékot megszerezni még nem sikerült. Egyes felvételek nem sikerültek, egyeseken az eltérés mutatkozott Ugyan, de egyiken kisebb, a másik napfogyatkozáskor készítetten pedig nagyobb volt az Einstein kiszámította értéknél. Pedig a csillagászati számadás a tizedes tört negyedik számjegyében sem tűr meg tévedést. A kutatásokat tehát, folytatni kell, de egyéb fontos csillagászati problémák is felderítésre várnak. Hosszadalmas volna laikus olvasóknak megmagyarázni, miért van az, hogy teljes napfogyatkozás ugyanazon a helyen átlagban 200 évenként tér vissza. Ezért kell az expedícióknak mindig hosszú és fáradságos utat megtenniük, hogy a nap- fogyatkozás színhelyét felkeressék, azokat a Mostanában készült el Newyork leghatalmasabb uj felhőkarcolója, a 384 méter magas Empire State Building és a 70 emeletes Rádió City s ugyanekkor William LudLow, az amerikai épitészegylet elnöke feltűnést keltő beszédben bizonyította be, hogy a felhőkarcolók kora lejárt s a jövőben aligha gondolnak majd arra, hogy tovább is ilyen épületóriásokkal népesítsék be Ne wy örköt. A felhőkarcolók csakugyan egyedül Newyork jellegzetességei. Megjelenésük természetes és logikus volt. A newyorkii üzletvilág a kis Manhattan-félszigetem alakult ki, ahol nem volt terjeszkedésre lehetőség vízszintes irányban, tehát kénytelenek voltak felfelé terjeszkedni. Akárcsak a középkori városokban, ahol a helyszűke miatt apró, de öt-hatemeletes házak épültek a lakosság szaporodásával, mert nem lehetett a falakom kivülre terjeszkedni. De más ok is hozzájárult Newyorkban a felfelé való építés túlzásba viteléhez és ez az ok a telekárak hatalmas növekedése, amit leginkább az a törekvés hozott létre, hoigy az amerikai üzleti világ mindent centralizálni szeret. Tudni kell ugyanis, hogy a felhőkarcolók egyáltalán nemi lakóházak, hanem irodaépületek. A „businessmam" sietős ember, aki mindenekelőtt nem szeret feleslegesen ideodajárni. Azt akarja tehát, hogy egész személyzete s mindenki, akivel dolga van, mindig ott legyen a közelében. Ezt pedig igazán csak a felhőkarcolók segítségével lehetett elérni Newyorkban. Ha arra gondolunk, hogy animálunk egy közönséges bérház felépítése négy-öt hónapig is eltart, el sem igen tudjuk képzelni, hogy európai építészek hogyan tudnák megoldani egy hetven-nyolcvan emeletes felhőkarcoló felépítésének problémáját. Érthető tehát, hogy a newyorki bázépités külön tudomány és művészet lett. A legelső és igazán amerikai szempont az, hogy bármily nagy az épület, a lehető leggyorsabban kell elkészülnie. Az E. St. B. 67 és félmillió dollárba került, természetes, hogy ez az óriási tőke az épülés alatt még nem jövedelmez s ezért hajszolják az építkezést szinte fantasztikus tempóban. Az első feltétel, hogy a tervek s a munkaszervezés tervei a legapróbb részletekig előre készen legyenek. földi pontokat, amelyeket a hold árnyékkúpja teljesen ©ltakar. Hetekkel azelőtt ott kell le tinié az expedíciónak, hogy műszereit felállítsa. És lehet, hogy minden költség, fáradság hiábavaló, ha a napfogyatkozás totalitásának pillanataiban viharfelhők boritjáik az eget. A föld és hold mozgása folytán az árnyékkúp helyzete gyorsan változik s ezért a földön a teljesség legfeljebb 4 óra 35 percig, egy-ugyanazon helyen legfeljebb csak 8 percig és ennyi ideig is csak az egyenlítő mentén tarthat. Ezéirt olyan különös fontosságú az 1934 junius 28-án bekövetkező napfogyatkozás, mert a totalitás a Csendes-óceán egyenlítői területén áll be. A csillagászok számítása szerint a junius 28-dki napfogyatkozás totalitásának tartalma 7 perc és 35 másodperc, holott az eddig észlelt leghosszabb napfogyatkozás tartama sem haladta meg a 7 perc 20 másodpercet. Az a napfogyatkozás, amelyet a múlt esztendőben észleltek, alig másfél percig tartott, de rövid tartama ellenére rendkívül körülményes és költséges tudományos előkészületeket mozgósított. Másfél perc azonban még a leglelkiismeretesebb és legügyesebb megfigyelőknek is tulröivid, mig hét és félperc kiadós alkalmat nyújt a tudományos f el a d a t ok el végzé sere. Az E. St. B.-nél hat hónapig dolgoztak a terveken, mig maga a tényleges építés 93 napig tartott, háromszor nyolcórás turnusokban dolgozván éjjel-nappal. Techuikai szempontból sok érdekes problémája van a felhőkarcolóépitésnek. Ami az alapozást illeti, Newyorknak az a szerencséje, hogy közvetlenül sziklára építhetnek, tehát nincs szükség mély alapozásra. Az E. St. B. 384 méter magas, de a betonalappal — kétszáz oszloppal — elég volt 18 méter mélyre lemenni. Minden felhőkarcoló acélvázzal épül. Végig egymáshoz forrasztott acélgerendák alkotják a csontvázát, ezek hordják a terhet s nem a falak, mint a mi épületeinknél. A falak, padlók, menyezetek egész vékony brikettanyagból készülnek, egyetlen feltételük, hogy jó hő- és hangszigetelők legyenek. Mivel a magasságban takarékoskodni kell, a menyezetek nagyon vékonyak. Az acélváz egyes darabjait elektromos heggesztéssel forrasztják össze s ennek köszönhették például azt, hogy a losangelesi Edison Boulding hibátlanul kiállta a földrengéseket is. Viszont az anyagok teherbíró képességének kiszámításánál tekintetbe kell venni egy speciális eleimet, — a szelet is, mert 2—300 méter magasban mindig erős a szél s keskeny alapon nyugvó magas épületeknél nagyon is tekintetbe kell venni a szél erejét. A felhőkarcolók „tizemének" leglényegesebb kérdése a közlekedés, vagyis a felvonók problémája. Egy-egy felhőkarcoló ugyanis valóságos város, melynek tekintélyes állandó lakosa és nagy idegenforgalma van. A Rádió City Boulding központi tornyában például 12.000 főnyi személyzet fog dolgozni s napi 40.000 látogatóra számítanak. S a 12.000 főnyi dolgozó személyzetet reg- relenként félóra alatt helyére kell szállítani. Elképzelhető, hogy mekkora teljesítő ké- pességüeknek kelT lenniük itt a lifteknek. Az R. C. B.-ben 74 felvonó van, ezek közül 55 egyenként 22 személyt visz fel percenként 360 méter sebességgel, ami óránként 21 kilométeres sebességet jelent. Ilyen liftsebességről nekünk európaiaknak halvány sejtelmünk sincs. Az alatt az idő alatt, mig a mi felvonóink a negyedik emeletig visznek, Newyorkban 250 méter magasba suhannak fel a liftek. Ugyancsak nagyszabásúnak kel! lennie a fütő- és szellőztető berendezésnek, amit egyA totalitás pillanatának beállta csillagászati számítással pontosan megállapított. Feb ajzott idegekkel állanak műszereik mellett a tudósok. A teljesség beálltakor a nap rögtö- nősen eltűnik, az ég zöldeskék színben, különös homályban tűnik elő, az első nagyságú csillagok, köztük a nap közelében levő kritikus osillagok teljes fényükben ragyognak, az állatokat s az embereket aggodalom szállja meg. A fekete holdkorongot élénken fénylő, cikázó és gyorsan változó alakú fényjelenség, az úgynevezett korona veszi körül, mely .mellett a protuberanciák, a napnak több száz kilométeres gázkirobbanásai is feltűnnek. Ebből a rövid 'leírásból is láthatjuk, mennyi értékes tudományos megfigyelésre nyújt alkalmat a teljes napfogyatkozás. Csakhogy most nagy baj van, szilárd föld kellene, ahol a csillagászati műszereket stabilan felállítsák. Csak a Fára Anna sziget lenne az egyetlen hely, ahol ebből az alkalomból a csillagászati műszereket el lehetne helyezni. A modern térképen azonban a sziget nincs rajta, etünt. Tengerészeti szakértő körökben arra is gondolnak, hogy a Sára Anna sziget csakis a régi térképkészítők képzeletében élt. A geológusok köréből olyn vélemények hangzanak, hogy a tenger színének sülyedés© következtében .merült el és esetleg csak csekély mélységű viz takarja. Ebben az esetben a mérnököknek nem lenne más dolguk, mint hogy az egyelőre láthatatlan szigeten épületeket emeljenek, amelyeken azután a csillagászati műszereket el lehet helyezni. Persze, előbb meg kellene találni az elsülyedí sziget helyét. Angol lapok szerint angol hadihajó f-ogja végigciirkálni a kérdéses vizterületet s a régi térképek nem egészen pontos földrajzi hely,megjelölése alapján, echo-mélységméréssel fogja kutatni a legendás Sára Annát. Lehet, hogy kár a gőzért... szerre oldanak meg. Newyorkban központi városfütés van s ezért nincs szükség külön fütőkazánházra. Nagynyomású forró gőzt a városi vezetékből kapják a felhőkarcolók s ezzel a gőzzel melegítik fel a fütő és szellőztető friss levegőt, melyet az egyes helyiségekbe szivattyúznak. Nyáron viszont hütött levegővel szellőztetnek. A konstrukció és az üzem tulajdonképpeni problémái mellett felmerül még egy nagyon fontos probléma: a tűzbiztonság. Drákói rendszabályokkal gondoskodnak minden tüzvesze- delem megelőzéséről, minden, ami csak lehet, tűzálló anyagból készül, de amellett minden felhőkarcolóban külön állandó készenlétben vannak a tűzoltó-berendezések. Nyilvánvaló, hogy alulról nem lehet tüzet oltani egy fel- hőkarcoó magasabb emeletein s ezért mindem emeleten készen állnak a tűzoltó szerszámok és eszközök. Külön lift van készenlétben, mely tűz esetén a tűzoltókat felröpiíi az égő emelet alatti emeletre s innen hatolnak fel a tűzbiztos lépcsőn a tűzhöz. Ez a magyarázata annak, hogy a felhőkarcolókban soha sem lehet komolyabb arányú tűzvészed elem. Már említettünk egy példát, hogy az Empire State Boulding 67,500.000 dollárba került. Felmerül az a kérdés, hogy kifizetődik-e ily hatalmas tőkéket belefektetni egy-egy épületbe? A számítások azt mutatják, hogy Newyork közepén, hol egy négyzetméter telek ára 50.000 korona, egy épület jövedelmezősége 4%-ról 10%-ra növekszik, ha az emeletek számát 8-ról CO-ra szaporítják. Hatvan emeleten tu'l csökken a rentabilitás. Ennél magasabb felhőkarcolókat már csak presztízs- kérdésből építenek. A gazdasági válság előtt biztos üzlet volt a íelhőkarcolóépités, de mostanában elképzelhető, hogy nagyrészük üresen áll. A prosperity idejében talán túlsókat is építettek s ez a magyarázata annak, hogy a pesszimisták a felhőkarcolók bukását jövendölik. De jöhet még olyan prosperity, mely újból beaíépesiti a hatalmas irodaépületeket s amikor újból üzlet lesz uj felhőkarcolókba fektetni a milliókat. Borkiállítás a budapesti országos mezőgazdasági kiállításon. Budapestről jele ülik: A budapesti országos mezőigazdasági kiállításon a Magyar Sző kisgazdák Országos Egyesülete rendezésében, a mindig Legnagyobb érdeklődést kiválté bonkáálü- táa iránt étidén is már nagy érdeklődés tapasztalható az érdekelteknél. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a kiállítás megrendezéséről a külföldi borkereskedelmi érdekeltségeket is kiértesíti. Az érdeklődőknek a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete ad felvilágosítást (Budapest, IX. Üllőd ut 25. D. 14.) A felhőkarcolók kora lejárt, de Newyorkban most építettek egy 384 méterest és egy hetvenemeletest
