Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-25 / 20. (3351.) szám

1934 január 25, csütörtök.

TM<LM-A\mAAR-HÍRIíXP

Madách diadalmas bevonulása

a Burgtíieaíerbe

— Az ember íragédiájának bécsi bemutatója —

Bécs, január 24. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának jelentésé) Egészen a nagy eseménynek a hatása alatt állok. Szin te ká'bultan az öröm tél, a dicsőségtől, az elismeréstől és a büszkeségtől, amely eltölt minden magyar szivet arra a hírre, hegy Az ember tragédiája bevonult a világ első drá mai színpadára: a bécsi Burgthea terhe. És milyen volt ez a bevonulás! Nincsen nagy fejedelem, nincsen győztes hadvezér, akinek ilyen ünneplés osztályrészéül jutott volna. Így o9ak az Eszme, az Ige, a Szellem járhatja a dicsőség útját! Nem milliók ajkán hangzott fel a diadalétól tás, hanem milliók szivét remeg tette meg (valami kimondhatatlan nagy érzés, valami éltető meleg, amely, mint egy hömpölygő véríolyam, átjárja az ember egész valóját, hogy azután a büszke öröm könyüii- ben oldódjék fel. Nem lehet, nem szabad ezt elfelejteni...

*

Féltizenegyre tűzték fai a főpróba idejét. De már reggel nyolc árakor lüktető élet folyik a színház tájékán. Társzekeretk állanak meg a szinpad nagy kapujánál és ontják magukból a díszletet; b ún dán hölgyek és türelmetlen urak lepik el az igazgatósághoz ve- aéto lépcsőt, hogy jegyhez jussanak és tanúi lehessenek a nagy eseménynek- Mert Bécs sajtója már napok óta hangos Az ember tragédiájának előadásától, a volt császárváros közönsége feszült érdeklődéssel várja a mai premiert, amelyikre már napokkal ezelőtt elkelt minden jegy éppen úgy, mint arra a négy előadásra is, amely ezen a héten követi a bemutatót- ötször szerepei a színház heti játékrendjén a tragédia! A színház óriási sikert vár! És ez a. siker nem fog elmaradni.

Tíz órakor kezd benépesülni a nézőtér. Máskor, a főpróbákon, csak a földszinten vau közönség. Most meg- kellett nyitni a négy emeletet, mert minden helyre szükség van. A magyar írókat, és újságírókat és a magyar színművészet ideérkezett reprezentánsait a földszint első soraiban és a földszinti és első emeleti páholyokban helyezte el az előzékeny igazgatóság. A nézőtér hangos a magyar szótól.

— Élne waihrhaftige Imvasion dér Ungarn! — mondja mellettem egy mosolygó öreg ur,— És ami különösem .meglep — folytatja — az az a nagy együttérzés, az a nagy együvétarto- zás, amit az ember tapasztal! Szinte megőrződik, hogy nemzeti ügyet csinálnak az előadásból I

— Igen uram, ez valóban nemzeti ügy! Ez egy kis nemzetnek nagy ügye! —- feleli egy magyar Író.

Közben özönlők a közönség. Itt vannak az osztrák szellemi ée művészeti élet arisztokratái, itt a bécsi társaság színe-java, itt a külföldi sajtó képviselői, afaiik közül különösen az olaszok halmozzák el a magyar kollégákat Szerencs ekiváneágaikkal, — itt van mindenki: a kormányzat, a város, a diplomácia reprezentánsai és itt van — a nézőtér kJ zepén — egy kis asztalka, rajta egy villamos- lámpa és egy telefonkészülék. Ennél foglal helyet Röbbeling igazgató, aki az előadást rendezi és egy segédje.

szava idézi, a reá özönlő fénykéve alatt megjelenik nagy fekete szárnyaival, lobogó vörös hajával, az enyészet szürke színében, démoni gonoszságában ő is, aki ott állott egykor az Ur trónja mellett.

Lenyűgöző kép!... És elkezdődik a játék... A zene, híven követve a történést, folyvást hangzik és nem hallgat el akikor seni, amikor lehull a függöny és gyors égy- máiSutátiban változik a sziu.

A nézőtéren egy szíssze-née sem halk zik. Mindenki feszülten figyel.

Következik a paradicsom, a legszebb díszletek egyike, amelyik színpadot betöltött, majd a paradicsom előtti térség, a mozgalmas egyiptomi kép, Athén —, a római orgia —, Bizánc — Keppler és — a forradalom,

A függöny legördül, a nézőtér megvilágosodik és véget ért az első rész. Mert a bécsi előadást csak egy szünet szakítja meg.

A közönség kitódul a folyosóra és az előcsarnokba. Mindenfelé az elragad tatás spontán megnyilatkozását hallja az ember. Rajtunk, akik remény és kétség közölt ültünk a nézőtéren, végig vilia r zik a felszabadulás

nagy érzése. Tudjuk már, hogy győztünk! Hogy a magyar Géniusz uj, döntő diadalt aratott! Hogy a mi Madáchiink a világirodalom halhatatlanjai közé emelkedett. Hogy Az ember tragédiája a színpad klasszikus müve lett... Ezt a nagy érzést, ezt a nagy pillanatot köszönjük Rabból ingnek, a Burgszinház igazgatójának, a tragédia szinrehozójának, aki egész művészi akarását és hitét, minden tudását és erejét szentelte ennek a műnek.

Emésztési gyengeség, vérszegénység, lesoványodás, sápadtság, mirigybetegségek, bőrkiütések, kelések, furunkulusok eseteiben a természetes „Ferenc József" keserüviz szabályozza a belek annyira fontos működését. Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc József viz hatása mindig kitünően beválik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható.

A kiállítás elkápráztat. Különösen —• mint már említettem —- a mennyország, a paradicsom, az athéni kép, a római orgia é« a forradalom színpadi képe megragadó és döbbenetes. Az athéni kép a maga nemes egyszerűségével, a halált ordító nép tömegnek a hitvesi nagysággal és szerelemmel való szembeállításával csodálatra késztet; az orgia nagyszerű megrendezése, Péter megjelenése és a kereszt feltűnése a sötétlő égbolton grandiózus; a forradalom vad fai t örései, a szin elején elhelyezett guillötinual a maga naturalizmusában valósággal megfélemlítenek; a falanszter fantasztikus elképzelése (ami a budapesti előadásnak is egyik legnagyszerűbb díszlete) az örökkön mozgó gépezettel, a fehér fény- özönben megjelenő öreg és a szürke számok, az emberek felvonultatása láttán az emberen végigborzon-g a hideg. Legkevésbbé sikerült nz ür-kép. Ebben két bábot mozgat és lóbáltat a réndező, mig Ádám és Lucifer hangja a színfalak mögött hallatszik. Ez az egyetlen fogyatékossága az előadásnak, amelyet — hitünk szerint — a Burgszinház modern színpadi felszerelése mellett könnyen fai lehetne küszöbölni.

És most beszéljünk Mohácsi Jenőről, aki Az ember tragédiáját a műbe való teljes elmélyüléssel gyönyörűen fordította és akinek ezt a nagy magyar sikert elsősorban köszönhetjük. Nagy szolgálatot tett a magyar irodalom ügyének. Köszönet és hála neki. És beszéljünk a színészekről.

Ádám — Paul Hartmann. Csak a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján Írhatunk erről a kivételes tehetségű művésziről. A legjobb Ádám, akit eddig a színpadon láttam- Mindén hangja természetes, minden gesztusa

Szőllővesszők,

oltványok, Szőllőkertek Királynője és más legújabb bevált csemegeszöllő- különlegességek, garantált fajtiszta minőségben legolcsóbban kaphatók. Kívánatra árajánlattal szolgál:

NÁDAS JÓZSEF

BEREHOVO (Beregszász)

nemes, egész alakítása egy öntudatos, szerepébe elmélyülő, nagy művész elgondolása.

Éva szerepe Maria Ele kezében van. Az ő alakítását is a nemes egyszerűség, a természetesség jellemzi. Eleinte halk és csendes, mint amilyen a „tudatlan” Éva valóban lehetett, de amint a szerep nő, úgy nő meg ennek a szép és intelligens asszonynak a hangja és az alakja is. Különösen a szerep lírai részében felülmúlhatatlan művészetet nyújt

Lucifert a Burgsziruház egyik legrégibb és legnépszerűbb művésze, Ottó Tressler alakítja. Hetvenkét esztendős — de olyan vár- gönc, olyan fürge, mint egy harmincéves fiatalember. Nem démonikus, inkább szenvedélyes és fölényes, ö tényleg a tagadás ősi szellemét tviszi a színpadra. A szerep kitünően polntirozott elmondása mellett szürke, bő köpönyegének mozgatásával is emeli, mintegy aláfesti azt, amit mond. A darab végén a Fluch! (átok) szót úgy mondja ki, hogy az embernek a háta borsódzik bele. Mázsás súlya van minden szavának.

És nem szabad megfeledkeznünk Franz Salmhoffer hangulatos kísérőzenéjéről sem. Ez a zene szinte csodálatos pontossággal kíséri a dráma minden mozzanatát és hajlékonyán simul a történéshez.

*

Háromnegyed három volt, amikor a főpróba véget ért- A függöny legördült és a zsúfolt nézőtéren végigzugott a tapsorkán. A siker megpecsételődött. Kiérünk az ucoára. A Burgszimház mögött valami katonai parádé zajlik le. A katonabauda indulójára fejlődnek fel a századok... De mit. érdekel ez bennünket! .. •

Boldog önfeledten megyünk, mi, a magya/r betű robotos zarándokai a januári napsütésben, mosolyogva, vígan ... Madách Imre bevonult a világirodalomba!

Zólyomi Dezső.

4 kedd esti bemutató káprázatos sikere

amely a magyarságnak büszkeség és öröm,

szenteég és megdicsőülés.

A nézőtér lassan elsötétül. A morajlás, amely betölti a színház nézőterét, halkul, az izgalom elül és néma csőnd váltja fel. A függöny felmegy. Még nem látni semmit. Csak a szinpad legíbelséjéből (szűrődik át a zene: a szférák zenéje és a felhős fátyolfüggöny mögött lassan 'világosodik. A zene erősebbé hangosabbá válik, a világosság térjed.

... És megvilágosodik a mennyek országa. A szín közepén, mint valami óriási karácsonyfadísz, izzóan ragyogó, az égi fényességet stilizáló arany sugárkéve és alatta, óriás- szárnyakkal. lépcsőzetesen a három arkangyal. Mögöttük, az egész háttérét befutó kettős szivárvány. Kétoldalt, a nagy égi ragyogásban, az angyalok serege és elől, a uagy sötétség közepén, a „tagadás ősi szelleme —- Lucifer. Öt még nem 'látni; majd ha az Ur

Az előadásról magánéi csak a legnagyobb elismerés és elragadtatás hangján Írhatunk.. Hangjában, stílusában, menetében, felépítésében következetes és egyöntetű. A tömeg- jelenetek mozgalmassága, az ellentétek ki* domborítása, minden szépség meglátása, minden érték kihangsulyozása, minden színpadi hatás bőséges és mégis mértékletes 'kiaknázása jellemzi ezt a produkciót. Röbbeling különben is egészen különlegesen fogta fel a darabot. Az ő kezén nem lett misztérium a tragédia, de nem is lett reális valóság. Valami a kettő között ez az előadás. Az állandó, felhővel tarkított fátyolfüggöny alkalmazása az álomszerüség jelképe, amelyet még a háttér függönyére vetített díszlet.képek és a szinpad félhomálya is szolgál. Röbbeling elképzelése a klasszikus keretek harmóniájába illeszti Madách remekművét, ebből az elgondolásból következik az is, hogy a darabból egyes részeket kihagyott. így például teljesen elhagyta Keppler ébredését, — a forradalom utáni egész képet —és ezzel megfosztotta a Keppler-fel vonást az „álom az álomban” — való jellegétől. Gondosan elkerülte a Faust-íal való összehasonlítás lehetősé,gét is. Ezért elíragyoU mindent, ami esetleg Faustra emlékeztetheti a nézőt. A föld szelleme osak egyszer, az ü.r-jelenetben, szólal meg (az ere-} deti szerint ez. háromszor történik meg) és bizonyára ezért maradt el a Keppler-ébredés jelenete is, mert a tanulóval való eszmecser© önkéntelenül is Faust hasonló jelenetére terelné a figyelmet.

Bécs, január 24. (Saját tudósítónk telefonje- , ütésé.) Madách, halhatatlan tragédiájának tegnap esti burgszlnházi bemutatója káprázatos ünnepség keretében folyt le, amelyhez hasonlót eddig sem Bécsben, sem Budapesten nem láttak drámai színházban. A Burgtheater nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott volt Bécs és Budapest szellemi életének úgyszólván minden kimagasló egyénisége. A páholyokat a politikai és társadalmi világ vezetői töltötték meg. A rendjelek és káprázatosán csillogó ékszerek ezrei felejthetetlen látványt nyújtottak. Ott volt a magyar kormány tagjai közti] Hómaa Bálint kultuszminiszter,' Imrédy Béla pénzügyminiszter és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter. A magyar miniszterek Dollfuss osztrák szövetségi kancellár, Scbusnig osztrák kultuszminiszter és Nelky bécsi magyar követ társaságában voltak. A megjelent előkelőségek soraiban ott láthattuk Scitovszky Tibor volt minisztert, Bárczy volt igazságügy minisztert, Vojnovich Gézát, a Magyar Nemzeti Színház igazgatóját, Radnay Miklóst, a Magyar Operaház igazgatóját, Hubay Jenőt Madách Imre valamennyi leszármazottját, Mengele Ferenc magyar külügyi sajtófőnököt, dr. Antal István magyar miniszterelnökségi sajtófőnököt, Mró Wlassits Gyula és Darányi Kálmán magyar államtitkárokat.

Pont hét órakor érkezett meg a. színházba Niklas osztrák szövetségi elnök leányának és a kabinetiroda főnökének kíséretében. Az elnök megjelenése után áhitaioe csendben kezdődött meg az előadás, amelyet, az első rész végéig ünnepélyes csendben hallgatott végig a fegyelmezett publikum. Az első rész végeztével a függöny leengedése után elsőnek Niklas elnök emelte tapsra kezét, majd

elementáris erővel zúgott fel a tapsorkán az egész színházban, ugyannyira, hogy a szereplő színészeknek nyolcszor kellett a függöny elé jönniük.

Az első részben különösen a paradicsomi és

athéni jelenet ragadta meg a közönséget A második. részben a falanszter-jelenetnél robbant ki nyiltszini tapsban a közönség, ami eddig teljesen szokatlan eeet a Bursrtheater történetében.

Dottfuss: Boldog vagyok,

hogy e remekművet megismerhettem

Az „Uj Nemzedék” bécsi munkatársa a tegnap esti bemutatót követő magyar követség! estélyen beszélgetést folytatott Dollfuss szövetségi kancellárral, aki a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott Madách remekmű véről.

— Nem vagyok mértékadó irodalmi és művészi kérdésekben, — mondotta Dollfuss, — csak annyit mondhatok, hogy az előadás elejétől végig oly mély hatást gyakorolt reám, hogy nagyon boldog vagyok, hogy a műalkotást megismerhettem. Az a tény, hogy a Burgszioházban került színre a magyar irodalomnak ez a műremeke, bizonyossága annak, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítottunk a darab szimrekérültének. Hogy pedig a bécsi közönség ennyire a mii hatása alá került, ez viszont azt tauu- dt.ia. bogv milyen mély gyökerei vannak az osztrák-magyar kapcsolatoknak- Az előadás kiváló volt és remélem, hogy önök is meg voltak vele elégedve.

Fey alkanoellár a magyar újságírónak ez©- kot mondotta:

— Egészen hihetetlen, hogy ezt a remekművet hetven esz teaidő vei ezelőtt írták- Teljesen a ma problémái szólalnak meg benne. Érdekes, hogy különösen a falanszter-jelenetben mennyi prófétai ihlettel látta meg a valót az önök nagy Madáeha. A ko mm un izmus és a kollektivizmus életképtelenségét ilyen kifejezésteljesen még senki sem ért tette meg az emberekkel, mint ő- Az előadás véleményem szerint tökéletes volt, de most már nagyon szeretném Budapesten magyar nyelven is hallani a remekművet.

Franz Werfel. a legnagyobb élő osztrák ixó Is nyilatkozott:

— Az ember tragédiájának előadása igen nagy hatást tett rám, — mondotta Werfel. — Régóta csodál ója vagyok az önök irodalmának

és nagy Géniuszuknak, Madáchinak. Az ember tragédiáját már gimnazista koromban olvastam és azóta lelkesedem érte. Boldog vagyok, hógy Madáchuak ezt a remekművét Mohácsi Jenő fordítása közelebb hozta a mi népünkhöz.

■g.M

5