Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-06 / 53. szám
4 g&q. A DVCE LEGÚJABB TERVE Dante sírja—és a „csend zónája" Mussolini akaratából „Dante-íorum” készül Ravennában Magam szemével láttam Ravennában: Dante sir la előtt egy feketekendős, feketeru- liás anyóka úgy imádkozott, mint az oltár előtt. És mikor hosszú, ájtatos imája után távozott, térdet hajtott, mint a templomi szentség előtt. 2. Ravenna lakóinak száma a százezret sem éri el: „csöndes" kis vidéki város. De ahhoz elég lármás, hogy a jó ravennaiak „csendzónát" akarjanak benne teremteni, éppen ama kincsük körül, amelyre a legbüszkébbek. Dante sirja körül. Már régen szerették volna ezt megcsinálni, mert hiszen az „Isteni színjáték" halhatatlan költője éppen a város központjában, a leg- lármásabb „zónában" alussza örök álmát. De vájjon lehet-e igazi pihenése ebben a zajban? Autók és rádiók, motorciklik és uccai árusok kiáltozásainak lármájában? 3Múlt év júliusában történt, hogy Mussolini, miután rövid pihenést engedett meg magának és felkereste az Adria partján nyaraló családját, egy nap váratlanul betoppant Ravennába. Persze, Ravenna polgármestere a Duce-nak is elpanaszolta a város baját, a város régi óhaját. Mussolini meghallgatta, — és pár nap múlva már meg is jelent a rendelet a „zóna dél silenziolí megteremtéséről. Azóta nemcsak hogy a tervek készültek el, de meg is indult a munka és a „csend-zóna”’ már megszületőben van. Dante sirja körül — Dante-Forum van keletkezőben. De anélkül, hogy csak ujjal is szabad volna hozzányúlni magához Dante sírjához. Ravenna kellős közepén uccákat bontanak le, szobrokat helyeznek el, köztük Garibaldinak szobrát is, — sőt tereket is áthelyeznek. A Via Mazzini és a Via d'Azeglio közt, de a Piazza Byron-on is egymásután tűnnek el a házak. Egész Ravenna centruma megváltozik. Sőt, megváltozik a nagy tér neve is: a Piazza Byron, mert a Danteért rajongó nagy angol költő emlékét ezentúl a város másik részében fogja őrizni egy tér (ott, ahol több évet is lakott), de itt, a város szivében egyedül Dante fog uralkodni. Az egész „csend-zónát" nemes fehér keretbe foglalják majd azok a márványlépcsők, amelyek ide levezetnek. És az uccákat, amelyek idetorkolnak, — a Via Dante-t éppen úgy, mint a Via Guido Polenta-t — márványoszlopokkal és a közéjük kifeszitett láncokkal zárják el, hogy csak a „szent sir" zarándokai közelíthessék meg és azok is csak gyalogszerrel. , ,4Ravennanak temérdek temploma van. Egyik szebb a másiknál. De a jó ravennaiak a világ legszebb dómjával sem cserélnék el azt a kis kápolnát, amely évszázadok óta őrzi legnagyobb költőjük hamvait. 5Dante 1317-ben, Guido Novello da Polenta meghívására jött Ravennába. „Ravenna ura akkoron, — írja Boccaccio, — a nemes lovag, Guido Novello de Polenta volt, aki jártas vala a világi tanulmányokban, n agy r abecsül te a derék férfiakat és különösen azokat, akik tudásban túlszárnyalták a többieket. Amikor hírét vette, hogy Dante kilátástalanul bolyong Romagnában, elhatározta, hogy kiemeli kétségbeejtő helyzetéből. És Dante, miután elveszté minden reményét, hogy valaha is visszatérhessen Firenzébe, e kegyes ur védelme alatt élt Ravennában." Dante izzó és nyughatatlan lelke itt megnyugodott élete utolsó szakában: költészetre oktatta tanítványait és vallásos elmélkedésekben töltötte élete utolsó napjait. Guido da Polenta 1321 kora tavaszán Velencébe küldötte még, hogy rendezzen egy ügyet, amely a velencei köztársaság és Ravenna között keletkezett. De Dante útja nemcsak eredménytelen maradt, hanem ki is utasították Velencéből és megtagadták tőle azt is, hogy hajón térjen vissza urához. Kénytelen volt vyalogszerrel és lóháton egyetlen szolga kíséretében, nekivágni a mocsaras , betegséget terjesztő vidéknek, amely Velence és Ravenna között akkor elterült, Duido da Polenta udvarába megérkezve, már lázas volt. Érezte, ho™ már nem él sokáig ... És 1 kora ősz el is vitte. Utolsó kívánsága az volt, hogy a ferencren- di barátok csuhájában temessék el. Ravenna ura eleget is tett Dante kívánságának: és ott is temettette el, antik márványszarkofágban, Szent Ferenc templomának portikusa alatt. Pompás síremléket készült emeltetni számára. De ezzel már nem tudott adózni a halhatatlan költő «rrdM’ének. Ravennára ismét a háborúk korszaka köszöntött és a későbbi, örökös harcok alatt el is hanyagolták Dante sírját. 6. Több mint másfél évszázadnak kellett elmúlnia, hogy a háborúk közötti rövid béke idején, Bernardo Bembo ráérjen törődni e sírral: kitatarozták, bolthajtást emeltek föléje cs elhelyezték rajta Dante dombormüvét is. A Polenta-család hatalma ekkor már megdőlt Ravennában. És Firenze, amelv életében száműzte Dantet, most rögtön magának kezdte követelni földi maradványait. Persze, a ravennaiak megtagadták a kiszolgáltatásukat. A firenzeiek a^"kan nem voltak hajlandók lemondani róluk. És amikor Ravenna pápai uralom alá került, a pápai tiarát oedig e°-v firenzei nyerte el, a Medici- házból való X. Leó, a firenzeiek köztük Beatrice családiának egyik ivadéka is), kér- vénvt nyújtottak be a Szent?07. amelyet Michelangelo is aláirt, aki felajánlotta, hogy: „az isteni költőhöz méltó síremléket készítene az őt megillető helyen", vagyis — Firenzében. A pápa végül is megadta legmagasabb beleegyezését a tervhez. De amikor a firenzei urak, kőműveseikkel, merielentek Ravennában egy éjszaka (nappal nem mertek jönni, mert féltek a ravennaiak felháborodásától), hogy felbontsák Dante sírját és magukkal vigyék csontjait, — a sirt üresnek találták. 7A ferencrendi barátok ugyanis mindenről értesültek bizalmas utón és — elrejtették Dante csontjait. A templom belsejéből nyitottak maguknak utat hozzá: kiszedték a falat, a résen átlopták és egy fakoporsóban úgy elrejtették, hogy évszázadokon át senki sem tudta, hogy hol is lehet? Csak amikor 1865- ben — Dante születésének hatszázadik évfordulója közeledve — Ravenna ki akarta tataroztatni Dante sírját és a környező műemlékeket, talált rá véletlenül egy kőműves, amikor egy befalazott ajtót felbontott. A fakoporsón ott volt a felírás: „Hossa Dan- tis". És hogy ezek valóban Dante földi maradványai voltak, arról Antonio Santi ferencrendi barát pergamenre irott egykorú vallomása tanúskodott, aki elárulta a késői megtaláló számára, hogy miért rejtette el ide „a mérhetetlen kincset". És akkor az is kiderült, hogy a ferencrendi barátok a fakoporsóba rejtett csontokat időről-időre ellenőrizték, hogy megvannak-e rejtekhelyükön és hogy fogadalmat tettek, hogy soha, senkinek el nem árulják, továbbá, hogy 1810 körül —* Napóleonnak olaszorszávi háborúja idején —a ebbe a befalazott ajtórésbe rejtették el. Fogadalmukat, hogy titkukat nem árulják’ el senkinek, annyira betartották, hogy végül — már igazán senki sem tudta, hogy hol vannak? 8. Csak hatszáz évvel Dante születése után találták meg. 1865 május 26-án történt ez. Éppen Dante születésének hónapjában. Talán éppen születésének naoia is volt ez? De Dante születésének biztos dátumát senki sem tudja. Csak annyit tudunk róla, hogy akkor látta meg a napvilágot, amikor a nap az Ikrek csillagképének jegyében állt: Alighiero és Monna Bella fiacskája akkor ringott a firenzei bölcsőben. 9. A nyughatatlan, de zárkozott és magányos Dante sírja itt, Ravennában, a város kellős közepén, túlságosan lármás helyen volt eddi^. Nem pihenhetett a Pantheon nyitott kupolája alatt, nem jutott neki ciprusokkal szegélyezett csöndes olasz temető, sem pedig a tenger hullámaitól csapkodott sziget szirtje. De legalább a csend — a tisztelet és áhitat csendje — kijut most majd e sírnak is, éppen az Uj Olaszország megteremtőjének, Musso- lininek akaratából, aki száműzi innen a sá- fári zajt és igazi templommá szentelteti a legnagyobb olasz géniusz földi maradványait őrző kápolnát... Bállá Ignác. 11*33 december 6, szerda. A francia sorsjáték legújabb kellemetlen szenzációja Hamis sorsjeggyel vették fel az egymillió frankos nyereményt Paris, december 5. A nagy francia állami sorsjátéknál, amelynek ötmilliós és egymilliós szerencsés nyerőiről sokat irt a világsajtó, az egyik millió frankos nyereményt egy szélhámos hamis sorsjeggyel vette föl. A csalást csak akkor fedezték föl, amikor néhány órával később hasonló számjegyű sorsjeggyel jelentkezett valaki a millióért. Az illetékes hivatalnok ekkor megállapította, hogy az a fiatalember, aki néhány órával előbb bemutatta a nyertes sorsjegyet, a sorsjegy két utolsó számjegyét egyszerűen kiradírozta és más számokat irt helyébe. A tényleges nyertesnek azért természetesen kifizették a nyereményt. A rendőrségnek nagyon nehéz munkája lesz megtalálni a csalót, mert a hivatalnokok a kifizetés izgalmában meg se nézték a csalót, hiszen ezekben a napokban a sorsjegy intézet pénztára úgyszólván reggeltől délig zsúfolásig tele van kisebb- nagyobb nyerőkkel és a hivatalnokok 9lyan forgalmat bonyolítanak le, hogy az egymilliófrankos nyeremény boldog nyertesét meg se nézik, nem érnek rá. így azután a rendőrségnek úgyszólván semmi támpontja sincs, aminek alapján elindíthatná a nyomozást. Nyugatra és délre vonul a középeurópai iagyhulíám Heves viharok és erős havazás kísérik útját Lissabon, december 5. Jelentettük, hogy a hidegíhullám Középeurópából elvonulóban van és átnyomul a kontinens nyugati felér®. Nyugaton a hideg erős viharokkal köszöntött be. A lissaboni kikötőben hétfőn reggel hatalmas vihar tombolt. „Continental“ motoroshajó ki akart kötni Figuerie de Főz nevű portugál kikötőben. A vihar a part szikláihoz csapta a hajót, amely pozdorjává tört. A hajón harminc halász tartózkodott, akik közül huszonötén belefultak a tengerbe. Sokan eltűntek, néhány holttestet azonban ma reggelre kivetett a tenger. London, december 5. Hétfőről keddre virradó éjszaka heves vihar tombolt az angol csatornában. „Sandettie" francia hajó Callais közelében volt kikötve, a vihar letépte horgonyáról a hajót, amely órák hosszait hánykolódott a tenger viharos hullámain. Az ide- oda hánykodó hajó olyan veszélyt jelentett a csatorna hajóforgalmára, hogy a forgalmat több órára be kellett szüntetni. Végre éjféltájban egy uszályhajónak sikerült ismét horgonyra vontatni a „Sandettiet". London, december 5. A fagyhullám irtózatos erővel rohanta meg a szigetbirodalmat, eddig öt halottja van a példátlanul kemény angliai fagyoknak. Drezda, december 5. Az erős fagyok hatása alatt az Elbán be kellett szüntetni a rendes hajóforgalmat. Szófia, december 5. Az európai fagy hullám elérte a Balkánt is, egész Bulgáriában kemény fagyok uralkodnak, Északbulgáriában töb]b városban 32 fok hideget mértek. A hideget erős havazás kiséri, Macedóniában a fagyok következtében rengeteg állat pusztult el, a kár igen nagy. A Fekete tengeren az erős havazás miatt a hajóforgalom megbénult. Warnaból és Burgasból több veszélybe került hajó kért segítséget. ÖSSZEDŐLT EGY KÖZÉPKORI VÁRKASTÉLY: TIZENKÉT SEBESÜLT, EGY HALOTT R ó m a, december 5. A napok óta tartó katasztrofálisan rossz időjárás Kalábriá- ban óriási károkat okozott a mezőkön és a gyümölcsösökben. Hétfőn délután a szélviharban összedőlt Catanzaro közelében egy középkori várkastély. A kastély őrtornya rázuhant a közelben lévő fegyliázépületrc és betörte annak tetejét. Tizenkét fogoly súlyosan megsebesült, egy meghalt. A lakosság között az összeomlás óriási detonációja pánikot keltett. TOVÁBB TOMBOL A FEKETETENGERI VIHAR Bukarest, december 5. Az erős hideg ellenére a Dunán és a Fekete tengeren heves vihar tombol. Az összes révkapitányok utasítást kaptak, hogy egyetlen hajót se engedjenek ki a kikötőkből. Hangália közelében „Agamemnon“ nevű görög hajó léket kapott és sülyedni kezdett. Csak nagy nehézség árán sikerült a viharzó tengeren megmenteni a hajó legénységét. A kapitány nem volt hajlandó elhagyni a súly edő hajóját és a hajó roncsaival együtt merült el a tenger hullámaiban. Várna közelében „Andoros" nevű görög gőzös összeütközött egy olasz hajóval. Mind a két hajó súlyosan megsérült. A kár egymillió léva. n Romániában, u?v Erdélvben. mint az ókirályságban óriási hideg uralkodik. Egyes helyeken — 20 fok Celsiust mértek, de a hideg Beszarábiában a 30 fok Celsiust is elérte. A Prut befagyott. Feltételes foglitirtiinte'ésre Ítélték «z érsek- ujitiri zsidóé lenes rönlraí szerzőié', aki elölő a zsidót pénzén akart Hiiler- éilenes pártot alapítani Nyitva, december 5. (Saját tudósitónktól.) Érdekes rendtörvénves ügv foglalkoztatta hétfőn a nyitrai kerületi bíróságot. Krejcsi Ede érsekujvári fiatalember került a vádlottak pad’ára, mert ez év májusában röpiratot adott ki, melyben élesen támadta a zsidóságot. Krejcsi ellen a följelentést dr. Drechsler érsekujvári ügyvéd tette meg, akit tanúképpen is kihallgattak. Dr. Drechsler elmondta a bíróság előtt, hogy a vádlott a röpirat kiadása előtt nála járt, elmondta, hogy egy Hitler-ellenes pártot akar megsz.. vezni és arra kérte az ügyvédet, hogy a pártalakitáshoz szükséges 10o ezer koronát segítsen megszerezni. Az ügyvéd kijelentette, hogy ilyen nagy ösz- szeget nem tud összehozni, mire a vádlott hajlandó volt beérni 30—-40.000 koronával is. Dr. Drechsler végül kereken kijelelhette, hogy egyáltalán nem hailandó anyagi áldozatot hozni az ilyen párt érdekében, mire Krejcsi megfenyegette, ho?v a zsidóság ellen fog röpiratot kiadni. A rophatok valóban megjelentek és tartalmuk élesen izzat - -észt a zsidók, merész# a kommunisták ellen. Az ügyvéd feljelentésére az ügyészség elkoboztatta a röpifatekat, a vád szerint azonban az elkobzás ellenére is tovább terjesztették azokat. Krejcsi a tárgyaláson beismerte, hogy ő irta a röplapok szövegét „lelki meggyőződésből"., azonban tartalma megfelel politikai meggyőződésének és azzal védekezik, hogy sok nagynevű politikus és miniszter is hasonló nézeteket vall Kereken tagadta, hogy a röplipo- kat az elkobzás után is terjesztette volna. Dr. Drechsler határozottan állítja, hogy a röplapokat az elkobzás után is terjesztették, azt azonban nem tudja, vájjon a vádlott közre- nüködótt-e ebben A vád és védbeszéd elhangzása után a bíróság rövid tanácskozás után megállapította a vádlott bűnösségét és egyhavi feltételes fogházbüntetésre Ítélte. Az ítélet jogerős.
