Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-21 / 17. (3348.) szám

10 1934 jaaniá/r 21, vasárnap. A modem lelkipásztor a gyakorlati szociális munka apostola Látogatás a kassai szegény-negyedben, a barakk-táborban Dr. Ffeiffer Miklós a® igazi szociális munkáról Kassa, január közepén A népesedési gócpontok legóivtákeeebbjei a kül­városok: a terjeszkedő városok perifériái. Itt a pépészriiagu töaftéglakáSók éti összetákolt viskók ' szegénységében tailállvöziik a város a faluval. Itt j kötnek ki legelőször azok, akiket a fáim nem ké 1 pes inár eltartani vagy akiket a könnyebben el- j érhető munkaalkalmak délibábja, a váarae felé vonz Ide szorulnak ki azok a hajótöröttek, akik- 1 uek a beled város a maga szegénységében nem tűid többé megélhetést és hajlékot, nyújtani. Régebben a város felé inog volt a felszívódási lehetőség. De ma a mainka n éldili ség nem csak., hogy nem csökkenti, de mindig jobban növeli a j perifériák nincstelenjei tömegét. Budapesten az Angyalföld a szegények negyede. .! Kassán hasonló a köztemetővel szemközti, hábo- j rus időkből visszamaradt barakk! ábor. Akkor ka- ! tonai kórház volt. ma külvárosi lakáete'ep. Közel ! 2000 ember lakik itt. Akad köztük pár közalkal­mazott és alkalmi munkás is, de ezek csak ele­nyészőéin kevesen vaunak a munkanélküliek nagy tömegével szemben; Talán 850 csatád él itt 220 lakásban. Lakás álnál rendszerint egy nagyobb és egy ki­sebb helyiség értendő. A b&rakkíáíbor végében fi vasúti töltés felé vaggonlakások is varrnak. Olya­nok is, ahol nyolcam laknak összezsúfolva. E szára a többi kkásokhoz viszonyítva. nem Is feltűnően nagy: ezek is hasonlóan tuMömöttek. Egy apró, szobának nevezett helyiségben nyolcán, sőt kilencen élnek. Megtörténik az is, hogy a né­pes családu föbérlő még albérlőket vesz fel a fed szobára és a fél tűzhely használatára. A szűk. ala­csony helyiséget centimért ornyi pártossággal el­osztják : például az egyik szobácskábán a tűzhely melletti felén — ami télen aránylag melegebb — a főbériő lakik negyedmagával. Az ablak felé eső részen pedig az albérlő, egy fiatal pár két apró ! gyerekkel. A berendezés — két, ágy. szekrény, i asztal és pár szék — majdnem megtölti a kis szo­bát — Bizony, alig férünk el még nappal is. — me­séli az .albérlő. Hát. még éjjel, mikor elrendezzük a hálóhelyeket! Alig: akad egy talpalatnyi heh’, ahová lépni lehetne. Éjjel kettő kivételéve' a . töb­biek a földön alszanak. Ez nyáron tnég megy, de télen, ha deszkát in teszünk a szalmazsákok alá, érezzük a. cemeutpadlözat hidegét. — Legalább egyedül laknánk — folytatja —■ vagyr egy vagont kaphatnánk a töltés melleit. Még mindig tágasabb és kis előkeld van hozzá De nhv - semmi kilátásunk. Egy megürült. kckteni néha öl vemen is pályáznak. Azonkívül 30 korona havonta a lakbér — ón meg több, mini egy éve munkauél- kül vagyok. Abból tengődünk én úgy tudóm fizet ni a 15 korona albéremét is, hogy néha favágás és más alkalmi .inunk:: akad és a feleségeannid goan­! báb vagy gyógyifüveket árulunk . . ­— A gyerekek? .Azelőtt, míg a szülők el voltak, 1 egész napon át egyedül csatangoltak a i©lepem. : Magukra hagyatva, éhesen várták hazatértükéi. Ma jobb a helyzet, mert napközi otthon létesült. Itt ] ügyelnek reájuk, nevetik őkét é? kapnék meleg i ételt,. j Iníormát orom a baraklktábor tőijceájánrik neve­zett szélesebb ut felé kalauzol. Egyik tágasabb byirakbelyiség bejárata felett olvasom a ..Karitasz ; napközi gyér ovekot t-h on.*‘ felírást. E helyiség hétköznapokon reggeltől délután ötig i gyerimekotithan. övödé, ebédlőhelyiség. Ha a gye­rekek elmonaiek, itt, vám a. nagyobb leányok var- rökuram, Wmyklubbj gyűlése. Itt vianhaik m oík- ; tatóejőadások, farsangi. tánomulait&ágok ép szint- előadások. Vasárnaponként pedig széjjcltólják az ; egyik marokban felhőImozott padokat, leveszik a takarót a primitiv oltárról és templommá válik. ; Minden kulturmumiká ebbői az alacsony, sok célt ' szolgáló helyiségből indul ki, amely olyan lát­ványt nyújt, minit maga az egész telep: megrázóan ! szegényes. Mégis sokat jgfenb nemcsak az ottlia- j Ivóknak, de azokuak is. akik létrejöttét elősegi- | tették. Bent csomó gyermek között ott találtaim azon lelket? nők egynéinelyikét, akik ma a nevelő kul- tiromimiváit. végzik a barafeklakók gyérmékéi között. : És ár. Ffeiiler Miklós kanonokok magukra hagya­tó 1.1 barakk lakóik ügyének apostoli lelkű úttörőjét. .ér Dr. Ptfeiififer meggyőző szavakkal fejt-ebe ki sao- : ciális munkája alapgondolatát, ismertette az eddig I eléri, eredményeket és a további célokat: } — A pogány ókorban a külváros proletárjainál kezdődött az emberi társadalom és kultúra kris®- tusi átgyúrása. A jövőben is majd o külvárosok lelkileg gondozott proletártömog-en fogják a jobb : c* boldogabb jövő alapját megvetni. .Ha világsaer le a periifériák elhagyatott. nincstelenjei között kezdődik az igád lelki pásztori munka: asz ifjúság ülne velőse Mert természetesen a nini nywmorusá- idökb-'U sem az a. feladata a le Http ászt wko- i délnek, hogy letargikus belenyugvásba, altassa az embereket, különösen az ifjúságot, hanem. hogy józannak, takarékosnak, vaijakaratunak- össze tar­tónak, bizekodóuak és öntudatosnak nevelve: fel­vértezze az élet küzdelmeire. — Bizonyos létminimum nélkül az emberek nagy átrjlágánól Miki .kultúráról alig lehet ezó. Ezért a tulajdotníöéppeni Lelkígondozás előfeltetee, hogy tő­lünk telhetőm kenyérhez segiteük a népei. Ennek helyes és biztos eszköze eg yigazságosabb és m-él- tányesabb társadalmi rend kiailakuásal! De a saü- kölködőkkel addig is törödmi kell, — Azt som szabad eLfelednüink, hogy csak ép testben van ép lélek. A népegészségügy és a test­nevelő sportok felkarolása uéikülözbeibetlen előf-al- t érte le a modern lelki pásztorikodásniak. H Somló­képpen az általános szakismeretek terjesztése és a tisztességes szórakozások uyu.itáfta. — Autót haéófídó ..••zeliejniben Pórié, Budapest és más világvárosok kiillelki uyonvorlenyáiu egyes papok és nmiuka'á: dk bőidül ettek: sokszrr a csodával bat-áraa. 1 n vó. népnevelő és .kulturális iurtézméuyr'k rgész hálózatárt létesítet­ték A kültelkeik vadouijá-ból •kéWuÉrmáliőt alkottak. A kétségbeesett, niuo-etelen©kiből öntudatos, éler- hóditókat! — Ez kív/dödöt.; a kassai barakktelepen is 1829- I tői, — folytatja elbeszélését. dir. Pféiffer —- mikor ! a város ezt a helyiséget a Karitáse rendelkezésére • hoc sál tóttá. Egész környéken nem volt kultúrott­hon. sem ovóda, sem iskola, sem isteaitiiszteleti he­lyiség. Azért először a napközi gyermekotthon lé­tesült Itt naponként 25—65 gyermekre ügy elmeik. A város résziben ebédről is gondoskodik. Mialatt a gyermekek egy képzett óvónő vezetése alatt a j gyermek otthon bán vaunak, addig szüleik nyugod­tan járhatnak a mai nehéz, viszontagságos és 'bi­zonytalan fcemyérkeres'és utján. — A gyeimnekgondózó megnyitása után már nemsokára a barakki szülőktől és a barakká vi­szonyok Ismerőitől hallani lelhetett, hogy mennyi­re megjavult és mennyire fegyóknesetíé lett a ba­rakki gyermeksereg. — Két éve annak, hogy itt a, napközi otthon he­lyiségében vasárnaponként istentiszteletet: tárták: A? istentisztelet rendszeresítés éneik híre örömei keltett a barakkbakpk nagy tömegében. Megható volt. nézni, högy a nékivétkőzött proletáróik milyen igyekezettel ácsolták öst&ze a jövendő szükeégká- polnű keiMkeit — A kultunmunikát kiegészíti az előadások egész sorozata. VaiTótanfolyani leányok számára, i ingyenes .auiókezelési órái:, lomakurzupok külön | a leány- é- külön a, fiúi í jóság számára, valamml i vr-rtített,képes egészségügyi s-tlb. előadások. Hoészn j lenne felsorolni mindazokat, akik e kultur- és ' nép jóléti niiuirkiiba-ji segédikezták. De különös eo meg kell említeni Gutám® Miksámét.és Erőt-e Mar­gitét. akik a leány ifi ósággal úgyszólván naporként foglalkoznak, -- továbbá Steffel Babyt a gyér mekottho® kiváló vezetőijét és dr. Topitzer Ak- dánt-, a bairakki istáűtteteíie.té'k kisegítőjét. — A barakk? munkák fon-tos része —- Főleg télen — az élelmiszer- és ruhasegély. | Elhagyjuk az otthont. A szid-tén dr Pfeitfe-r -Vliklós ivozder-rőnyezésére létesült sportpálya felé tartva felt inik, hogy a Pesti-útra néző fronton szá mos ház a többiektől e-1 ütőén Jókaiban tartott Itt kkiuak a telep gazdagjai: az 1923«ba® Metoie- 'pitátt vaeutás-csökidiok. ‘ Házaik mögötjli nagy teret, a város már pár év előtt kuílturkűz, gyeOTtetomeu- hely és templom céljaira a. barakk iáknak Ígérte, de •— mi rután jelenleg a vas'ntáedaltáecjk fásbr.mráj vaunak-itt — várni kell addig az ígéret megvoló- S'ifásámK inig e családok pl nem költöznek, Dr. Pfe-ilfor kanoncdr a sport szüksége,s-ségét és nevölő hatását magyarázza: •— A miuinJkattéióül fce&pedő ifjúságnak, a pince- ; ni-ühelydabem és egy óbb sokszor rossz levegőjű j ipari helyiségekben robotoló muuikátailjaknak nap- ! ra, friss levegőre, szabad természetben való moz- i gáera és ölömre van szüksége. Ezt nyújtja a ba­rakká ifjúságnak a Legényegylet kebelében meg­alakított futbaillóRa.pata. amely rövid idő alatt vá- roeunlmaik legjobb labdarugó csapatai közzé küz­dötte fel magát. Mennyit lehetne az ifjúságért ilyen irányban te-nrri, ha. ehhez több lehetőség lenne! Annyi lelkesedéssel, oly őszinte emberi hangon beszél munkájáról, hogy önkiénytelenül Míeezem <3 kérdést: e. raiunkánok. mi az útja és mik az esz­közei? — A szüretei és megint, csak a szeretet — vála- saolja a főpap. — Nem kérdezzük, milyen nyelvű, ( milyen vaHá&u, milyen világnézetű, milyen párt- I hoz tartozik. — csak azzal a tudattal köaelediüink I mindenki fele. hogy bárki is az illető: emiber és j testvérünk! 1 Dr. Pfeiffer Miklós e szavait megszívlelhetné az ■ egész mai világ! 1 Radvinyi Magák Kassáról jelentik . .. í. A mai világban, amikor as ember olyan ke­vés jót hallhat, jól esik néha pár percre ©1* időzni az emberi jóság és önfeláldozás világi­tó fénycsóváján'ál, melyből az utóbbi időben, sajnos, egyre kevesebb esik az utunkra. Az emberek ma mintha végzetes fogalomzavar­ban szenvednének és azt az isteni parancsot, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagad&t, összecserélték azzal, hogy csak tenmagadat szeresd és a felebarátodat ott üsd, ahol éred. Annál jobban esik beszámolni az alábbi esetről, amely a jó orros, sőt, ennél sokkal több: az önfeláldozó orvos példaképét vetiti szemeink elé. Az esst hőse, a jó orvos, dr. Knyazoviczky János, a kassai állami kór­ház sebészeti osztályának igazgató-főorvosa, akinek nagyszerű tudásáról, néha szinte em­berfeletti kötelességícljesitéséröl volt alkal­munk már beszámolni. Dr. Knyazoviczky Já­nos néhány mesteri operációjával már eddig is országos hírnevet szerzett magának s ér­tesülésünk szerint régen megérdemelt egye­temi tanári kinevezése is küszöbön áll, a múlt héten azonban elvan példáját szolgáltatta az orvosi önfeláldozásnak, amely szinte páratla­nul áll a sebészet törtéretében. Sürgős vérát­ömlesztést kellett végeznie egyik betegén, amely már közelebb volt a halálhoz, mint az élethez. Amikor a beteg már a műtőasztalon feküdt és az ajándékozó alorvostól való vér- szerzés technikai nehézségekbe ütközött, az operáló főorvos pillanatnyi elhatározással a saját erét nyitotta meg és a saját vérével foly­atta és fejezte be az áíemlesztés műtétét. Olyan hősies cselekedet volt ez, amely magában hordja a dicséretét és nem igényel bővebb kommentárt. Az az orvos, aki betege érdekében ilyen áldozata képes, megérdemli, hogy a nyilvánosság színe élőit hajtsak meg előtte csodálatunk és elismerésünk fehér lobogóját. 2. A belföldi rádiók magyar műsoráról sok szó esett a közelmúltban, kapcsolatosan aszal az illetékes miniszteri Ígérettel, amely a magyar műsorok kibővítéséi helyezte kilátásba. Hogy ennek a régóta várt és megfelelő kibővítés­nek milyen messzemenő bordereje volna minden tekintetben, azt felesleges bizonyíta­ni, s csak azt csodáljuk, hogy az illetékes kö­rök mindig nem akarnak rájönni erre. A po­zsonyi magyar adások dolga, Hr kvantitatív szempontból még messze áll a jogos követel­ménye,kiéi, igy-úgy megvan valahogy a heti ! magyar órával, de itt van a kassai stúdió, 1 amely eddig nagyon furcsán bánt a magyar | adásokkal s nem tudjuk, vau-e Vemény arra, ! hogy ez a helyzet a jövőben megváltozzék, i Amellett, hogy hetenként alig húsz percet jut­tatnak csak Kassán a magyar adások részére, teljesen gyönge és Hívottad ez a műsor. Tisz­telet a kevés kivételnek, de néha a legször- nylibb dilettantizmus szólal me^ a kassai mikrofon előtt s igy azután nem csoda, ha a magyar rádiéhallgadók iiagyrósze már téve­désből sem kapcsolja rá gépét a kassai ma­gyar műsorra- Nem támadni, csak (figyelmez­tetni akarunk ezzel a néhány sárral, már csak azért is, mert azokért a honoráriumokért is kár. amiket ilyen nivóílan előadásokért kifizetnek. Annak ellenére, hogy ezek a ho­noráriumok meglehetősen alacsonyak s talán ez a főoka annak, hogy a nívót jelentő, hiva­tásos toliforgatók teljesen visszahúzódtak a mikroMn előtti szereplésektől. Tehát: valamivel nagyobb gavallérját a ho­noráriumoknál és jóval több nivét a magyar adásoknál és akkor kötve hisszük, hogy a kö­zönség a műsorok magyar részével is nem kerül olyan intenzív kapcsolatba, amilven in­tenziven reagál a többi leadásra, amety jó és amely tetszik neki... (—béri.) — Dr. Kárpáthy Béla előadása a pozsonyi keresztényszocialista központban. Pozsonyból jelentik: Szerdáin este dr. Kárpáthy Béla tar- tett élvezetes előadást Pozsonyban a kereez- tény&zocialieta központ heti népszerű előadá­sai során. Az előadó foglakozott a minden­napi élet gondolatébresztő jelenségeivel. Vár zolta az ember fejlődését az»Ösállapotból a mai- civilizációig ée rámutatott a szövetkezés, a társadalom és az állam fontosságára és jelen­tőségére. A hit és a vallás értékeinek ismerte­tésével fejezte be dr. Kárpáthy érdekes elő­adását, amelyért a. keresztény munkáeszerve- zet nevében Láng Gusztáv elnök mondott, kö­szönetért,. A legközelebb szerdán este 7 órakor dr. Tunchányi Imr* érsekujvári ügyvéd tart előadást asszony befolyásától csak úgy tudnak szaba­dulni, hogyha megölik fit A férfi is beleegyezett ebbe. Közvetve ö is a ci­gányasszony befolyása alá került Miután mindent szépen megbeszéltek, haza­mentek azzal, hogy péntekre várják Rigó Bábit, aki újabb ötven koronáért fog jönni, mint a varázslat utolsó dijáért. Péntek helyett szerdai •. • Szerdán az anya. és lány az ágyban feküdt, az ember fát vágott. Reggel az anya kipillantott az. ablakon s meglátta a. cigányasszonyt arrafelé ballagni. Roppant megijedtek, mert a. cigánynő csak péntekre ígérte látogatását s a szerdai érkezést arra magyarázták, hogy még a templom előcsarnoka sem volt elég alkalmas hely a megbeszélésre: az oltár előtt ( kellett volna mindent megbeszélni. Főitek a cigányaeszony halálos bosszújától s a ' tizenkét „6zellemsegéda-től. amely Rigó Borbá­lát láthatatlanul mindenütt nyomon követte. Először rémülten becsukták az ajtót, hogy a ci- gánynö ne jöjjön be. Rigó Borbála ..látszólag4* gyanútlanul ment végig az uccán. Ez még nagyobb rémülettel töltötte őket el j s elhatározták, hogy azonnal végeznek vele. A leány kifutott az öreg varázsló után, behívta, j Rigó Bábi bejött s helyet foglalt eay székén, j Szemben vele fésülködött a leány. Á gyilkosság j A cigányasszony hízelegni kezdett, hogy mi- I ilyen szép haja van a. leánynak. de nem fejezhette be a mondatot, mert háta mögé osont Dúsa Imre s egy fejszével hatal­mas csapást mért az asszony fejére. Rigó Bábi előredőlt. — De gazduram, mit csinál? .— kérdezte véresen. Dúsa indulatba jött s újabb két ütést tett. j A cigányasszony szívós volt. nem akart meg- j halni. Erre Dusáné felkapott egy máktöröt s azzal > zúzta Rigó Borbála fejét. Ez sem volt elég. Már vérben állottak, amikor Dusáné nadrág-1 szíjat hurkolt a cigányasszony nyakába & j azzal fojtotta meg. Végre a. Mérőként lelkűkre nehezedő nőben n em volt élért.. A család ónként jelentkezik a csendőrségen Most azon gondolkoztak, hogyan kellene el­ásni a. cigányasezoryt. Megpróbálták, hogy felmossák a vért, eltűntessék a nyomokat, ez nem sikerült. Végre is azt határozta a családi tanács, hogy feljelentik magukat a csendőrségen, mi vei mindenképpen kiderülne a gyilkosság s ak­kor még jobban megbüntetnék őket. Anya j és leánya szépen felöltözködött, becsukták az ajtót s elindultak Oallóközaranyosra, ahol jelentést tettek a csend őrségnek tét-1 tűkről Dúsa Imre ezalatt nyugodtan vágott ■ fát az udvaron. Mikor a két nő a csendőrökkel visszajött, . ■nagy lelkinyugalommal mesélték el az esetet. Az udvaron lakó másik család azt a vallomást; tette, hogy hallottak ordítást, zuhanást, de; agt hitték, hogy valami családi perpatvart in-; kéznek el egymás között Dusáék, különben is- be volt zárva a Dusáék ajtaja. Aura. a kér ló* re, hogy miért nem jelentették fel inkább a cigányasszonyt csalásért, azt. felelte a Dusa- cfealád, hogy erről ie szó volt a templomban, de lehetetlennek tartották, mivel félte!, a ci- gányasszony bosszújától, akinek „a börtö­nön. is van hatalma44. Egész nap tar-tett a vizsgálat. Estére bekísér-' ■fék a gyilkos családot a komáromi ügyészség fogházába, ahol megnyugodtan, szinte megkönnyebül ten viselkednek. A férfi sirt, a nők kijelentették, hogy nagyon jói érzik magukat, mert megszabadultak a. lel­ki kínoktól. Szakértők szerint hasonló motívumé bű® tettre Komárom környékén rég nem volt példa. A cigányasszonyt pénteken délután temet­ték el nagy részvét (mellett Meg veresen. A ci­gánybanda az elhunyt, asszony nótáit húzta. a. sírnál.- ■ ■ ......­(* j Móricz 7-sigoittnd uj darabjának bemuta­tója, Budapestről jelentik: Móricz Zsigmond „Rokonok" című uj játékát a budapesti Nem­zeti Színház februárban vágy a saját színpa­dán, vagy a Kamara-szinMzbnn fogja bemu tattá. A Nemzeti Színháziban Az ember tragé­diája után előbb Som őrsét Maugham ..Kör ben című darabja kerül bemutatóra. A dara bot Odry Árpád rendezi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom