Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-29 / 220. (3330.) szám
A magyar szociáldemokrata párt elszakadt a nemzet leikétől Politikai eszme és irányítás nélkül áll a magyar munkásság - A csehszlovák és a magyar szociáldemokrácia két különböző síkon — A nemzetköziség csődle viselik, « akik szintén Rőhnrmel együtt mentek üdülni Délolaez országba. Rohm tárgyainífog Sir Simonnal Mint jól tájékozott személyek erősitik — irja a Néródra Listy — nincs kizárva, hogy Rohm találkozni fog az angol külügyminiszterrel is. Ezt a találkozást az olaszok akarják közvetíteni s ezért a találkára Röhun széles meghatalmazást kapott kormányától. Rohm teljes biztosítékot köteles nyújtani Angliának Németország békeszeretetére vonatkozólag s meg kell hogy szerezze Angija jóakaratát egy sereg nagy kérdésben, amilyen a népszövetség rekonstruálása, a Saar-kérdés és a német fegyverkezés. Németország számára elegendő lenne, hogyha Anglia nem támogatná Franciaországnak a német felszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját. A Röhm-féle delegációban van Wegener, aki nagy tekintély a nemzeti szocialisták között, s politikai tanácsadója Rö'himnek, továbbá Amim őrnagy, aki mögött a német katona.! körök tekintélyei állanak. E két személy jelenléte nagyobb jelentőséget ad a Röhm-féle missziónak. A karácsonyi tanácskozásokról és utakról adható kép nem volna teljes. ba nem füznők hozzá, hogy Suvich és Bianei berlini tartózkodása alatt Berlinbe érkeztek Olaszországból az orosz hadsereg képviselői, Bugacsev és Lunyin volt németországi szovjet katonai attasé, aki nagy befolyásnak örvendett H aramé re te in tábornoknál. Hitler nagy útra lépett, — fejezi be cikkét a Národni Listy. Maxiwos és Hymans Daladier hadügyminiszterrel tárgyalnak P á r i s, december 28. Maximos görög kül- ; ügyminiezter ma délelőtt Chautemps miniszter- * elnöknél tett látogatást, délután pedig Dala- dier hadügyminiszterrel folytatott tanácskozásokat. A görög külügyminiszter tegnapra : tervezett megbeszéléseit a minisztertanács miatt nem lehetett megtartani. Ma délelőtt < ugyancsak megjelent. Chautemps miniszter- 1 elnöknél Hymans belga külügyminiszter, aki i délután a görög külügyminiszterrel lefolyt ta- 1 nácskozások befejeztével Dalad ier-ve! fog tárgyalni. — Keletszlovcnszkón megdrágul a tűzifa. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai és kassaviidiéki tüzifatermelők ma délelőtt a kereskedelmi és iparkamara helyiségeiben értekezletet tartottak, amelyen megállapitották, hogy a tűzifa ára, jelenleg nem fedezi a termelési költségeket sem. Emiatt igen sokan beszüntették a Kitermelést. Az értekezleten elhatározták, hogy a tűzifa árát- mindenképpen emelni fogják. Ennek következtében a fogyasztásnak számolnia kell azzal, hogy a tűzifa ára már újévtől megdrágul. Budapest, december 28. (A P. M. H. munka- J társától.) Esztendő fordulója mindig a számve- j tés s az uj célkitűzés alkaJkna. Épen ezért ki-j váltképen aktuális téma foglalkozni a magyar- j országi munkásság kérdéseivel politikai, szó- j ciális és gazdasági vonatkozásaiban. Ugyneve- j zett kényes kérdés, de nincs kényes probléma akkor, ha becsületes objektivitással és azzal a szándékkal kezeljük, hogy az egyetemes magyarság érdekeit szolgáló megállapítás okát, tanulságokat vonjuk le belőle. Az első probléma, ami felmerül, hogyan nyilatkozik meg a magyar munkásság politikai ereje, ez az erő a nemzeti érdekek útjába van-e állítva, tehát társodalomépitö-e, vagy a helyes fejlődé® útjában áll? Ezeket a nemzeti tekintetben annyira jelentő®, súlyos problémákat a mozgalmon kívül álló kellőképen fél nem mérheti ® igy jól teszi, ha beéri a regisztráló szerepével. Jól teszi, ha olyasvalakit szólaltat meg, aki benne él a mozgalomban, de a boncok szűk látókörén felülemelkedve, érzéke van a nemzeti társadalom egyetemes érdekei iránt is. A magyar munkásság politikai mozgalmának egy régi harcosához fordultunk, aki a következő izgalmasan érdekes nyilatkozatban ismerteti a magyarországi szociáldemokrácia helyzetét Hamburgtól Orsováig — Az a szociáldemokrácia, amely a marxizmus tanain, elvein épült fel, egészen speciális középeurópai termék, amely lényegében különbözik az úgynevezett nyugateurópai demokrata országok munkásságának politikai mozgalmától. Franciaország, Anglia s a skandináv államok szociáldemokráciája kezdettől más vágányokon halad, mint a német, osztrák és magyar munkásság politikai mozgalma. A szocializmus marxista | felfogása Hamburgtól Orsováig terjedt el. En- i nek az az oka, hogy ennek a területnek nem volt polgári demokráciája j Az európai fejlődést megszabó német győze- | lem III. Napóleon felett a porosz feudalizmus- j nak, a junker izmusnak győzelme volt a gloire hagyományaiban sütkérező francia polgári demokrácia felett. A junkerizmus aktív szervezet volt, amely győzelmet aratott s igy jogcímet szerzett hozzá, hogy a német társadalmi fejlődés vonalát irányítsa. A politikai hatalom úgy Németországban, mint az osztrák-magyar monarchiáiban, — amelynek sorsát gróf András®y Gyula a hármas-szövetséghez kötötte, — a feudális osztály kezébeu volt. A Keleti tengertől a Fekete 'tengerig terjedő óriási területen igen kedvezőek voltak a gazdasági adottságok, tehát kifejlődött a nagyipar s ezzel kapcsolatiban egy hatalmas bérmunkás-osztály, ami a szociáldemokrácia élveinek alfája és ómegája. Ezen a területen óriási volt a szakadék az uralkodó társadalmi osztályok s a munkásság rétegei között, az ilyen társodalmi berendezkedésre klappolt Marx elmélete az osztályok harcáról. A francia társadalom ellentétes képe — Egészen más volt a társadalom struktúrája a nagy nyugati demokráciában. A nagy forradalomban a francia nemzet, tehát politikai és állami eszmében megszervezett népi társadalom végzett a maga feudalizmusával, kiirtotta azt. A munkásság is politikailag részese lett az országnak. A vagyonmegosztás kedvezően alakult s a nagyipar lassú fejlődése dacára az ország mindmáig megtartotta, paraszti jellegét. A proletariátusban itt nem fejlődött ki az az osztályöntudat, 1933 december 29, péntek. mint Középen répában s nem hasadt meg a társadalom annyira, mint minálunk. A beteg nemzetköziség — Á marxi tanítás lényege, hogy a proletár- osztály felszabadítását a munkásság nemzetközi összefogása hozhatja meg. A munkásosztály felismeri osztályhelyzetét, azonos érdekeit a tőkéved szemben s országhatárokon átnyúlva kezet fog, hogy kölcsönös támogatással vívja meg forradalmát. Világ proletárjai egyesüljetek! —■ hirdeti Marx. — Ez a nemzetköziség a háború előtt bizonyos mértékben megvolt, meg is nyilatkozott a nemzetközi kongresszusokon, de mindig csupán elméleti értékű volt. Kudarca nyilvánvalóvá vált a háborúban, amikor minden küzdő ország munkásosztálya a nemzeti társadalom többi rétegével együtt résztvett nemzetének a létért folytatott harcában. A bukás — Az összeomlás a levert országokban élre hozta a szociáldemokráciát. Az igazi értelemben vett nemzetköziség hatékony ereje mellett talán programmjából sokat valósíthatott volna meg s talán máskép fordíthatja a sorsát. De másodszor is megbukott, még pedig döntő vereséget szenvedett. Az Internacionálé csak a papiroson volt. meg, a valóságban a szociáldemokrácia is kettétagozódott győztes és legyőzött Európára. A győzteseknél tömeg nélkül is politikai hatalom maradt Léon Blum kormányokat buktathat meg anélkül, hogy egy lépést tehetne előre a szocializmus céljainak megvalósítása felé. A győztes hatalmak szocializmusa, nemzetközi hatalmasság lehet nem a szocializmus nemzetközi súlyából, hanem a győzelem következmé- nyeképen. — Ebben az értelemben a győztes államok szocializmusához sorozható a csehszlovák szociáldemokrácia is, amelyet tehát ki kell kapcsolni a. középeurópai szocializmus táborából s Nyugathoz kell csataki. — A vesztes országok szociáldemokráciája elvesztette minden belpolitikai súlyát s megszűnt nemzetközi tényező is lenni. A legtragikusabb volt a német szociáldemokrácia bukása. A háborút vesztett Németország elvesztette világpolitikai jelentőségét s vele együtt lehanyatlott, amikor még Hitlerről senki sem tudott, a német szociáldemokrácia is. Belpolitikailag még hatalomnak látszott, birodalmi gyűlési elnököt, köztársasági elnököt, kancellárt, és minisztereket állított, de mint a Szívesség írta: Falu Tamás Az esti korzózás ideje még nem jött el, de már közeledett. Négy fal között a hölgyek már szitgették magukat, tornásztak a púderes pamacsok, vonalozott a rúzs és dolgoztak a köröm fényesitőkPéteryné átfutott a Fő-utcán s befordult a Rezeda-utcáiba. Barátnőjéhez ment, Vacsy- Ték*. . — - Hallom, ti holnap nem mentek a kaszinói estélyre? — kérdezte már az ajtóban. — Jól hallottad — hangzott a felelet. — Az ember nem lehet ott mindig és mindenütt- Fizetésleszállitás, gyerek, doktor, patika, minden hónapban valami kellemes meglepetés. — Ez éppen nagyon kedvező helyzetet teremt számomra — mondta Péteryné, mély lélekzetet véve * Barátnője a szemébe nézett, kiérezte látogatója zavarát, sejtette, hogy valami családi dologgal van összefüggésben ez a látogatás s a kaszinói estélyre való nem-menetel feletti örvendezés A verebek is csiripelték a városban, hogy a esapodár Pétery nagyon belemelegedett a szép Batáryné körüli forgolódáeba. Megigézte a szőke asszony bája, kedvessége, csengő nevetése- Szemtanuk beszéltek, hogy Pétery a hivatalból is elszaladt Batárynéhoz öt-tiz percre, délutánonként, amikor mindenki tudta, hogy az ura a kaszinóban tarokkozik. — Beszélj őszintén — biztatta Vacsyné barátnőjét. — Valami óhajod van talán’ — Volna, ha teljesíthetnéd — Meg lehetsz győződve, ha csak tehetem, már is teljesítve van — Tudod, — kezdte Péteryné elpirulva — holnap van a kaszinói bál. Ügy volt, sőt ma is úgy van, hogy okvetlenül elmegyünk Minden izem lázadozik ellene, de az urammal nem akarok ellenkezni, látszik rajta, kiér zik belőle, hogy nagyon várja a holnapot. Ilyent az asszonyok megéreznek. Hogy aztán ebből mi következik, azt nagyon jól tudhatod. Végnélküli táncok Batárynéval, hangos újrázások, önfeledt kurjongatások, szerelmes ölelések 8 természetesen ottmar adás utolsónak, amíg a termet söpreni nem kezdik. Ettől a kinos éjszakától te megszabadíthatnál. — Hogyan? — Egyszerűen. Az uradnak nevenapja lesz holnap, meghívtok bennünket. Tudom, hogy régen nem tartotok névnapot, de most, az én kedvemért, a családi békének helyreállítása kedvéért talán megtennétek. Várj csak. ne szólj közbe. És ha megteszitek, még másra is kérlek. Foglalkozz az urammal, légy ellenszer számára, Felejtesd el vele Batárynót. Te olyan jó vagy, olyan aranyos vagy, megteheted ezt a barátnődnek. Hidd el, hogy egész életemben hálás leszek hozzád. Vacsyné nyelt egy nagyot. A kérés különös volt. Mind a két része a kérésnek elütött a sablontól. — Kérlek, — mondta vontatottan — teljesen megértelek s hasonló helyzetben én is csak tebozzád fordulnék. De jó, nem bánom. Beavatom a dologba az uramat, ő jó ember, szeret benneteket. — Természetesen: nagy vacsora kizárva. Egy kis tea és pár szendvics. Rendben vau, megegyeztünk. Vacsyné mindjárt Le is ült az ura íróasztalához s megírta a közösen megfogalmazott, kibúvót nem engedő meghív ól eve,let. Péteryné öszecsókolta barátnőjét s megtelt a szeme könnyel. — Tudtam, hogy nem csalódom benned. Te vagy a legjobb as/szony a földön. Péteryt már kevésbé tette boldoggá a levél, mint a feleségét. Kijelentette, hogy semmi körülmények között sem megy el a névnapra, a kaszinóbeli uraknak becsületszavát adta. hogy résztvesznek a bálon. — Egyszerűen azt mondjuk, hogy nem érkezett meg a levél. — Ezt nem mondhatjuk, mert nem postán jött. — Hát hogy jött? — A cseléd hozta —■ hazudta az asszony — és egyenest az én kezembe adta, tehát azt I sem mondhatjuk, hogy a mi cselédünk elfelejtette átadni. Pétery fejében és szivében egy leoimló boldog éjszaka cserepei sírtak. Szerette volna most, ha sohasem járt volna iskolába s azzal védekezhetett volna, hogy nem tudta a meghívólevelet elolvasni. S hozzá Vacsy rokonságban állt a főnökével, nem lehetett csak úgy könnyedén megsérteni. — Majd alszunk rá egyet — nyögte kínjában, az éjszakától várva a tanácsot. De az ágyban-hánytorgás sem adott más megoldást. Minél sörétebb lett az éjszaka, annál világosabbá vált, hogy nem lehet a bálba menni s a névnapra kell elmenni, mert a bálból való elmaradás nem sértés senkire, ellenben egy ilyen szives meghivsát megfelelő indokolás nélkül visszautasítani, halálos sértés. Egy eset lehetséges csupán: betegnek lenni. De aki beteg a névnap szempontjából, az beteg a bál szempontjából is. Mert még olyan orvos nem volt a világon, aki ártalmasnak mondott egy szükkörii névnapi estét s ezzel szemben, mint orvosságot ajánlotta volna a poros, zajos, kétszázszemélyes kaszinói bált. Hogy az ördög vitte volna el az egészet! Az embernek mindig a legjobb barátai csinálják a. legnagyobb kellemetlenségeket! Péterynének nem kellett, lelkifurdalást éreznie afölött, hogy valami nagy kiadásba kergette barátnőjét. Vendégek mindössze négyen voltak s a fogások megfeleltek a megállapodásnak. Pétery nehezen melegedett, fel, de Vacsyné állandóan tartotta szóval. Még a, gramofont is felhúzták, hogy tánc se hiányozzék. Hajnalig táncoltak. — Tudod, hogy ez a Vacsyné igen értékes asszony? — jegyezte meg Pétery hazafelé menet a világosodó téli éjszakában. — Hogyne tudnám, ilyen asszony nincs kettő az egész városban. — És igen jól is táncol. t —- Csodálom, hogy a. hangját nem dicséred. , Ilyen altihang ritkaság. A termete pedig kifogástalan. — Ez tény — felelte Pétery — s olyan hajlékony, mint a nádszál. Határozottan kedves, értékes asszony. Péteryné másnap egy divatlapot küldött, az ura által Vacsynénak. Pétery nem nagyon hu zódó zott a küldönci szolgálattól, mert egy érdekes témát nem merítettek ki egészen az éjszaka. — Mondd meg Margitnak, — kiáltotta utána a felesége — hogy reconaissamce-vizitre csak holnapután megyünk, mert ma varrónő van a házban. Könyvek, levélkék, újságcikkek keltek útra Péteryné kezéből a Vacsy-ház felé, egyre sűrűbb ütemben, hogy minél kevesebb alkalom maradjon a Batáryné-féíe érzelem ápolására. Pétery mindig leült pár percre, kellemesen, otthonosan érezte magát Vaosyéknál. Sőt egyszer azon kapta magát rajta, hogy a felesége semmivel sem küldte, mégis bekopogtatott. — Mo&t csak magamat hoztam — nevetett — a féleségemnek nem volt küldenivalója. Vacsyné kacagott, fehér fogakkal, piros szájjal, egy kis benső boldogsággal is, hogy megnyerte a Batáry-csatát. Az emberek most a Vocsy-házat, kezdték figyelni, mert ugyanazok a tünetek mutatkoztak, mint annakelőtte a Batáry-ház körül. Délutáni rövidebb-hosszabb látogatások, álldogáld® az ablak alatt, páros séták a szűk uccá- kon, összetalálkozások a korzón, titkos jelváltások s látható egymástmegértós. A verebek ugyanazt a dallamot csiripelték, csak a női név változott meg a szövegben. A farsangi nagy bál előtt, Péteryné épp a fodrászüzletből jött ki. mikor meglátta Ke- menesnét, aki leánykori barátnője volt. .ló gyors léptekkel utói is érte, belekapaszkodott és igen suttogó hangon kezdett neki beszélni valami láthatóan fontos ügyben. Egy jófiilü néni ment utánuk, hiába, hallgatózott. csak ezeket a tört mondatokat tudta kivenni Péteryné beszédéből: — Hívj meg, aranyosom ... Nem akarok ott lenni... Aztán ülj mellé és kösd 1«... TRXGAI-A\AGV5nHlnLA0 ———mii mi in mini mi i iii«3BBatr5ft~a>a'wíksenwiiii 2
