Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-29 / 220. (3330.) szám

t>ra:gaiMag^arhirIjAP 1933 december fénylik bel© az éjszakába. Megér-e ő is ily nagy idiőt? És mit fog látni ezalatt, mi jót,, mi rosszat? Milyen sorsot pergetnek majd a ré­gi mutatók az uj számlap fölött?... Magas mellvéddel körülvett tetőkert egy uj épület harmadik emelet magasságán- A mell­véd kél oldalán két hatalmas betonkereszt hirdeti az épület jellegét. A Zárda uj iskola- palotájának orma ez. Alatta kilenc tágas, ve­rőfényes, modem tanterem. Széles folyosók, levegő, fény, tisztaság, meleg. Föntről elme­rengeni való szépséges kilátás a rozsnyói völgyet ölelő havas hegy koszorúra. Ez a két óriás kereszt rengeteg munkát, szikla-erős hitet, szótlan, hivalkodás nélküli, de annál mélyebb áldozatkészséget koronáz. Ebből szü­letett a modern pedagógia uj vára a Drázus partján. Az öreg, rakoncátlan Drázus partján, mely bizony százhúsz év előtt a katholikus elemi iskola északi részét és vele a legtága­sabb iskolatermet egy vihar utáni nagy viz- bőségben elragadta- Most már kőpartok kö­zött fut alá s csak álmodhatik legénykorának nagy tetteiről, arról is, mikor a titokzatos po- zsállói földalatti vízmedence hirtelen előtörő sugarának rengeteg vizét hozta le a városba. Az óriás vizsugár a Pozsálló oldalán a Vár­alja utcai Drázus-hidról szabad szemmel is látszott. Most már három -népiskola és egy középiskola falai között folydogál a néhai lá­zadó és — büszkén folydogál és tisztelegve tükrözi az óriás beton-kereszteket, Nyircsi-Tichy Kálmán. Rozsnyói vázlatkönyv A város telkein, a nagy sétatér felparcellá­zott négyszögében e tél elejéig három uj csa­ládi ház került tető alá- Egy kis munkaalka­lom, egy kis vállalkozás, egy kis élet- A leg­utóbb elkészült házacska még alig tudta ma­gát elkeríteni a sártengertől, őszi esőzések idején. Gazdája jó pár szekér kavicsot fuva­roztatott s vasgereblyével maga egyengette, teregette szél a ház előtt s a kis járdán, le a sétatéri úttestig. Gondosan, szeretettel, atyai indulattal szinte, oldalt fordított fejjel meg is nézegette, mint a piktorok a féligkész képet: jól fest-e? Százszor visszatért egy gödrösebb helyre, javított, szépített, igazított. Nem is gereblyélt- Simogatta a földet. Cirógatta a ge- reblyével azt a rögöt, mely most már mind­örökre az övé. A birtoklás boldogsága volt minden mozdulatában. Este, hazatérőiben, a főtérre fekete csoport kanyarodik ki a Kórház felöl- Hangos jajve­székelés tölti be egyszerre a teret. — „Jajj, Istenem, szerelmes jó Istenem, hogy lehet ezt kibírni? Hogy kell ezt átélni? Bele kell hal­ni! Jajj Istenem, Istenem!“ ... Végigfut a há­tamon a hideg, fekete asszonyokat látok a csoportban, férfiak támogatják őket, tántorog­va, vergődve, jajongva haladnak át a téren. Egy nyugodta-bb férfihang: — „Majd reggel hétkor bemegyünk, hogy a holttestet kiadják s intézkedhessünk a temetésről" — És új­ra: „Jajj Istenem, bele kell ebbe halni!" Tele lettek a sötét falak jajkiáltással, az őrtorony is riadt óraszemekkel nézett le ennyi fájda­lomra, a járda kövei hidegen lapultak a szen­vedést hordozó lábak alatt. A fekete alakok vánszorogtak, roskadoztak, az elvesztés fáj­dalma volt mindem mozdulatukban. — SoPfőr- tragédia. A kenyér ette meg az embert. Fia­tal. életerős, atlétái alak . volt. Hogy több utast hozhasson fel az állomásról, maga zsú­folt autója sárhinyógán állva, a volánt se­gédjére bízva robogott fel. Rosszul előzték a postakocsit, az lerántotta, összetört tagok­kal szedték fel, kórház, műiét, másfélóra uralva halál. Az öreg Rákóczi-nrtorony déli oldaláról le­szedték a régi óra-számlapot, helyére világitó opálüveg számlap került. Monoklit kapott a vén harcos. A monokli — kicsi, a régi szem­gödör sokkal nagyobb! De — az a pár centi­méter különbség árban másfélezer koronát jelent opálüvegbe ée izzótestbe átszámítva- Takarékoskodni kell. — A régi számlap be­került * városi múzeumba- Jó másfél méteres tölgyfa alkotmány, hátlapján fakult olajifestésü betűk és számok igazolják tisztes korát: „Re- novirt 1771, 1873.“ Ha újdonságának évét oda­tesszük vissza, amennyi idő telt a két reno­válás között, kereken kétszázharminc éves le­het Chronosnak e tisztes múltú tabellája. De sok mindent látott! Már öreg legény volt, mi­re felépült a rozsnyói püspöki Székház 1778- ban. Mikor másodszor renoválták, Pákh Al­bert éppen mint negyedik gimnazista kapta ki jeles bizonyítványát Kengyel Joannes pro­fesszortól, a rozsnyói ev. gimnáziumban, ő, és későbbi halhatatlan bajtársai, a „Tizek", ek­kor tizenegy éves sihederek voltak! Petőfi aszódi gimnazista. És most a harmadfélszá- zadra néző óralap örökre behunyja fáradt szemét s itt álmodik a hideg vitrinák között, a múzeumban. Utóda pedig fenn ragyog s A nyár derekán Benda László vezetésével tizenkéttagu magyar expedíció indul Abesszínia ismeretlen vidékeinek feltárására A magyar geográfia nagyszerű vállalkozása élénk tettünésí kelt a nemzetközi tudományos éleiben - Utódaik akadtak a Teleki Sámueleknek Budapest, december 28. (A P. M. H. munkatársá­tól.) A magyar tudományos életnek — mint a P. M. H. már jelentette — szenzációja van: az érdek­lődés középpontjába egy olyan vállalkozás került, aminőre gazdagabb ée boldogabb országok sem gondolnak a mai viszonyok között. A Magyar Földrajzi Társaság ethiópiai expedí­ciót szervez s a komoly előkészítés munkálatai már annyira előhaladtak, hogy az expedíció már 1934 augusztusában útnak in­dul. Közvetlenül karácsony előtt a budapesti tudo­mányegyetem bölcsészeti karának D. számú tan­termeit zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közön­ség. A Magyar Földrajzi Társaság tartotta szak­it ését, melynek progamján az etfhiópiai expedíció szerepelt A társadalom minden rétegéből gyűltek össze a hallgatók öregek ée fiatalok, tanárok, hi­vatalnokok, katonák, munkások, diákok, férfiak és nők 0:t volt Berzeviezy Albert, a Magyar Aka­démia elnöke, öt minisztérium képviselői, a tudo­mányos élet kiváló képviselői. Lelkesült szemek, kipirult arcok figyeltek a másfél órás ülés minden szavát s olykor-olykor elementáris erővel tört ki a lelkesedé®. Mert nagy dologról van szó, a magyar tudomá­nyos élet olyan vállalkozásáról, amely a kulbur- világ figyelmét újból a magyar kiulturmunkára te­reli. Fiatal magyar tudósok kisded karavánja Indul Afrikának vad, jóformán Ismeretlen vidékeire, hogy feltárja s a világ közkincsévé tegye annak titkait. Magyar Afrika-kutatók A magyar Afrika-kutatásnak már tradíciója van. A felfedezések krónikájában előkelő helyett vívott ki Teleki Sámuel gróf, aki 1886—1888-ae expedí­ciója során felfedezte a Rudolf és Stefánia tavat s elintézte a legendás Hold-hegység kérdését, amely az ókor óta izgatta a geográfusok fantáziáját. Ott sejtették, ahol Teleki a két tavat találta, s így a magyar kutató munkája tisztázta azt a kérdést, hogy az a hegység, amely még az 1870, évi.Stah- lens atlaszon is Mond-Gebirge néven óriási hegy­ségként szerepel, nincs azon a helyen, ahol kép­zelték. (A Hold-hegységet végre a Bu ve nz órában fedezték fel, amelyet nappal mindig felhők boríta­nak, csaík éjjeli holdvilágnál bukkan ki örökös takarójából.) Ki ne ismerné a kalandos, életű Magyar László históriáját, aki három felfedező utat tett Dél- Afrikában s ott is halt meg hazajá:ól távol, Ren- guela közelében. És ki ne méltányolná Tordal Emil érdemeit az Afrika-kutatások terén? Az expedíció célkitűzése Az Afrika-kutatás terén tehát a magyar tudo­mánynak szerzett érdemei vannak e igy érthető az a törekvés, hogy ezeknek sorozatát az irányitó tényezők gazd ági tani akarják. Az expedíció Abesszínia északi részén kívánja munkáját végezni. A szudáni egyhangú síkságból, ebből a. kopár, szavannáé vidékből, ahol az egy-két hónapos nyári esőzésen kívül rettentő forróság uralkodik, fellegvárként emelkedik ki Abesszínia. Szudánban nincs természeti határ, nincs tehát az országoknak sem határuk. Berber eredetű fubba pásztornópek, mohamedán vallá­snak, igázták maguk alá a fetisista bantu-négere­ket, egy-egy zsarnok emelkedik ki s teremt magá­nak uralmat és országot, mint Darfur, Vadaj, s az ilyennek sem határa, sem léte nem biztos. Ebből az egyhangú, vad területből jól határolt geográ­fiái egységként emelkedik ki az ősi Hábes, amely már a bibliai történet idején konszolidált ország s önállóságát, államiasságát máig megőrizte. Lakos­sága egy ősi afrikai szemita népnek, a himjáriták- nak utóda, amelynek berber » néger törzsekkel való keveredéséből állt elő a mai lakosság. Ke­reszténysége a Krisztus utáni 4-ik századból való, miután azonban más keresztény kultúrával nem érintkezett, átalakult kereszténység. Éghajlata ne­héz, forró nappalokra hideg éjszakák következnek. A kultúra s a civilizáció utáni érzék a mai Aibesz- sziniában is megvan. A négus negeszti nagyon érdeklődik a gyárak, utak. vasutak iránt s igy egy olyan expedíció, amelyeknek nincsenek rejtett politikai céljai, mint aminők például az angol ex­pedíciónak szoktak lenni, az államfő s a kor­mány támogatására is számiihat.. Egy olasz, francia vagy angol expedíciót be nem engednek országuk területére, de a magyar expedícióval szemben nem lesznek bizalmatlanok, sőt támogatni fogják. A bessz i ni a magas hegyvidék. Hatalmas vulká- nos bazalt, láva,takaró borítja, az ősi kristályos ré­tegeket, fi a, fensik magassága 2000 —4000 métert is elér. Abesszínia geológiai felépítésben tehát ha­sonló & magyar Badacsonyhoz, csakhogy minden óriási arányokban van meg, Lávatakarója a világ legnagyobb bazalt mezája. Éppen ez a hasonla­tosság teszi magyar szempontból különlegesen ér­dekessé az expedíció munkáját. Oholnoky Jenő dr., a világhirü magyar geográ­fus ösztönzésére egy expedíció a központi fekvésű Tana-tó környékét s az ettől északra elsimuló területet kutatja át.. Csaknem egészében ismeretlen vidék ez, amelyen alig fordult meg egy-két utazó. A Tana-tóból ered a Kék-Nilns s ez a tó szabá­lyozza a Nílus vízállását. Nemcsak geológiai ée | földrajzi, hanem kulturális tóriai tekintetben is ér- • dekes vidék ez. A Tanától északra romvárosok vannak, j amelyek a római bor óta fejlődött kultúrával bi- i zonykodnak. Különösen Gondar környéke érdekes ' ebben a tekintetben. I A 32 éves kutató A földrajzi társaság az expedíció vezetését Benda László dr. mérnökre, a fiatal magyar tudós generáció egyik legképzettebb tagjára bízta. Har­minckét éves fiatalember, alacsony termetű, cin- gár, s amint ott ül az előadóasztalnál, az ember szinte félti a rákövetkező viszontagságoktól. De szeméből hallatlan energia sugárzik, nyugodt, tár­gyilagos hangja a szakember biztonságával szól, nincs benne semmi a fantaszta lobogásábóL A fiatal kutató Budapesten a műegyetemen « tu­dományegyetemen végezte tanulmányait. Geoló­gia és morfológia a szakmája, Schafarzik, Papp és Oholnoky voltak a mesterei, öt éven át a múzeum­ban teljesített szolgálatot, öt évig a háromszögelő hivatalban működött. Középeurópának csaknem minden területén folytatott tudományos kutató­munkákat de kedvelt stúdiuma Afrika geológiája és montológiája. Abesszínia tudományos irodalmi különösképen tanulmányozta, mert meggyőződése szerint felépítése és fizikája hasonló a magyar ba­zaltvidékihez. Az expedíció eszméje két esztendővel ezelőtt fo- gamzott meg benne. Ekkor Abesszínia kormánya több európai államtól, Így Magyarországtól is, árajánlatot kért az ország felmérésére. A dolog akkor abba maradt, de a mostani időpon­tot a fiatal kutató alkalmasnak tartja s bízik ben­ne, hogy az abesszinial kormány nagy mértékben fogja támogatni a magyar expedíciót, különösen a természeti ellátás tekintetében. Az expedició szervezése Az expedició tizenkét fiatal magyar tudósból fog állani, de mind olyan tagból, akiknek felké­szültsége, eddigi tudományos működése teljes ga­ranciát nyújt a vállalandó feladat megoldására. Geológus morfológiai, geofizikus, botanikus, kar­tográfus tagjai lesznek az expedíciónak. Az anyagi eszközök előteremtése iránt bizakodó a hangulat. A magyar kormány, á tudományos in­tézmények, pénzintézetek jelentős anyagi támoga­tása biztosra vehető A magyar társadalom is meg­teszi erejéhez mérten a kötelességét. Jellemző, hogy az előadás hatására egy mérnök felajánlott Benda dr.-nak egy nagy vizi motoros jármüvet. A külföldi tudományos intézmények támogatása sem marad el. Az olasz földtani intézet, királyi akadé­mia és pisai egyetem máris hozzájárultak az ex­pedició céljaihoz. Jövedelem várható a készítendő film értékesítéséből, amire vonatkozólag már meg­indultak a tárgyalások, továbbá a tudományos anyag értékesítéséből is. Az első hivatalos magyar expe­díció 1934 augusztus derekán indul útjára Hajón teszi meg az utat Maesauáig, ahová szep­tember közepén ér, onnét vonaton megy Asm aráig, majd öszvéren folytatja útját. Abesszínia területén olasz konzuli védelem alatt fog állani. Tizenegy hónapot tölt künn szakadatlan munkában s ez alatt akkora területen folytat kutató munkát, mint amekkora a Dunán­túl. Munkája főleg geológiai és morfológiai problé­mák tisztázására irányul. A várható tudományos eredmények igen kecseg­tetőek. Abesszíniában hatalmas eótelepek, gipszig telepek s bizonyára fontos eddig ismeretlen érc­telepek vannak. Prehisztórikus leletek is várh^.'^ tók. A geológiai, tektonikai, "geofizikai, 'és morfőTÖV * giai kutatás terén pedig egyenesen korszakalkotó lesz az expedició munkája. Szenei Molnár Albert halálának háromszázados Budapest, december 28. A magyar protestan- tizmusnaik ünnepe van. Ezekben a napokban kereken 300 éve, hogy meghalt a magyar irodalom nagy vándora, a legkiválóbb pro­testáns zsoUárforditó és jeles nyelvész, Szenei Molnár Albert. A szlovenszikói magyar protestantizmusnak különösképen meg kell (emlékeznie erről a nagy emberről, mert életének sok vonatkozása kap­csolta Szlovenszkóboz. Innen indult ki élete pá­lyája, a pozsonymegyei Szencen született 1574-ben s életének alkonyát is Sziovenszkóai töltötte. M,ig azonban a bölcsőkor Szlovenszkó- hoz köti, a lefelé hajló élet Keletszlovenszkón nyugszik meg néhány évre. 1624-ben tér vissza külföldi bolyongásaiból, 1625-ben Kassán la­kik. Hogy mennyi időt tölt Kassán az ötven­éves ember, mivel foglalkozik, miket alkot, erről az irodalomtörténet édes-keveset tud s a háromszázados centennárium nagyon aktuá­lissá tenné, hogy Kassa valamelyik Uteráttis magyarja fel­tárja Szenei Molnm- kassai tartózkodásának részleteit. Annyi bizonyos, hogy 1630-ban már nincs Kassán. Kolozsvárott keltezte „De summo bono. Az legfőbb jóról" cimií könyvének elő­szavát, amely Lőcsén jelent meg. Halálának időpontját irodalomtörténészeink nem tudták pontosan megállapitani s azt álta­lában 1634-re tették. Végső esztendeiről annyit tudtunk, hogy Kolozsvárott nagy szegénység­ben töltötte. 1683 első felében még élt, ekkor rendezte müveit. Halála nemsokára, bekövetke­zett. Legkiválóbb ismerője, a nemrég elhunyt Dézsi Lajos, egyik Szenei-könyvében 1633-ra, másikban 1634-re teszi a, zsoltárköltő halála évét. 1684 mellett döntött Tokly Ferenc is « ugyanezt a dátumot jelölte meg a halál évéül < Beöthy Zsolt is. Pintér Jenő egyik kötetében 1633, a másikban 1634 szerepel. Ez ingadozásokkal szemben kétségtelennek kéll elfogadnunk, hogy Szenei Molnár Albert, a Magyar Zsoltárok szerzője, 1633 végén halt meg Kolozsvárott. A kérdés tisztázásának érdeme Zoványi Jenő egyháztörténészé. Medgyesi Pál a Praxis Pie- tatis, című Bayle-fordításának ajánlásában el­mondja ugyanis, hogy 1633-ban Szenei Molnár Magyarországon járt adományokat gyűjteni. Aratás után járt Debrecenben s ott találkozott Medgyesivel, mint ottani iskolaigazgatóval. Beszéltek a Bayle-féle Kegyesség gyakorlásá­nak a, lefordításáról is. S ezt írja Medgyesi Szeneiről: „Erdélybe még visszament, nem sok idő múlva, halála előtt csakhamar, mostani püspökünket, Keresszegi István ura­mat levele által találta meg, hogy az egész könyvnek lefordítására engem ő kényszeri- teoe.“ Ebből kétségtelen, hogy Szent Dávid magyar megszólaltató ja. még 1633-ban meg­halt, az őszről télne forduló hetekben. Mint­hogy pedig Kolozsvárott 1633 augusztus 21-től egészen december 31-ig a pestis dühöngött, valószínű, hogy az ragadta el az örök bolyongó magyar költőt Is. A ténynek megfelelő tehát, ha & magyaror­szági protestáns gyülekezetek ezekben a. he­tekben ünnepük Szenei halálának háromszáza­dos fordulóját. Emlékezzenek meg róla s ünne­peljék kegyeletei? lélekkel Srlovenszkón is, igy érdemli az egyetlen magyar iró, akinek „Szent, Dávid királynak és prófétáinak száz­ötven zsoltára" címmel megjelent könyve a Szentirás mellett, közel 150 kiadásban forog közkézen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom