Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-20 / 16. (3347.) szám

'graaagMAó^HnmaB 9 1934 jammár 20, szombat. ÍCöZ<ÍA21D>ASÁSZL A kereskedelmi forgalom visszaesése mellett aktív a külkereskedelmi mérleg Prága, január 19. Hivatalos statisztikai jelentés szerint a csehszlovák köztársaság kii [keres ke delim forgalma decemberben mér­sékeltein megélénkült. A külkereskedelmi for­galom volumenje a novemberi 1165 millió ko­ronás összegről decemberben 1174 millió ko­ronára emelkedett. (1932 novemberében 1247 és decemberében 1456 millió koronát tett ki a csehszlovák köztársaság külkereskedelmi forgalma.) A kivitel decemberben a novem­beri 564 millióról 589 millió koronára javult, amig a behozatal 601 millióról 585 millió ko­ronára visszament. A csehszlovák köztársaság külkereskedelmi forgalmának decemberi mér­lege 4 millió korona aktívumot tartalmaz az 1932. év azonos szakának 97 millió koronás passzívumával szemben. 1933 év folyamán a külkereskedelmi forga­lom volumenje 11.7 milliárd koronára csök­kent az előző évi forgalom 14.8 milliárd ko- Tonás volumenűéből. Az elmúlt esztendő kivi­tele az előző évi 7-34 m/Llliárdról 5.85 mi Hi­úidra ment vissza. A behozatal 7-49 miUiárd- ról 5-83 mílliárdra csökkent. A csehszlovák köztársaság 1933 évi külkereskedelmi forgal­mának mérlege 21 millió koronás aktívumot mutat ki az előző évi mérleg 144 millió koro­nás passzívumával szemben. Újabb érvek és eHasérvek az Ensüs--tervezet körül Prága, január 19. Englis volt. pénzügyiml- nifczter exporttervezete a politikai pártok ta­nácskozásának napirendjén szerepe]. Malypetr miniszterelnök információé tárgyalásokat foly­tat, hogy megismerje a politikai pártok és a gazdasági tényezők álláspontját. A mindezt er­einek az Englls-tervezetet, amint arról már beszámoltunk, magáévá tette, amennyiben megfelelő alapnak tartja azokhoz a tárgya­lásokhoz, melyek célja a gazdasági és pénz­ügyi probléma tisztázása. A ceeh agrárak az Englis-'tervező ttel kapcso­latban nyíltan még nem foglaltaik állást. Az agrárpárt nagyrésze kívánatosnak tartja Eing- lie indítványának elfogadását, de egy ugyan­csak tekintélyes rész tartózkodó álláspontra helyezkedik. A cseh nemzeti demokraták igen erélyesen tiltakoznak az Englis-tervezet elfogadása el­len. A „Národ“ clmil cseh nemzeti demo­krata orgánum a tervvel kapcsolatban szük­ségesnek tartja leszögezni, hogy a párt min­den eszközzel megvédelmezi a csehszlovák valuta stabilitását és meggátolja minden Inflációs kísértet megvalósítását. A cseh szociáldemokraták bizalmatlanul fi­gyelik az eseményeket, de végleges állásfog­lalásuk ellőtt szükségesnek tartják, hogy a párt delegátusai közvetlen érintkezésbe lépjenek Englis volt pénzügyminiszterrel. E tárgyalá­sok befejeztével a cseh szociáldemokrata párt meghozzál határozatát. Érdekes, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank vezetősége az Englis-tervezet elutasítását kívánja, egyéb­ként passzív magatartást tanúsít. A helyzet még nem alakult ki véglegesen, amennyiben minden nap újabb fordulatokat hoz. Az Englisihez közel álló Lidové Noviny fő­képpen a cseh nemzeti demokrata sajtó állítá­saira reagál és ismételten leszögezi, hogy az Englis-tervezet nem jelent inflációt, sőt célja éppen abból áll, hogy megelőzze az esetleges inflációs veszélyeket. elíen van a kamarai kupont is A csehszlovák kereskedelmi kamarák köz­pontjának elnöksége tegnap ülést tartott, me­lyen a. kereskedelemügyi és a külügyi minisz­tériumok, valamint a gyáriparosok országos szervezetének kiküldöttei is resztvettek. A ka­marai központ tegnapi ülésén letárgyalta az EngJis-tervczetct és azzal szemben határozottan elutasító álláspontot foglalt el. A kamarai központ tegnapi ülésén a gyáripa­rosok országos szervezetének indítványaival is foglalkozott és letárgyalta azt a javaslatot, amely az export-ipar támogatása érdekében adókedvezményeket kíván az exportőrök szá­mára kieszközölni. Ezt az indítványt a kamarai központ ma­gáévá tette s az Englis-tervezettel kapcso­latban azzal az kéréssel fordult az illetékes tényezőkhöz, hogy döntés ellőtt hallgassák meg a gazdasági testületek véleményét. A csehszlovákiai kereskedelmi kamarák köz­pontjának állásfoglalása nem egységes. A szavazásban a morvaországi, a sziléziai és a szlovenszkói kereskedelmi kamarák, vala­mint a königgratzi kamarai központ kikül­döttjei nem vettek részt. Ezek a kamarák úgy vélik, hogy még korai az állásfoglalás, .mert ki kéül várni a hivatalos javaslatokat. A Lidové Noviny megáll api fása szerint még az előadók sem foglaltak el egy­ségesen elutasító álláspontot. / A kisiteresked&k cáfolata A cseh kereskedőik „Obchod“ című lapja, reflektál Englis ama állítására, hogy a kiske­reskedelmi árak -túlságosan magasak. Az idé­zett lap szerint az importőrök haszna nem ha­ladja túl a megengedhető határokat és az im­portcikkek kereskedelmi árát 20 százalékkal leszállítani neon lehet. Leszállítják a kamatlábat? Illetékes helyen a Lidové Noviny értesülése szerint azzal a tervvel foglalkoznak, hogy -leszállítják a ka­matlábat. A kamatláb leszállítását az a kö­rülmény indokolja, hogy a pénzpiac feszült­sége úgyszólván teljesen eltűnt és általános enyhülés tapasztalható. Csehszlovák-török kereskedelmi tárgyalá­sok. A csehszlovák külügym misztérium két tanácsosa tegnap Ankarába utazott, ahol meg­kezdik a csehszlovák-török kereskedelmi tár­gyalásokat. A tanácskozásokba később a Cseh­szlovák Nemzeti Bank kiküldötte is bekap­csolódik. 1933-ban mérsékelten csökkent a szénprodukció. Az elmúlt esztendő folyamán Osehezlovákáa szén- produkciója mérsékelten csökkent. 1933-ban 0.8 millió tonnával, vagyis 5 százalékkal kevesebb barnaszenet bányásztak, mint az előző esztendő­ben. Az 1929. évi termelési adatokhoz viszonyítva a tavaly bányászott sz-én mennyisége 7.5 millió tonnával, vagyis 33 százalékkal kisebb. Az 1933- ban bányászott kőszén mennyisége 0.6 millió ton­nával, azaz 5 százalékkal maradt mögötte az előző esztendőben termelt -kőszén mennyiségének. A visszaesés 1929-hez viszonyítva 6.3 millió tonnát, vagyis 38 százalékot tesz ki. Az elmúlt esztendő­ben összesen 15.1 millió tonna barnaszenet és 10.5 millió tonna kőszenet bányásztak Csehszlovákiá­ban. Múlt év vég-én 0.41 millió tonna kőszén és 0.72 millió tonna barnaszén volt Csehszlovákia wéniészlete. I Erősen visszaestek az állatárak. 1933 folyamán | az állatárak erősen csökkentek. Az elmúlt eszten- j dő első felében lanyha irányzat mellett az állat- árak fokozatosan lemorzsolódtak. Az év -közepe táján az irányzat kissé megszilárdult, de 1033 utolsó negyedében ismét jelentős mértékben estek az árak. 1938 decemberében az átlagos állat-árak a következők v-oltak: sertés 6.96 (1982 decemberé­ben 7.45), ökör 4.63 (5.06), tehén 3.16 (3.56) és üsző 4.12 (4.16) korona élősúlyban kilogram ónként. Máhrisch-ostraui bányatulajdonosok a Ma­gyarországba irányuló szénkivitel megkönnyí­tését kérik. A máhrisch-ostraui bányatulajdo­nosok szervezetének küldöttsége a pénzügyi, a közmunkaügyi és a földművelésügyi miniszr tóriumoknál interveniált, hogy a konmány könnyítse meg a Magyarországiba irányuló ostrauvidéki szénexportot. A küldöttség em­lékiratot hozott Prágába, melyet illetékes helyre juttatott. Rézgálickontingens Bulgáriában. Szófiából jelentik: A bolgár Nemzeti Bank 1934-re a múltévá adatok alapján 3 millió kg rézgálic bevitelét engedélyezte. Ezt a -mennyiséget az állami Mezőgazdasági Bank, a mezőgazdasági szövetkezetek és néhány magáncég között osztják fel. A bevitel csak kompenzációs ala­pén történhetik és március elégéig meg kell történnie. Ugyanezidedg be kell fejezni a kompenzációé ellenért ékek kivitelét is. Február végéig érvényes arsehszlovák-magyar árucsere-egyezmény Budapest, január 19. (Budapesti Síerk&satősé- gtink telefonon jelenti: A hivatalos lap mai szó­rna közli a magyar kormánynak azt a hirdetmé­nyét, mely szerint Magyarország és Csehszlo­vákia között 1933- december 30.-án jegyzékváltás utján oly értelmű megállapodás jött létre, hogy a két ország között 1932. december 22.-én meg­kötött árucsere-megállapodás érvényességét 1934. február 28-ig meghosszabbították. Nagyszőlősön megalakult az Adótok Országos Szövetsége Nagyszóllös, január 19. (Saját tudósi-tónktól.) Nagyiszőllősön néhány héttel ezelőtt mozgalom in­dult- az adósok érdekvédelmi szövetségbe való tö­mörítése céljából. Az előkészítő biz-ötteág most be­fejezte a munkáját, és az alakuló közgyűlést ja­nuár 16-án tartotta a Itoyal nagy te nmében. Az -alakuló gyűlésem Guttmann Ernő kérésére V o 1 e n e z k y Kálmán elnökölt, aki rövid be­szédben vázolta a súlyos gazdasági helyzetet. Utána. Mádv Ferenc szólalt föl s kijelentette, hogy a válságba jutott adósokon csak úgy lehet segíteni, ha olyan helyzetbe hozzák őket. hogy új­ra fizetőképesek -és hitelképesek -legyenek. Ezután Guttmann Mór és G u 1.1 m a n n Ernő beszél­tek az eladósodott társadalom bajairól. Az alakuló közgyűlésen megjelentek egyhangúlag jóváhagy­ták a szövetség alapszabályait, melyek kimond­ják. hogy az Adósok Országos Szövetsége az adó­sok érdekeit képviseli. Az elhangzott beszédeket és alapszabályokat Bokotej Iván ruszin tanító tolmácsolta az orosznyelvü hallgatóság számára. Az adósok szervezetének elnöke Volenszky Kálmán, alelnöked Guttmann Mór, Mády Fe­renc. Aykiér Domokos és Bokotej Iván let­tek. Titkárrá Guttmann Ernőt, másod titkárrá Valkovszky Sándort, ügyésszé dr. Szász Gábort és pénztárnokká Skultétv Bélát vá­lasztották. Az Adósak Országos Szövetsége ja­nuár 27-én -közgyűlést kívánt tartani, de a járási hivatal a közgyűlést nem engedélyezte, mivel a szövetség alapszabályait a hatóságok még nem hagyták jóvá. Ezer vagon tengeri behozatalát engedé­lyezte a szindikátus. A gabonabehoz^Lali szin­dikátus elnöksége legutóbbi ülésén 1000 'va­gon jugoszláv vagy román tengeri behozata­lát engedélyezte- A behozatali engedély érvé­nyét hatheti időtartamban határozta meg a szindikátus. Nehézségek a román sertés behozatala kö­rül. Bukarestből jelentik: Az Árgus értesü­lése szerint a román sertés exportőrök elége­detlenek a jelenlegi helyzettel. A sertéske­reskedők sérelmesnek találják, hogy a cseh­szlovák hatóságok a román sert-ésbevitel ügyét rosszabb elbánásban részesítik, unint a jugoszláv sertésimiportot.. Az exportot nagy mértékben gátolja az a körülmény, hogy a román sertéssziindikátus illetékét darabon- íként 52 koronáiban állapították meg, noha ugyanakkor a jugoszláv sertés szindikátusi illetéke csupán 10 koronát tesz ki darabon­ként. A romániai sertésexportőxöik uniója pa­nasszal fordult a csehszlovák kormányhoz, melytől az illetékek megtérítését kérte. A csehszlovák kormány a román sertéskereske­dők kérésének eleget -tett és értesítette a szer­vezetet, hogy a 432,000 koronás összeget ki­tevő illetéket visszatéríti és ezt az összeget a bukaresti csehszlovák követség utján folyó- sdttátja. Az értesítéstől már hosszabb idő telt el, de a román exportőrök mindeddig nem kapták meg a kilátásba helyezett összeget. A román sertés csehszlovákiai behozatala úgyszólván teljesen megszűnt, illetve a mini­mumra csökkent, mivel Romániában a sertés ára 4 koronára emelkedett élősúlyban kilo- gramoniként. A román piacokon szilárd irány­zat mutatkozik, ami nem teszi rentábilissá a kivitelt. A Csehszlovákiába irányuló sertés- export a® utóbbi időben 6o százalékkal visz- szaesett. Aktív a német kereskedelmi mérleg. Berliniből jelentik: Németország -decemberi külkereskedelmi mérlege 49.4 millió márka aktiv-um-ot mutat ki. November-ben a külkereskedelmi mérleg 42.9 millió márkával volt aktiv. Decemberben Német-ország 374.4 millió márka értékű árut importált. Búza- és tengeribessz Jugoszláviában. Belgrád- ból jelentik: A búza és a tengeri ara az -utóbbi idő­ben erősen esik. Szlavónia egyes vidékein a kivá­ló minőségű búza ára 37 koronára esett 100 kilo- gramonként, A tengeri ára 17—23 koronára ment vissza métermázsánként. Uj ezüstpénz Bulgáriában. Szófiából jelentik: A bolgár pénzügyi kormány uj 50 és 100-lévás ezüst- pénzt hoz forgalomba. Az uj ezüstpénzt Londonban készítteti a bolgár kormány. Jugoszlávia kereskedelempolitikai helyzete. Bel- grádból jelentik: A jugoszláv ga-zda-sági és keres­kedelempolitika olyan feladatok előtt áll, amelyek megoldása az ország külkereskedelmének jövőbeni alakulására döntő jelentőségű. A helyzet Ceehszlo-, vikiival is igen nehéz, mert Csehszlovákiá­ban egyes mezőgazdasági termékekben telje­sen fedezni tudják a szükségletet, Az csztráik kereskedelempolitika arra törekszik, hogy kivite­lét olyan országok felé fejlessze, amelyekkel szem­ben mérlege passzív és a külfo-r-ga-lmat. -kiegyenlítse. Jugoszlávia is azok közé az állanaok közé tarto­zik, amelyekkel szemben az osztrák mérleg pasz- «ziv volt, me-rt 1938 első kilenc hónapjának kör­forgalma Jugoszlávia javára 36 millió schilling aktívumot tüntet fel. Ezért az osztrák mezőgazda­ság részéről igen erős az ellenállás a- jugoszláv mezőgazdasági bevitel, de különösen a sertésbevi­tel ellen és állandó a követelés a jugoszláv sertés- import korlátozására. Ezért jugoszláv gazdasági- körökben nem tartják kizártnak, hogy rövidesen sor kerül a multév szeptember 1-én életbe lépett kereskedelmi szerződés revíziójára is, amelyben' Jugoszláviának heti 2000 darabos sertés-kontin­genst állapítottak meg. Ezt a megállapodást azon­ban osztrák részről már novemberben felborítot­ták, amennyiben a heti kontingenst 1200 darabra szállították le. Később ugyan visszaállították az eredeti kontingenst és az elmaradt kontingens le­szállítását is engedélyezték, de ez az eljárás bi­zonytalanná tette a jugoszláv állat-kivitel további helyzetét, s ezért e téren uj politika bevezetése vált szükségessé. Olaszországgal befejeződtek a tárgyalások és sikerült Jugoszáviának elég ked­vező feltételeket elérnie. A jugoszláv—spanyol kereskedelmi kapcsolatok terén siker-ült kiküszö­bölni a spanyol beviteli és devizakorlátozások folytán nehézzé vált export számára kedvezőbb le­hetőségeket biztosítani. Romániával! a lejárt keres­kedelmi szerződést június 30-ig megihoeszaibbitot- t'ák és remélhető, hogy addigra inog t-udnak egyezni az uj szerződésre vonatkozólag. Albánia felé némileg enyhült a helyzet a-z 1926. évi keres­kedelmi és hajózási szerződésihez kötött pó tégy él­ményben biztosított kedvezmények folytán. Bulgá­riával a legrövidebb időn belül megkezdik a tár­gyalásokat, amelyek célja a szorosabb gazdasági együttműködés és a fokozottabb árucsere elérése. Fizetésképtelenségek. A kővetkező fizetés­képtelenség-eket Iköztik: G'utlohn Jakab ezén- kereskedés és tűzifa kereskedés Kassa (alapí­tási év 1901). cégtulajdonosok dr. Gutlolm Gyula és Bulla Gábor. Aktivá 797.615, pász­tóivá 1,277475 korona. Fölkínált kvóta 45%. — Blazácek Adolf asztalos Taencséu. Aktivá 41.906, passzíva 95.429 korona. Fölkínált kvóta 45%. — őizv. Sípos Karolán g.yógyszertártulaj- donoanő Várna. Fölkínált kvóta 100%.- A budapesti terménytőzsdén — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti — az irányzat, gyengébb volt, líetvenhetes tiszaviidéki búza 7.80—8, felsőtiszai 7.70—7.90, egyél) ibuza 7.50—7.70. ÉRTÉKTŐZSDE Lanyha a prágai értéktőzsde Prága, január 19. (Pragoradio.) A hát, végé­re való tekintettel az értéktőzsde mai forgal­mában nyeresógrealizálási tünetek voltak észlelhetők. A fokozódott kínálat nyomván az árfolyamok mérsékelten lemorzsolódtak. Az irányzat kissé ellamyihnlt, de az árfolyam- csökkenések nem voltak nagyarányuak. A lanyha irányzat ellenére egyes értékek ár­folyama még a tegnapi magas árfolyamokhoz viszonyítva is javult. Realizálások ama 'bizony­talanság következtében történtek, .melyek a kormány küszöbön álló gazdasági rendelke­zéseit megelőzik. A hangulatot előnyösen be­folyásolta az a hir, hogy Malypetr miniszter- elnök a kormány nevében kijelentette, hogy a csehszlovák korona stabilitását biztosítani fogja. A külkereskedelmi forgalom decemberi mérlege, valamint az 1933 év külkereskedelmi forgalmának mérlege nem keltett előnyös hatást. A tőzsdeközönség erős kritikával fogadta a külkereskedelmi forgalom kimuta­tását. Rámutatnak arra a körülményre, hogy a külkereskedelmi forgalom volumen je csők-. kent s decemberben a nyersanyagok importja visszament. Ebből a tőzsdeközönség arra kö­vetkeztet, hogy a gyáripar helyzete súlyos­bodott. A közönség nincsen megelégedve a mérleg aktívumával sem. Lanyha kezdeti irányzat következtében az árfolyamok lemor­zsolódtak, de a tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat kissé megjavult. A javult irányzat ellenére a legtöbb érték árfolyama a tegnapi irányzathoz viszonyítva csökkent. Skoda 5, Prágai Vas 8, Északi Vasút 5, Dux-Boden- bachi 5, Cseh-Morva Gépgyár 10, Ringhoffer 10, Nyugatcseh Kaolin 5, Nestomitzi 5, Schoel- ler 10, Krizáik 1, Prágai Malom 5, Sellier 5, Csehszlovák Solo 7, Tejipar 5 és Aussigi Vegyi 7 koronával gyöngült. Ezzel szemen Uj Északi Vasút 10, Északi Szén 25, Walzwerke 15, Réz­müvek 1, Poldi 1, Apolló 10, Kolini Műtrágya 10 és Königshofi Cement 5 koronával emel­kedett. A beruházási értékek piacán szilárd irányzat mellett az államértékek 1.50 koroná­ig terjedő árfolyamjavuláson mentek keresz­tül. Az exotapiac szilárd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom