Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-24 / 218. (3328.) szám
Egy magyar mérnök átfogó tervet készített a mezőgazdasági több- és jobbtermelés megvalósítására Dntttiőcsaiornahálózattal kell a mezőgazdasági termelés, kielégítő ellátás, szövetkezeti kertgazdálkodás alapját megteremteni — Hogyan lehet valóban magyar Kánaán a Duna-Tisza közel Budapest, december 23. (A P. M. H. munikiatá'reá- tól.) A Magyar Mém‘kegyesület kedden eete felolvasó estét tartott, amelynek programján egy csupán a szakembereket érdekelni látszd kérdés szerepelt, hogy azonban ez a kérdés mennyire központi jelentőségű, mutatja az a tény, hogy az estén megjelent s az előadást végig hallgatta Horthy Miklós kormányzó s megjelentek a magyar földművelésügyi s kerekdekni minisztérium kiküldöttei. Az estét újlaki Nagy Árpád mérnök előadása töltötte ki, aki „Az önbőgazdálkodás és a Duna- Tisza csatorna'1 címen tartott felolvasást. Ezt * szakszerűnek látszó kérdést azonban egy olyan általános érdekű, széles perepektiváju tervgazdálkodás keretébe állította be, hogy az egész magyar gazdasági és szociális élet szempontjából nyert jelentőséget. ÉVSZÁZADOS TERV, AMELY MINDIG AKTUÁLIS A Duna—Tisza csatornák problémája csaknem 200 éves, de az elgondolások s javaslatok ma már csak kultúrtörténeti érdekességüek s a földrajzi meg politikai helyzetkép változásával ma csupán a Budapest Szolnokkal összekötő, körülbelül 110 kilométer hosszú, magasvezetésü hajózócsatorna posszibilis. Sajnos, még az igy kiválasztott, a teherforgalom szempontjából nagyjelentőségű csatorna megépítése sem jelentene ökonomiailag megindokolt feladatot, mert a jövedelmezőség nem volna arányban a magas építési és fen tartási költségekkel. Az építési költségeket Rohringer műegyetemi tanár 75, mások 90 millió pengőre irányozzák elő, Balga osato ma vámok bél legfeljebb 1.5%-oe jövedelmezőséget lehet kihozni. A gazdasági és pénzügyi szempontokon felül a szociális szempont Indokolná a hatalmas kfulburamnka végrehajtását, ax alföldi munkások klagós keresethez való juttatása • ezen * réven neonéit általános gazdasági fellendülés. MEIÖOAZDA8ÁQI TÖBB 8 JOBBTERMELÉS A csatorna problémájának eldöntése egyes nagy probléma tengelyébe állítandó. Felmerül a kérdés, vájjon egyáltalán szükség van-e mezőgazdasági többéi jobbtermelésre. Áz előadó szerint ez a halódó nemzeti gazdaság és társadalom talpraállitásának nélkülözhetetlen alap- feltétele, sürgőssége pedig mindenek fölött való. | A pillanatnyi világgazdasági helyzetkép mintha annak a felfogásnak adna igazat, amely elsősorban élelmiszerekben, másrészt ipari nyersanyagokban túltermelést állapit meg. A termelés részben szándékos leépítésével a fogyasztás fokozatosan még nagyobb arányokban csökken. Pusztán takarékossággal nem lehet a jólétet emelni s az a takarékosság, mely a jóléti fogyasztás rovására megy, több kárt okoz, mint hasznot Pusztán az éhenhalásnak kiküszöbölése kulturor- szágokiban még nem jelent jólétet. Uj term elől ehetőségek nyitása, több- és jobbtermelés nélkül a jólétet nem lehet megvalósítani. Előadó szerint a „magyar agrár-kánaán‘‘ jóléte, elsősorban élelmezési jóléte nemcsak ma, hanem minden elmúlt időben is csiupán önámító képzelő dés volt. A KALÓRIA, MINT A JÓLÉT ÉRTÉKMÉRŐJE A bizonyításban szükséges, hogy a jólétdigénye- ket s a termelés tényleges eredményeit és lehetőségeit jelentőségteljes számadatokba foglaljuk. Az eddigi statisztikai értékmérők, tehát a súly- és pénzérték kevéssé alkalmasak, mert viszonylagosak, vagy megbízhatatlanul ingadozók. Ezért az előadó egyetlen alkalmas, célszerű értékmérőt kíván bevezetni s kutatásait ennek az alapján is végzi és ez a kalóriában kifejezhető tápérték, Illetőleg fűtő- érték. Az átlagegyénnek egészséges létíentartásáboz testsulykilagramonként naponként 50 kalória táp- ,értékre van szüksége. Ez az igény Magyarországon lélekszámra vonatkoztatva kereken V* milliárd kalória. Ez azonban csupán a létfentartási, úgyszólván az éhenhalási minimumot jelenti, semmiesetre sem jólétet. Az élelmezési jólét éghajlatunk alatt 1.25—1.5 millió kalória között van, ide még ez sem jelent kivételes jólétet. MAGYARORSZÁG NÉPÉLBLMEZÉSI JÓLÉTE A magyarországi őstermelés átlaghozama növényi élelmiszerekben mindössze 67 millió mázsa nyersanyag, 9.7 billió kalória tápérbékkel. A hábo- FU'Utáni évek átlagában a külforgalorrúban értékeidbe ttek 13—15 mázsát 2.7 billió kai. tápértékkel. A lehetséges belső fogyasztás kereken évi 460— 470 kg-os fejadag 800.000 kai. tápértékkel, állati származású tápszerekből 200 kg-os fejadag 240.000 kai. tápértékkel együtt 1,035.000 kalória. Mennyiségben szűkös fejadag ez, a minőségi megoszlást tekintve még kedvezőtlenebb a helyzet. Az 1035 ezer kalória elméleti átlagfejadagnak csaknem 70%-a tápértékben relatív dois, de olcsó s kevésbé kívánatos gabona- nemű s csak 30%-a állati származású meg kívánatos növényi táplálék. Az elosztási arány más kullurországokéhoz képest is Igen nagy. A drágább tápszerekből Magyar- ország népe felét, sőt ötödét fogyasztja boldogabb országok fejadagjának. így a nyugati népek cukorfogyasztása 20—25 kg Magyarorezgon 8—10. Húsfogyasztása — a halfogyasztást elhanyagolva — 60—70 kg, Magyaro rísz gon maximum 20. A mezőgazdasági több- és jobbtermelés tehát halaszthatatlanul szükséges. Magyarország mai területe 93 millió hektár, azaz 16,170.000 hold. Ebből a közvetlen emberitáplálékot termő terület 5 millió hold, mig 8.5 millió állati táplálékot terem, összesen 37 billió kalória a termel vények tápértéke, ötven év múlván, az öntőgazdálkodás teljes ki- fejlesztése s az őstermelés racionális átszervezése révén 78 billió kalória termelhető ki. AZ ÖNTÖZÖGAZDÁLKODÁS FONTOSSÁGA Ennek alapfeltétele a nemzeti tervgazdálkodás keretében az öntözőgazdálkodáe maradéknélküli megvalósítása. A mai helyzetet két szóval lehet jellemezni: nincs öntözővíz, ami van, csupán lokális jelentőségű, kevés és bizonytalan. Az öntözőgazdálkodás megvalósítása az őstermelés racionalizálásának, a nemzeti gazdaság megmentésének, a számosabb népesség valódi jólétiben tartásának egyetlen reális lehetősége. A vizet keservesen, a mérnöki tudás diadalával kell meghódítani, előteremteni. Ax országos jelentőségű öntözőgazdálkodáshoz szükséges vismeny- nyieégeket csupán s nagyobb folyótból lehet nyerni, nem apró-cseprő patakokból, sem pedig kutakból. Kassa, december 23. (Kassai szerkesztőségünktől.) Pár nappal ezelőtt röviden jelentettük, hogy Kassa város tanácsa letárgyalta a város jövő évi költségvetését s ‘hogy az december 28-án kerül a képviselőtestület elé. Ezzel kapcsolatosan rém tartjuk érdektelennek, hogy a költségvetés néhány fontosabb számadatát ismertessük. Ezek szerint a költségvetés jövő évi rendes szükséglete a tavalyi 1,191985 koronával szemben 47 millió 239.935 korona, tehát több mint négy millióval kevesebb. A bevételi oldal viszont a tavalyi 46,083.176 koronával szemben csak 42,399.935 koronát irányoz elő, úgy, hogy a költségvetés deficitje 4,839.911 korona. Ezt a hiányt az eddigi pótadókulccsal vagyis 200 százalékos házbéradóval és 220 százalékos egyéb pótadóval fogják fedezni, amit összesen 5,722.876 koronában irányoztak elő. Fölöslegként mutatkozik tehát még 882.965 korona, amit a rendkívüli költségvetés fedezeti oldalára visznek át. A rendkívüli költségveArtézi kutakból lehet itt-ott 10—loiioldakat öntözni, de nem lehet artézi kutakat százezerszámra fúrni. Az a eokat emlegetett „nemzeti kincfl11, melyet az artézi rétegek vize képvisel, mennyiségét illetőleg túlbecsült s arra a községek ivóvízellátása céljából van nélkülözhetetlen szükség. A Tisza rendszere által levezetett vízmennyiség normálisan 16—25 milliárd köbméter. Elméletben ennek nyolct/izede is felhasználható, de a Duna víztömegeinek egy kis része se felhasználható. Az előadó elgondolása értelmében a Duna és Tisza víztömegeinek szétvezetése egy az egész Alföldet párhuzamosan s egyenlő tárkörökben átszelő nagy csatornarendszer utján történnék az öntözővíz jelentékeny részének tárolásával. Hosszai évtizedekre 6zóló program, melynek kiinduló pontja a Budapeet^zolnoki csatorna. SZÜKSÉGMUNKA, VAGY LUKRAT1V VÁLLALKOZÁS? A csatorna megépítése ma erősen időszerű, sőt kormányzati programpont. Elsősorban a szociális szempontok dominálnak. Rohringer professzor tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a csatorna minden időkre jövedelmezőben lenne, ezért megépítésének egyetlen jelentősége — a közvetett gazdasági hasznon kívül — a sztíkségmunka. Mások kedvezőnek látják a hajózócsatornák várható jövedelmezőségét egész a teljes annuritásig. Előadó véleménye szerint az igazság a középalton van. A csoipán hajózási csatorna jövedelmezősége elégtelen lenne, legfeljebb 3—5%-ig emelkedhetnék. A vizerőnyerés szempontja kiküszöbölendő, mert legfeljebb 37—54 millió kilowattórát, a bánhidai erőmű, ma ki nem használt kapacitásának törtrészét jelentené. Az őntözőgazdálkodás mellett a jövedelmezőség kedvezőbben alakulhat. A HAJÓZHATÓ- S ÖNTÖZÖCSATORNA TERVE As előadó által felvetett csatornarendszer terve lényeges pontjaiban igy foglalható össze: Az Alíöldön összesen 40 millió kát. hold ellAtáté6 kiadási tétele egyébként 20,333.687 koronát, ezzel szeműiben a bevételi oldala csak 6 millió 280.926 koronát mattat fel. Ezt a hiányt kölcsönökkel fogja fedezni a várois. A tavalyi költségvetéssel szemben megtakarításokat végzett a város a szociális terhek- rél és az adósságok törlesztésénél, mivel a kamatterhek csökkentek. Ezzel kapcsolatosan érdekes adat, hogy az adósságok törlesztéséből egy napra kerek 14.000 korona esik. Az adminisztráció a jövő évtől kezdődöleg 360.000 koronával lesz drágább és 5,831.926 koronájába fog kerülni a városnak, mivel január 1-től keresztülviszik a régóta váTt sziszte- mizációt. A városi közmüvek a költségvetés szerint 1.600.000 korona aktívumot mutatnak fel a jövő esztendőben, kérdés azonban, hogy sikerülje eredményesen megvalósítani azt a reorganizálást, amely főként a gázgyárnál szükséges ennek az aktívumnak az eléréséhez. Egyébként jellemző a mai viszonyokra, hogy • Kassa város jSvő évi költségvetéséne képek a számok tükrében «• A költségvetés hiánya nagy, de a tavalyi pótadó-kulcs nem emelkedik 1 o> 6ára szükséges öntözővíz háromötöd részben a Tisza, kétötöd részben a Duna rendszeréből vétetnék. A csatornahálózatba foglalandó mellékfolyók szintén csatornákká ezabályoztatnának. A viz szállítása alulról gépi emeléssel történnek. A szivattyúzott öntözővíz a tavaszvégi és nyárcleji hónapokban közvetlenül használtatnák fel, julius—augusztusban pedig a folyók árhullámaiból körtöltéses medencékben szakaszonként társult vizzel történnék az öntözés. A végleges kiépítés és berendezkedés eredményeként, összesen 7 milliárd köbméter öntözővíz használtatnék fel, melyből körülbelül 2 milliárd köbméter lenne tár- landó. A főcsatornák hálózata egész hosszában hajózható lenne 1200 km-nyi hosszúságban. A csatornák mindkét partján 3—4 kim-es sávon 5 holdas, szövetkezeti alapon irányított, belterjes kisgazdaságok létesit- tetnének. Kiindulásként fokozatosan a Budapest—szolnoki csatornát kellene kiépíteni, amelynek 40 méter emelkedést kell áthidalnia. Az előadó ezután a szakszerű technikai kérdések tárgyalására tért át, amelyek már a laikus közönséget kevéssé érdeklik. Az előadás nagymértékben kötötte le a 800 főnyi közönséget' s elsőnek Horthy kormányzó gratulált a kiváló magyar mérnöknek. Bennünket nemcsak a felvetett nagy magyar probléma fontossága miatt érdekel az előadás, hanem személyi okból is, amennyiben Nagy Árpád hosszú éveken át ólt Szlovenezkón, mint a hizsnyóvizi vasmű vezető mérnöke. ebben az esztendőben kerek 1,200.000 koronával kevesebb bevétel folyt be a város pénztárába, mint ahogy azt az idei költségvetés előirányozta, komplikációk azonban nem állottak be, mivel más oldalon viszont sikerült ugyanannyi megtakarítást elérni. Valószínű, hogy az előirányzott és a tényleges bevételek közötti különbséggel jövőre még nagyobb mértékben kell majd számolni. Két hónapra ítélték a nagytanácsán;! munkanélküli tüntetés vezetőiét N y i t r a, december 23. (Saját munkatársunktól.) Ez év május 17-én mozgalmas napja volt Nagytapolcsánynak. A munkanélküliek közül többen tüntetni. kezdtek a hatóság ellene, mert a kivánt segélyt és a koldulási en- gedeélyt nem kapták meg. A nyomozás során megállapították, hogy Kaksz Ferenc munkás bujtatta fel és vezette a mintegy hatvan tagból álló tüntető csoportot. Mikor a községházán közölték vele, hogy a kért segélyt nem utalhatják ki, a járási főnök elé vezette a tüntetőket és azt követelte, hogy adjanak engedélyt a munka- nélkülieknek arra, hogy a nagytapolcsányi vagyonos polgárokat felkereshessék és kö- nyöradományokat gyüjthessenek. A járási főnök visszautasította ezt a kívánságot, mire a tömeg zajongani kezdett, szidalmazta a járási főnököt és a képviselőtestületet. Az .előhívott csendőrség csakhamar rendet teremtett és megindította az eljárást Kaksz ellen. A pénteki főtárgyaláson Kaksz nem jelent meg s a tárgyalást távollétiben folytatták le. Ismertették a vádlott vallomását, amelyet a vizsgálat során tett és amelyben beismeri a tüntetést, de tagadja, hogy erőszakoskodott volna. A kihallgatott tanuk mind a vádlott ellen vallottak, miért is a bíróság megállapította bűnösségét s két havi fogházbüntetésre ítélte. uocBmocr -4, vasárnap. * tAtalEAR’Hi UiiA£> QS G^^LId iuinniiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiii[iiiiiii!i^ legfinomabb likörkülönlegességek 'gyára Koske, Legionárus tér 20 | g AJÁNLJA KIVÁLÓ KÜLÖNLEGESSÉGEIT: „HA—VA“ | legfinomabb tea-rum, „SALVATOR-BRANDY MEDICINÁK1, | ,BRAHMA-ELIXIR‘ gyomorkeserű, ,CURACAO TRIPLE SEC1 | 4lllilllllllillllllillillllllilllllilllllllllllilllllllilllllillillllll!lilllllllllllllllllillllllllllilllllllllllllllllllil|||||lll||||||!lllil|||||||||||||||||!l|||||ill|||||||||lll||||iiii||||||ii||||||||j|^
