Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-01 / 49. szám
4 íütü 1633 december 1, péntek. EGY ZSENI CSALÁDJÁNAK S Amikor Tolsztoj Tatjána húsvéti tojások festésére tanította Masaryk elnököt Nagy szükségben tengetik életüket Tolsztoj gyetmekei Róma, november 30. Ha belepünk Tatjána, ToCozitoj lakásába, rögtön érezzük m ig’aizi orioisz atmoszférát, a meleget és ve>n>clégs>ze>re- let., amely miauién orosz lakáéból árad. A padló itt is' kőből van, minit; a legtöbb római tálkájáéin, szamovárt seim látni, minden olasz módra van.bereindiezve, de mégis egész más levegő lebeg itt, mint az egyéb római lakásokban. Megérkezik a fehérhaju hölgy, akiinek nagy szemeiből jóság és élettapasztalat sugárzik. Meglepően Irasontit édesapjára, Tolsztoj Leóra. Az újságíró első kérdése: — Mi letilt a Tolsztoj-osaládbóO? És a kérdés nyomában kilbontaikioizfiik egy különös tragédia, amelyből kiderül, hogy az utó* dók élete méltó a híres köMő-filozóíue életéhez. Gróf Tolsztoj Leó halála előtt azt a kívánságát nyilvánította, hogy gyermekei ne húz- zanak hasznot müveiből. Pedig gazdag emberek volnának. Tolsztoj örökösei, ha igén ybov eh ették volna atyjuk müveinek posztihfuimus-z jövedelmét. Vateumeny- nyiem tiszteletiben taritiják azonban atyjuk utolsó akaratát éh igy súlyosan küzdenek a megélhetésért. VENDÉGSÉGBEN MASARYK ELNÖKNÉL _ 1923-han keddi teán eíj Oroszországból — mo ndja Tatjána Tolsztoj. Először Prágába utaztam, ahol Masaryk elnök vendége voltam. Masaryk jóbarátja volt édesatyámnak. Először Prágában voltunk, azután az elírnék birtokára utaztunk és ott megtanítottuk Masarykot, miként kell elkészíteni a hasvéti tojást igazi orosz módra. —. Mi következett Prága után? — Párás. Ott súlyos esztendőket töltöttünk. Olyan nyomorban voltunk, hogy néha enni sem volt mit A leányom kezdetben művirágokat készített üvegből, babákat is varrtunk, én főztem és ébédüitáií varrogattam, ily módon akartam valami kis keresethez jutni. Nagyon rosszul ment a sorunk, nagyon rosszul, el som tudom mondani. Keserű napokat éltűnik át Parisban. Végre valaki megtanította leányomat a gépírásra és igy állást kapoitit mint gép írónő. Esténként odahaza is dolgozott, hogy még valami pénzt keressen és az esti munkák keresetéből vasércét nekem ruhát és cipőt. A legkínosabb volt lájtnom, hogy gyermekem miként nélkülöz. HAPPY END — És hogyan kerültek Rómába? — kérdi az újságíró. — Azelőtt, a kilencvenes évek körül, tizenkét éven át minden telet Rómában töltöttünk, én és a férjem, aki nagy müértő volt. Most pedig? Hát igen, elmondom. 1931-ben törlőn t. Egy orosz színház Pariéban sziinrehozta édesapámnak „Az élő holtitieet“ ciniü színdarabját. A Pitoef színház mutatta he a drámát, A leányom egyhónapi szabadságot kapott főnökétől és egy szerepet játszott a darabban, én pedig minden előadás előtt egy kis beszédet tartottam a közönséghez. A darabbal turnéra indultunk és igy kerültünk újra Rómába. A leányom megismerkedett egy nagy napilap volt kiadójának fiával, egy olasz fiatalemberrel, aki beleszeretett a leányomba. — Tehát egy Tolsztoj-regény, ezúttal happy- enddel? Tatjána Tolsztoj elmosolyodik: — Igen, valóban. A fiatalok összeliázasod- tak, falun éltnek, a vöm ugyanié földbirtokos. A leányom, aki valamikor a rossz táplálkozás miatt tüdőbajt is kapott, most nagyon boldog. \ férje nagyon intelligens, kedves ember, megértik egymást. A leányomnak van egy kis fia... — Csak egy? Hiszem a férje olasz és Mussolini azt kívánja, hogy minél több gyermek szülessék. Az öreg hölgy újra mosolyog: — A második már ultiban van. KÜZKÖDNEK A TOLSZTOJ-GYERMEKEK — És hol vannak a testvérei? Hogy megy soruk? •— Alexandra nővérem, aki sokáig együtt dolgozott a: yáramai, Amerikában van. Vásárolt egy kicsiny farmot, azt írja, hogy az egész nem nagyobb, mint egy kunyhó. Kezdetben Japánban volt, onnan került Amerikába. Alexandra erősebb, mint ón vagyok. Én is egészséges vagyok, mert negyven év óta nem eszem húst. Biztos, hogy azért érzem olyan jól magam. Fivérem, Hja, szintén Amerikában van. Az 6 sora nagyon rosszul megy. Próbálkozott újságírással, előadásokkal, de most irta, hogy lakását és kocsiját lefoglalták és súlyos betegen fekszik a kórházban. Képzelje el, megbetegedett az elégtelen táplálkozás következtében. —- És a többi fivérei? — Szergcj, a legidősebb, Moszkvában van. ö néha ellátogat Jiaisnaja Poljinába. — Megvan még a családi birtokuk Xasmaja Pol j amábam ? — Ó, dehogy! Régen lefoglalták. Csak egy szobát bocsátottak rendelkezésünkre. —- Különben is keiilemeitlein volna ott lakni, mert állandóan jönnek-mennek ,a turisták, akiknek mutogatják Tolsztoj Leó házát. Mihail fivérem Marokkóban van gyermekeméi, Leó fivéreim pedig Parisban van. Neki is roisz- szul megy sora, nincs semmi foglalkozása... Borzalmas embermészárlással végződön hét szász család perlekedése egy erdélyi ialuban Kolozsvár, november 30. Dicsőszemtinár tón közelében Levő Szénaverő községben két szász legény borzalmas vérengzést rendezett. Iloaz- zsabb idő óta pereskedett egymással a Hint el és -a Weber-csalácL A pereskedés során Webe- réfc úgyszólván egész vagyonukat eOveszitették és a per, amely Ilinrteléknek kedvezett, végül iis teljes szegénységbe juttatta a valamikor módos családot. Efölötti elkeseredésükben Weber Mihály és Weber János tegnap reggel átmentek Hintelék portájára, ahol csak Hintel András negyven éves feleségét találták otthon. A két felbőszült fiatalember dorongokkal lélholtra verte a negyven éves asszonyt. Közben hazaérkezett a 19 éves Hintel Ferenc, akire a két Weber-fivér szintén rátámadt és agyba-főbe verték. A szerencsétlen fiú segélyűd állásaira Lesietett a házba egy Kogmann Anna nevű hatvan óv ee öregasszony, 'aki rémületében (térdre rogyott és összetett kezekkel kérlelte a két dühöngő fiatalembert, hogy hagyják abba a verekedést. Erre az egyik Weber-fivér annyira megdühö- dött, hogy baltát kapott és egy csapással kettévágta a térdepelő öregasszony fejét. Ezután rárohant a két földön fekvő áldozatra és mindkettőjüknek a fejét valósággal össze- Irancsirozta. A véres tett végrehajtása után a két bestiális gyilkos elmenekült. A hazaérkezők már csak az irtózatos vérengzés nyomait találták és a konyha padlóján összevagdalt fejekkel az évek óta dúló családi háború három áldozatát. Azonnal értesítették a osendőrséget, ahonnan nagy készültség szállt ki a hcOysz’inre, majd üldözőbe vetitek a gyilkosokat, akiket három órai izgalmas hajsza utón sikerült elfogni. Beszélgetés a íilm legnagyobb bonvivánjávat Chevalier nem akar többé „Chevalier ’ lenni Még eljátssza „A vig özvegy” Daniló-szerepét, azután Londonba költözik, ahol, komoly drámai szerepeket fog játszani Ez a pénz elég volt ahhoz, hogy eltengődjem belőle, sőt arra is telt, hogy anyámat apró figyelmességekkel lepjem meg, A dicsőség nem tartott soká. mert a tula jdonos egy drámai jelenet után, amelyet fizetésemelés kérése előzött meg, kitett az uecára. Ekkor kényszerű éhségkura. következett, amely majdnem tönkretette humoromat és karriéremet. Határozottan peciiem Arolt. El nem hibázható szabályszerűséggel mindig olyan leányba szerettem bele, akinek régimódi, tiilszigoTu apja volt és ez apák az ellenszenv érzéseinek egész arzenálját vonultatták föl ellenem teljes nyíltsággal. Az elhelyezkedésben éppúgy üldözött a balszerencse, mint a szerelemben. Változatos szereplés és állandó pech jellemzi ezeket a.z időket. Megkíséreltem a háziszolgai, tányérmosói, liftboy-i, aszta- lossegédi, irnoki és kuktái teendőket, mig végre újból mint bárénekes kaptam szerény alkalmazást egy sötét lokálban a Montmartreon. NEM KÖNNYŰ DOLOG „CHEYALIEIT-NEK LENNI Chevalier komoly arcot ölt. A szeme szomorú fényben csillog és gyerekes arcát apró ráncok lepik el, amelyeket a színházi festék és életének keserű epizódjai ástak m idők folyamán. — Nem volt mindig könnyű dolog „Che- valier“-nek lenni, — mondja ismét mosolyogva a film első boaivivámja. — tJgy hat most, mintha a szája szögletében odafagyott volna a mosoly, pedig hangja mélyebben rezeg, mikor öreg édesanyjáról beszél. — Néha oly kegyetlenül taposott rám a sors, hogy már-már azt hittem, hogy alámerülök. Szerencsére nem vesztettem cl a kedvemet. Sokat kellett szenvednem azért is, hogy érzékeny, szentimentális kedéllyel kerültem a világra. De a legrosszabb sors sem tudott belőlem gonosz embert csinálni, pedig a vásznon néha ilyen szerepeket is játszom. De most máa* elég volt belőle. Torkig vagyok vele, hogy mindig csak az ostoba, fülig szerelmes fiatalembert játszam, a flörtölő tisztet, Paris, London és Hollywood játékos bonviván-szerepeit. Ha készen leszek a „Vig özvegy"-gyei, akkor élűiről kezdem asz egészet. Douglas Fairbanks fölajánlotta, hogy dolgozzam vele együtt Londonban és remélem, hogy egyszer még komolyabb föladatokat is fogok kapni, szélesebb szerepkörrel, mint a mostani. Természetes, hogy Lehár mestermüvében a legnagyobb igyekezettel játszom el Da« nilo szerepét. Arról beszélnek, hogy összevesztem a rendezővel, Lubitsch Ernővel a szerep fölfogása miatt. Szó sem igaz belőle és igazán hálátlansággal vádolhatnának meg, ha nem fogadnék szót Lubitselmák. A LEGFIATALABB PARTNER Cheivalier utolsó filmjében (háttéribe vonult,; . hogy egy kicsiny sztárnak adja át az első helyet és megalapozza egy <uj filmcsillag himevóü Balby Lertoy pontosan egy éves volt, amikioir az egyik hoűJliywoiodti filmstúdió versenyén őt vá-< lajsztotlák ki a kétszáz hasonló korú, pufólö arcú pályázó közül Chevalier partnerének. — A kis semmirekellő ia legszebb jeleneteket lerontotta, — beszéli CheivtaJllier, miikjcr partner- nőjéről kérdezzük —, de neki köszönhettük a legelragadólbb jeleneteket 'is. Emlékszem, hogy egy nagyon foniíiois jelenetben Babynek a zseb-, órát kellett kihúzni a zsebemből és a földre dobnia. A próbák ai'Jatt egy tucat törhetetlen játékórával kísérleteztünk, de a gyermek nem volt hajlandó követni a rendező utasításait és minden alkalommal a szájába vette az órát, hogy fogaival állapítsa meg ellenállóképességét. Egy órahosszat kísérje testünk hiába és má.r. kétségbeesetten .obiba akartuk hagyni az égé-, szét, amikor a kis betyár csakugyan kikapta az én órámat a mellényem zsebéből és kövér, rövid kezecskéjével diadalmasan a földhöz vágta. Baby Leroyban sok hasonlatosság van velem, bár a legfontosabb dolgokban határozottan felül-- muL Én büszke voltam, hogy lliizenháram éves k> romban már támogathatom anyámat ős Baby Leroy már tizenkét hónapom kottában ellátja csinos mamáját, pedig azelőtt magát őt is aiz Üdv Hadseregénél táplálták. A kis kenyérkeresö húsz fontot kap hetenként, ugyanannyit, mint amennyit én film* karriérem kezdetén kerestem. A NEM LEGFIATALABB PARTNER —- Biztosam ismeri a kedves történetét a szegény fiúról, akit a szép hercegnő nyomorában felfedez, udvarába viszi, végül meg feleségül is megy hozzá. így valahogy történt én velem is, azzal a különbséggel, hogy én nem vettem feleségül az isteni Mistinguettet. Ö látott meg engem egy kicsiny barban a Montmartre-on és ,.kapás- ból‘‘ szerződtetett partnerének. Ettől az időtől fogva nem ment többé rosszul nekem. Egyik siker követte a. másikat, most már nem kívánok egyebet, csak egy kis —* nyugalmat. A N ŐK.. Akárhol jelenik meg Chevalier, mindenütt nők rohamozzák meg. Még a hűvös, ködös Lomdom/bam Is. Néhány nap múlva már menekülnie kell a szerelem elöl, amelyet naponta tucatnyi levélben, a legkülönbözőbb szinü és illatú levelekben kínálnak tel neki. Chevalier kénytelen volt egy másik pályaud- varróé elutazni, mint ahogy előzőleg tervezte. De legalább nyugodtam utazhatott el. A höh gyek tömegei az első pályaudvarom várták. — Pöstyén is védekezik a gáztámadások ellen. Pöstyóni tudósítónk jelenti: November 24-én S'zkycsák Béla főbíró elnöklete alatt értekezletet tartottak a katioinaiság, csendőrség és a különböző társadalmi egyesületek kiküldötteinek részvételiével. Elhatározták, hogy a gáz- és légitámadások ellem betontedezeitokefc fognak építeni a lakosság védelmére és havonta előadást tortáinak a nagyközönség számára, hogy miképpen kell védekeznie a (légi- és gáz- támiaidéjsok élűién. % London, november 30. Monrice Clreva- iier, akinek a legmegnyugtatóbb és legigé- zőbb mosolya van a film világában, tíz év óta egyetlen pillanatig sem tud nyugodni. Olyan, mint az űzött vad, mindig siet, mindig tele van gonddal. A mozilátogatók őt tártjaik az nj- és óvilág legboldogabb emberének, mert mindig csak vidámnak látják. Valóban, a filmszínész rengeteg elfoglaltsága közben is igyekszik jókedvű lenni és tréfát űzni minden gondjából. Maurice a valóságban is egyike a legkellemesebb társalgóknak és előadásaiban gyakran és szivesen elveti a sulykot. A jó kritikának ngy örül, mint valami gyermek, de épp úgy duzzog is, lm rosszat írnak róla. Gyermeki nyiltszivüséggel tud órák hosszat elbeszélgetni ifjúkori élményeiről. Az újságíró, aki beszél vele, néha azt liiszi, hogy koraérett iskolásgyerek mellett ül és néha kedve volna megtapintani arz orrát, megtudni, hogy vájjon igazat raonld-e. Chevalier elfogul atIámul beszél balszerencséjéről a szerelemben és szerencséjéről a színpadon, vidám és szomorú élményeiről, elmúlt és jövendő munkájáról. TÍZ FRANK ESTÉNKINT — A Montparnasseon még ma is áll az a kis kocsma •— mondja Chevalier kissé szentimentálisán —, amelyben a félreismert és sikertelen párisi zsenik a pult előtt isszák az abszintot és elbeszélgetnek a kougeuiiális társaságban. Ebben a csapszékben kaptam az első tapsokat és az első gázsit. Tizenháromé vés voltam és gyógy ithatatlan becsvágyban szenvedtem. Mindenáron pénzt lafcartarn keresni és egy évvel későbben már 10 frankot kapta ín esténkint.
