Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-21 / 215. (3325.) szám
1933 december 21, eafltört&k. ^^gaiMacAarhtrmb 7 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A hideg időjárás tegnap Délszlovenst&óban és Rnszinszkóhan kulminált. Itt a hőmérséklet rnini- tntuna —23 fokot ért eL Egyebütt felmelegedés állott be. Prágában a hőmérséklet +1 fok volt. Időprognózis: Félig derült, a Kárpátokban fagypont körüli hőmérséklet, száraz. — MUNKATÁRSAINK ÉS TUDÓSÍTÓINK FIGYELMÉBE! Karácsonyi számunk — annak biztosítása érdekében, hogy minden olvasónkhoz még az ünnepek előtt eljusson — december 23-án (Prágában péntek este) jelenik meg. Munkatársainkat és tudósítóinkat felkérjük, hogy a karácsonyi számba szánt kéziratokat legkésőbb csütörtökön adják express postára. A pénteki eseményekről a tudósításokat péntek délután 4-ig (legkésőbb 5 óráig) telefonon vagy táviratilag kérjük leadni — Karácsonyra megnyitják a semeringl játék- kaszinót. Bécsből jelentik: Az osztrák játékkaszinó engedélyét, a jelek szerint, még ezen a héten megadják, úgyhogy karácsonyra már megindulhat a szerencsejáték a Semmenimgen és a többi most (felállított játékkaszinóban. Az Osztrák Nemzeti Bank módot adott arra, hogy a külföldi játékosok nyereségüket kivihessék Ausztriából. A Nemzeti Bánik ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy etgy-egy külföldi játékos 200.000 echillimg erejéig a külföldre kivihesse nyereségét, ezzel szemben a játékkaszinó igazgatóságának köteleznie kellett magát arra, hogy kaucióját és alaptőkéjét külföldi valutákban helyezi el. A külföldi játékosok nyereségüket a magánkliringben tartoznak átváltani valutákra. xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar ral szemben a PARK NAGYSZALLODABAN megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20% engedmény. — Száz pengő birság a politikai szélhámos cim „adományozása^ miatt Székesfehérvárról jelentik. A járásbíróság ma 100 pengő büntetéssel sújtotta Nagy Emilt, aki a legutóbbi választási kampány idején Friedrich Istvánt politikai szélhámosnak nevezte. — Hadik János mandátuma az egységes pártnak jut? Budapestről jelentik: A Hadik János gróf halála következtében megüresedett bodvaszilasi mandátumért kezdetben nagy versengés indult, mára azonban kiderült, hogy Hadik Antal gróf, akit a parlamenti ellenzék támogatott volna, nem óhajt jelöltséget vállalni és így nincs kizárva az a lehetőség, hogy a hivatalos kormánypárti jelölt, Bárczay Jánost egyhangúan megválasztott képviselőnek fogják nyilvánítani. —- Elítélték a lévai templomfosztogatót. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi kerületi bíróság tegnap ítélkezett a 'lévai katolikus templom kifos ztójának bűn perében. A vádirat eszerint Bernát Rudolf és Bernát István alsóhámori lakosok augusztus havában betörtek Léván a katolikus templomba és onnét 4000 korona értékű kegyszereket loptak el. A bíróság Bernát Rudolfot két évi fegyházra ítélte, mig Bernát Istvánt bizonyítékok hiányában felmentette. — Ne mleaz többé Mpségkinálynőválasztás Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A Társadalmi Egyesületek Szövetsége annakidején beadványt nyújtott be a miniszterelnökséghez a szépségkirálynövá- lasztások betiltása ügyében- A minisztertanács a legközelebbi napokban fog a kérdéssel foglalkozni. Incze Sándor, a „Színházi Élet" szerkesztője „Magyaroszág“ tudósítójának adott nyilatkozata szerint lemondott már miss-választás rendezéséről, ezt már ezidén sem tartotta meg s nagy reverendával fogadná, ha a kormány valóban betiltaná ezeket a rendezéseket. xx öregedő egyéneknél, ha az erek meszesednek, ,,Igmándi“-vaI segíthetnek, e évekkel tovább élhetnek. — Aljechin a FIohr-Botvinnik mérkőzésről. Aljechin sakkvilágbajnok tegnap előadást tartott a csehszlovák rádióban francia és orosz nyelven a eakkvilág legújabb eseményéről: a csehszlovák Flohr nagymester és az orosz Botvinnik páros mérkőzéséről. Az orosz világbajnok nézete szerint a mérkőzés annak a tanujele, hogy Oroszországban van egy tehetséges játékos. Ez azonban szerinte kevés a 700.000 főnyi szervezett sakkjátékosok tömegéhez képest. Oroszország nagy mint sakk-kollektivum, de nagy sakkindividualitásokat ma nem mutat föl. A páros mérkőzés eredménye dacára Flohrt tehetségesebbnek tartja Botvinniknél, Botvinnik azonban szerinte jobb sakksportember. A mérkőzés egyébként kevés érdekeset nyújtott. A fiatal mesterek kevés eredetiséggel rendelkeznek. — Egy körkérdés erndménye. Az egyik an goi újság nemrég körkérdést intézett a politika, irodalom, művészet és film vezető személyiségeihez, hogy melyik könyvet vinnék’ mar gukkal, ha a sors arra Ítélné őket, hogy Robinson szigetén egy évet éljenek. A válaszok első helyen Shakespearet említik. Negyedik •helyre került Cooperfield Dávid, tizenegyedik helyre az Iliász s csak az utolsó helyen talált De Foe regénye, a Robinson Crueoe barátokat. Miért kapja vissza a budapesti egyetem szlovenszkói birtokait? A nemzetközi legfelsőbb bíróság ítéletének indokolása Budapest, december 20. A hágai Nemzetközi Legfelsőbb Bíróság a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem birtokperóben december 15-én hozott Ítéletéről külön közleményt juttatott a sajtóhoz, amelynek fontosabb részeit alább közöljük: A bíróság december 15-én .hozta meg ítéletét abban a perben, amelyet a csehszlovák kormány indított a magyar kormány ellen, megfellebbezve a magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróság egyik végzését. Ez a végzés elrendelte, hogy vissza kell adni a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemnek azokat a. volt Turóc- és Pozsonymegyékiben elterülő földbirtokokat (tizenkétezer hold erdőséget és négyezer hold szántóföldet), amelyek csehszlovák területen fekszenek és amelyeket az államváltozás után a csehszlovák hatóságok leifoglaltak. Az állandó nemzetközi bíróság ítélete azonos a vegyes döntőbíróság végzésével és elveti a csehszlovák indítványokat. A bíróság tizenkét szavazattal egy ellen hozta meg ítéletét. Két bírónak az Ítélet kihirdetése előtt el kellett utaznia Hágából, de ezek is rész tvettek a tárgyaláson és kijelentették, hogy csatlakoznak az Ítélethez. Az a bíró, aki az ítélet ellen szavazott (Obavsky Hermán, Csehszlovákia), különvéleményt jelentett be és csatolt az ítélethez. A bíróságot még 1930 áprilisában a „keleti jóvátételek11 tárgyában kötött egyezmény egyik rendelkezése értelmében kereste meg a budapesti egyetem. Az ügy előzményei egyébként a következők: 1635-ben Pázmány Péter bíboros, Magyarország hercegprímása Nagyszombatban egyetemet alapított és az egyetem számára még ugyanabban az évben Magyarország királyától, egyidejűleg német-római császártól megkapta a szokásos privilégium óikat. 1775- ben Mária Terézia királynő a® egyetemnek örökös donáció és alapítványként a volt Turóc- és Pozsony-tmegyékben fekvő birtokokat adományozott. A világháború után a csehszlovák köztársaság hatóságai lefoglalták ezeket az egyetemi birtokokat. A trianoni békeszerződés kimondja azonban (250. szakasz), hogy a magyar alattvalóknak az osztrák-magyar monarchia volt területén fekvő javai visszaadandók; a béke- szerződés kimondja azt is (246. szakasz), hogy a „magyar alattvdló,t fogalma kiterjed jogi személyekre is. E rendelkezések alapján a Pázmány Péter- tudományegyetem 1923 decemberében a magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróságnál eljárást tett folyamatba, kérve, hogy adják vissza szlovenszkói birtokait, amelyek nem esnek az egyetem szabad rendelkezési jogát korlátozó intézkedések alá. A döntőbíróság, amely ellen a csehszlovák kormány 1296 novemberében illetékességi kifogást emelt, 1932 áprilisában elhatározta, hogy öisszekapcsolja az illetékességi kifogást az érdemi döntéssel; a döntőbíróság 1933 február 3-án végzést hozott, amely szerint a trianoni békeszerződés 250. szakasza értelmében illetékesnek mondja ki magát és elrendeli, hogy a budapesti egyetemnek adják vissza a vitás birtokokat olyan állapotban, amilyenben azok a csehszlovák hatóságok által foganatosított rendszabályok alkalmazása előtt voltak. Ezt a végzést fellebbezték meg az állandó nemzetközi bírósághoz. Az állandó nemzetközi bíróság előtt a csehszlovák kormány mindenekelőtt azt vitatta, hogy a vegyes döntőbíróság tévesen jelentette ki magát illetékesnek és hogy hasonlóképpen jogosulatlan a budapesti Pázmány Péter -tudományegyetemnek az az igénye, amely a szóbanforgó ingatlanok visszaadására irányult. A bíróság ez érvelés elvetésének indokolásában arra szorit-kozik, hogy egymásután megvizsgálja, vájjon az adott esetben elég tétetett-e a trianoni békeszerződés 250. szakaszában foglalt' feltételeknek. Az említett fel- tetélek a következők: a) a bejelentett igény magyar alattvalótól származik-e; b) az igény magyar alattvaló javaira irányul-e; és c) olyan javaktól fosztották-e meg ezeket az alattvalókat, amilyenekre az idézett szakaszban felsorolt intézkedések vonatkoznak. Megvizsgálva azokat az intézkedéseket, amelyeket a csehszlovák kormány a budapesti egyetem javai ügyében tett, a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy itt olyan kényszerügyviteli és felügyeleti rendszabályokról van szó, amelyek a 250. szakasz alkalmazása alá esnek. Ezeket a rendszabályokat 1918/19-bene foganatosították és a trianoni szerződés 1921- ben való életbelépése után is fenntartották, így azokat meg kell szüntetni. Egy másik ellenvetés szerint a csehszlovák hatóságok nem tettek mást, mint folytatták a birtok kezelését, amelyet azelőtt a magyar közalapi vány ok igazgatósága végzett. Erre szükség volt, mert az igazgatóság a magyar állam szerve lóvén, nem fejthetett ki működést csehszlovák területen. E tekintetben a bíróság megállapítja, hogy a csehszlovák központi bizottság nem vette figyelembe a birtokok kezelésére fennállott magyar jogosultságot, másrészt pedig azt, ba a magyar igazgatóság kezelte volna ezeket a birtokokat a tulajdonos számlájára, nem jelentette volna azt, hogy a magyar állam csehszlovák területen közhatalmat gyakorol. A bíróság arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a vegyes döntőbíróság helyesen járt el, amikor 1933 február 3-i ítéletében illetékesnek mondotta ki magát, jogosnak jelentette ki a budapesti egyetem igényét és kötelezte a csehszlovák kormányt, hogy adja vissza a földbirtokokat a budapesti egyetemnek, megszüntetve az e birtokok tárgyában eddig foganatosított csehszlovák intézkedéseket. Kémkedésre és hazaárulásra tett levélbeli ajánlatot Jehlicshának egy morvaországi munkanélküli Brünn, december 20. Valastské Klobouky községben tegnap hazaárulás miatt letartóztatták Svehlák 25 éves fiatalembert. Svehlák, aki kereskedelmi akadémiát végzett, s hosszabb ideje munka nélkül van, levelet irt Dr. Jehlics- kának, a Bécsben megjelenő ,,Rakusky Slavák11 cimü lap szerkesztőjének. A levélnek a cime helytelen volt s ezért a levelet Béceből visszaszármaztatták a brünni postaigazgatóságra. Mivel a levélen nem volt jelezve a feladó cime, a levelet felbontották. A levél tartalmából kitűnt, hogy Svehlák kémkedés és irredenta tevékenység folytatására tett ajánlatot Jehlics- kának. Az államellenes vállalkozást Szloven- szkón akarta lebonyolítani. Utasításokat kért Jehlicskától, miképen járjon el és Szlovenszkó mely vidékén kezdje el működését Svehlákot letartóztatták ée kihallgatásnak vetették alá. A fiatalember kezdetben makacsul tagadott s azzal mentegetődzött, hogy nem tudta, milyen irányzatot követ a Rakueky Slovák, végül azonban beismerő vallomást tett. SziUHÁzKör^vKaLTORA A magyar karácsonyi könyvpiac kiemelkedő müvei A* idei magyarországi karácsonyi könyvpiac regényirodalmának kiemelkedő eseménye Babits Mihály uj müve: „Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom11. (Nyugat-kiadás.) Utópisztikus regény negatív előjellel, amelyben benneélnek korunk összes keserű, súlyos éa forrongó problémái és amely utópián át H. G. Wells fantáziájával felfegyverkezetten alkarja megmutatni a mai föld kataklizmájából a kivezető utat. Kétségtelen, hogy Babits müve ezt a súlyos feladatot igen egyénien és érdekesen oldja meg, ami már abból is kitűnik, hogy a kitűnő magyar iró Herakleitos híres megállapításából indul ki, amely szerint a háború az összes dolgok atyja. A regény a tartós hadiállapotot mutatja be. Egy ország egész fiatal generációja állandóan a harctéren van és elvérzik az államért. A nők részt kérnek ebből a küzdelemből és minekutána harci amazonok módjára a parlamentben kivívták a fegyvertársi egyenjogúságot, egyik vezérük, Elza, a regény hősnője, mint pilóta fogságba kerül és az ellenség arra kényszeríti, hogy szülővárosát gázzal támadja meg. Ennek a gáztámadásnak többek között Elza anyja is áldozatul esik. A regény meséje rendkívül izgató és Babits érdekesen rajzolja meg azt a világot, amelyben poézis, művészet és tudomány nem játszik szerepet és egyedül a háború uralja a földet. A regény pompás iróniával van átitatva, amely bizonyos kimagasló pontokon Swiftre, a nagy angolra emlékeztet. n. P. Guldcsi Irén, a fiatalabb magyar regény- írógárda tehetséges tagja uj regényében is, amelynek cime ,*A káliéi kapitány11, megtartja régebbi írásaival kiharcolt pozícióját. Ezúttal a XYI. században építi ki a maga költői világát és alapos tanulmányok alapján a törökvilágról számol be. A rengeteg figura keretéből életteljesen lép ki a két főhős, Zegnyei János, Kálié kapitánya és Tarczay Ursula, a hős kapitány menyasszonya. Szeretik egymást éa házasságra akarnak lépni, de a törökök rajtaütnek a menyegzős népen és Stam- bulba cipelik őket. A kapitány a háremből kiszabadítja ugyan menyasszonyát,' de a törökök gályarabságra ítélik és csak hosszú viszontagságok után kerül újra haza Nagykál- lóra, ahol végre a szenvedések láncolata után boldog egyetértésben élnek. A regény nagyon mozgékony és stílusáról, amely pompásan illeszkedik bele a török-világba, külön tanulmányt lehetne írni. Guláosy Irén megtartotta, amit mint iró ígért, sőt ezzel a regényével olyan magaslatot ért el, amely még az ő kvalitásai mellett is meglepő. III. Earsányi Zsolt „Szólalj, szólalj, virrasztó!11 címen hozott ki uj regényt amely a® epikus •Zrínyi Miklós életéről szól. Monumentális rajzát adija a magyar XVII. századnak és Zrínyi Miklós emberi jellemének. A századot magát al fresco festi nagy vonalakban és élénk színekkel. A háttérből azonban Zrinyi Miklós alakja emelkedik ki a maga kiválóságaival és hibáival. Harsányi a magyar patrióta lelki meghasonlását plasztikusan rajzolja meg. Zrínyi egyrészt hifi a dinasztához, azonban nem tudja elviselni, hogy hazája éppen a dinasztia rövidlátása és a rossz bécsi tanácsadók intrikája következtében a legsúlyosabb helyzetbe kerül. Egy nagy magyar szív regénye ez a könyv. Külön meg kell jegyezni, hogy egyes alakok kabinetalakitások, így például a büszke Esterházy Júlia, Zrinyi második felesége. Harsányi egyébként az akkori politikát is élvezetes és okos formában szövi bele a mesébe. IV. Tormay Cecil „A csallóközi hattyú11 címmel egy nagy trilógiának első kötetét jelenttette meg. Ebből a bravúros teljesítményből még nem lehet megítélni az egész mü méreteit, mert az Írónő a további kontúrokat inkább csak sejteti és mintegy fenntartja magának azt a jogot, hogy csak a későbbi két kötetben beszéljen világosabban. A regény a tatárjárás idején játszódik. A szerző az Árpádok koTát a nyelv erőteljes és egyben finom archaizmu- sával érzékelteti, és a regény poézise zord és darabos, de a stílus pompás szintézise a bájnak és a szilajságnak. A könyv hőse egy magyar nemes ifjú, a daliás Ung, akit papnak szántak és aki Párisban tanult, de visszatér a puszták és nádasok birodalmába, amelynek szerelmese. A bevezető részben szélesen hömpölyög a Vág-folyó és ragyogóan elevenedik meg a Vág völgye, csatlósok és fegyverhordozók, urak é® békétlenek, akik még II. Endre idejéből duzzognak a királyi hatalom ellen. Sápadt papok szemében a középkor rajongásának lángja ég. A daliás Ung két asszonyt szeret, az anyját és Kingát, egy karcsú lányt, akit egy hatalmas úrhoz kényszeritettek. Mikor Ung ezt megtudja, lóhátra ül és akkor érkezik meg Komáromba, amikor a ,fekete halál11 megsuhogtatja kaszáját Komárom felett. Rátalál Kingára, de ugyanabban a pillanatban, amikor megmenti, a leány is a ,fekete halál11 áldozata lesz. Ung most csak azt a feladatot látja maga előtt hogy a tatár veszedelem ellen küzdjön. V. . Dimkel Norbert „A világ urai“-inak nevezi a világjáró virtuózokat, karmestereket és énekeseket, akiknek a földkerekség tapsol előadó művészetük fénykorában és akiknek a művészete és a megbizhatatlansága egyaránt szédületes. Dunkel Norbert ezt a két oldalú-