Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-20 / 214. (3324.) szám

ára 1,20 korona 214. (3324) szám » Szerda ■ 1933 december 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Ké A szLovenszkói es ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. n, emelet — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1I„ Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÚRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA Három éve kereskedelmi szerződés nélkül (d.) December 15-én múlt három esztendeje annak, hogy a csehszlovák-magyar kereske­delmi szerződés megújítására vonatkozó prá­gai tárgyalások meghiúsultak. Azóta Cseh­szlovákia és Magyarország között szerződé­sen kívüli állapot áll fönn s a két kormány ceak rövid lejáratú kompenzációs egyezmé­nyekkel tesz lehetővé némi áruforgalmat a két egymásrautalt szomszédállaim között. A szerződéses viszonyt — mint jól ismere­tes — Prága bontotta föl. Erre a lépésre két ok késztette. Az egyik az volt, hogy 1930 ta­vaszán már teljes terjedelmében kibontako­zott a csehszlovák agrárpárt által inaugurált autarbikus politika. Május végén emelték az áLlatvámokat, junius közepén behozták a ga- bonapótvámokat, ezek a vámvédelmi, prohibi- ciós törvények szükségképpen maguk után kellett, hogy vonják a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés felmondását. A másik ok a gazdasági kisantant koncepciója volt. 1930 júniusában a csorbái kisantant-konferen- cia Csehszlovákia és Románia között uj ke­reskedelmi viszonyt teremtett s julius 11-ón törvényerőre lépett az uj csehszlovák-román szerződés s az ebben nyújtott kedvezmények felborították volna az agrárkörök autarkikus számításait, ha a Magyarországgal való szer­ződés továbbra, is fönnmarad. A három esztendeje tartó szerződésen kí­vüli állapot sajnálatos módon épp a legterhe- eebb gazdasági krízis idejével esett össze s az árucsere megbénulása nem kis mértékben járult hozzá a válság fokozásához. A legfáj­dalmasabban a fakivitelt és a textilipart érin­tette a magyar piac elvesztése. Ebben a két szakmában mindjárt rendikivüli arányú mun­kanélküliség jelentkezett. Később a kompen­zációs megállapodások hoztak ugyan némi enyhülést, de a kompenzációs rendszer távol­ról sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket s a szindikátusok és devizabizottságok retor- tái megnehezítik, lassítják és drágítják azt a kis forgalmat is, amit a megállapított kon­tingensek keretei megengednek. 1931 első nyolc hónapjában teljesen le voltak bocsátva a vánüsorompók a két ország között. Csak szeptemberben jött létre az első fa-sertés- kompenzáció, amely a csehszlovák fakivitel ellenében megengedte a magyar mangalica be­hozatalát. Szlovenszkó és Ruszinszkó szem­pontjából erről a kompenzációról mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy a fbkivitel a ma­ga egészében a két országrész faiparát foglal­koztatta, viszont a mangatioasertés behozata­la teljesen a morvántuli országrészekbe irá­nyult, az nem nyomta a szlovenszkói sertéshús­piacot, sőt a oseh-morva piacon sem jelentett konkurrenciát a szdovenszkói sertéstenyésztés számára, mert az utóbbi években Szlovenszkó- ról egyáltalán nem kerül föl mangalica a prá­gai piacra. Azóta több rövid lejáratú megál­lapodás volt többhetes megszakitásokkal. Mindkét kormány nem egyszer kifejezte ugyan készségét egy uj kereskedelmi szerző­dés megkötésére, de még mindig nagyon ke­vés a kilátás arra, hogy a szándékból a közel [Jövőben tettek legyenek. A hágom éves szerződésen kívüli állapot sú­lyos károkat okozott mindkét országnak. Ma­gyarországra irányuló kivitelünk 1928-ban 1.467,669.000 Kc-ra rúgott s Magyarország a kivitel 6.9 százalékát vette föl s Németország, Ausztria és Anglia után a negyedik helyen ré­szesedett a csehszlovák kivitelben. 1929-ben a kivitel 1.305,690.000 Kö-t tett ki, 6.4 száza­lék. részesedéssel s Magyarország volt a ne- megyedik piacunk, 1930-ban már érezhetővé IfáLt a. werződés-fölmondáa a a kivitelünk A szenátus megkezdte a költségvetés tárgyalását Tizenkét őrás ülés — Szlovenszkói problémák A német szociáldemokrata szónok Hitler Németországáról Prága, december 19. A szenátus plénuma ma délelőtt kezdte meg az 1934. évi állami költségvetés és a pénzügyi törvény vitáját. A szenátus elnökségének határozata szerint a plé- niim csak részletes vitát tart a következő be­osztással: politikai csoport, amelybe a köztár­sasági elnöki iroda, a törvényhozótestületek, a külügyi, hadügyi, belügyi, igazságügyi, legfeb sőbiróeági s a választási bírósági, valamint az unifikációs tárcák tétéld tartoznak. A második csoportban a kulturális és népjóléti fejezeteket tárgyalják. Végül a harmadik csoportban a gazdasági és pénzügyi vonatkozású fejezetek kerülnek sorra. A szónokok beszédidejét tíz percben szabták meg. Az állami költségvetés előadója Stodola szenátor helyesli a sajtó ama nézetét, bogy a ta­karékosság csak úgy hasznos, ha megfelelő szi­lárd gazdasági program kíséri. Az előadó úgy véli, hogy a gazdasági helyzet némileg javult és hogy a termelés mintegy 13 százalékkal emelkedett. Sürgeti a visszleszámitoló bank megszervezését, mely intézmény a szomszédos államokban is nagyon jól bevált. — Az árpa- probléma megoldásainak nehézségeivel tisztá­ban van, mert a termelés jövedelmezősége csök­kent. Az ipari racionálást nem követte nyo­mon az értékesítés racionalizálása. A kiviteli nehézségek kérdéséről egész elméletek vannak. Az előadó valamennyi elméletnek igazat ad. Az önkormányzati testületek 11 milliárdnyi adóssága nagyon súlyos, ebből 4.5 milliárd rö­vidlejárata. — A Magyarországból állítólag be­csempészett gabona kérdése kapcsán megálla­pította, hogy ez a gabona szabályszerű nton jött be a határon túllévő úgynevezett határövben le­vő csehszlovák birtokokról. — Az idegen for­galom támogatása érdekében szükségesnek tart­ja a hálókocsi társaság támogatását, amely ez­zel szemben a külföldön jó prop^-mdát tehet­ne. — A gazgaságl kisantant megszervezése a dunai hajózási társaságok egyesítésén és a gá­láéi nemzetközi kikötő kiépítésén kezdendő, melyben Csehszlovákiának megfelelő része vol­na. A defláció szerinte nem sztatika! fogalom, mert mozgást, dinamikát jelent. Az előadó a valutakisérleteket nem helyesli. Befejezésül ta­nulságos adatokat közöl a japán ipar horribilis terjeszkedéséről Végezetül elparentálja Svehla Antal miniszterelnököt. Szlovák problémák Buday szlovák néppárti szenátor szerint Német- ég Olaszország sirt ás a népszövetség­nek. Ugyanakkor Magyarországon növekszik a revizionista mozgalom, amely főleg Angliában ért el eredményeket. A csehek és ezlovákak szá­mára a viszonyok parancsolják a tartós meg­egyezést. A két nemzet között felmerült ellen­tétek nagyobbak és kisebbek. Ilyen kisebb el­lentétet okozott Peroutka újságíró, aki durván megbántotta Stefánik emlékét Az ellentétek legfőbb oka a szlovenszkói politika. A szlovákok örömmel' csatlakoztak a csehekkel és önként azonos jogaikat biztosították maguknak, de mi azt akarjuk, — mondotta szó szerint Buday, •— hogy államunk most is olyan legyen, amilyen alapítása idején volt. A szlovenszkói bajokat nem lehet tisztán a világválság rovására írni Szlovenszkónak nincsen kellő képviselete fon­tos központi gazdasági, pénzügyi és politikai | testületekben és szervezetekben, és az alkot­mány és a nyelvtörvény határozott intézkedé­sei ellenére számos szlovenszkói hivatalban cseh nyelven folyik a hivataloskodás és nem szlovákul. Malypetr miniszterelnök képviselő- házi beszéde kapcsán, amely szerint a kormány Szlovenszkóra ráfizet, Buday megállapítja, hogy a szlovák néppárt régi követelése, hogy Szlo­venszkó részére önálló költségvetést ée önálló zárszámadást készitsenek. A kormány ezt a kö­vetelést azzal utasította vissza, hogy az ilyen költségvetés végrehajtása technikai nehézségek miatt nem lehetséges, de amikor a miniszterel­nök urnák van Tá szüksége, akkor hirtelen le­hetséges. Buday beszédét azzal fejezte be, hogy a szlovák nemzet a csehszlovák állam alapján áll, de önálló nemzeti életet akar élni. K r e j c s i szociáldemokrata és Feierfeil I német keresztényszocialista beszéde után a sze­nátus rövid szünetet tartott, majd Haviin nemzeti demokrata kijelentette, hogy a költség- vetés egyensúlya nem őrizhető meg, ha a gaz­dasági és külpolitikai helyzet lényegesen negi javuk A költségvetés egyensúlya azért, függ a, külpolitikai helyzet javulásától is, mert a bi­zonytalan külügyi helyzet mellett a katonai ki­adások okvetlenül emelendők. K i a n i c s k a cseh iparospárti szenátor sze­rint a gazdasági válság még egyre növekszik; Hangsúlyozza, hogy a dohányáru megdrágulása következtében a fogyasztás 2 százalékkal csök­kent. Kifogásolja, hogy a kormány számog ille­téket fölemelt, igy a postatakarékpénztári befi­zetőlapok 50 filléres dija is erőse nyomja a kio* iparosokat és kereskedőket. Kifogásolja, hagy oly állammal sincsen rendes kereskedelmi kap­csolat, amellyel egyébként barátságban él Cseh­szlovákia, mint például Jugoszláviával. Hitler ellen Jokl német szociáldemokrata behatóan foglalkozik a németországi viszonyokkal Hit­ler politikáját kétszínűnek mondja. A szónok szerint Hitler kifelé békés arculatot mutat, otthon pedig háborúra készül Jokl felajánlot­ta azt, hogy pártja hajlandó bizonyitani Né­metország titkos fegyverkezését. Németor­szágban növekszik az acél- és vasérc import, a hadianyagot gyártó üzemek teljes gőzzel dol­goznak s Németország kémiai bábomra is ké­szül és a tengeren is fegyverkezik. Jokl mind­ezek ellenére ellenzi a katonai szolgálati idő meghoss zabitását. E c k e r t német agrárius szerint nagy gond lesz a 700.000 munkanélküli ellátása és mun­kához juttatása, mert a technika és a raciona­lizáció még előre halad. Megalapítja, hogy az államigazgatás a kezében levő 200.000 hektár mező- és erdőgazdasági birtokra ráfizet. To­vábbá megállapítja azt is, hogy hatvan maradékbirtok tulajdonosa a föld­hivatal rendelkezésére, bocsátotta a birto­kát, mert nem képes azon gazdálkodni. Lapzártaikor az ülés tart. Értesüléseink sze­rint a mai ülés a késő éjszakai órákba fog be­lenyúlni s holnap reggel kilenckor folytatódik a költségvetési vita. 1.004,456.000 Kö-t tett ki. Magyarország ek­kor a csehszlovák kiviteliben 5.8 százalékka szerepelt s még mindig ötödik piaca volt Csehszlovákiának Németország, Ausztria Anglia és Jugoszlávia, után. Ezzel szemben a szerződésen kívüli állapot első évében Ma­gyarország kivitelünkben 289,204.000 KÖ-val s 2.2 százalékos részesedéssel a 17. helyire zu­hant vissza, 1932-ben 202,055.000 KÖ-val s 2.7 százalékos részesedéssel a 12. helyen sze­repelt. 1933 első fele további rosszabodást je­lentett, mert az előző év ugyanazon szaká­ban 96,570.000 Kö volt a kivitelünk Magyar- országra, 1933-ban csak 75,945.000. Átlagban közel 800—900 milió értékű az az ám, ami a szerződés hiánya miatt évente elvesztette magyarországi piacát. A statisztikai adatok az egész ország kivi­telére vonatkoznak s igy nem leket megbízható képet adni arról, hogy Szlovenszkó és Ru­szinszkó milyen arányban részesedik ebben az évente közel egy xniiliárdot kitevő kiviteli veszteségben. Egyetlenegy árufajta van, amely csaknem kizárólag S zloverne zkóról és Ruszinszkóról irányult Magyarországra: a fa. A faipar magyarországi piacveszteségét be­szédesen jellemzik a következő számok: Cseh­szlovákia magyarországi fakivitele 1928-ban 266.680.000 koronát tett ki. 1929-ben'’ 231 millió 874.000 Kc-t, 1930-ban 181,580.000 Kc-t, 1931-ben már csak 22,101.000 Kö-t, 1932-ben 36,073.000 Kö-t, 1933 első felében 8.535.000 Köd; az előző év első felének 14 mil­lió 270.000 Kö-val szemben. A szerződés föl­bontása előtti három év 226 milliós átlagához képest tehát a veszteség körülbelül évi 2050 milliónak felel meg. Ez majdnem egész ösz- sz egében Szlovéné akó és Ruszinszkó faiparát sújtotta. Messzire vezetne, ha fölsorolnék, hány faipari vállalat állította meg üzemét ez alatt a három év alatt, hol hosszabb, hol rö- videbb időre, sőt végleg is. De ez a néhány kis számadat Is igazolja, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó minden más országrésznél nagyobb mértékben érdekelve van ababn, bogy Csehszlovákia mennél előbb kereskedelmi viszonyba jusson déli szomszéd­jával, mert a két országrész külkereskedelme, elsősorban fapiaca, túlnyomórészt a magyar piacra van rászorulva Ideje volna, hogy Szlo­venszkó és Ruszinszkó törvényhozói végre pártkülönbség nélkül egyöntetű akciót kezd­jenek a csehszlovák-magyar kereskedelmi tár­gyalások siettetésére. Az elmúlt három év szomorú számadatai elegendő tanulságul szol­gálhatnak mindnyájunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom