Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-20 / 214. (3324.) szám
ára 1,20 korona 214. (3324) szám » Szerda ■ 1933 december 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Ké A szLovenszkói es ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. n, emelet — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1I„ Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÚRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA Három éve kereskedelmi szerződés nélkül (d.) December 15-én múlt három esztendeje annak, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés megújítására vonatkozó prágai tárgyalások meghiúsultak. Azóta Csehszlovákia és Magyarország között szerződésen kívüli állapot áll fönn s a két kormány ceak rövid lejáratú kompenzációs egyezményekkel tesz lehetővé némi áruforgalmat a két egymásrautalt szomszédállaim között. A szerződéses viszonyt — mint jól ismeretes — Prága bontotta föl. Erre a lépésre két ok késztette. Az egyik az volt, hogy 1930 tavaszán már teljes terjedelmében kibontakozott a csehszlovák agrárpárt által inaugurált autarbikus politika. Május végén emelték az áLlatvámokat, junius közepén behozták a ga- bonapótvámokat, ezek a vámvédelmi, prohibi- ciós törvények szükségképpen maguk után kellett, hogy vonják a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés felmondását. A másik ok a gazdasági kisantant koncepciója volt. 1930 júniusában a csorbái kisantant-konferen- cia Csehszlovákia és Románia között uj kereskedelmi viszonyt teremtett s julius 11-ón törvényerőre lépett az uj csehszlovák-román szerződés s az ebben nyújtott kedvezmények felborították volna az agrárkörök autarkikus számításait, ha a Magyarországgal való szerződés továbbra, is fönnmarad. A három esztendeje tartó szerződésen kívüli állapot sajnálatos módon épp a legterhe- eebb gazdasági krízis idejével esett össze s az árucsere megbénulása nem kis mértékben járult hozzá a válság fokozásához. A legfájdalmasabban a fakivitelt és a textilipart érintette a magyar piac elvesztése. Ebben a két szakmában mindjárt rendikivüli arányú munkanélküliség jelentkezett. Később a kompenzációs megállapodások hoztak ugyan némi enyhülést, de a kompenzációs rendszer távolról sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket s a szindikátusok és devizabizottságok retor- tái megnehezítik, lassítják és drágítják azt a kis forgalmat is, amit a megállapított kontingensek keretei megengednek. 1931 első nyolc hónapjában teljesen le voltak bocsátva a vánüsorompók a két ország között. Csak szeptemberben jött létre az első fa-sertés- kompenzáció, amely a csehszlovák fakivitel ellenében megengedte a magyar mangalica behozatalát. Szlovenszkó és Ruszinszkó szempontjából erről a kompenzációról mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy a fbkivitel a maga egészében a két országrész faiparát foglalkoztatta, viszont a mangatioasertés behozatala teljesen a morvántuli országrészekbe irányult, az nem nyomta a szlovenszkói sertéshúspiacot, sőt a oseh-morva piacon sem jelentett konkurrenciát a szdovenszkói sertéstenyésztés számára, mert az utóbbi években Szlovenszkó- ról egyáltalán nem kerül föl mangalica a prágai piacra. Azóta több rövid lejáratú megállapodás volt többhetes megszakitásokkal. Mindkét kormány nem egyszer kifejezte ugyan készségét egy uj kereskedelmi szerződés megkötésére, de még mindig nagyon kevés a kilátás arra, hogy a szándékból a közel [Jövőben tettek legyenek. A hágom éves szerződésen kívüli állapot súlyos károkat okozott mindkét országnak. Magyarországra irányuló kivitelünk 1928-ban 1.467,669.000 Kc-ra rúgott s Magyarország a kivitel 6.9 százalékát vette föl s Németország, Ausztria és Anglia után a negyedik helyen részesedett a csehszlovák kivitelben. 1929-ben a kivitel 1.305,690.000 Kö-t tett ki, 6.4 százalék. részesedéssel s Magyarország volt a ne- megyedik piacunk, 1930-ban már érezhetővé IfáLt a. werződés-fölmondáa a a kivitelünk A szenátus megkezdte a költségvetés tárgyalását Tizenkét őrás ülés — Szlovenszkói problémák A német szociáldemokrata szónok Hitler Németországáról Prága, december 19. A szenátus plénuma ma délelőtt kezdte meg az 1934. évi állami költségvetés és a pénzügyi törvény vitáját. A szenátus elnökségének határozata szerint a plé- niim csak részletes vitát tart a következő beosztással: politikai csoport, amelybe a köztársasági elnöki iroda, a törvényhozótestületek, a külügyi, hadügyi, belügyi, igazságügyi, legfeb sőbiróeági s a választási bírósági, valamint az unifikációs tárcák tétéld tartoznak. A második csoportban a kulturális és népjóléti fejezeteket tárgyalják. Végül a harmadik csoportban a gazdasági és pénzügyi vonatkozású fejezetek kerülnek sorra. A szónokok beszédidejét tíz percben szabták meg. Az állami költségvetés előadója Stodola szenátor helyesli a sajtó ama nézetét, bogy a takarékosság csak úgy hasznos, ha megfelelő szilárd gazdasági program kíséri. Az előadó úgy véli, hogy a gazdasági helyzet némileg javult és hogy a termelés mintegy 13 százalékkal emelkedett. Sürgeti a visszleszámitoló bank megszervezését, mely intézmény a szomszédos államokban is nagyon jól bevált. — Az árpa- probléma megoldásainak nehézségeivel tisztában van, mert a termelés jövedelmezősége csökkent. Az ipari racionálást nem követte nyomon az értékesítés racionalizálása. A kiviteli nehézségek kérdéséről egész elméletek vannak. Az előadó valamennyi elméletnek igazat ad. Az önkormányzati testületek 11 milliárdnyi adóssága nagyon súlyos, ebből 4.5 milliárd rövidlejárata. — A Magyarországból állítólag becsempészett gabona kérdése kapcsán megállapította, hogy ez a gabona szabályszerű nton jött be a határon túllévő úgynevezett határövben levő csehszlovák birtokokról. — Az idegen forgalom támogatása érdekében szükségesnek tartja a hálókocsi társaság támogatását, amely ezzel szemben a külföldön jó prop^-mdát tehetne. — A gazgaságl kisantant megszervezése a dunai hajózási társaságok egyesítésén és a gáláéi nemzetközi kikötő kiépítésén kezdendő, melyben Csehszlovákiának megfelelő része volna. A defláció szerinte nem sztatika! fogalom, mert mozgást, dinamikát jelent. Az előadó a valutakisérleteket nem helyesli. Befejezésül tanulságos adatokat közöl a japán ipar horribilis terjeszkedéséről Végezetül elparentálja Svehla Antal miniszterelnököt. Szlovák problémák Buday szlovák néppárti szenátor szerint Német- ég Olaszország sirt ás a népszövetségnek. Ugyanakkor Magyarországon növekszik a revizionista mozgalom, amely főleg Angliában ért el eredményeket. A csehek és ezlovákak számára a viszonyok parancsolják a tartós megegyezést. A két nemzet között felmerült ellentétek nagyobbak és kisebbek. Ilyen kisebb ellentétet okozott Peroutka újságíró, aki durván megbántotta Stefánik emlékét Az ellentétek legfőbb oka a szlovenszkói politika. A szlovákok örömmel' csatlakoztak a csehekkel és önként azonos jogaikat biztosították maguknak, de mi azt akarjuk, — mondotta szó szerint Buday, •— hogy államunk most is olyan legyen, amilyen alapítása idején volt. A szlovenszkói bajokat nem lehet tisztán a világválság rovására írni Szlovenszkónak nincsen kellő képviselete fontos központi gazdasági, pénzügyi és politikai | testületekben és szervezetekben, és az alkotmány és a nyelvtörvény határozott intézkedései ellenére számos szlovenszkói hivatalban cseh nyelven folyik a hivataloskodás és nem szlovákul. Malypetr miniszterelnök képviselő- házi beszéde kapcsán, amely szerint a kormány Szlovenszkóra ráfizet, Buday megállapítja, hogy a szlovák néppárt régi követelése, hogy Szlovenszkó részére önálló költségvetést ée önálló zárszámadást készitsenek. A kormány ezt a követelést azzal utasította vissza, hogy az ilyen költségvetés végrehajtása technikai nehézségek miatt nem lehetséges, de amikor a miniszterelnök urnák van Tá szüksége, akkor hirtelen lehetséges. Buday beszédét azzal fejezte be, hogy a szlovák nemzet a csehszlovák állam alapján áll, de önálló nemzeti életet akar élni. K r e j c s i szociáldemokrata és Feierfeil I német keresztényszocialista beszéde után a szenátus rövid szünetet tartott, majd Haviin nemzeti demokrata kijelentette, hogy a költség- vetés egyensúlya nem őrizhető meg, ha a gazdasági és külpolitikai helyzet lényegesen negi javuk A költségvetés egyensúlya azért, függ a, külpolitikai helyzet javulásától is, mert a bizonytalan külügyi helyzet mellett a katonai kiadások okvetlenül emelendők. K i a n i c s k a cseh iparospárti szenátor szerint a gazdasági válság még egyre növekszik; Hangsúlyozza, hogy a dohányáru megdrágulása következtében a fogyasztás 2 százalékkal csökkent. Kifogásolja, hogy a kormány számog illetéket fölemelt, igy a postatakarékpénztári befizetőlapok 50 filléres dija is erőse nyomja a kio* iparosokat és kereskedőket. Kifogásolja, hagy oly állammal sincsen rendes kereskedelmi kapcsolat, amellyel egyébként barátságban él Csehszlovákia, mint például Jugoszláviával. Hitler ellen Jokl német szociáldemokrata behatóan foglalkozik a németországi viszonyokkal Hitler politikáját kétszínűnek mondja. A szónok szerint Hitler kifelé békés arculatot mutat, otthon pedig háborúra készül Jokl felajánlotta azt, hogy pártja hajlandó bizonyitani Németország titkos fegyverkezését. Németországban növekszik az acél- és vasérc import, a hadianyagot gyártó üzemek teljes gőzzel dolgoznak s Németország kémiai bábomra is készül és a tengeren is fegyverkezik. Jokl mindezek ellenére ellenzi a katonai szolgálati idő meghoss zabitását. E c k e r t német agrárius szerint nagy gond lesz a 700.000 munkanélküli ellátása és munkához juttatása, mert a technika és a racionalizáció még előre halad. Megalapítja, hogy az államigazgatás a kezében levő 200.000 hektár mező- és erdőgazdasági birtokra ráfizet. Továbbá megállapítja azt is, hogy hatvan maradékbirtok tulajdonosa a földhivatal rendelkezésére, bocsátotta a birtokát, mert nem képes azon gazdálkodni. Lapzártaikor az ülés tart. Értesüléseink szerint a mai ülés a késő éjszakai órákba fog belenyúlni s holnap reggel kilenckor folytatódik a költségvetési vita. 1.004,456.000 Kö-t tett ki. Magyarország ekkor a csehszlovák kiviteliben 5.8 százalékka szerepelt s még mindig ötödik piaca volt Csehszlovákiának Németország, Ausztria Anglia és Jugoszlávia, után. Ezzel szemben a szerződésen kívüli állapot első évében Magyarország kivitelünkben 289,204.000 KÖ-val s 2.2 százalékos részesedéssel a 17. helyire zuhant vissza, 1932-ben 202,055.000 KÖ-val s 2.7 százalékos részesedéssel a 12. helyen szerepelt. 1933 első fele további rosszabodást jelentett, mert az előző év ugyanazon szakában 96,570.000 Kö volt a kivitelünk Magyar- országra, 1933-ban csak 75,945.000. Átlagban közel 800—900 milió értékű az az ám, ami a szerződés hiánya miatt évente elvesztette magyarországi piacát. A statisztikai adatok az egész ország kivitelére vonatkoznak s igy nem leket megbízható képet adni arról, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó milyen arányban részesedik ebben az évente közel egy xniiliárdot kitevő kiviteli veszteségben. Egyetlenegy árufajta van, amely csaknem kizárólag S zloverne zkóról és Ruszinszkóról irányult Magyarországra: a fa. A faipar magyarországi piacveszteségét beszédesen jellemzik a következő számok: Csehszlovákia magyarországi fakivitele 1928-ban 266.680.000 koronát tett ki. 1929-ben'’ 231 millió 874.000 Kc-t, 1930-ban 181,580.000 Kc-t, 1931-ben már csak 22,101.000 Kö-t, 1932-ben 36,073.000 Kö-t, 1933 első felében 8.535.000 Köd; az előző év első felének 14 millió 270.000 Kö-val szemben. A szerződés fölbontása előtti három év 226 milliós átlagához képest tehát a veszteség körülbelül évi 2050 milliónak felel meg. Ez majdnem egész ösz- sz egében Szlovéné akó és Ruszinszkó faiparát sújtotta. Messzire vezetne, ha fölsorolnék, hány faipari vállalat állította meg üzemét ez alatt a három év alatt, hol hosszabb, hol rö- videbb időre, sőt végleg is. De ez a néhány kis számadat Is igazolja, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó minden más országrésznél nagyobb mértékben érdekelve van ababn, bogy Csehszlovákia mennél előbb kereskedelmi viszonyba jusson déli szomszédjával, mert a két országrész külkereskedelme, elsősorban fapiaca, túlnyomórészt a magyar piacra van rászorulva Ideje volna, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó törvényhozói végre pártkülönbség nélkül egyöntetű akciót kezdjenek a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások siettetésére. Az elmúlt három év szomorú számadatai elegendő tanulságul szolgálhatnak mindnyájunknak.
