Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-21 / 215. (3325.) szám

1933 december 21, eafltört&k. ^^gaiMacAarhtrmb 7 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A hideg időjárás tegnap Délszlovenst&óban és Rnszinszkóhan kulminált. Itt a hőmérséklet rnini- tntuna —23 fokot ért eL Egyebütt felmelegedés állott be. Prágában a hőmérséklet +1 fok volt. Időprognózis: Félig derült, a Kárpátokban fagy­pont körüli hőmérséklet, száraz. — MUNKATÁRSAINK ÉS TUDÓSÍTÓINK FIGYELMÉBE! Karácsonyi számunk — annak biztosítása érdekében, hogy minden olvasónk­hoz még az ünnepek előtt eljusson — december 23-án (Prágában péntek este) jelenik meg. Mun­katársainkat és tudósítóinkat felkérjük, hogy a karácsonyi számba szánt kéziratokat legkésőbb csütörtökön adják express postára. A pénteki eseményekről a tudósításokat péntek délután 4-ig (legkésőbb 5 óráig) telefonon vagy távirati­lag kérjük leadni — Karácsonyra megnyitják a semeringl játék- kaszinót. Bécsből jelentik: Az osztrák játékkaszi­nó engedélyét, a jelek szerint, még ezen a héten megadják, úgyhogy karácsonyra már megindulhat a szerencsejáték a Semmenimgen és a többi most (felállított játékkaszinóban. Az Osztrák Nemzeti Bank módot adott arra, hogy a külföldi játékosok nyereségüket kivihessék Ausztriából. A Nemzeti Bánik ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy etgy-egy külföldi játékos 200.000 echillimg erejéig a kül­földre kivihesse nyereségét, ezzel szemben a já­tékkaszinó igazgatóságának köteleznie kellett magát arra, hogy kaucióját és alaptőkéjét kül­földi valutákban helyezi el. A külföldi játékosok nyereségüket a magánkliringben tartoznak át­váltani valutákra. xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar ral szemben a PARK NAGYSZALLODABAN megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20% engedmény. — Száz pengő birság a politikai szélhámos cim „adományozása^ miatt Székesfehérvárról jelentik. A járásbíróság ma 100 pengő bünte­téssel sújtotta Nagy Emilt, aki a legutóbbi vá­lasztási kampány idején Friedrich Istvánt po­litikai szélhámosnak nevezte. — Hadik János mandátuma az egységes pártnak jut? Budapestről jelentik: A Hadik Já­nos gróf halála következtében megüresedett bodvaszilasi mandátumért kezdetben nagy ver­sengés indult, mára azonban kiderült, hogy Hadik Antal gróf, akit a parlamenti ellenzék támogatott volna, nem óhajt jelöltséget vál­lalni és így nincs kizárva az a lehetőség, hogy a hivatalos kormánypárti jelölt, Bárczay Já­nost egyhangúan megválasztott képviselőnek fogják nyilvánítani. —- Elítélték a lévai templomfosztogatót. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi kerületi bíróság tegnap ítélkezett a 'lévai ka­tolikus templom kifos ztójának bűn perében. A vádirat eszerint Bernát Rudolf és Bernát István alsóhámori lakosok augusztus havában be­törtek Léván a katolikus templomba és onnét 4000 korona értékű kegyszereket loptak el. A bíróság Bernát Rudolfot két évi fegyházra ítélte, mig Bernát Istvánt bizonyítékok hiá­nyában felmentette. — Ne mleaz többé Mpségkinálynőválasztás Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A Társadalmi Egyesületek Szövetsége annakidején beadványt nyújtott be a miniszterelnökséghez a szépségkirálynövá- lasztások betiltása ügyében- A miniszterta­nács a legközelebbi napokban fog a kérdéssel foglalkozni. Incze Sándor, a „Színházi Élet" szerkesztője „Magyaroszág“ tudósítójának adott nyilatkozata szerint lemondott már miss-választás rendezéséről, ezt már ezidén sem tartotta meg s nagy reverendával fogad­ná, ha a kormány valóban betiltaná ezeket a rendezéseket. xx öregedő egyéneknél, ha az erek meszesed­nek, ,,Igmándi“-vaI segíthetnek, e évekkel to­vább élhetnek. — Aljechin a FIohr-Botvinnik mérkőzésről. Al­jechin sakkvilágbajnok tegnap előadást tartott a csehszlovák rádióban francia és orosz nyelven a eakkvilág legújabb eseményéről: a csehszlovák Flohr nagymester és az orosz Botvinnik páros mérkőzéséről. Az orosz világbajnok nézete sze­rint a mérkőzés annak a tanujele, hogy Oroszor­szágban van egy tehetséges játékos. Ez azonban szerinte kevés a 700.000 főnyi szervezett sakk­játékosok tömegéhez képest. Oroszország nagy mint sakk-kollektivum, de nagy sakkindividuali­tásokat ma nem mutat föl. A páros mérkőzés eredménye dacára Flohrt tehetségesebbnek tart­ja Botvinniknél, Botvinnik azonban szerinte jobb sakksportember. A mérkőzés egyébként kevés érdekeset nyújtott. A fiatal mesterek kevés ere­detiséggel rendelkeznek. — Egy körkérdés erndménye. Az egyik an goi újság nemrég körkérdést intézett a poli­tika, irodalom, művészet és film vezető szemé­lyiségeihez, hogy melyik könyvet vinnék’ mar gukkal, ha a sors arra Ítélné őket, hogy Ro­binson szigetén egy évet éljenek. A válaszok első helyen Shakespearet említik. Negyedik •helyre került Cooperfield Dávid, tizenegyedik helyre az Iliász s csak az utolsó helyen talált De Foe regénye, a Robinson Crueoe barátokat. Miért kapja vissza a budapesti egyetem szlovenszkói birtokait? A nemzetközi legfelsőbb bíróság ítéletének indokolása Budapest, december 20. A hágai Nemzetkö­zi Legfelsőbb Bíróság a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem birtokperóben de­cember 15-én hozott Ítéletéről külön közle­ményt juttatott a sajtóhoz, amelynek fonto­sabb részeit alább közöljük: A bíróság december 15-én .hozta meg ítéle­tét abban a perben, amelyet a csehszlovák kormány indított a magyar kormány ellen, megfellebbezve a magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróság egyik végzését. Ez a végzés el­rendelte, hogy vissza kell adni a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemnek azo­kat a. volt Turóc- és Pozsonymegyékiben el­terülő földbirtokokat (tizenkétezer hold erdő­séget és négyezer hold szántóföldet), amelyek csehszlovák területen fekszenek és amelyeket az államváltozás után a csehszlovák hatósá­gok leifoglaltak. Az állandó nemzetközi bíró­ság ítélete azonos a vegyes döntőbíróság vég­zésével és elveti a csehszlovák indítványokat. A bíróság tizenkét szavazattal egy ellen hozta meg ítéletét. Két bírónak az Ítélet kihirdetése előtt el kellett utaznia Hágából, de ezek is rész tvettek a tárgyaláson és kijelentették, hogy csatlakoznak az Ítélethez. Az a bíró, aki az ítélet ellen szavazott (Obavsky Hermán, Csehszlovákia), különvéleményt jelentett be és csatolt az ítélethez. A bíróságot még 1930 áprilisában a „keleti jóvátételek11 tárgyában kötött egyezmény egyik rendelkezése értelmében kereste meg a budapesti egyetem. Az ügy előzményei egyébként a követke­zők: 1635-ben Pázmány Péter bíboros, Ma­gyarország hercegprímása Nagyszombatban egyetemet alapított és az egyetem számára még ugyanabban az évben Magyarország ki­rályától, egyidejűleg német-római császártól megkapta a szokásos privilégium óikat. 1775- ben Mária Terézia királynő a® egyetemnek örökös donáció és alapítványként a volt Tu­róc- és Pozsony-tmegyékben fekvő birtokokat adományozott. A világháború után a cseh­szlovák köztársaság hatóságai lefoglalták eze­ket az egyetemi birtokokat. A trianoni békeszerződés kimondja azonban (250. szakasz), hogy a magyar alattvalók­nak az osztrák-magyar monarchia volt terü­letén fekvő javai visszaadandók; a béke- szerződés kimondja azt is (246. szakasz), hogy a „magyar alattvdló,t fogalma kiterjed jogi személyekre is. E rendelkezések alapján a Pázmány Péter- tudományegyetem 1923 decemberében a ma­gyar-csehszlovák vegyes döntőbíróságnál el­járást tett folyamatba, kérve, hogy adják vissza szlovenszkói birtokait, amelyek nem es­nek az egyetem szabad rendelkezési jogát korlátozó intézkedések alá. A döntőbíróság, amely ellen a csehszlovák kormány 1296 novemberében illetékességi ki­fogást emelt, 1932 áprilisában elhatározta, hogy öisszekapcsolja az illetékességi kifogást az érdemi döntéssel; a döntőbíróság 1933 február 3-án végzést hozott, amely szerint a trianoni békeszerző­dés 250. szakasza értelmében illetékesnek mondja ki magát és elrendeli, hogy a buda­pesti egyetemnek adják vissza a vitás bir­tokokat olyan állapotban, amilyenben azok a csehszlovák hatóságok által foganatosított rendszabályok alkalmazása előtt voltak. Ezt a végzést fellebbezték meg az állandó nemzetközi bírósághoz. Az állandó nemzetközi bíróság előtt a cseh­szlovák kormány mindenekelőtt azt vitatta, hogy a vegyes döntőbíróság tévesen jelentet­te ki magát illetékesnek és hogy hasonlókép­pen jogosulatlan a budapesti Pázmány Pé­ter -tudományegyetemnek az az igénye, amely a szóbanforgó ingatlanok visszaadására irá­nyult. A bíróság ez érvelés elvetésének indokolá­sában arra szorit-kozik, hogy egymásután megvizsgálja, vájjon az adott esetben elég tétetett-e a trianoni békeszerződés 250. szaka­szában foglalt' feltételeknek. Az említett fel- tetélek a következők: a) a bejelentett igény magyar alattvalótól származik-e; b) az igény magyar alattvaló javaira irányul-e; és c) olyan javaktól fosztották-e meg ezeket az alattvaló­kat, amilyenekre az idézett szakaszban felso­rolt intézkedések vonatkoznak. Megvizsgálva azokat az intézkedéseket, amelyeket a csehszlovák kormány a buda­pesti egyetem javai ügyében tett, a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy itt olyan kényszerügyviteli és felügyeleti rendszabályokról van szó, amelyek a 250. szakasz alkalmazása alá esnek. Ezeket a rendszabályokat 1918/19-bene fo­ganatosították és a trianoni szerződés 1921- ben való életbelépése után is fenntartották, így azokat meg kell szüntetni. Egy másik ellenvetés szerint a csehszlovák hatóságok nem tettek mást, mint folytatták a birtok kezelését, amelyet azelőtt a magyar közalapi vány ok igazgatósága végzett. Erre szükség volt, mert az igazgatóság a magyar állam szerve lóvén, nem fejthetett ki műkö­dést csehszlovák területen. E tekintetben a bíróság megállapítja, hogy a csehszlovák köz­ponti bizottság nem vette figyelembe a birto­kok kezelésére fennállott magyar jogosultsá­got, másrészt pedig azt, ba a magyar igazgató­ság kezelte volna ezeket a birtokokat a tulaj­donos számlájára, nem jelentette volna azt, hogy a magyar állam csehszlovák területen közhatalmat gyakorol. A bíróság arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a vegyes döntőbíróság helyesen járt el, amikor 1933 február 3-i ítéletében illetékes­nek mondotta ki magát, jogosnak jelentette ki a budapesti egyetem igényét és kötelezte a csehszlovák kormányt, hogy adja vissza a földbirtokokat a budapesti egyetemnek, meg­szüntetve az e birtokok tárgyában eddig fo­ganatosított csehszlovák intézkedéseket. Kémkedésre és hazaárulásra tett levélbeli ajánlatot Jehlicshának egy morvaországi munkanélküli Brünn, december 20. Valastské Klobouky községben tegnap hazaárulás miatt letartóztat­ták Svehlák 25 éves fiatalembert. Svehlák, aki kereskedelmi akadémiát végzett, s hosszabb ideje munka nélkül van, levelet irt Dr. Jehlics- kának, a Bécsben megjelenő ,,Rakusky Slavák11 cimü lap szerkesztőjének. A levélnek a cime helytelen volt s ezért a levelet Béceből vissza­származtatták a brünni postaigazgatóságra. Mivel a levélen nem volt jelezve a feladó cime, a levelet felbontották. A levél tartalmából ki­tűnt, hogy Svehlák kémkedés és irredenta te­vékenység folytatására tett ajánlatot Jehlics- kának. Az államellenes vállalkozást Szloven- szkón akarta lebonyolítani. Utasításokat kért Jehlicskától, miképen járjon el és Szlovenszkó mely vidékén kezdje el működését Svehlákot letartóztatták ée kihallgatásnak vetették alá. A fiatalember kezdetben makacsul tagadott s az­zal mentegetődzött, hogy nem tudta, milyen irányzatot követ a Rakueky Slovák, végül azonban beismerő vallomást tett. SziUHÁzKör^vKaLTORA A magyar karácsonyi könyvpiac kiemelkedő müvei A* idei magyarországi karácsonyi könyv­piac regényirodalmának kiemelkedő esemé­nye Babits Mihály uj müve: „Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom11. (Nyugat-kiadás.) Utópisztikus regény negatív előjellel, amely­ben benneélnek korunk összes keserű, súlyos éa forrongó problémái és amely utópián át H. G. Wells fantáziájával felfegyverkezetten alkarja megmutatni a mai föld kataklizmájá­ból a kivezető utat. Kétségtelen, hogy Babits müve ezt a súlyos feladatot igen egyénien és érdekesen oldja meg, ami már abból is kitű­nik, hogy a kitűnő magyar iró Herakleitos hí­res megállapításából indul ki, amely szerint a háború az összes dolgok atyja. A regény a tartós hadiállapotot mutatja be. Egy ország egész fiatal generációja állandóan a harctéren van és elvérzik az államért. A nők részt kér­nek ebből a küzdelemből és minekutána harci amazonok módjára a parlamentben kivívták a fegyvertársi egyenjogúságot, egyik vezérük, Elza, a regény hősnője, mint pilóta fogságba kerül és az ellenség arra kényszeríti, hogy szülővárosát gázzal támadja meg. Ennek a gáztámadásnak többek között Elza anyja is áldozatul esik. A regény meséje rendkívül iz­gató és Babits érdekesen rajzolja meg azt a világot, amelyben poézis, művészet és tudo­mány nem játszik szerepet és egyedül a há­ború uralja a földet. A regény pompás iróniá­val van átitatva, amely bizonyos kimagasló pontokon Swiftre, a nagy angolra emlékeztet. n. P. Guldcsi Irén, a fiatalabb magyar regény- írógárda tehetséges tagja uj regényében is, amelynek cime ,*A káliéi kapitány11, megtartja régebbi írásaival kiharcolt pozícióját. Ezúttal a XYI. században építi ki a maga költői vilá­gát és alapos tanulmányok alapján a török­világról számol be. A rengeteg figura kereté­ből életteljesen lép ki a két főhős, Zegnyei János, Kálié kapitánya és Tarczay Ursula, a hős kapitány menyasszonya. Szeretik egy­mást éa házasságra akarnak lépni, de a törö­kök rajtaütnek a menyegzős népen és Stam- bulba cipelik őket. A kapitány a háremből ki­szabadítja ugyan menyasszonyát,' de a törö­kök gályarabságra ítélik és csak hosszú vi­szontagságok után kerül újra haza Nagykál- lóra, ahol végre a szenvedések láncolata után boldog egyetértésben élnek. A regény na­gyon mozgékony és stílusáról, amely pompá­san illeszkedik bele a török-világba, külön tanulmányt lehetne írni. Guláosy Irén meg­tartotta, amit mint iró ígért, sőt ezzel a regé­nyével olyan magaslatot ért el, amely még az ő kvalitásai mellett is meglepő. III. Earsányi Zsolt „Szólalj, szólalj, virrasztó!11 címen hozott ki uj regényt amely a® epikus •Zrínyi Miklós életéről szól. Monumentális raj­zát adija a magyar XVII. századnak és Zrínyi Miklós emberi jellemének. A századot magát al fresco festi nagy vonalakban és élénk szí­nekkel. A háttérből azonban Zrinyi Miklós alakja emelkedik ki a maga kiválóságaival és hibáival. Harsányi a magyar patrióta lelki meghasonlását plasztikusan rajzolja meg. Zrí­nyi egyrészt hifi a dinasztához, azonban nem tudja elviselni, hogy hazája éppen a dinasz­tia rövidlátása és a rossz bécsi tanácsadók intrikája következtében a legsúlyosabb hely­zetbe kerül. Egy nagy magyar szív regénye ez a könyv. Külön meg kell jegyezni, hogy egyes alakok kabinetalakitások, így például a büszke Esterházy Júlia, Zrinyi második fele­sége. Harsányi egyébként az akkori politikát is élvezetes és okos formában szövi bele a mesébe. IV. Tormay Cecil „A csallóközi hattyú11 címmel egy nagy trilógiának első kötetét jelenttette meg. Ebből a bravúros teljesítményből még nem lehet megítélni az egész mü méreteit, mert az Írónő a további kontúrokat inkább csak sejteti és mintegy fenntartja magának azt a jogot, hogy csak a későbbi két kötetben beszéljen világosabban. A regény a tatárjárás idején játszódik. A szerző az Árpádok koTát a nyelv erőteljes és egyben finom archaizmu- sával érzékelteti, és a regény poézise zord és darabos, de a stílus pompás szintézise a bájnak és a szilajságnak. A könyv hőse egy magyar nemes ifjú, a daliás Ung, akit papnak szántak és aki Párisban tanult, de visszatér a puszták és nádasok birodalmába, amelynek szerelmese. A bevezető részben szélesen höm­pölyög a Vág-folyó és ragyogóan elevenedik meg a Vág völgye, csatlósok és fegyverhordo­zók, urak é® békétlenek, akik még II. Endre idejéből duzzognak a királyi hatalom ellen. Sápadt papok szemében a középkor rajongá­sának lángja ég. A daliás Ung két asszonyt szeret, az anyját és Kingát, egy karcsú lányt, akit egy hatalmas úrhoz kényszeritettek. Mi­kor Ung ezt megtudja, lóhátra ül és akkor ér­kezik meg Komáromba, amikor a ,fekete ha­lál11 megsuhogtatja kaszáját Komárom felett. Rátalál Kingára, de ugyanabban a pillanat­ban, amikor megmenti, a leány is a ,fekete halál11 áldozata lesz. Ung most csak azt a fel­adatot látja maga előtt hogy a tatár veszede­lem ellen küzdjön. V. . Dimkel Norbert „A világ urai“-inak nevezi a világjáró virtuózokat, karmestereket és éne­keseket, akiknek a földkerekség tapsol elő­adó művészetük fénykorában és akiknek a mű­vészete és a megbizhatatlansága egyaránt szédületes. Dunkel Norbert ezt a két oldalú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom