Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-24 / 218. (3328.) szám

1933 december 24, vasárnap. t>rxgaiA\mAarhiriíAP 5 1921-ben 648.180 magyar 1930-ban 592.337 magyar Meglelem a szlovenszkói nemzetiségi statisztika Prága, december 23. A statisztikai hiva­tal most tette közzé a szlovenszkói népszám­lálás végleges nemzetiségi eredményeit. A statisztikai adaték magyar kisebbségi szem­pontból rendkívül nagy meglepetést tartal­maznak. 1921-ben ugyanis Szlovenszkón 648.180 magyart számoltak meg ezzel szemben 1930-ban a szlovenszkói magyarok számát 592.337 lélekben állapították meg, vagyis a magyarság 55.843 lélekkel csökkent s elvesz­tette az országban eddigi nyelvjogi kvali­fikációját: a 20 százalékos számarányt. 1930-han Szlovenszkónak 3,329.798 lakosa London, december 23. Sir Simon angol külügyminiszter és a francia kormány tagjai közötti konferenciával kapcsolatban a Reuter ügynökség arról értesül, hogy Nagybritannia és Franciaország kölcsö­nösen megállapodtak abban, hogy a nép- szövetséget fenn kell tartani. Sir Simon ki­jelentette, hogy a népszövetség elvi jelen­tőségű szabályzatán nem szabad változtatni és a népszövetség a végső célját jelenti a diplo­máciai tárgyalásoknak. Ügy Sir Simon, mint a francia politikusok a leghatározottabban állást foglaltak a népszövetség megreformálására vonatkozó olasz tervezettel szemben. Igen fontosnak tartják azt a körülményt, hogy a közvetlen francia-német tárgyalások során végleges megállapodás nem jöhet létre és a fölszerelés kérdése, valamint a Saar-vidék volt. Ezek közül csehszlovák nemzetiségű l 2,375.054, magyar 592.337, német 154.821, orosz 95.359, zsidó 72.678, cigány 31.188, egyéb nemzetiségű pedig 10.356. A 3,254.189 csehszlovák állampolgársággal biró szloven­szkói lakos közül csehszlovák nemzetiségű 2,345.909, magyar nemzetiségű 571.988, német 147.501, orosz 91.079, zsidó 65.385, cigány 30.626. A csehszlovák lakosság eszerint 16.5, az orosz 6.4, a német 5.5 százalékkal sxaporo- rott, a magyar nemzetiségük száma 9.9 szá­zalékkal, a zsidó nemzetiségűek 7.3 száza­lékkal csökkentek. ügye a népszövetség valamennyi tagját egyfor­mán érinti. Chautemps miniszterelnök és Paul Boncour miniszterelnök az angol külügy­miniszter előtt abbeli nézetüknek adtak kifeje. zést, hogy fölszerelésről nem lehet szó és vi- viszont biztosítékok nélkül leszerelésről sem lehet tárgyalni. Paris, december 23. Sir John Simon és a francia politikusok között folytatott tárgyalá- sokróla párisi sajtó hatalmas cikkekben szá­mol be. Általános az a nézet, hogy a francia és az angol álláspont erősen köze­ledett egymáshoz, noha a német fegyverke­zés és a leszerelési konvenciók kérdésében a nézetek teljesen nem fedik egymást. A sajtó úgy véli, hogy a küszöbön álló további diplomáciai tárgyalások szempontjából legfon­tosabb a leszerelési konferencia további mun­kálataim vonatkozó megállapodás, valamint a Egyelőre csak a hivatalos számadatok konstatálására szorítkozunk g tartózkodunk azok kritikájától. Mindössze azt szögezzük le, hogy a magyarság természetes szaporodási koefficiense az elmúlt évtizedben évenként 10.4 ezrelék volt s ha más tényezők nem be­folyásolják a magyarság számarányát, akkor 1930-ban a természetes népszaporodás révén a magyarság 712 ezer főt tett volna. A ma­gyarság tizévi vesztesége eszerint 119 ezer főre becsülhető. népszövetség tekintélyének tiszteletben való tartására vonatkozó egyezmény. Sir Simon ma Parisból Gónuába utazik. Gé- nuábau az olasz kormány hidroplánja várja, mely Capriba szállítja az előkelő angol vendé­get. Sir Simon január 2-án találkozik Mussoli- nivel, aki az olasz fővárosban fogadja az angol birodalom külügyminiszterét. Sir Simon január 7-én már ismét Londonban lesz. FRANCIA VÁLASZ NÉMETORSZÁGNAK: NEM! Az „Excelsdor értésülése szerint a franci* * és az angol kormány megegyezik abban a kívánságban, hogy Németország szüntesse be fegyverkezését. A francia kormány álláspontja ebben a kér­désben határozottabb az angol álláspontnál. Párisban úgy tudják, hogy a francia kormány Németország fegyverke­zési kívánságaira kategorikus nemmel felet Ez a válasz az idézeti lap értesülése szerint igém rövid időn belül esedékessé válik. Árnál berliniy francia nagy követ állítólag néhány napon belül visszatér állomáshelyére és át­nyújtja a német kormánynak, a francia kor­A „L’Ouwe“ úgy tudja, hogy az angol kormány nézete szerint Német­országot 200.000 főnyi hadsereg kielégít­heti, mert Anglia nem hisz abban az állításban, hogy a Hitleirkormány föloszlatja SA alaku­latait. Az angol kormány úgy véli, hogy Né­metországnak kétoldalú szerződéseket kellene kötnie szomszédaival, vágyás Franciaország­gal, Belgiummal, Csehszlovákiával, Lengyel- országgal stib. E szerződések nagy mérték­ben fokoznák a biztonságot. Az említett lap cikkét azzal az állítással fejezi be, hogy a francia parlament sohasem hagyná jóvá Né­metország fegyverkezését. Három szenátori mandátumot kapott az erdélyi magyarság Kolozsvár, december 23. A szenátusi vá­lasztásokon a Magyar Párt jelöltjei mindhárom székely megyében mandátumot nyertek. Csik- megyében Gyárfás Elemért egyhangúlag válasz­tották meg s itt a kormánypárt sem állított je­löltet, illetve jelölését visszavonta. Háromszék- megyében a Magyar Párt jelöltjét. Sándor Jó­zsefet 4822 szavazattal választották meg a kor­mánypárt jelöltjének 2348 szavazatával szem­ben. Udvarhely-megyében ugyancsak fölényes többséggel Balogh Artúr magyar párti jelölt nyerte el a mandátumot. Keresztel Fischer beli^y- mlnisz’er a magyar kampós- keresztes mozgalomtól Budapest, december 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A karácsonyi ünnepek alkalmából az újságírók ezidén is meg­interjúvolták a minisztereket s a politikai és gazdasági élet vezető egyéniségeit. Kereszter- Fischer belügyminiszter egyebek között a kö­vetkezőiket mondotta: Nem nagy gyönyörűség ma miniszternek lenni. Ha valami nem sikerül, mindenki a minisztert okolja. — A kampÁske- resztes mozgalomról a belügyminiszter azt mon­dotta, hogy a magyar kormány ezzel a mozgat lommal szemben is ugyanolyan álláspontra he­lyezkedik, mint bármely más politikai párttal szemben. Ha kinövések, túlkapások lesznek, ak­kor a rendhontókfeal szemben a legerélyesebben fognak eljárni. mány válaszát. Anglia és Franciaország egységes a népszövetség védelmében Elvetik Olaszország tervezetét — A leszerelés kérdésében nincs meg az összhang gondolat, hogy van egy téli Isten is, aki más, mint az az Isten, aki a nyarat mosolyogja. • Ezt a testi kínban fogant ötletet aztán soha se vesztettem el többet az egymás sarkát ta­posó esztendők nyüzsgéséiben, inkább való­ságos mitológiai rendszerré fejlesztettem.Nem vótettem én ezzel se a teológiának, se a fizi­kának, hiszen fölértem ésszel, hogy azért van tél, mert a földet úgy gördítette el az Ur, az ég szérűjén, hogy a tengelye félre balált billeni. De a tudat alatt, ahogy az okosok mondják, mindig azt éreztem, hogy nem a jó Isten keze van ebben a dologban, mert ő csupa melegség és csupa világosság, aki nem engedi fázni a ruhátlanokat se és nem va- koskodtatja azokat se, akiknek nem poroió- zott ki gyertyát, mikor születtek. Valami jég­korszakbeli isten mesterkedését éreztem a télben, akit már rég elfelejtettek az emberek, akinek minden mítoszokból kiveszett már a fogalma is, de aki ma is megvan még valahol a pólusokon lappang, ő volt az, aki a világ- teremtésekor billegőre fricskázta a földet s aki egyszer megint eljön számkrvetésóből, hogy átvegye az impériumot az örök csönd fölött a föld egyik sarkától a másikig s addig is elküldözgéti közénk követeit és szolgáit, zsoldosait és kémeit, a jéghegyeket, a sziklá­kat repesztő fagyokat, a szelek farkascsor­dáit, a ködök kísértéseit, a zúzmarák halál- csipkéit és a havak apró. játékos tőreit, ame­lyek puháknak ée fehéreknek hazudjék ma­gukat. Ó, hogy gyűlöltem mindig ezt a béli istent, aki velem együtt nőtt és mindig rám talált 1 Törött ablaku filozopter odúm taka- rót'lan vackán hányszor éreztem borzongató lehelletéti Pesti hajnalokon álmosan buk­dácsolva a korrektori műhelybe, nyütt kabá­tom alatt hányszor hasogatta jégtüs korbá­csaival fiatal bőrömet! S mikor már jól ment a sorom és ágyteritőkbe takar ódzva hajnalig égethettem a petróleumot, hányszor kellett gémberedett ujjaimat a lámpaüvegen mele­gíteni, mart sürgős volt a munka: • az élet rövid és a lexikon hosszú és még akkor ifjú szamár voltam, aki azt hitte, hogy könyvek­ben lakik a bölcsesség. És később is. amikor már megekosodtam, aminek látható jeléül bundát viseltem és hócipőben ropogtattam a havat, még akkor is mindig keserűséggel gondoltam a téli Istenre, és havas mezőkön, ahol nevető, boldog emberek suhanó 6zánkó- , ja csilingelt, még akkor is, ott is mindig far- < ratba vérem a bosszú: menni, menni, menni j a havak utján, még el nem érem valahol a jégszifánkszet s akkor megkapni a torkát és halálra olvasztani forró tenyeremmel: a ma- : gam megfagyott kis lábáén, a fiatalkorom didergéseiért, minden élő testvéremért, aki ; fázik. A téli ég alatt: rongyos emberekért, kivert kutyákéit, halott fa ágáról lefagyott madáriért. Mondtam én azt magunk közt sokszor, de mindig mosolyogtak rajtam- Azt hitték, poé- tás póz- Pedig ez volt az egyetlen gyűlölet az életben, amit éreztem, de ezt nagyon igazán éreztem. Azt hiszem, mást nem is lehet gyű­lölni, csak ami belőlünk született Most már öreg ember vagyok, nem harag­gal gondolok a téli istenre, csak megbékélt szomorúsággal, mint a halálra: ő is csak azért van, mert lenni kell neki. Menüi, men­ni, menni most is szeretnék még a havak utján, de már csak azért, mert fáradt vagyok és szeretnék szépségben elmúlni. Elnyúlni fekete erdő szélin a szép fehér ágyban, ahol varjupapok mondanák el fölöttem a circum- dederuntot és a kopasz tölgyek fölött úgy ködlene a hold a téli isten párnájában, mint ezüst thuribulum a tömjénfüstben. Tavaszra aztán ■.. Már nem szolgálhatok vele, hogy hogy len­ne az, ha megtalálnának tavaszra, mert a téli szentimentalizmusiba belepityerediik a sétájá­ból hazahozott hisebb unokám realizmusa: — Apapa ... — Tessék? — Apapám, Mötőte fáj. — Miije fáj Mlötyőkének? — Az ujja. A kérdés nem volt indokolatlan. Tegnap keserves sít ássál borult az ölembe a kicsi, mert le akarta vágni az apja orrát és a kő­szívű apa nem egyezett bele. Most nagysze­rű alkalom volna rá, hogy tanulságos érteke­zést tartsak a társadalmi kölcsönösségről és j elmagyarázzam, hogy mindenkinek fáj a sa­ját ónra. De ahogy a szóban levő kis gomb- orra rá't eszem a meleg tenyerem, érzem a gyerek könnyeit az ujjjaimoo. — A téli isten, — rebben meg a kezem. És lehajolva a gyerekhez, arcomat hozzá- szoritom az 5 kis arcához. Mintha a sötét ol­tár előtt térdelnénk, ahol a piros ruhás Máriáeska lakik. Csak imádkozni lehet már, nem gyűlölködni. * Mái' megmutattad nagy hatalmadat, Az ember félve jár az ég alatt, Vagy elrejtőzködik hajlékiba, Mint életét ha félti a csiga, Szil1 vében halkul a vér üteme, A fehér csöndbe kábán néz bele, Nem lát a felhő szemifedél rnegett, Uram, parancsold vissza a telet! Nézd ezt a kis fát itt a kert szegén, Teneked ő mit véthetett szegény? Játszott a fénnyel, pillét ringatott, Imádkozott tobozzád illatot- S ellopva most ártatlan életét, Fagy-szolgád forgácsokra tépte szét, Sohase hajt már többet levelet, — Uram, parancsold vissza a telet! Hát e kóbor rokon, ez a madár, Kit itt felejtett zálogban a nyár, E kővé dermedett madár-halott, Hatalmas Isten, mivel bánthatott? Világa vesztett kis szemeivel Szörnyű miértnek néz az égre fél, Amelyre nincsen soha felelet, — S e gyermekarc, mely könnytől [ :harmat06, Most angyalodra nem hasonlatos: Állát dagadtra marta a hideg, Bimbónyi szája fájósán remeg És értellen zokszóval hebegi: Ki teszi ezt a rosszat most neki? 1 Ó, mennyivel szebb, amikor nevet, — Uram, hal ásd meg egyezer a telet! LEGÚJABB SPORT )( A csehszlovák csapatok külföldi veresége. A prágai Viktória Zsizskov az északafrikai Ouidában a városi csapattól 0:1 arányban ki­kapott. — Az SK. Kladno St. Malóban az US. Servannaise-től szenvedett 2:3 arányban vere­ségei )( Schinéling és Anny Ondra Hitlernél. Ber­linből jelentik: Max Schmeling, a profibokszo- lás exvilágbajnofca tegnap este feleségével, Anny Ondrával, a népszerű csehszlovák film- müvésznővel teán jelent meg Hitler kancellár­nál. Schmeling, aki december 28-án utazik Amerikába, beszámolt Hitlernek jövő tervei­ről. Az exvilágbajnok január 31-én Newyork- ban Loughrannal, február 22-én pedig Miami­ban Max Baerrel mérkőzik. )( Közvetlen magyar-olasz tárgyalás Rómá­ban a fulbaJlvVÁgbajnokságról. Budapestről je­lentik: Tegnap este Rómába utazott Fischer Mór, a nemzetközi futballszövetség magyar al- elnöke, a jövő évi futballvilágbajnokság egyik főrendezője. Utjának célja, hogy megbeszélé­seket folytasson az olasz futballélet vezetőivel a futballvilágbajnokság ügyeiről, másrészt pe­dig, hogy az MLSz képviseletében olyan kér­déseket tárgyaljon az olasz labdarugó szövet­séggel, amelyek a magyar válogatott csapat­nak a világbajnokságban való részvételét elő­segíthetik. )( Perry Brisbaneban az ausztráliai Mae- Grath-től 6:3, 2:6, 3:6 aráuyban kikapott Hy- man (Ausztrália) Lee-t verte meg 6:2, 3:6. 8:6 arányban, — Felakasztotta magát, mert félt a megörü­léstől. Budapesti szerkesztőségünk telefonon je­lenti: Király-ucca 17. szám alatti lakásának padlásán ma reggel felakasztva találták Bartos Kálmánt, a „Kultúra*1 könyv- és lapkiadóvál­lalat igazgatóját, aki azelőtt a „Nép*1 munka­társa volt. Hátrahagyott levelében Bartos azt írja, hogy fél a megÖTÜléstől s ezért önként megválik az élettől. Z — Ötvennégy elitéit kapott karácsonyi am­nesztiát Magyarországon. Budapestről jelen­tik: A szokásos karácsonyi amnesztia-rendelet alapján Magyarországon ezidén ötvennégy el­itéit nyerte vissza szabadságát. A szabadonbo- csátottak között nincs egyetlen politikai el­itéit sem s legnagyobb része olyan, aki bünte­tése javarészét már kitöltötte. DEUTSCHE AGRAR- UND INDUSTRIE BANK Telefon: 36341-tÖI 36343.ig 24051-töl 24054-lg PRAG IS., Postfach 633 Táviratcím: Agrirlndue

Next

/
Oldalképek
Tartalom