Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-19 / 213. (3323.) szám

*PRKGAlMAÍitARHIRLA0 1933 december 19, kedd. Hatvanéves a budapesti rendőrség Tizenkét főkapitány vezette hat decenniumon a magyar főváros rendőrségét — Tanulságos látogatás a budapesti Scotland Yardon Budapest, december 18. (A P. M. H. munka­társától.) A magyar főváros érdekes jubileu­mot ült: pénteken, december 15-én hatvan esztendeje volt annak, hogy a buda­pesti rendőrséget megszervezték. 1873 december 15-én létesült Budapest szé­kesfőváros rendőrsége az osztrák „Polizei44, a városi poroszlók, darabontok, komisszáriueok utódjául. Az uj fővárosi rendőrség első főkapi­tánya Thaisz Elek volt, akinek nevéhez nem sok dicsőség fűződik. A rendőrség első év­tizede mozgalmas volt ugyan, de nem sok bk zaimat szerzett, úgy hogy 1884-ben valósággal a közfelháborodás vihara söpörte el az első fő­kapitányt. Utóda Török János temesvári polgármes­ter lett. Alighogy megkezdette működését a régi Hatvani-utcai főkapitányságon, gyökere­sen megváltozott a helyzet. Rendet teremtett a testületben, fejlesztette a rendőrséget. Felállította a bűnügyi osztályt és megszer­vezte a detektivtestületet, amelynek első főnöke báró S p 1 é n y 1 Ödön volt. Török Járos halála után 1893-ban dr. Sél- !ey Sándor rendőrtanácsos került a főkapitányi székbe. Ekkor már mostani rezidenciájában, a Ferenc Józseí-téri palotában székelt az in­tézmény. R u d n a y Béla volt a negyyedik főkapitány. Mint szakember, elismerésre méltó munkát vég­zett. Az ujjlenyomat-rendszert ő hozta egyik út­járól, \ Scottland Yardról 6 Anglia után el­sőnek vezette be a kontinensen. A századfordulón Krecsányi Kálmán a detektivfőnök, akinek sikeres nyomozásai európai hírnevet szereztek. A rendőrség szer­vezete, működési módja egyre szakszerűbb és modernebb. Rudnay utódja B o d a Dezső 1906 márciusa óta. ö létesítette a rendőri gyerm ekbiróságot, erős kézzel fékezte meg a pornográfia terjedé­sét s megszervezte a bűnügyi múzeumot. Poli­tikai téren is mozgalmas idő, bűnügyi téren pe­dig egymást követték a szenzációs esetek, amelyek felderítése széleskörű nyomozást kí­vánt. 1917 júniusában dr. Sándor László taná­csos következett a főkapitányságban. Az őszi-1 rózsás forradalom főkapitánya dr. D i e t z Kár roly, a proletárdiktatúra azonban elmozdítja helyéből. 1919 augusztusában helyreáll a tör­vényes regd és Mattyasovszkv György belügyminiszteri tanácsost nevezték ki főkapi­tánnyá. Dr. Nagy Károly a detektivfőnök az izgalmas, nehéz időkben. Ezután történt a rendőrség átszerzezése, országos államosításának végrehajtása. 1920 augusztus 4-én dx. Nádosy Imrei igazságügy miniszteri tanácsost nevezték ki fő­kapitánnyá, később országos főkapitánnyá. Ek­kor dr. Marinovicb Jenő a főkapitány, dr. H e t é n y i Imre a politikai osztály veze­tője, aki most ünnepelte az osztály élén való működésének tizéves fordulóját. Marinovichot B e z e g h-H u s z á g h Miklós, őt pedig dr. F e- renczy Tibor követte. A hatvanéves jubileumon dr. Ferenc zy Tibor a főkapitány, helyettese Kalmár Béla, a bűnügyi osztály vezetője dr. D o r n i n g Henrik és dT, Laky Elemér a detektivfőnök. Tizenkét főkapitány váltotta egymást a hat­van év során s eközben a magyar rendőrség világhírnevet szerzett. A MAGYAR FŐVÁROS BŰNÖZÉSI STATISZTIKÁJA. Az újságolvasó közönséget a rendőrséggel kapcsolatban főleg a bűnügyek érdekük, s igy főleg a bűnügyi rendőrség munkája, kelti fel széles rétegek figyelmét. A rendőrség bűnügyi osztálya az a szerve- j zet, amely a bűncselekményekkel és a bűn­tettesekkel foglalkozik. Preventjve meg akar­ja akadályozni a bűnt, represszive pedig részt vesz az igazságszolgáltatás, megtorlás mun­kájában, amennyiben igyekszik a bűnöst kinyomozni, elfogni e az igazságszolgáltatás kezére adni. A budapesti rendőrség bűnügyi osztálya fél­évszázad alatt olyan dereka© munkát végzett, hogy európai hirnévre tett szert, amennyiben sikerrel oldotta meg a legnehezebb feladatokat is. Egy olyan metropolisban, mint aminő Budapest, ahol milliónál több ember zsúfolódik, természetszerűleg sok a törvénybe ütköző cselekedet, a bűntett és a vétség. De ha a metropolisok bűnözési statisztikáját össze­hasonlítjuk, a magyar főváros mérlege egyál­talán nem mutat elriasztó képet, a bűn nem vert amerikai arányokban gyökeret 6 még a gazdasági viszonyok romlása sem tük­röződik vissza túlságos mértékben a bűnese­tek grafikonjában. Ez a grafikon még az utolsó években sem mu­tat ugrásszerű emelkedést, amikor pedig a nyo­mor nagyobbfoku lett s a szegénység mind tá- ga,hb és tágabb körben kezdi ki a társadalmi rétegeket. A magyar főváros bűnözési grafikonját meg­rajzolni nehéz feladat, mert a rendőrségi év­könyvek. az év végén kiadott nyomtatott je­lentések 1921 végével megszűntek. Azóta ta­karékossági okokból ezek a .jelentések nem ke­rülnek sajtó alá, hanem ott vannak a belügy­minisztérium s a rendőrség irattárában. így csak az utolsó két év adatait ismertetjük egy­más mellett: 1931-ben a bűnügyi osztály 18.751 bűntett és 40.319 vétség esetében folytatott nyomo­zást. 1932-ben 25.056 bűntett és 51.895 vét­ség fordult meg a bűnügyi osztályon. 1932 tehát kedvezőtlenebb arányt mutat, de ebből semminemű következtetést nem lehet le­vonni. Az 1933 évi összefoglalás még nem ké­szült el, de a havi jelentésekből megállapít­ható. hogy az 1933 év bűnügyi statisztikai mérlege nem lesz kedvezőtlenebb az előbbinél. Az újságolvasó közönséget a büntettek kö­zül elsősorban az emberölés, a gyilkosság ér­dekli. történjen az bármilyen társadalmi réteg­ben. bármilyen indokból, rablás szándékából, ■bosszúból, hirtelen gerjedt haragból, szerelem- féltésből. Az újságok a gyilkosságokból csinálnak nagy pecsenyét, mint ahogy azt legutóbb az anyagyilkos Zem­plén Dénes esetében iáti.uk.- Ha hirtelen felvet­nék a kérdést olvadóink előtt, hogy mennyire becsülik a milliónál több lakosú Pesten a gyil­kosságok. emberölések számát, nem hisszük, hogy megközelítően helyes feleletet kapnánk. Mindenki túlértékelne s olyan számokat halla­nánk, amelyek százat és százat foglalnak ma­gukban. A valóság azonban nem ilyen szomorú. Káin bűne szerencséire a legritkább a negyedezáz- eziot kitevő büntettek tömegében. Az 1932. év bűnügyi statisztikája szerint gyilkosság volt 9, ebből befejezett 7”, kísérlet 2, emberölés 31, eb­ből befejezett 14, kísérlet 17, gondatlanságból származó emberölés 101, gyermekülés 29. Ez a statisztika az utóbbi tiz esztendő tanú­sága szerint szinte állandónak tekinthető. Olyan ügy. mint aminő 1932-ben a kispesti ven­déglős meggyilkolása volt, amikor a bűnügyi osztály a modern kriminalisztika legtökélete­sebb eszközeivel vetette magát & kerékpáros gyilkos után, aránylag ritka a bűnesetek sorá­ban e talán ez az oka annak, hogy a szenzá­cióra éhes lapok miért csapnak le oly mohón egy-egy ilyen szenzációs gyilkossági ügyre. A mulóban levő esztendő bűnügyi története Zemplén Dénes ányagyilkoeságán kívül több ilyen szenzációval nem is szolgált. A budapesti rendőrség bűnügyi osztályának kitűnő munkáját mi sem igazolja jobban, mirt ez a? egyetlen statisztikai adat: Az 1932-ben nyomozás alatt álló 76.951 esetben a nyomozás 73 százalékban eredmé­nyes volt Az* a 27 százaléka az eseteknek, amikor a leg­szorgosabb rendőri munka sem vihetett ered­ményre, kisebb jelentőségű ügy, többnyire lo­pás. Ezeknek a kinyomozása a legnehezebb feladat. A BŰNÜGYI OSZTÁLY SZERVEZETE. A bűnügyi osztály dr. D o r n i n g Henrik rendőrfőkapitányhelyettes vezetése alatt áll, akinek- a kriminalisztikában nemzetközi tekin­télye van. Tizenhárom csoportra őszük a bűn­ügyi osztály, az első háromnak külön neve van: központi, életvédelmi és vegyes csoport. A többi tiz csoport római számjegyekkel var je­lölve Utol X-iig. Az I. és II. osztály az élet és testi épség ellen irányuló bűnügyekkel foglal­kozik. A III—VI. osztály ügykörébe a csalási, sikkasztási és okirathamisitási esetek tartoz­nak, a VII. osztály a betöréses lopással, a VIII. és IX. osztály egyéb lopási esetekkel, a X. az államellenes, hatóságellenes bűnügyekkel), sajtó utján elkövetett bűnügyekkel s a tisztes­ségtelen verseny eseteivel foglalkozik. A 13 csoportvezetőn kívül 72 tisztviselő dolgozik a bűnügyi osztályon. Külön szervezet a detektivteetület dr. Laky Elemér főtanácsos vezetése alatt, mig a bűn­ügyi munka az Országos Bűnügyi Nyilvántartó anyagának (daktiloszkópia és fotográfia-album) felhasználásával megy végbe. A BŰNÜGYI RENDŐRSÉG NEMZETKÖZI ÖSSZEMÜKÖDÉSE. Az ezer és ezer érdekes problémát jelentő bűnügyi munka kapcsán ez alkalommal csak egyet ragadunk ki: a bűnügyi rendőrség nem­zetközi Összemüködésének kérdését. Ha a bűnügyi rendőrség munkája eredmé­nyes akar lenri, sem a megelőzés, sem az ül­dözés terén nem állhat meg az ország határánál s ezért már régi törekvés a bűnügyi rendőrsé­gek nemzetközi összemüködésének megvalósí­tása. Még ma sem tökéletes ez az össze,műkö­dés, mert a különböző országok egymástól el­térő perrendtartása nehezen egyeztethető össze. Amig például Belgiumban bírói ítéletet hoznak, hogy egy körözött gonosztevőt le kell tartóz­tatni, addig a bűnös már Tégen elhagyhatta az országot. A KEK GYÉMÁNT REGÉNY Irta: IFJ. BÓKÁY JÁNOS (26) — Lássa kérem — mondta a báró moso­lyogva — megértem, hogy önök forrón óhajtják megjelenését, de őszintén szólva, ami engem illet, én örömest lemondanék róla- Félek a lármától, a botránytól, félek, hogy e kellemetlen epizód elrontja a kedves ünnepet. — Pedig biztosam eljön — mondta most váratlanul, mintegy önmagának Edtth. György meglepetten nézett rá. — Honnan gondolja ezt a kisasszony? — kérdezte gyorsan. Edit-h elpirult, de hamarosan leküzdötte zavarát, — Úgy vagyok, mint önök — mondta nyu­galmat színlelve: — Az érzésem sugallja. Majd, hogy másra terelje a szót, igy foly- fatta: — önlből pompás színész lett volna, Szabó u,r- Alig ismertem magára e furcsa egyen­ruhában. — A kisasszony végtelenül kegyes — fe­lelte György mély meghajlással­Sároesy báró lányához fordult, két kezébe vett© arcát és gyöngéden homlokon csókolta. — Most, úgy hiszem, itt az ideje, hogy át­adjam neked ajándékomat, amelyről, sajnos, már annyit hallottál. Meg akartalak vele lepni, kislányom, hogy nagyobb legyen az örömöd; ez bizony nem sikerült egészen, de ha tudod Is, mit fogsz kapni, azt sikerült elérnem, hogy ma, eljegyzésed napján, lás­sad először. Gyerünk! Karonfogta Edit bet. félretolta a dolgozó­szoba előtti függönyt és a többiektől követ­ve, a szélesre kitárt ajtón át belépett a kártya szobába. Hosszú asztal állt a fal mel­lett, zsúfolásig megrakva csillogó tárgyak­kal. Két öreg szolga őrködött az asztal mel­lett A látvány káprázatos volt: az ezüstök si­ma jegén pajzánul korcsolyázott a fény és itt-ott, mint elszórt, csillagok, gyémántkövek ragyog tak S a fém tengerből, karcsú vilá­gítótornyok gyanánt, tündöklő kristályüve­gek emelkedtek ki. A többi tárgyak, a hol­land mesterek komoly képecsbéi, a kedves, naiv gobelinek és a leheletszerű brüsszeli csipkék, amelyeket lángeszű pókok szőhet­tek vékony lábukkal, szinte elvesztek a nagy csillogásban. És az asztal közepén uralkodón és gőgösen ott feküdt a híres nyakék a hatalmas gyémánttal, mely mint valami tündéri rakéta szórta magából a fényt. A körülötte fekvő ékszerek mintha el­sápadtak volna az irigységtől. Edifh elbűvölve nézte az ékszert, mely so­káig fogva tartotta tekintetét. Aztán hirte­len apjához fordult, átfonta nyakát és heve­sen megcsókolta. — Köszönöm, a puék ám — mondta meg­hatottam Te olyan jó vagy! De nemcsak Editbe! bűvölte el a drágakő páratlan szépségével- Mindenkit, meghódí­tott Az öregasszony elismerően bólogatott, Juhász Géza hálásan szorongatta leendő apó­sa kezét és Andor önkéntelenül felkiáltott: — Most már értem a betörő makacs igye­kezetét, mellyel meg akarja szerezni az ék­szert. Valóban olyan szép, hogy minden fá­radságot és veszélyt megér. A báró órájára nézett. — Már rögtön hat óra A vendégek min­den percben itt lehetnek Siessünk! Gyor­san végigvezetem önöket a lakáson Itt, ej f három egyruátb anyáié szobában lesz a gyű- j lekezés. Pontban hét órakor kinyit juk az i ! ebédlőt, ahol hideg büffét állítottam re]. j I Nyolc órára vége lesz a gratulációnak s ak-1 kor már csak azok a vendégek maradnak ; itt, akik az eljegyzési lakomára is hivata­losak. Miután végigjárták a szobákat, a két ba­rát véglegesen elfoglalta helyét. György az előszobába ment, hogy mint ruhatáros fogad­ja a vendégeket, Andor pedig a szomszédos kártyaszobában az ajándékok asztala mellé állt, hogy a nyakékre ügyeljen. Látszólag el­fogulatlanul, közönyösen beszélgetett Edith- tel és Juhász Gézával. Hat óra után mind sűrűbben álltak meg az autók a Sárossy-palota előtt. Félhétkor már hatalmas kocsipark tanyázott a ház kö­rül- De gyalog is sokan jöttek. Valóságos népvándorlás indult meg a Benczúr ucca felé. Györgynek ugyancsak igyekeznie kel­lett, hogy lesegitse az egymást követő ven­dégekről a drága prémeket és tekintélyes bundákat. Bámulatos ügyességgel oldotta meg feladatát: mindenkinek segítségére volt. ruhatári számokkal látta el a kabáto­kat és még arra is volt ideje, hogy minden egyes újonnan érkezőt alaposan szemügyre vegyen. Megkönnyítette munkáját, hogy a vendégek nagy részét látásból ismerte. Csaknem egytől-egyig szereplő, neves em­berek voltak: ismert politikusok, pénzembe­rek, tudósok, gavallérok és művészek­Andor is ügyesen viselkedett: bár nem mozdulhatott helyéről, mindig talált valakit, akivel beszédbe elegyedett s olyan élénk társalgást folytatott, hogy nem tűnt fel sen­kinek, hogy egy pillanatra sem mozdul el az ajándékok mellől Csak egy fiatalasszony jegyezte meg tré­fásan : — HaJmay, magát, úgy látom, egészen megbüvölte a kék gyémánt. Eorv pillanatra sem veszi le róla a tekinletét­— Valósággal beleszerettem, nagyságos asszonyom — felette Andor. — Nézze csak,* milyen fenségesen szép. Olya® tiszta, kékes- fehér a fénye, hogy szinte hideget áraszt. S azonkívül még különös érzelmi kapcsok is fűznek ehhez az ékszerhez. Neki, a vele kap­csolatban irt riportjaimnak köszönhetem leg­nagyobb újságírói sikereimet. A vendégek érdeklődése az eljegyzési ajándékok, persze elsősorban a gyémánt nyakék iránt, óriási volt. A kis kártyaszoba állandóan zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, úgy hogy alig lehetett mozdulni. Mindenki látni akarta a híres drágakövet, amelyhez annyi izgalmas esemény fűződött Andor ön­kéntelenül arra gondolt, hogy bármilyen ügyes és elszánt legyen is a betörő, aligha fogja ennyi ember szemeld Mára az ékszer ellopását megkísérelni. Ez már nem is vak­merőség. hanem valósággal őrület, volna. Különben is múlt az idő, már hét óra felé járt és még mindig nem történi semmi ne­vezetes. Újabb és újabb vendégek érkeztek, bár egyre szórványosabban. György résen volt, mindenkit alaposan szemügyre vett <s bár nem fedezett fel semmi gyanúsai, nem adta föl a reményt- Szinte rögeszméjévé vált, hogy a betörőnek el kell jönnie Most még tüzetesebben vett vizsgálat alá minden újonnan érkezőt, mert ruhatárosi teendői már nem vették annyira igénybe­Hét óra felé nagyobb társaság érkezett: két fiatal lány, két fiatalember, egy idősebb hölgy meg egy ur, alkalmasint a lányok szü­lei. A lányok és a fiatalemberek élénk tár­salgást folytattak egymással. György tüstént felismerte az öregurban Sebestyén Lajost, a híres ügyvédet, az egyik leányban pedig A szépségéről és elevenségéről ismert Sebes­tyén Húst, az ügyvéd lányát, aki nagy szere­pet játszott a pesti társaságban. Tekintete most az egyik fiatalemberre esett és hirte­len összerezzent. A hasonlatosság óriási 1 Sö tét szem, sasorr. kiugró csontos áll. borotvált arc s á termet is megfelel. (Folyt küv„) i 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom