Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-23 / 217. (3327.) szám
Ma: RADIÓMELLÉKLEI jkR J XII. évf. 217. (3327) szám • SlOHlbat ■ 1933 december 2: É * % /%M T ®r /»bK hjf ■ Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.—K£ A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12. IU emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRRHR Sir John Simon Párfisban Délelőtt Paul-Boncourril, délután Chautempsal tárgyalt az angol külügyminiszter Az 1934. évi országos költségvetés Irta: dr. Alapy Gyula A szlovéné zk ói országos képvieelőtee bület december 11—13. napjain tárgyalta le az 1934. évi országom költségvetést, melyet a magyar sajtó eddig nem részesített, olyan figyelemben, ámulat azt méltán megérdemli.. Hiszen ebbén a költségvetésben tükrözik vissza Szlovenszkónak gazdasági, szociális, kulturális élete, benne találja meg legfontosabb közlekedési utaának építési progrr óját, közegészségügyi téren pedig a közkórházaknak igazgatását. Érdemes tehát egy pillantást vetnünk a politikai szempontok kikapcsolásával erre a költségvetésre, mennyiben felel meg azoknak a várakozásoknak, melyet, vele szemben joggal támaszthat, a közteherviselő magya/r nemzeti kisebbség.-A -költségvetés szükségleti része 228,458.238 Ke A beruházások szükségleti része 111,892.125 Kö összesen: 340,350.358 Kő A költségvetés fedezeti része 185,934.092 Kö A beruházások fedezeti része 16.000.000 Kö Összesen: 201,934.0912 Ke Költségvetési hiány 138,416.266 Kö A hiánynak, a fedezetét kétféle utón kivágja & ‘költségvetés biztosítani és pedig: úgy a rendes kiadások, mint a beruházások részben való fedezetéül 20 illetve 30 tehát összesen 50,000.000 Kö Összegét irányoz elő az állam részéről fizetendő betegápolási dijak megtérítéséül, továbbá kölcsönből 65,892.125 Kö összeget. Ezzl már meg is állapítottuk a költség- vetésnek két sebezhető pontját. Mivel az á.llam már több év óba nem térítette meg a kórházi ápolási dijakat a vagyontalan betegek után, akiknek kórházi költségei az országos (állami) betegápolási alapot illetik és terhelik, ebből egyúttal azt is következtethetjük, hogy a jövő évben, amikor az állami költségvetés szigora takarékosság szempontjain épült fel, valószínűség szerint nem fog erre a célra 50 milliót törleszteni. Ami pedig a beruházások fedezetéül kijelölt kölcsönöket illeti, a közel 66 millió kölcsönnek felvétele is előreláthatólag akadályokba fog ütközni, mert hosszúlejáratú kölcsönöket kapni alig lehet, a rö- vidléjáratuak pedig túlságosan drágák. Ekképen 'általánosságban azt állíthatjuk, bog a költségvetés kiegyensúlyozva nincsen. Ez ellen azt is felhozhatnánk, hogy ez csupán kéret és a-z ország meg fogja kísérelni azt a módot, amelyet a folyó évben eikeriel folytatott, tehát a kiadásoknak csak egy bizonyos százalékát fogja utalványozni a mindenkori pénztári mérleg állásához képest. Ez lehetséges, ámde így főleg a beruházások kiadásai válnak probléma ti kuso-kká, ami pedig a tulajdonképend emelő erejét alkotja az ország költségvetésének. Áttérve a részletekre a kiadások a következő fejezetek közt oszlanak meg: 1. Központi igazgatás 2,721.555 Ke 2. Szociális és emberbaráti 5.288.108 Kö 3. Közegészségügyi 28,302.596 Ke 4. Földművelésügyi 40,462.000 Ke 5. Ipar és kereskedelem 3,050.000 Ke 6. Közlekedésügyi 55,240.000 Kö 7. Kulturális 35,112.844 Ke 8. Nyugdijak 4,297.000 Ke 9. ÁM. hozzájárulás és orsz. pótlék 21,664.000 Ke 10. Kölcsönök kamatai 11,560.319 Ke Üsseesen: 217,698.422 Kö Rendkívüli kiadások: 10,759.811 Ke Együtt: 228,458.238 Kö Afeint látjuk, az uj költségvetés is nagy számokkal dolgozik. A kiadások főösszege megközelítően 10 millió koronával emelkedett a folyó évi előirányzathoz képest. A fökknivelési kiadások mutatnak mindössze 4.5 milliónyi csökkenést, a kulturális kiadások 1 milliósat, a többi kiadás az idei előirányzat keretei közt mozog. Tehát bizonyos normalizálódás jelenségeit állapíthatjuk meg az országos költségvetésben. A magyarság pártjai részéről az egész költségvetés elkezdve annak .-bmiktúrájától egészen rovataiig részletes és — nyugodt lelki ismer öttel ©omdbabjuk el — hogy tárgyilagos bírálatban réPirága, december 22- A karácsonyi világ- politikai események középpontjába tagadhatatlanul Sir John Simon szikár alakja áll. Sir Johm Simon kézéiben van letéve, ahogy mondani szokás, a helyzet kulcsa. Anglia állásfoglalása fogja eldönteni, nemcsak a népszövetség és nemcsak a mai nyugalmi helyzet sorsát, de talán az európai békéjét is. Ha most Angliának sikerül a szinte áthidalhatatlan ellentéteket, amelyek a német és a francia álláspont között mutatkoznak. áthidalni és ha az angol külügyminiszter párisi és római látogatása során megtudja találni azt a közös platformot, ami az ellentétes Szempontokhoz mereven ragaszkodó felek legalább a tárgyalások felvételéi® öss^találkozhatnak, akkor Sir John Simon örök szolgálatokat tett az európai béke ügyének. Sir John Simon történelmi feladata Az angol küMgyminiszter utazásának célja a francia és olasz, helyesebben német álláspont között megtalálni az összekötő kapcsokat. A kiindulási pont, amin Sir John Simon tárgyalásai elindulnak, a népszövetségi reform 'kérdése. Amint ismeretes, Mussolini a fasiszta nagytanáccsal tervet fogadtatott el a népszövetség gyökeres átszervezésére vonatkozóan. A javaslat lényege röviden az, hogy a mai népszövetségi kereteket meg kell szűkíteni, az egyes hatalmak csak az érdekelt kérdésekben jutnák szóhoz és ami a fő, a népszövetségi alapokmányt külön választják a versai llesi békeszerződéstől. Mussolini tervével szemben, amely a nagyhatalmak testületévé alakítaná át a népszövetséget, Francia- ország és szövetségesei mereven szembehelyezkedtek és Benes külügyminiszter legutóbbi. kijelentésében le is szögezték álláspontjukat, amikor kijelentették, hogy vagy a mai népszövetség, vagy semmilyen. A német egyenjogúsági követelések természetesen szorosan összefüggenek ezzel a komplexummal és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha Franciaország belemegy a Nénietoirszággal való közvetlen tárgyalásba tulajdonképen maga is szankcionálná a Mussolini-féle reform-tervet, ami pedig semmiképen sem áll a Quai d'Orsay szándékában. Az, amire tehát az angol külügyminiszter vállalkozott, valóban egyike a legsúlyosabb diplomáciai feladatoknak, amelyekkel az utóbbi évek során európai államférfimnak szembe kellett nézniszeeüllt. Beleszólt a szakemberek tapasztalata épen úgy, mint a kisebbségi szempontoknak következetes mérlegelése. Főleg ez a szempont vezette a felszólaló tartománygyülési képviselőinket, akik kénytelenek voltak objektív bírálataikban megállapítani, hogy ez és amaz kiadás nem helytálló, mert nem gondoskodik az itt élő és az ország közterheit uigy számarányához képest, mint százaléké zenien is magas mértékben viselő magyar kisebbség kulüurfokának, léleikszáimairá- nyánaik megfelelő kielégítéséről. Igen sok helyen százalékszerüen állapították meg szónokaink, hogy mit nyújtott az idei költségvetés és mit várhatunk a jövő esztendeitől. Ezek » különbeégek a földművelő® és a kultúra Anglia kitart a népszövetség mellett London, december 22- Sir Jolim Simon szempontjából képet alkothatunk a brit külügyminiszter tegnapi beszédéből, amelyet a hagyományokhoz hívén karácsony előtt tartott az angol alsó házban. Az angol külügyminiszter tegnap délután utazott el a kontinensre és elutazása előtt ismertette az európai helyzetet az angol alsóházban, A külügyminiszter mindenekelőtt kijelentette, hogy minden népszövetségi re- formtervvel szemben xinglia feltétlen bii marad a népszövetség mai formájához, kitart azok mellett a® elvek mellett, amelyekre a népszövetség felépült és minden körülmények között megfogja védelmezni ezt az intézményt. Amely & békéért való nemzetközi együttműködés leghatékonyabb szerve s a- melynék szétdulása Európa békéjét veszélyeztetné. Másik döntő jelentőségű kijelentése az angol külügyminiszternek Ausztriára vonatkozott, aminek fontossága különösén középeurópai helyzet szempontjából igen nagy. Sir John Simon kijelentette, hogy Anglia ragaszkodik Ausztria függetlenségéhez és önállóságához és Ausztriát tüg- gétlensógi törekvéseiben miniden helyzetben támogatni fogja. Érdekes, hogy két nap alatt ez már a második nagy jelentőségű nyilatkozat, amely felelős európai államférfi u ajkáról Ausztria függetlensége érdekében elhangzott. Anglia és a német követelések Több képviselő kérdésére, hogy az európai biztonság nincs-e veszélyben, a miniszter azt válaszolta, hogy ez a legfontosabb kérdés ma Paris, december 22. Sir John Simon angol külügyminiszter tegnap éjszaka óta Páriában tartózkodik és ma délelőtt megkezdte tanácskozásait Paul Bonconr francia külügyminiszterrel. Sir John Simon délután Chautemps miniszterelnökkel tanácskozott. Az angol külügyminiszter tárgyalásainak középpontjában a német politika, a leszerelés kérdése és a népszövetségi reform áll. fejezeteinél ezembeszökőek. Természetesen ez az elé a feladat elé állítja pártjainknak képviselőit, •hogy igyekezzenek az országos választmányban, mint utalványozó ezervében az országos igazgatásnak, kisebbségi életünk követeléseinek érvényt szerezni a meggyőzés eszközeivel. Ezen a téren az utak kérdésénél is sok jogos kívánságunk merül föl, mert a kiépítésre kerülő utak sorában a ma- gyaroklakta vidékeket háttérbe szorítva, látjuk. Végső elemzésében a jövő évi országos költségvetés próbája az ország gazdasági helyzete lesz. Ez fogja megmutatná, hogy mennyi benne az optimizmus és mennyi a realitás. Pártjaink mindkét szempontot gondosan mérlegelték a költségvetés általános és részletéé tárgyalásánál. Európában és ő egyelőre komoly veszélyt nem lát Hitler követelései elsősorban Franciaországot érdeklik. A német követelések kérdéséről azonban feltűnően óvatos nyilatkozatot tett az angol külügyminiszter. A túlhajtott követelésekké! szemben áll, de Angliának kötelessége tárgyilagosan tanulmányozni minden nagy jelentőségű nyilatkozatot és állástifoglalni. A német követelések, hátterét még nem derítették ki, egyelőre tovább folynak a tanulmányozások, ma azonban még nincs abban a helyzetben a kormány, hogy ebben a súlyos kérdésben állást foglaljon. Egy bizonyos, s ez az, hogy a német birodalmi kancellár valóban hajlandó szomszédaival meg nem támadási Szerződést kötni. Anglia örömmel üdvözli minden ilyen törekvést, le kell azonban szögeznie, hogy az olyan államok között megkötött szerződéseknek, amelyek tagjai a népszövetségnek, a népszövetségi státussal és a népszövetség többi tagjaival szemben vállalt kötelezettségeikkel összhangban kell lennie- Nyilatkozata végén a kül ügy miniszter kijelentette, hogy természetesen csak akkor alkothat magának Anglia tiszta képet az egész kérdéskompleksziunról, ha mérvadó francia körökkel is érintkezésbe lépett. Holnap alkalma lesz az angol külügyminiszternek Paul Bonccurral tárgyalni és ni égi ismerkedni a francia állásponttal. Ami a leszerelés kérdését illeti, előfehaladást lát abban is, hogy Németország hajlandó alávetni magát, egy nemzetközi ellenőrzésnek, amely mindén más országra is kiterjed. Ezt fontosnak tartja azért is, mert hiszen a békének mégis csak egyetlen termesztés biztosítéka a leszerelés. Alighogy befejetzte- felszólalását Sir John Simon az angol alsóházban, már ás vonatra ült és elutazott a kontinensre. Pániéba a késő esti órákban érkezett meg az angol külügyminiszter. A francia lapok részletesen foglalkoznak Sir John Simonnak az angol alsóházban elhangzott beszédével, amelyben az angol külügyminiszter kijelentette, hogy a francia és a* angol álláspont között feltétlenül meg kell találni az összhangot. A francia lapok egyöntetűen azt hangoztatják, hogy mindenekelőtt a népszövetség kérdését kell rendezni és a német felfegy verkezési követelések is a népszövetség keretein belül tárgyalandók le, hiszen ez a kérdés is a népszövetség ügykörébe tartozik. „Anni pedig Franciaország viszonyát illeti a népszövetséghez, — árja a Petit Párisién —< Sir John Simon pontosan ismerheti Francia- ország állásponját Paul Boncournak abból a nyilatkozatából, amelyet a csehszlovák külügyminiszterrel egyetértésben a fasiszta nagytanács népszövetségi reform tervével kapcsolatban tett. , Egyébként maga az angol külügyminiszter is, — mint ahogy ezt tegnapi nyilatkozatában leszögezte, — feltétlen híve e népszövetség mai formájának.“ — A „Journal*4 vezércikkben foglalkozik az angol külügyminiszter párisi látogatásával és megállapitja1 hogy Sir Jetei Sir John Simon párisi tanácskozásai
