Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-21 / 17. (3348.) szám
1984 Január 21, vasárnap. TPIWtyVlTVVVGteRHmTjAP 13 SzmHÁzKön^vKumíiRA. ¥ KELLER IMRE: Tisztán egy életen át (ÍRogéuy két kötetben. Kaeea, Kereskedelmi cg ipari nyomda. 1933.) Évekkel ezelőtt az erdélyi irodalmi életnek sokat hangoztatott ég sokat vitatott jelszava volt: „Vallani és vállalni!*' Szintvallani a kisebbségi soréban az uj elhelyezkedésünket illetően és vállalni ennek minden konzekvenciáját. Ami derékba- tört irodalmi fejlődésünk nem ért el eddig a jelszóig sem, mert Íróink nem jutottak el odáig, hogy tisztázzák magúikban a viszonyukat az uj élettel. Talán az első könyv minálunk, mely „vall és vállal** Kellor Imrének „Tisztán egy életen át“ cimü regénye. Vallomás ez a könyv, mert bevilágít egy kisebbségi társadalmi csoport életébe, melybe ő maga is belesodródott a hivatalos karrierjének derékbatörése árán és őszinte, leplezetlen vallomásával vállalja annak minden következményét: haragot, megszólást, talán súlyosabb kellemetlenségeket is. Mert vallomása őszinte és az őszinteség fáj. Vállalása merész, az egyéni sorsában is megtorpant ember mindenre elszántságával határos. Sokan nem fogják tökéletesen megérteni a könyvet, mert — és ez talán az egyetlen nagyobb hibája a regénynek, — csak egy szlovenszkói város egy társadalmi, vagy helyesebben társadalmon kivül álló csoportjára korlátozza a látókörét s akiit ezt az élet.foltot nem látták, nem éltek benne, vagy a közvetlen közelében, azoknak éppen azért látszik majd valószinőtlennek a cselekvény, mert — teljesen élethü. * Ez a szűkre szabott érdeklődési kör és annak különlegessége az oka annak, hogy a regény nem nő bele a mi kisebbségi életünkbe sem területi, sem időbeli általánosságban. Úgy értem ezt, hogy vezérlő motívumai a szlovenszkói kisebbségi kul- turterület más pontjain esetleg teljesen idegenek, vagy csak analógiájuk adódhatott elő s a cselekvény, mint önmagába zárt egység, nem okozhat revelációt a kisebbségi élet történeti továbbfejlődésére. Ez hiba, de nem csoda, hogy az iró teljesen lenyügöztette magát a témája által, hiszen neki, mint az eseménysorozat aktiv és sok tekintetben szenvedő részesének is, maga a tárgy mint élmény okozhatott — freudi értelemben — oly lelki komplexeket., hogy azok alól akart mindenekelőtt őszinte, és részleteiben is hü vallomásával felszabadulni. A cselekvény főtémája égy bártáncosnő és egy, a háborúban testileg-lelkileg megtört poóta-ujság- író ideális, szinte szublimálván tiszta, tragikus sze* relme. Ez maga paradox beállításnak látszik, de nem szabad valami „kaméliáshölgyi“ limonádéromantikára gondolnunk. A bárhölgy „vitgo intac- ta“ marad végig, — innen a ciim, — hiszen csak a fenekestül felfordult világ sodorta erre a „kény érkereseti** pályára, mert mint okleveles tanárnő és dr. phil. nem kapott helyet az uj társadalomban, — a poéta meg valóban itt járt közöttünk, itt múlt ed a körünkben, mert gyönge teste fölégott a teremtés lázában. E köré a főtéma köré szövődik a háború utáni erkölcsi züllés és felkavart emberi gonoszság ezer cselszövénye, melyet a bár levegőben élő társadalmi réteg összetevői: többek között a hazátlanná vált „emigráns1* ujságiróhad, a laza erkölceü uj gazdagok, a pénzért mindenre képes iparlovagok, a vidéki, naiv földesurak szőnek, tudatosan: gonoszságból, vagy tudattalanul: felületes hiszékenységből. Ez a kör és az általa, az azelőtt csöndes kisvárosban teremtett atmoszféra élethü és életszerű vonásokban áll ©lénk s aki közelében élt ennek a kavargó, furcsa világnak, minden alakban ráismer a különös és tragikus sors szerkesztette élétre vü egy-egy élesen kivágott alakjára. A regény Így ..kudesregény** annak, aki ismerte ezt a világot, de idegfeezitő olvasmány lehet annak is, aki a szereplőket nem ismerte szemből szembe, mert ezek előtt, az egyének típusokká szélesednek s az egyes alakokban megtestesült gonoszság, lel- kiismeretlenség és felületesség, mind egy fotográfus lencse élességével van fölvéve és lemásolva, másokra is hatással lehet, művészi beállítottsága folytán. Kár, hegy ezt a minden izében érdekes, különös cselekvényt, melyet a sarkaiból kiforgatott élet szinte készen tálalt az iró elé, egyes helyeken, — különösen ott, ahol a meghatottsága túlságosan erőt vesz rajta, — nem tudja Kellel- Imre objektívon nézni ée művésziesen kezelni a formájában. A nyelvezete együtt dagad több helyen az érzelmeivel és — dagályo&sá lesz. —yf— Ez év folyamán nagyszabású zenei ünnepségeket rendeznek Csehszlovákiában Tízezer énekes fesztiválja - Nyolcvan zenekar versenye A „Dalibor** a prágai Hradzsin udvarán Haba Ferenc: Gyakorlati távlattan (Beregszász, Kálvin nyomda.) Minden müveit embernek kellene tudnia rajzolni, mert a rajz sokszor könnyebb és ami fő, szemléletesebb módja a szemlélet közlésének, mint az írás. A rajzoláshoz nem kell sokkal nagyobb kézügyesség, mint oz írás megtanulásához s hogy mégis aránylag igen kevesen tudják magukat írás helyett vonalakban kifejezni, aanak az az oka. hogy az embert gyermekkorában nem tanították meg látni s a látottakat tudatosan papírra vetni. Hogy szakszerűbb kifejezéssel éljek: a gyermekeket nem tanítják a távlattanra, perspektívára, pedig ez a lehető legegyszerűbb, legkönnyebben érthető valami, mert természetes. A nevelésűink ezen nagy hiányosságát akarta pótolni Haba Ferenc beregszászi rg. rajztanár és festőművész, mikor röviden, szabatosan, könnyen érthetően összefoglalta a perspektíva szabályait, úgy, hogy a gyerek is megérti őket s a felnőtt is okulhat belőlük. Munkája nem eredeti, a szerző maga is megemlíti fonnásmüvét • „Gruber: Perspekitive naoh dér Natúr" c. müveit, mégis úttörő a magyar szakirodalomban, melyben ez a kis könyv az első, laikusok számára is igen hasznos munka. Nem nagyképüsködik a szerző és nem is riasztja el a tanulni vágyót fölöslegig számításokkal, levezetésekkel, a perspektíva tanának bonyolult birodalmából, csak azokat az alapvető tényeket válogatja össze, melyek a gyakorlat számára szükségesek, amelyek arra valók, hogy a figyelő emberben tudatossá váljék az, hogy a természetben eléje állót mért látja úgy, ahogy látja s hogy a látottakat hogy kell egy pár vonással papírra vetnie, hogy más is megismerje a rajzon a velő mását. Ügyes, hasznos kis füzettel gazdagította Haba Ferenc a magyar szakirodalmat. Melegen ajánlhatjuk minden szülő, minden pedagógus és minden diák figyelmébe a kis könyvet, melyben a köny- nyen érthető szöveg és a sok magyarázó rarz miu- demki előtt egyszerre föltárja a vonalas rajz technikájának titkait. —sz— Prága, január 20. Csehszlovákia 1984-ben hatalmas előretörést akar produkálni az idegenforgalom terén. Az idegenforgalmi központ olyan nagyszabású ünnepségek rendezését határozta el Prágáiban, amelyek vetekedni fognak a külföldi hasonló ünnepségekkel. Nem kisebb dologról van szó, mint egy fesztivál megrendezéséről, amelyben igen nagyra méretezett ének- és zenekarok fognak fellépni. A fesztivál műsora tényleg igen érdekes és értékes. Csehszlovákia igy akarja bemutatni a külföldnek egyrészt Prágát, másrészt az itteni zenei életet. Az idegenforgalmi központ jegyzéket küldött az összes fontosabb külföldi tényezőknek és ebből a jegyzékből derül ki, hogy ez idei prágai ünnepet a salzburgi ünnepi előadások mintájára rendezik. A festivalt a mintavásárral és a mezőgazda- sági kiállítással kapcsolják egybe. Április 6.-tól 15.-ig tart a nemzetközi autó- biáillitás, amely úgyszólván az ünnepség kezdete. Április 21.-étől május 1.-ig tart az énekesek fesztiválja, amelyen 10.000 énekest számláló énekkarok lépnek fel. Április 29.-én tartják meg a nemzetközi repülőversenyt. Májusiban nyilik meg Prágában a kisamtant államainak fürdőkiáilitása. Ezt követi a Waidstein-kiállitás és a Jugoszlávia, Lengyel- ország, Románia, Franciaország, Hollandia és Belgium részvételével megrendezett csehszlovák országos tüzeltőkkiállitás. 16.-án nyílik meg a rendes mezőgazdasági kiállítás és szláv városok találkozója Prágában. Különböző vidéki verseny-rendezések után újra Prágába tolódik át a fesztivál súlypontja, ahol „Tavasz Prágában" címmel nagy kulturális, sport- és népünnepélyeket fognak rendezni. A műsor szerint olyan ünnepségek lesznek ezek, amelyeket Prága eddig nem látott, A Baumgarten-ban „A lipaui csata" címmel nagy panoráma lesz látható. Ruchleben derfbyt rendeznek és ezeket a látványosságokat követi nyolcvan zenekar hangversenye. Junius 3.-án nyolcvan helyen lesz hallható Prágában ébresztő és a Vencel-téren, valamint a Foch- uccán zenekarok fognak játszani. A régi városháza előtt is nagy zenei ünnepség lesz. A Moldván fény-szökőkutakat rendeznek és a filharmonikus zenekar Sanetana világhírű müvét, a „Vitává"-! fogja játszani. A salzburgi ünnepi játékok mintájára a Hradzsin udvarán szabadelőadást rendeznek, amelyen a „Dalibor" kerül színre és a Waklstein-palota udvarán Mendelssohn „Szentivánéji áLom“-jának zeneijét fogják előadni. Junius 10.-én Prága uccáin láthatók lesznek a legszebb morva és szlovák nemzeti viseletek és 17.-én a legforgalmasabb uccákon virágkorzót rendeznek. A fesztivált a júliusi munkásolimpiád fejezd be, amelyen 40.000 ember vesz részt. Ezenfelül junius 24.-én Brünnben a két szokol- zsupa összejövetelét tartják meg. Nagy történelmi ünnepségeket rendeznek rnéig Pöstyén- ben, Luhacsovicon és Szliács-fürdőu. (■•'•) Csillag Ilus az Érsekújvár! Iparos Dalegylet hangversenyén. Érsekújvár i tudóéit ónk jelenti: Vasárnap este rendezi az Ér&ekujvári Iparos Dal- egylet hagyományos farsangi koncertjét-,, amelyen a magyar énekművészet nagyjai szoktak vendégszerepelni. Bodám Margit, C se fényi József és mások után ezúttal a Szlovenszköban mükcdő Csillag Ilust, a nyugatszlovenszkói szintánsiilat népszerű koloatur-priimadonnáját hívták meg. A fiatal művésznő első önálló hangversenyét Érsekújváréit rendkívül nagy érdeklődés előzi meg. Rajta kivid a Katolikus Kör leányklubjának tánccsoportja fog művészi táncokat bemutatni e az IparosdaiáTda s a leány klub vegyeskara dalokat ad elő. A nagysikerűnek ígérkező hangversenyt tánceetély követi. (*) Vasárnap délután 6 órakor kezdődik a Toldy- Kör pozsonyi erdélyi estje. Ma, vasárnap d. u. 6 órakor ismét nagyszabású és kulturális, vadam int társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű kuttturestét rendez a pozsonyi Toldy-Kör a Primáe- pailota tüikörtenmébeu. Az erdélyi ©st címét viselő ünnep az erdélyi magyar kultúra seregszemléje lesz és ez alkalommal dalban, versben,' zenében és prózáiban előadásra kerülnek a Romániákra élő magyarok legszebb művészi megnyilatkozásai. A nagy körültekinités-sel és gondossággal összeállított programmot dr. Jankovies Marcell, a Toldy- Kör elnöke nyitja meg. Az est egyűik kiemelkedő száma lesz Bolemanné Zorkóczy Atola előadása az erdélyi magyar irodalomról, de válogatott színvonalat képvisel a többi szám is, amelyek a sajátos erdélyi magyar kultúrát mutatják be. Nógrády Ferenc az erdélyi lírikusok alkotásaiból szaval, Szialay Mátyás Tamási Áron egyik regényének szép részletét olvassa fel. Magyar Ilonka Kodály Zoltán „Marosszélki táncok" és Bartók Béla „Este a székelyeknél" című világhírű kompozícióját játssza zongorán Fügersy R. Gyula Osterinuth Izabella zougorafeisérte mellett Poldiní Ede „Farsangi lako- dalmá“-nak egy áriáját és Kodály Zoltán egy székely balladáját énekli. Belópén ingyenes. Az est után társas össze jövetel lesz a Kör helyiségében. (*) Ádám álma a bécsi Burg-szinházűan. — Bécsiből jelentik: Január 23.-án lesz Madách remekművének, Az ember tragédiájának bécsi bemutatója a Bung-szinházíban. A nagyarányú próbák és előkészületek Mohácsi Jenő fordító közreműködésével már hetek óta folynak. A darabot Röbbeling, a Burg-szinMz igazgatója rendezi, aki színházának legkiválóbb gárdáját állította sorompóba. A premier ünnepinek Ígérkezik. A bécsi közönség először Dóczy Lajos fordításában ismerte meg Madách müvét. 1893-ban, ajmikor Metternich hercegnő kezdeményezésére megrendezték a nagy nemzetközi siznházi és zenei kiállítást, mutatták be először Edison találmányát, a fonográfot és itt' közvetítettek először telefonkangversenye- ket. Ekkor került először színre Bécsiben Az ember tragédiája is, de nem magyar együttes tolmácsolásában, hanem a hamburgi városi színház társulatával. Az est védnöke Esterházy Miklós gróf volt. Három hamburgi művész játszotta a tragédia három főszerepét.. A darab díszletei már akkor is látványosságszámba mentek és a darab két hétig szerepelt a műsoron. 1900-bán a Stadttheater színpadán is színre került a tragédia. Több mint harminc évnek kellett eltelnie, amíg Bécsben újra bemutatják Madách drámai költeményét. A főszerepekben ezúttal Paul Hartmann, Maria Eis és Ottó Tressler lesz látható, tehát három világnév. A probléma az, hogy a nagy müvet úgy vigyék az elkényeztetett és nagv- igényü mai közönség elé. hogy Ádám álma valóban álomszerűén hasson, illúziót rontó szünetek nélkül. A színpadnak tehát állandó kerete lesz és ezen belül fog peregni szinte szakadatlanul az előadás. így például az egyiptomi kép vízióját vetítéssel oldják meg. I A tragédia első előadása egyszersniint théatre páré is lesz, amelyen a magyar kormány és a magyar társadalmi és művészeti élet kitűnőséged is megjelennek. A budapesti Nemzeti Színház művészgárdája februáriban fogja kor- porative megtekinteni a bécsi előadást. (*) A szovjetorosz grafika kiállítása Kassán. Á cim után ítélve Isten tudja, milyen forradalmi vagy agitativ anyagot várna az ember ettől a kiállítástól, a valóságban pedig alig „forradalmibb** ez az anyag a mi polgári kiállításaink anyagánál. Meglepetéssel konstatáljuk, hogy az orosz grafika másfél évtized alatt a nyugateurópai képzőmül vészét nívójára fejlődött. Vonatkozik ez elsősorba- az orosz fametezőkre, akik. egyenesen pazar anyaggal szerepelnek a kassai kiállításon és ami szintén hihetetlennek hangzik: rtituswkba.n és kifejező eszközeikben sokkal közelebb állnak a régi klasszikus iskolához, mint bármely más. értelmetlenségekbe fúló és szántszándékkal az értelmetlenségeket kereső uj. forradalmi irányokhoz. Van a kassai kiállításon néhány portré, még a Lenin és Sztálin portréi is, melyekre senki sem mondaná rá, hogy nem egy régi, klasszikus mester keze alól kerültek ki, annyira finom, szinte már bántóan, precíz eszközökkel fejezik ki azt., amit ki akarnak fejezni. Különösen a különböző könyviltusztrációk- ban nagyok az uj orosz fametszők, akik közölt ina az úgynevezett moszkvai iskola vezetői, Kra vesén- ko és Favo-rsz'kij emelkednek ki. Az első különösen Solochov „Csöndes Don** cimü regényéhez készült hat illusztrációjával cs Lenin-mauzoleumiá- val, a második pedig Tolsztoj állat meséit illusztráló fametszeteivel tűnik ki. Sok volna az összes emlitésreiméltó képet felsorolni, csupán azt jegyezzük fel, hogy a kiállítók közül Bádogoszkij, Ecscj- eztov Georgij, Genesárov, Ohizsinezk'ij, Ka.plun Adrián, Konasevies, Rupremájov, Mocsalov Szergej, Mühlhaiupt, Nivinszkij, Pavlov Iván, Szokolov Hja, Szolovejcsik, Siüngovszkij, Zavjalov Vaszilij (oroszok) és Dovgal Alexander, Kasian Vaezil, Szachnovszka Heléna (ukránok) emelkednek ki képeikkel a kiállítás anyagából. Még csak annyit, hogy az orosz grafikusok a mai orosz viszonyoknak megfelelően főként a szocialista állaútépítés és a munkaterületéről veszik témáikat, de sosem bántó és agitativ módon. És jellemző, hogy az ukránok sokkal forradalmibbak a szó konkrét értelmében is, mint az oroszok, akiknek a telkéből' úgy látszik, még az uj viszonyok sem tudták teljesen kiölni a közmondásos orosz nyugalmat és mélységet. A kiállítás, amely a Keletszlovenszkói Múzeum termeiben kapott otthont, január 28 ig marad nyílva. (—béri.) (*) Szocialista költők szerzői estje Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai magyar munkásakadémia rendezésében három szlovenszkói szocialista-költő, névszc-rint Prerau Margit, Sándor Ernő é« Kazimír Károly szerzői estét tartottak, csütörtökön a munkásotthon nagytermében. Az érdekes szerzői estet, ének- és zeneszámok egészítették ki. (*) Magyar bemutató Berlinben. Berlinből jelentik; Szerdán' este volt a Ko-mische Oper- ben a Zsákbamacska bemutatója. Eiseman-n Mihály, az operett szerzője személyesen vezényelte az utolsó felvonást és igen nagy sikert aratott. A színészeket és élükön Grete Mos- heimet lelkesen ünnepelte a közönség. A bemutatón, a magyar követség és a magyar kolónia számos tagja jelent meg. (*) A Toldy-Kör nagysikerű rádió-órája. Nívós magyar órát rendezett a Toldy-Kör a pozsonyi rádióban szerdán este 6 órakor. A változatra műsor élvezetet okozott bizonyára minden rádióhallgatónak, hiszen mindegyik Száma érték volt a maga nemében. Szombatby Viktor felolvasta „Kisteleki cikket ir* cimü humoros elbeszélését, melyben kitünően, bizonyos zamattal.rajzolta meg a magyar palóc alakját és észjárását derűs színekben Tárná* Lajos rövid, de minden jellegzetességet megvilá- igiiitó előadása következett ezután az erdélyi magyar líráiról, úgyhogy közelebb hozta hozzánk ezáltal az utána következő Janson Jenő tanár által elszavalt költők verseit Ls. Janson egyszerűen tiszta csengéssel tette plasztikussá előttünk Ápriily, Beírta lics, Reraényik, Szemlér és Olcsz Lajos szép verseit. A műsort Lehnerné-Stcckinger Lufi zongorajátéka fejezte be. Bach olasz versenyét játszotta nem sok eziwtudás'sal; majd Brahms nehéz h-rno 11 rapszódiáját lendületes temperamentummal. Reméljük, hogy februártól kezdve, amikor naponkint lesz magyar óra a pozsonyi rádióban, többször lesz alkalmunk a Toldy-Kör sikerült előadásait hallgatnunk (S-in.) A nyugatszlovcnszkói magyar színház mii'ora KOMÁROMBAN: Vasárnap d. u.: Kadéíszerelem. este: Zsákbamacska. Hétfő: öreg tekintetes. Az Iván-társulat műsora LOSONCON: Vasárnap d. u.: Kadétszerclem. Mérsékelt heiy- árakkal. Vasárnap este: A kék lámpás. Operettuj''onság. Hétfő este: Tinto-a, a cár katonája. A ezezon prózai slágere! Kedd: Timosa, a cár katonája. Szerda: Timosa, a cár katonája. Csütörtök: Kadétszerelem. Olcsó helyárakkal. Péntek: A kaniéíiás hölgy. Olcsó helyárakkal. Szombat délután féthelyárakkal: öreg tekintetes. Gárdonyi Géza crckibe,c 'ii nF’ve. Szombat este: FMt élvért y- '■ ;• ov : sláger újdonság.
