Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-16 / 12. (3343.) szám
Keletsztovenszkó és Ruszinszkó magyarországi kivitele (d) A Csehszlovákia és Magyarország között fönnálló szerződésein kívüli állapot harmadik évfordulója alkalmából rámutattunk azokra a károkra, melyeket ez a rendezetlen állapot a csehszlovák kivitelnek, elsősorban Szloven- szkó és Ruszinszkó kivitelének ekozott. Mivel a csehszlovák statisztika csak az egész ország kiviteli adatait regisztrálja, számszerűleg nem állapíthattuk meg Szlovénszkó és Ruszinszkó részesedését a Magyarországra irányuló csehszlovák kivitel megcsappanásában, egyedül a fakivitel volt az a tétel, amelynél föl lehetett tételezni, hogy teljes egészében Szlovén szikodéi és Rus’zinszkóból ered s itt évi átlag 200 milliós visszaesést konstatáltunk. Ezeket a megközelítő adatokat most módunk van ellenőrizni és kiegészíteni a magyar statisztikai hivatal legújabb kiadványának részletes Számadataival. Csehszlovákia magyarországi kivitele a csehszlovák statisztikai hivatal jelentése szerbit 1930-ibam 1,004,456.000, 1961-ben 289 millió 204 ezer, 1032-ben 202,055 000 koronára rugó tt. Az 1932-es Magyar Statisztikai Évkönyv eaeket a tételeket 5.80-as valutaárfolyamnak megfelelően 172,918.000, 49,319.000 és 84 mü- Jió 287 ezer pengőben mutatja ki- Ez az ősz- iszefoglaló végösszeg nem mond semmi újat, elleniben a részletekből megtudjuk, hogy Szlovén szkó és Ruszinszkó 1930-ban 62,836000 pengő, azaz 364.4 millió korona értékű árut szállított Magyarországra, e ezzel a Magyaror- azágra irányult csehszlovák kivitel 36 34 százalékát bonyolította le. 1931-ben, a szerződés- nélküli állapot első évében ez a kivitel 16.502.000 pengőre, azaz 95.7 millió koronára esett vissza, 1932-ban pedig 14,951-000 pengőre, azaz 86.7 mil-ló csehszlovák koronára- Ezekből a számokból kiszámíthatjuk, hogy a kereskedelmi szerződés hiánya miatt Szloven- szkó és Ruszinszkó magyarországi kivitele 1931-ben kerek 269 millió koronával, 1932- ben pedig további 9 millióval, azaz 1930-hoz képest 278 millióval lett kisebb. Ha pillantást vetünk arra, milyen áruink vesztették el a magyar piacot, akkor még élesebben látjuk magunk előtt, mily érzékeny pontokon sújtja Szlovenszkót és Ruszinszköt a szerződésen kívüli állapot. A kivitel összezsugorodását elsősorban a faipar érzi. A magyar statisztika szerint 1930-ban 35,902.000 pengő, azaz 199.2 millió korona értékű ^épületes szériát, tűzifát, bárdolt s -fűrészelt fát és faszenet vett át Magyarország a két kárpáti országrészből- A következő két szerződésnél- küli évben már csak 4,025 000 pengő, azaz 23.3 millió korona, illetve 6,863.000 pengő, azaz 39-8 millió korona értéküt, 1980-hoz képest tehát a fakivitel évi 160 millióval kisebb forgalmat ért el. A 275 millió körül forgó évi összes piaoveszteségben eszerint a faipar mintegy 57 százalék erejéig részesedik. Testvére, a szlovenszkői papíripar a három év alatt ezt a kiviteli forgalmat érte el: 1930: 6,843 000 pengő, 39-6 millió korona, 1031: 2.013.000 pengő, 11.6 millió korona és 1932: 1,139.000 pengő, vagyis 66 millió korona. Kivitelének csökkenése tehát 1930-hoz viszonyítva 28, illetve 33 millió. A faipar és papíripar együttesen több mint 67 százalék erejéig von képviselve az összkivitel visszaesésében. Rajtuk kívül még a vasérc és az Öhregkrvi'tel szenved tetemes kárt. A vasérc kivitelt ezek a számok jellemzik: 1930-ban: 5.139.000 P. 29.8 millió korona, 1931-ben: 2.417-000 P. 14 millió korona, 1932-ben: BS0.9Ü0 P, 5.6 millió korona. Itt a kivlteflcsőkKIBONTAKOZÁS VAGY ÚJABB BONYODALMAK ? Franciaország meghívta Németországot a Saar-vidéki népszavazás mebeszélésére Meglepetés a népszövetségi tanácsülés mai megnyitásán — A világpolitika középpontjába a Saar-kérdés került — Egy év választ el a népszavazásiéi Géni, január 15. A népszövetség tanácsa ma délelőtt Beck lengyel külügyminiszter elnöklete alatt és Edee angol államtitkár, valamint Aloissi olasz delegátus jelenlétében zárt ülést tartott, amelynek folyamán Massigli, Franciaország megbízottá meglepetésszerűen javaslatot tett arra, hogy a német birodalmi kormányt táviratilag hívják meg a tanácsülésre a Saar-terület népszavazása előkészítésének megbeszélésére. Massigli szerint a lojalitás parancsa, hogy Németországnak, — amely hatalom Franciaország mellett a Saar- kérdésben leginkább érdekelve van, — alkalmat adjanak a szavazást megelőző kérdések tisztázására. Ugyanakkor Massigli ajánlotta, hogy a hét végén a tanács tartson ülést a Saar-ügyben és hallgassa meg Németország nyilatkozatait. Massigli javaslatát a tanács egyhangúan elfogadta. A népszövetségi alkotmány szerint a nép-1 szövetségi tagság két éves fölmondással jár, azaz, ha valaki kijelenti, hogy kilép a nép- szövetségből, e kijelentés csak két év múlva lép életbe. Németország 1933 október 14.-én tette meg ezt a kijelentést s igy 1935 októberéig még a népszövetség tagja, minden kötelezettséggel és joggal, ami ezzel jár. Ilyen körülmények között Massigli javaslata és a népszövetségi tanács határozata semmiféle jogi nehézségbe nem ütközik. Mérői van sző? Mint ismeretes, az 1919 június 28.-i ver- sailíesi szerződésben Németország lemondott a Saar-vidék kormányhatalmáról és ezt a nép- szövetségnek adta át. 1920 január 10.-től számított tizenöt év múlva a Saar-medence lakossága népszavazásban fog dönteni állami ho- I vatartozandóságáról. A lakosság háromféle alternatívát fogadhat el: 1. A mai állapot fenntartása mellett foglalhat állást; 2. kívánhatja a Franciaországgal való egyesülést; 3. kívánhatja a Németországgal való egyesülést. Franciaország a háború után jóvátélelképen megkapta a Saar-vidék rendkívül gazdag széuterületeknek kiaknázási jogát. Ez a jog a népszavazás után sem szűnik meg, de viszont Németországnak jogában All visszavásárolni a bányákat azon az áron, amelyet a szakértőbizottság megállapít, A Saar-terület jelenleg vámközösségben dl Franciaországgal 6925 január 10. óta és a hí. vatalos pénznem a francia frank. A népszövetség ellenőrzése alatt álló terület, nagysága 1921 négyzetkilométer és lakosságának száma körülbelül 800.000. Nemzetiségre nézve a terület tiszta német. GfimbSs: Magyarország a leglgrazlbb barátsággal fogad mindenkit, aki jóindulattal közeledik bozzá A magyar miniszterelnök újhelyi beszámolója a kiil- és belpolitika kérdéseiről — „Akkor teszünk szolgálatot a nemzetnek, ha a kastélyok lakói kezet nyújtanak a parasztnak" Sátoraljaújhely, január 15. A nemze- ti egység pártja tegnap nagyszabású gyűlést tartott Sátoraljaújhelyen, amelyen a párt egész vezérkara kíséretében résztvett Gömbös Gyula miniszterelnök. Úgy az érkezésnél, mint a nagygyűlés zsúfolásig megtelt termében lelkes óváció fogadta a magyar miniszterelnököt, aki hatalmas beszédben számolt be Magyarország belpolitikai és külpolitikai kérdéseiről. A miniszterelnök egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti egység nem áll minden világnézet összekeveréséből. A történelem szá-' mára össze kell kovácsolni a magyar egységet. A rendet fenn kell tartani. Nem szabad a szélsőségek felé eltérni, hanem mindig meg kell maradni a nemzeti program mellett. | kenés 15, illetve 24 millió. A .magnezitkivitel adatai: 1930: 962000 P, 5.5 millió korona, 1931: 602.000 P, 3-4 millió korona, 1932: 415.000 P, 2.4 millió korona, a kivitel csökkenés 2, illetve 3 millió korona. Üvegáruknál: 1930: 1.585.000 K, 9.1 millió korona, 1931: 924.000 P, 5-3 millió korona, 1932 : 845.000 P, 4-9 millió korona, a csökkenés 4 millió. Az ásványvíz adatai: 1930: 331000 P, 1.9 millió korona, 1931: 190.000 P, 1.1 millió korona, 1932 : 99 000 P. 0.5 millió korona, visszaesés 0.8, illetve 14 millió korona. Egyediül a nyersbőr, a kőeaónkátr Any, a ion, a Nem gersli-demokrácia'1 kell és nem népies politika kell, amely állítólag egyformán gondoskodik minden honpolgárról, de maga is tisztában van azzal, hogy nincs tökéletes egyenlőség. A nemzeti egység programja nem egy kormány, hanem az egész generáció számára íródott. A külpolitikai helyzetet ismertetve utalt arra a magyar miniszterelnök, hogy Magyarország külpolitikai helyzete az utóbbi időben mennyire megerősödött. Magyarország Európában ma már jelentős gazdasági tényező te. amit bizonyít a 81 millió | pengős külkereskedelmi aktívum is. A revízió poroellánföld s a nehéz olajok kisebb jelentőségű tételeire nem volt káros hatással a szerződésen kívüli állapot. ügy véljük, a fölsorolt számokhoz nem kell sok kommentár. Beszélnek magukért. Az évi 275 milliós kivitelcsökkenés rikítóan ilűuszitrálja a hároméves autarkikus politika hatását Szlovenszkó és Ruszinszkó szempontjából- Három év alatt több mint 800 millióval kisebb kivitel és vele kereseti lehetőség. Tudomásunk szerint van Szlovenszkón egy regionális intézet, a Nárua, mely azt. tűzte kérdésével kapcsolatban nagy elismeréssel emlékezett meg gróf Bethlen István munkájáról s újból leszögezi a magyar kormánynak a 'békés revízió kérdésében elfoglalt hivatalo* programját. Gömbös Gyula beszédérek e részében —* amint a mai prágai cseh lapok egy része te közli — azt mondotta, hogy a magyar nemzet a mai idők nehéz szituációja ellenére nem feledkezik meg arról, hogy erőit a békés revízió gondolatának szentelje. A magyar miniszter- elnök utalt programjára, mely szerint Magyar- ország csak 'békés eszközökkel fog törekedni arra, hogy a trianoni békeszerződés revideái- ’taesék. A magyar kormány külügyi politikájában az eddigi utón fog tovább haladni és rrnnki céljául, hogy statisztikai adatokat gyűjt Szlovenszkó gazdasági érdekeinek hathatósabb védelme érdekében. Szives figyelmébe ajánljuk ezekét a számokat. A hathatós érdekvédelmet meg csak ugv tudjuk elképzelni, hogy közbelépésére a kormánypártok vagy véget vetnek az autarkikus politikának s kereskedelmi szerződés megkötéséi'el visz- szaadják Szlovenszkónak és Ruszinszkónak a magyar kivitel lehetőségét, vagy ugyan ily kiviteli keret biztosításával más utón kártalanítják a két országrészt. Akár igy. akár úgy, de kártalanítani kell. És pedig visszamenőleg k. XIII. évf. 12. (3343) szám » Kedd « 1934 január 15. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II.. P a n s k a uiicc 12. • A szlovenszkői és raszinszkót magyarság Icet POlltlkm n(1PllaP,a ^SÜRGÖNY ÍÍTh fi,'“ ,■ P R« „ M
