Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-18 / 14. (3345.) szám
1884 január 18, asfitSortSk. A magyarországi egyházak a társadalmi jótékonyság szolgálatában flz Actio Catholica koncentrált programjának központjában a karitatív tevékenység áll A magyarországi katolicizmus karitatív tevékenységének kifejlődése Hatalmas szervezet keretében folyik a társadalmi jótékonyság amely szociális szakosztályaival szintéin virágzó szegénygondozást végez Budapest, január közepén. (A P. M- H. munkatársától.) A háború utáni idők a szociális problémát állították az élet központjába- A nyomor tömegjelenséggé fokozódott s az államnak és a társadalomnak legfőbb gondja, hogy miként birkózzon meg az egyre fokozódó tömegnyomoru&ággaJ. Az emberiség tragikus korszakát éljük. Mig a technika csodálatos szárnyain a fejlődés csúcsára tör, ugyanakkor haladását oly rettenetes ínség kiséri, amire még nem volt példa. A gyors fejlődés szörnyű gazdasági zavarokkal jár. Szemünk láttára óriási tőke-koncentráció megy végbe, a kartellek kezében központosul pénz és ipari hatalom, a gépiparnak rohamos fejlődése viszont százezer és százezer munkáskezet bénít meg. Minden tünet arra mutat, hogy elkerülhetetlen az anyagi javak aj megosztása. De amíg a gazdasági élet uj elrendezése végbemegy, az államnak és a társadalomnak behatóan kell foglalkoznia a tömegnyomom- eág kérdéseivel, a segítés módjával, nehogy a nyomorgó tömegek elkeseredése súlyos kirobbanásokban törjön utat s -megrendítse a társadalmi fejlődés alapjait. Szociális törvényhozás és társadalmi jótékonykodás Elsősorban az államnak a feladata, hogy szociális törvények alkotásával intézményesen vegye gondjaiba a védteleneket, szegényeket és nyomorgókat Vannak társadalmi irányzatok, amelyek kizárólag ezen az utoai akarják orvosolni a nyomorúságot. Ilyen a szociáldemokrácia, amely mindenütt a szegénygondozás községesitó- eéért lép síkra, a szociális problémák megoldását kizárólag állami feladatnak hirdeti s gúnyos lenézéssel intézi el a társadalmi jótékonykodást, „a szociális olajcseppek“ rendszerét. Annyi bizonyos, hogy a szociális szellemű törvényalkotás első helyen áll, mert intézményesen igyekszik megoldani a nyomort. Ha a törvényalkotás már odáig juthat, hogy minden társadalmi ingyenebód- akció feleslegessé válik, akkor a társadalom karitatív akciód feleslegesekké válnak. Mindaddig azonban társadalmi kötelesség a jótékonykodás. Ez azonban csak akkor egészséges és helyes, ha szervezett formában nyilatkozik meg. Epén azért van nagy jelentősége azoknak a karitatív akcióiknak, amely ék az egyházak keretében végzik munkájukat. Az ilyen szervezett formában jelentkező társadalmi munka, amely a lélek mélyéből, isteni parancsból, a felebaráti szeretetből fakad, fejleszti és fokozza a szociális szeretetet s ezzel előmozdítja, hogy a szociális reformok indító energiája legy enAz egyháznak keretében végzett, a hit igazságaival besugárzott karitatív tevékenység így válik társadalomépitő tényezővé. A katolikus egyház és a szociális probléma A katolikus egyház kebelében XI. Pius pápa különös energiával tűzte ki célul az emberiség jobb szociális állapotának ha- maros megteremtését Az 1891-ben megjelent Perum Novarum állítja az egyház munkájának közipontjába a szociális kérdést. Ez az enciklilka valóságos szociális katekizmus és számtalan munkás- jóléti intézmény és törvény megteremtője. A Rerum Novarum negyvenéves évfordulója a mai viszonyok közt különös súlyt adott a szociális kérdésnek s 1981 május 11-én a pápa kiadta a Quadragesimo Anno enciklikát. De mintha ezt nem tartaná elégnek, mert 1931 október 2-án kibocsátotta uj euciklikáját is. Az ok kézenfekvőNem lehet addig várni, mig a szociális törvényhozás uj helyzetet teremt, növeli nyomorukat. Ezeken rögtön kell segíteni. Ezért hirdeti a „Gharitate Cristá com- pulso“ enciklika a tevékeny szeretet uj keresztes hadjáratát, mely a szociálpolitika előfutára, minden szociális intézkedés velejárója. A magyar Actio Catholica, amely megífjo- dott kedvvel végzi társadalomépitő munkáját, felismerte, hogy a reorganizáló folyamat egyik legalkalmasabb éltető eleme a karitatív tevékenység. A katolikus Karitász az utolsó évek biztató kezdései ellenére is meglehetősen elhanya golt terület volt. A legutóbbi katolikus nagy gyűlésen azonban az Actio Catholica végig - szemlélte feladatainak roppant területét s céltudatos munkával látott hozzá a karitatív tevékenység megszervezéséhez, kiépítéséhez. Át akarja fogni ezzel egész Magyarországot a legíélreesőbb községtől a legnagyobb városig. A katolikus karitász hosszú és eredményes múltra tekinthet vissza- Azok a rendek és mozgalmak, amelyek a világegyházban az emberszeretet csodálatos müveit végezték, Magyarországon is befogadásra találtak. A Szent Vince-apácák és a la- zarista atyák a háború előtt szépen elterjesztették a Szeretet-egyesületek és a Szent Vince-konferenciák müveit. Egymásután fejlődött ki a katolikus patronázs egyesület, a katolikus háziasszonyok országos szövetsége. Épen 25 évvel ezelőtt indult útjára a nagy szociális püspök, Prohászka Ottokár vezetése mellett a szociális misszió-társulat, amely nagy felkészültséggel és pompás szervezettséggel vette fel a küzdelmet a szociális nyomor különböző nemei ellen. 1914 augusztusában megalakult a katolikus karitász, Rótt Nándor clr. mostani veszprémi püspök elnöklete mellett s rendkívül sok jót tett a hadbavonultakért s itthoumaradt családtagjaikért. 1923-ban munkába lép a szociális testvérek társasága, 1926-ban pedig az egyházközségi mozgalom a maga szociális és karitatív szakosztályaival. 1930-ban Páter Oslay Gswald ferences atya elgondolása szerint megszületik „az egri norma" és szolgálatában az egri szegénygondozó nővérek intézménye. Az 1931-ik évi őszi püspöki konferencia elhatározta a karitász országos megszervezésétSőréd! bíboros hercegprímás a magyar fővárosi karitász élére külön érseki biztost nevezett ld. A megyésipüspökök hasonlóan püspöki biztosokat állítottak az egyházmegyei karitász megszervezésére és egységes irányítására. A budapesti karitász az elmúlt három év alatt kitünően megszervezJkedett és eredményeivel a székesfőváros inségenyhitése után a* első helyre küzdötte fel magát. De a többi egyházmegyék karitász-mozgalma is gyönyörű eredményeket produkál. Az egri norma Még jóval a háború előtt szépen működött a Szent Vinoe-pgyesület s a Szent Vince-kon- ferencia. Mindegyik a plébániák keretéhez alkalmazkodott és a szegények otthoni gondozását tűzte maga elé. Az 1930-ban megszületett „egri norma" lényege ugyancsak az otthoni szegénygondozás, formája pedig a hatóság, társadalom és felekezet összefogása. A községi szegényügyi hivatal végzi az admi nísztráciőt, egy bizottság társadalmi utón gyűjti az alamizsnát, mig a szegénygondozó nővérek a szegényekkel foglalkoznak. Az egri norma a nagyobb vidéki városokban szépen elterjedt. Megvalósítása sok előny- nyel jár, legnagyobb előnye, hogy a szegény-1 gondozást külön e célra alakult nővérek szervezete] látják el Az Actio Catholica az egri normát ajánlja ott. ahol a viszonyok kívánatossá teszik. Mivel Számos női bajnál a természetes „Ferenc József" keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nöorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzle- tekben kapható. azonban a szogénygondozó igy inkább a politikai község szerve, inkább az egyházközségi formát ajánlja. Az egyházközségi szervezkedés szociális és karitatív szakosztályok létesítését kívánja. Falvakon elég néhánytagu szakosztály, városokban azonban az egyházközség képviselete mellett bevonják a szerzetesrendek és egyesületek képviselőit is. A szakosztály irányítja az egész karitatív munkát, megállapítja a segélyezés mikéntjét és méretét. Megszervezi a gyűjtő-munkatársakat, akik körzetekbe osztva havonként elmennek az alamizsnáért. Megszervezi a szegénygondozó munkatársakat, akik az évenként elkészített kataszterben foglalt szegényeket, öregeket és betegeket állam dóan látogatják s környezettanulmányozást in végeznek- A segélyezés elve az, hogy csak a betegek és munkaképtelenek kapnak minden ellenszolgáltatás nélkül segélyt, mig a munkaképes Ínségesnél munkaalkalom nyújtáséval igyekeznek segíteni. Van azután néhány különös feladat is. Ilyen Marosokban a kolduskérdés, falvakban pedig a vándorlók kérdése. Ez utóbbinak megoldására a katolikus karitász a fejérmegyei példát ajánlja. Némely fejérvári uradalom egy- egy pajtát jelöl ki részükre, külön éjjeli őr vigyáz álmukra, külön konyhán főznek nekik. Egyszeri alvás, egyszeri étkezés, aztán . . . mennek tovább a végtelen országúira. Vácott és Budapesten a karitász-szervezetek külön kis szegényházakat rendeztek be a gondozatlan öregeik részére. Egyre erőteljesebben bontakozik ki a katolikus karitász és ez Krisztus szellemében történik, Aki — ha újból megjelennék köztünk s megkérdeznék, mivel kezdjük el a modern élet rendezését — megint csak igy felelne: Szeresd felebarátodat, mint tenmaga- dat! Smíyos hűtéséi ci íigetfaíusi gumigyárban Három műnk ást életveszélyesen megsebesített egy fölrchbant vascső Pozsony, január 17. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jele ntése.) Végzetes kimenetelű su- ! Iyos baleset történt ma délután a Ligetfalusi Matador-gumaiigyárban. Délután két órakor három gumigyári munkás, névszerint Ruzsicska Antal, Greskó József és Domecsek Adolf vulka- nizálási munkálatokat végzett és munka közben hatalmas robajjal explodált a kezükben levő vascső, amelyben forró víz és gnmioldat volt. A robbanás következtében mindhárom munkás súlyosan megsebesült. Az azonnal kivonult mentők életveszélyesen súlyos állapotban szállították be őket a városi közikórházba. A legsúlyosabb sérüléseket Domecsek Adolf szenvedte, akinek testén a forró víz harmadfokú égési sebeket idézett elő. Illetékes körökben mozgalom indult meg aziránt, hogy az iparfelügyelőségtől szigorú ellenőrzést kérjenek, nehogy az emlékezetes pozsonyi gumigyári katasztrófa megismétlődjék. Újabb repiMőszerencsé Franciaországban s hamm halott A „Smaragd” francia óriási repülőgép, amely hétfőn Keleti r anciaországban lezuhant 4s 10 utasa elpusztult. 5 meg a menekülést, de az ejtőernyő nem nyílt ki és az altiszt a földön halálra zúzta magát A másik hadirepülőgép két utasa is szörnyet halt. Paris, január 17. Chateauvou közelében két francia hadirepülőgép összeütközött a levegőben. Az egyik repülőgép pilótája ejtőernyővel kísérelte
