Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-16 / 12. (3343.) szám

1384 január 16, tedd. «PKSCg-A^GtaRTTI HLATf 11 A külügyminiszterhez közelálló Papok megelégedéssel, az agrár Venkov elégedetlen hangon regisztrálja a gazdasági kisantant prágai tanácskozásainak kilátásait Befejezett dolog a szükségtelen román ét jugoszláv búza vásárlása .Politikai barátságainknak is gazdasági határokat kell szabni* Prága, Január 15. A Benes miniszterihez közel­álló légionárius Národni Oővobozeni s a nem­zeti szocialista Oeekó Slovo hangzatos címek alatt nyugtázza a gazdasági kisantant prágai konferenciájának eredményeit. A nyiliván 'közös forráshói származó Jelentés szerint j,az egyes bizottságok munkája annyira ha­ladt, hogy e tanácskozások első örömmel tel! eredményeiről beszélhetünk." Ezekről az eredményekről a Národni Osvobozeni a továbbiakban a következőket Írja: — Egyelőre azoknak a bizottságoknak a munkája fejeződött be, amelyekben a három ál­lam vasait, posta, hajó és repülésügyi egyez­ményeiről tárgyaltak. Értesüléseink szerint ezek a tanácskozások teljesen pozitív eredménnyel fejeződtek be. A folytatólagos munka máj csak szövegezés leéz és az a közös megegyezés ered­ményét végső és részletes elaborátumban fog­lalja össze, amellyel majd a kisantant állandó tanácsa foglalkozik g azt a három érdekelt állam kormányának elfogadásra ajánlja. A kisantantállamok jegybankjainak együtt­működését tárgyhó bizottság munkáját még nem fejezte be és a főbizottság sem, amely a kisantant államok kölcsönös árukicse- rélési listáján dolgozik. Ebben a két irányban is pori táv eredmények felé vezetnek; a tárgya­lások s remélhető, nevezetesen csehszlovák részről tett bizonyos engedmé­nyek után, hogy ezek a tárgyalások is a jövő hét elején eredményihez vezetnek. Remélik, hogy a tanács­kozásokat szerdán befejezhetik — Jelenti a Ná- rodnd Oevobozeni. Engedmény, vagy áldozati Jelentősen másnak látja a helyzetet a minisz­terelnök pártjának a lapja, az agrár „Venkov“. Ez a lap vasárnapi számának első oldalán szó- szerint a kővetkezőket írja: — A klaantant delegációi prágai tárgyalá­sainak első három napja teranészetsen semmi eredményt sem hozhatott; a delegációk csak kölcsönösen közölték egymással a helyzetre vonatkozó nézeteiket, majd öt munkabizott­ságra oszlottak fel s ezek hétfőn kezdenek dolgozni. A Venkov a továbbiakban ismét részletesen ismerteti a cseh agrárpártnak a gazdasági kis­antant kérdésében elfoglalt álláspontját: a párt 'kívánja a közös gazdasági munkát, amig az nincs a belföldi mezőgazdaság ártalmára. A lap szerint ez a követelés ma már nemcsak a me­zőgazdaság, hanem az állam létérdekének meg­felelő követelés, mert köztudomású, hogy ötvenszázalékos utazási kedvezmény a prá- I gai mintavásár külföldi látogatói számára. | A csehszlovák vasutügyi minisztérium az 1934. évi 'március 11.-től 18.-ig tartandó prá­gai tavaszi mintavásár tartamára ötvenszáza­lékos vasúti kedvezményt ad külföldi látoga­tók számára az ide- és visszautazásra. Ez a kedvezmény a Prágába való utazásnál már­cius 11.-től 18.-ig és a visszautazásnál március 11.-től 28.-ig tart. A legutóbbi mintavásár al­kalmával ez a vasúti kedvezmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sok külföldi látogatta meg a mintavásárt. Francia-német kereskedelmi háború. A né­met birodalmi törvénytár most tette közzé a német kormány rendeletét, amelynek alapján francia gyártmányok behozatala újra kontin- gentálódik. Az uj rendelet értelmében 160 millió frankkal kevesebb francia árut lebet Németországba importálni, mint a múlt év­ben. Az uj kontingens egyelőre virágokra, parfőnnre, selyemre, gyapjú- és gyapotszövet­re és bizonyos gyarmati árukra vonatkozik. Szaporodik az amerikai tőkekibocsátás. Az Egyesült Államokban 1932-ben mindössze hét millió dollár értékű értékpapírt bocsátottak jegyzésre, ez az összeg 1933-ban azonban már 50.5 millió dollárt tett ki. Angliába áramlik az arany. Londoni adatok szerint a múlt évi aranybevitel 251,646.839 fontra rúgott, a kivitel azonban csupán 6,311.811 fontot tett ki. így több mint 191 mil­lió font maradt Angliában. Ebből a mennyi­ségből 105 millió az Angol Bank tulajdona. Hir szerint íőkéü amerikaiak és franciák he­lyeztek el nagymennyiségű aranyat az angol magánbankok pjánoélszekrényeiben­a csehszlovák ipar az adott körülmények kö­zött terményeivel — a csekély és változó kontingenseken felül a legtöbb államba nem tud behatolni, még ha az árat ingyen is adná; számos más államba pedig csak úgy szállíthat, ha az árufizetést nem sürgeti — És miután — irja a Venkov — az államok egyidejű és kölcsönös határzárai miatt a kivi­telünk emelése teljesen lehetetlen még a legna­gyobb pénzügyi áldozatok árán is, — ezért leg­alább oly cikkek behozatala ellen kell védekez­nünk, amiből otthon eleget termelünk. Itt ter­mészetesen főleg mezőgazdasági és megint: e.- sősorban oly terményekről van szó, amiket jugoszláv és román barátaink kínálnak. — Ma a helyzet nálunk végül már az. hogy az egész államban nem akad mértékadó ténye­ző, aki álláspontunk helyességét kétségbevon­ná; ha tehát ma vonakodunk eleget tenni bará­taink jogos vagy jogosulatlan követeléseinek, úgy ezzel már nem a földműveseink, hanem az ál­lam érdekében harcolunk. Mert elvileg megmá- sithatatianul elhatároztatott, hogy a Jugoszlá­viától vagy Romániától szükség nélkül, csak jóbarátság kedvéért vásárolt mezőgazdasági termények a mi piacainkra nem kerülnek; előbb vagy utóbb közvetlenül onnan, ahol azo­kat megvettük, odia szállítjuk, ahol az értékesí­tés sikerül. És miután ily módon pénzáldozatot veszünk ma­gunkra, ügyeim kell arra, hogy ezek az áldo­zatok ne legyenek aránytalanul nagyok. Mert politikai barátságainknak és beruházásainknak is kell hogy gazdasági határaik legyenek, még ha az a barátság nem is oly közein, mint a franciáké máhozzánk. Szövetségesei ükkel, Jugoszláviával és Romá­niával szemben nem vagyunk oly önzők, hogy egyre szorosabban csukjuk be áraik előtt az ajtót, mint azt Franacdaoiszág velünk szemben teszi g velük szemben például Magyarország­nak nem adunk oly előnyöket, mint amilye­neket a franciák adnak a mi rovásunkra Né­metországnak. Tudjuk, hogy a politikai barátságnak gazdasár gi alap nélkül nincs gyakorlati értéke s ezért Jugoszláviával és Romániával! gazdasági téren is a legjobb egységben akarunk élni. De éppen ezért tartjuk szükségesnek figyelmeztetni erre barátainkat ma, az érdemleges tárgyalások elő­estéjén. És természetes, hogy mihelyt a mi hely­zetünk javul, igyekszünk az ő helyzetükön is könnyíteni. A cikkíró végül számadatokkal igazolja, hogy a gazdasági válság a kisiantant-államok közül Csehszlovákia kivitelét sújtotta legérzékenyeb­bem így Románia kivitele az 1929. évi 29 mil­liárd lejről 1930-ban 16.6 milliárd lejre esett, de a külkereskedelme 4.7 miiiliárd aktívummal zárult. Jugoszlávia kivitele ugyanakkor 6.8 milliárd dinárról 3 milliárdra esett vissza, de még mindig aktív 230 millió dinárral. Csehszlo­vákia kivitele 17.5 milliárd koronáról 1932-ben 7.4 milliárdra esett vissza, de már 126 millió passzívával zárult. Figyelemre méltó, hogy Ro­mánia külkereskedelmi mérlegei csak 1930., 1931. és 1932-ben, Jugoszláviáé csak 1931. és 1932-ben aktívak, mig a csehszlovák külkeres­kedelmi mérleg az államfordulat óta 1932-ben először passzív. A cikkíró végül ugyancsak sta­tisztikai adatokkal kimutatja, hogy Csehszlová­kiának a másik két kisantántállamma 1 való külkereskedelmi kapcsolatai ma is, a múltban is passzívak. * A külügyminiszter és a miniszterelnök sajtó- szerveinek egybevetéséből a kisantant államok gazdasági tárgyalásainak mai állása teljesen ki­világlik. A vasúti, posta, hajózási és repülésügyi •egyezségek nagy eredményt nem jelentenek, hiszen e téren olyan nagyszerű nemzetközi egyezmények vannak, hogy a nemzetközi vasúti, posta, hajózási és repülőforgalomáldásait egy­formán élvezi barátságos és ,kevésbé barátsá­gos" állam. Sőt köztudomású, hogy a hajón, majd, Hamburgból Máhrisch Ostrauig vonaton szállított szovjetorosz vasérc viteldija kisebb, mint a szepesi vasércé. Itt tehát újabb nagy eredmények nem érhetők el. A Národni Osvobozem a további tárgyalások sikerét Csehszlovákia áldozatkészségétől teszi függővé. A Venkov a várt áldozat okát ie fel­sorolja- Tagadhatatlan, hogy az áldozatok na­gyon kemények. Hisz a Venkov cikkéből kitű­nik, hogy a fölösleges román és jugoszláv búza felvásárlása már befejezett dolog... Benes Genfbe utazik A Národni Oevobozeni jelentése szerint Bence külügyminiszter kedden elhagyja a kisantant államok prágai tanácskozásait, amelyeken az árukicserélési főbizottságban elnökölt s a nem­zetek szövetségének genfi üléseire utazik. Mi­után még bizonytalan, hogy Benes genfi teen­dőit mikor végzi el, ezért a kisantant külügy­minisztereinek január 8-xa tervezett s a román kormányválság miatt elnapolt konferenciájának uj határidejét nem tudták megállapítani. A Ná­rodni Osvobozeni értesülése szerint azonban bi­zonyosra vehető, hogy a kisantant konferenciát már nem Zágrábban, hanem Belgrádiban tartják meg. ÉRTÉKTŐZSDE | Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, január 15. A szombaton megindult hossz a részvénypiacon ma is folytatódott- Nagy üzlet és élénk forgalom mellett a favorizált értékpapírok nyereségekre tettek szert. A részvénypiac hangu­lata azt mutatja, hogy a tőzsde optnmisztikusan átéli meg a jövő gazdasági fejlődést. Általában az a nézet uralkodik, hogy gazdasági kérdésekben si­került egy meghatározott pogromot kidolgozni és hogy a világgazdaság javulása következtében ez a program Csehszlovákiában is teljes mértékben meg lesz valósítható. A tőzsdei körök élénken fog­lalkoztak Englis volt pénzügyminiszter gazdasági programjával és ebből is optimizmust merítenek, mert azt hiszik, hogy ennek a programnak esetle­ges keresztülvitele a csehszlovákiai kivitelt emel­né. Ennek következtében a spekuláció és a ma­gánközönség egyaránt élénken vett részt az üzlet­ben. Néhány nyereség reali z ác i ó átmenetileg le­morzsolódást idézett ugyan elő, de a szilárd alap- irányzat tőzsdezárlatig tartott és a legtöbb érték­papír megtartotta a nyereséget. Noidbahn 40, Cseh Kereskedelmi 30, Gseh-Morva 30, Cseh Cukor 44, Schoeller 50, Tejipar 35, Roh-Koeteletzi 20, Prá­gai Vas 25, Berg és Hütten 20, Kábel 9, Ringhoffer 3, Schönpriesener 15, Auseigi Finomító 5, Krizeik 5, Apotlo és Solo 4 koronával javultak. A gyen­gülések jelentéktelenek voltak, amennyiben Bud- weisi Sör 36 koronával gyengült, egyébként azon­ban a veszteségek 1—5 korona között mozogtak. A beruházási piacon az üzlet el volt hanyagolva, de az állampapírok megtartották multheti jegyzé­süket. Lisztk.ölcsön 0.50, beruházása forgalmi köl- j csőn 0.30 koronával gyengült, viszont a. 4%-os pót- járadék 030 és az 1928-as kölcsön 0.10 koronával iíMSfc­Valuták: Holland 1345.—, jugoszláv 41.42H, né­met 796.—, belga 766.—, magyar 462.—, román 16.9714, svájci 660.50, dán 478.—, angol 108.75, spanyol 268.50, olasz 175.65, északamerikai 21.05, norvég 538.—, francia 131.80, bolgár 20.65, svéd 548.—, lengyel 381.—, osztrák 379.75. + A prágai devizapiacon London 0.55, Newyork 0.22, Kopenhága, Oslo és Stockholm 8, Zürich 0.50, Helsingfars 0.30, Montreal 0.15 koronával gyengült. Madrid 0.125, Milánó 0.15 és Varsó 0,25 koronával javult. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Récsből jelentik: A kulisz nem nyitott egységesen és a spekuláció mindvégig tartózkodó maradt. Nagyobb változás nem történt. ÁRUTŐZSDE + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nvereárujegy­zés Assig loko 54.75—55.— korona. + A pozsonyi terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyeztek: 80—83 kg- os búza 126—129, 78 kg-os 'búza 122—123, 72—73 kg-os rozs 80—82, príma árpa 74—79, merkantil árpa 73—75, ipari és takarmnyárpa 71—72, 40—43 kg-os zab 72—73, szílovenszkód tengeri 85—86, Dunatengeri ab Pozsony—Komárom 52—53, szlo- ven&zkói cinquantino (régi) 105—112, uj 100—103, köles 74—79, bolgár köles 63—65, búzadara 225— 230, búzaliszt OHH 211—220, nullás liszt 210—215, 1. ez. 200—205, 2. sz. 180—185, 4. sz. 140—145, 5. sz. 12&—127, 6. sz. 97—107, 7. sz. 87—92, 7.50. ez. 75—80, 65 százalékos rozsliszt 120—125, jugo­szláv sertészsír 9S0—1030, magyar sertészsír 1030 —1080, szalonna 9C0—980. korpa 69—71, buzatakar- mánylis-zt 75—80, rozstakarmómyliszt 73—75 ko­rona. A legszebb ajándék hölgyeknek Csáky Sándor * czakácsok császárjának szakácskönyve a XX. század szakácsmüvészete. Az 1000 oldalas, lflO képpel díszített hatal­mas albuma lakú könyv gazdagon aranyo­zott vászonkötésben 130.- Ké. Második bővített kiadás Részletfizetésre is kapható. Kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadóhi­vatalában Praha 11, Panská 12. + Húspiac. A mai prágai húspiacon köze­pes forgalom mellett a kővetkező árakat érték el: birka 6—10, kivételesen 10.50, vidéken vá­gott belföldi borjú 6—6-50, ikivételesen 7, gyenge minőségű áru 5—5-50, Prágában vá­gott belföldi borjú 6.50—7, kivételesen 7.50* vidéken vágott belföldi sertés 7—7.50, hízott sertés 9—9.40. Marbabusárak: ökör eleje 6—9* hátulja 6.50—10.50, bika 6—6.50, tehén eleje 4—7, hátulja 5—8, nötvendékmarha 5—5 76 korona.-J- ÁUatvásár. A mai prágai állatvásárra összesen 796 vágómarhát hajtottak fed, ebből 005 drb cseh-morva és 191 ezlovenszkói ere­detű. A cseh öikiör 2-50—4.74, bika 2—4.40, te­hén 1.20—4.40, borjú 2.30—4.80. A szloven- szkói ökör 3.80—6.50, bika 3-3-65, tehén 3.55, borjú 5 korona. A vásár lanyha volt.-f- Sertéspiac. A prágai sertéspiacra 1958 sertést hajtottak fel. Ebből 1425 sertés, 538 ártány. A cseh sertés 4.40—5-50, a szloven- szkói 5.10—5.20, a jugoszláv ártány 6.25—7.35, a magyar 7-20—7.50 korona. A vásár közepes volt.-}- A budapesti terménytőzsdén — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti1 — az irányzat jól tartott. Hetvenhetes tisza- vidéki búza 7.85—805, felsőtiszai búza 7.70—* 7.90, egyéb búza 7.55—7.65, rozs 4.25—4-40, ujkukorica 5.95—6.00, ólkukerica 7.80—7.90, zab 8-25—8.40. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irány­zat mellett a következő árakat jegyezték: búza 191—193, rozs 150—60, zab 148—55, bú­zaliszt 31.70—32.70, rozsliszt 21-90—22.90, bu- zakorpa 1230—12.50, rozskorpa 10.50—10.70, Viktória borsó 40—45, kis ehető borsó 32—36, takarmányborsó 19—22, peluska 17—18, ló­bab 16.50—18, bükköny 15—16.50, szárazsze­let 10-30—10.40, bungonyareszelék 14.80 márka. A prágai értéktőzsde árfolyamai: pénz áru pénz áru ma tegnap Nyereménykölcsön . . . 79.75 80.25 80.— 80.50 6%-os beruházási kölcsön . 78.85 79.35 79.50 80.— 6%-os beruházási köles. 1923 —.— —.— 79.75 80.25 Lisztkölcsön ...................... 76.75 77.25 77.30 77.80 6%­os konvertálható kölcsön 80.25 80.75 80.75 81.25 6%-os Inv. államkölcsön . . 75.75 76.25 75.75 76.25 5%-os áUamkölcön 1928 . . 72.45 72.95 —— .— 4%-os Kassa-oderbergi . . ——.— ——.— 4%%-os pótjáradék .... —.— —. — —.— —.— 4.2%-os pótjáradék .... 56.— 56.50 56.50 57.— 4-%os pótjáradék .... 54.35 54.85 54.55 55.05 3.50%-os pótjáradék . . . —.— —.— —.— —.— Hadikölcsönkártalanitás . . 44.75 45.25 44.80 45.30 5%-os morva országos kölcsön 72.— 73.— 71.— — 8%-os háború előtti adósság. 45.— —.— 45.— —. — 6%-os cseh jelzálog bank • I02I75 103.75 IO2.75 108.75 6%-os morva jelzálog és országos bank..................—_____—.— —,__ —.— 4%-os Ka&sa-oderbergi 1889 —.— • ..ZI.—JO~.— Csehszlovák Nemzeti Bank . 4300.— octe’— í}?§9.— Nordbahn ........................... 3520— 3540.- 3390 -3410.­Nordbahn Bonnok . . . . 700.— — 720 — 725.— Cseh Oukoripar . . , . . 702— 705.— 535. _ 645..— SchöUer , 1775.- 1785.- 1610.-1680.­Horvát Oukor 80— 68- 70— Au^er Finomító . , , |60- $■_ 840 - -.­Prágai Malmok' . \ . 1280- 1290.- 1275 -1285.­Kolmi Műtrágya . . > • . 253.— 260. 248— 252.— Kolinl Kávé . . , . « .213—217.- 198— 202— Kolini Szesz ,1J75.— J7S9- — Tejipar ...................... >i " Ugjj.— 17gQ-~177«-'­Au BSigi Vegyi ** * < » • 782.— 768.- 772.— Bndweisi Sör ...... 1980.— 2000. n..—1§§0.— 3SS£~ :::::: §- &z &z &z 4fpS*°"h te ;;;:: sir H:­BeVé. Hfltteu' . ! " * l«j>­Poldi...................... 439.- 441.- 435.- 437.­Pr áeai Vas . • 605.— 615.— 575.— 585.— isse 6U.- 613.- w?.- 611.­Pozsonyi Kábel t t % * • 460.— 470. 445. 455.*7 tnvrald ....«»«« 68.— 70. ^8. — _ 65.-t Olleschaui Papír . . « • • 517.— 519. 510.— 520.— Kötött devizák: január 15. január lő. pénz áru pénz áru Athén 18.50 19.10 18.50 19.10 Budapest 456.— 462.— 458•“ 46~-" Tahin 531.— 539.— »1~ ?39~ Riga 542 — 548.— 542.— 548.— Szófia 23.90 24-10 23-^ 24-10 Béce 385.— 388.— 385.— 388—

Next

/
Oldalképek
Tartalom