Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-19 / 63. szám

6 gHÍZ 1933 december 19i kedd. Fokozott áldozatkészséggel küzdik le a téli nyomort Kassán a varas szociális ügyosztálya is a lóléHony egyesületeit állandó ruha- és élelmiszer segélyezésben ré­szesít. A városi barakkokban napközi otthont és le­ánykört tart fenn, ahol egyszer havonta anya­nevelő előadást rendez és az arra rászoruló szegénysorai anyáknak csecsemőkelengyét oszt ki. Tavaly 47,000 koronát fordított az egye­sület ezekre a jótékonysági munkákra, ez- idén pedig már túlhaladta a 40.000 koro­nát, holott a legnehezebb hónap hátra van még az esztendőből. Az Általános jótékony Nőegy­let, amely egyébként Kassa legrégibb jóté­konysági egyesülete, mert 96 esztendeje áll fenn, tavaly és ezidén is 40—40.000 koronát for­dított karitatív célokra, melyek közül emlitésreméltó a flóriánuccai Augustinumnőotthon, ahol tizenkét szegény- sorsú, jobb napokat látott idősebb nő kap la­kást és teljes ellátást ingyenesen, vagy nagyon csekély összeg ellenében. Az egyesület azon­kívül százötven családot tart nyilván, nagyrészt úgynevezett szégyenlős szegényeketakik sehová sem mernek, segélyért fordulni és ezeket részesíti tor—100 koronás karácsonyi és húsvéti segélyekben, mig harmincöt sze­gény állandó segélyeket kap. Nem kevésbbé áldásos az Izraelita Jóté­kony Nőegylet munkája, amely már hetven éves múltra tekint vissza és negyven eszten­deje tartja fenn népkonyháját, ahol decembertől áprilisig háromszáz ember kap naponta ebédet felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül. Ennek a népkonyhának a fentartása 40.000 koronába kerül évente s az egyesület minden esztendőben több mint 100.000 koronát fordít jótékonysági munkára, melynek előteremtése egyre nagyobb nehéz­ségekbe ütközik. Havonta átlagosan 3000 ko­ronát fordit állandó segélyezésekre az egye­sület, évente pedig tiz szegénysorsu menyasz- szonyt házasít ki. Ezenkívül egy otthont is tart fenn az egyesület az elaggott nők részére, melyenek jelenleg tiz lakója van. A Protestáns Nőegylet különböző differen­ciák miatt sajnálatosan megoszlott és most a két felekezet hölgyei külön-külön s valószínű­leg megfogyatkozott erővel dolgozhatnak csak a nemes cél érdekében. A különválás óta nem ismerjük még munkájuk eredményét, de véleményünk szerint csak áldásos hatást kel­tene, ha a differenciák kiküszöbölésével ismét egy frontra sorakoznának fel, mert a szükség hatalmas és a leküzdéséhez ma egyesitett erők­re van szükség minden téren. (k.) Kassa, december 18. (Kassai szerkesztősé günktől.) Aki ma mélyebben belenéz Kass. város életébe, az kétségkívül kénytelen meg állapítani azt a hatalmas küzdelmet az egyt növekvő szegénységgel, amely nemcsak a vá­ros, de a magánosok s főként: a társadalm egyesületek részéről folyik. Azzal a szegény seggel, amely hova-tovább általános lesz mái mindenütt és kikezdi életünk eddig érintetlen területet s amelyet a nagyobb városokban, mint Kassán is, kiütközőbben lehet érezni. Szegény ember lett itt mára mindenki, mé<; az is, akit anyagilag kikezdhetetlennek gon­dolt a közvélemény, de az általános leszegé- nyedés nyomában járó nyomor különöskép­pen azokat az alsóbb rétegeket feküdte meg, melyek azelőtt sem éltek irigylésreméltó mó­don. A munkás, a napi munkája jövedelmére berendezkedett kisiparos-réteg, az azelőtt is kisfizetéséből tengődő alkalmazott, különö­sen, ha most munkanélküli lett (és nagyon so­kan lettek azok) egyenesen kétségbeejtő hely­zetbe került. Ezeknek az egvre szaporodó szerencsétleneknek az ellátásáról most elsősorban a város köteles gondoskodni, de a várossal párhuzamossan fokozottabb fel­adat hárult a jótékony társadalmi egyesületkre is, melyek ezt a karitatív munkát tűzték maguk elé. A város költségvetésének egyik jelentős tételét ezek a szociális természetű kiadások kéoezik, melyek azonban távolról sem tud­nák fedezni a valóságban fennálló szükségle­tet, ha a jótékony egyesületek nem sietnének segítségére a városnak ebben a nagyfontos- ságu karitatív munkában. Ennek a gondosko­dásnak a túlnyomó részét azért természetesen még így is a város végzi s feljegyzésre érde­mes az a munka, amely ebben az irányban fo­lyik a város részéről. KASSA VÁROS SZOCIÁLIS MUNKÁJA. A város gondoskodása a munkanélküliek­ről s a támogatásra szoruló szegényekről há­rom irányú; először nyilvántartja a munkanélkülieket s minden adódó munkaalkalomnál igyek­szik őket elhelyezni, másodszor élelemmel és tűzifával segíti őket, karácsony előtt ruhákat oszt ki, a szegénysorsu beteg gyer­mekek részére meg nyaraltatási- és tejakció­kat rendez évente, harmadszor pedig álla­mi hozzájárulással munkanélküli segélyeket oszt télen keresztül élelmijegyek formájá­ban. A szociális ügyosztály ősztől tavaszig a vá­ros legtöbbet dolgozó, legturterheltebb ügy­osztálya. A támogatásra szoruló szegények százával jönnek naponta, egymásnak adják kilincset, úgyhogy sokszor valósággal a „Koldusopera“ alakjai elevenednek meg és lepik el a szociális ügyosztály folyosó­ját. Palettára, tolhegyre, szobrász vésőjére kíván­koznak ezek az alakok és nem egyszer meg­történt már, hogy olyanok is akadtak közöt­tük, akik nem szorulnak segélyzésre, csak ki akarták használni a „segélyezési konjunktúrát“ és koldusnak maszkírozva kopogtattak a szo­ciális ügyosztály ajtaján. Ezek ellen úgy védekezik a város, hogy pon­tos katasztert vezet a támogatásra szorulók­ról, s csak olyanokat részesit segélyben, akik a kivizsgálás eredménye szerint valóban rá­szorulnak arra. A költségvetésbe beállított tételek nem bi­zonyultak elegendőknek az utóbbi években és így más tételeknél eszközölt megtakaritá- sokkal kellett fedezetet keresni az elkerülhe­tetlen tuíkiadásokra. Az idei költségvetésbe a városi népkonyhák céljára 292.500 ko­rona, a munkanélküliek konyhájára 160.000 korona volt beállítva s ezen a két konyhán átlagosan négyszáz ember kapott naponta ebédet. Azonkívül 100.000 korona értékű fát és 60.000 korona értékű ruhát oszt ki a város minden esztendőben, valamint ál­lami segítséggel heti tiz és húsz koronás clemiszerjegyeket juttat a munkanélküliek­nek. Ezekre az élelmiszer jegyekre és a vá­rosi tejakcióra tavaly 1,125.000 koronát fordítottak s valószínű, hogy a viszonyok erős leromlása következtében ezidén sokkal több clemiszcrjegyre lesz szükség. A ruhaosztással párhuzamosan egy másik ruhaakcíó is folyik, melynek szükségletét é­vente gyűjtés utján teremtik elő. Az idei gyűj­tés november 12-én folyt le és tis szekér használt ruhaneműt, valamint hétezer korona készpénzt eredményezett. Az összegyűjtött ruhákat kijavíttatják s ig> osztják szét a munkanélküliek között. Na­gyon sok ember van közöttük, akik egyszer egy évben csak ilyen módon képesek néhány ruhadarabhoz jutni. A JÓTÉKONY EGYESÜLETEK MUNKÁJA. A kassai jótékony egyesületek közül, me­lyek számbajövő munkát fejtenek ki karita­tív téren, a Karitászt, az Általános Jótékony Nő- egyletct, az Izraelita Jótékony Nőegyletet és a Protestáns Nőcgyletet kell említenünk elsősorban. Ezek az egyre jobban súlyosodé viszonyok következtében napról-napra áldozatosabb munkát fejtenek ki és sok támogatásra szoru­ló szegény köszöni hálás szívvel munkájukat. A különféle irányban folytatott segélyezések anyagi fedezetét nagyrészt különböző rendezésekkel és gyűjtésekkel, teremtik elő, azonkívül a város is támogat­ja őket pénzzel és természetbeni adomá­nyokkal. A jótékonysági munka kiemelkedő szakaszát minden évben a karácsonyi vásárok jelentik, melyeknek megrendezésével a keresztény nő­egyesületek igyekszenek annyi pénzt össze­hozni, amennyire a legnehezebb téli hónapok­ban szükségük van. Ezidén az első karácsonyi vásárt a Kantász és az Általános Jótékony Nőegylet rendezték meg november 11 -tői 19-ig a Schaltkház nagytermében minden ha­sonló rendezést felülmúló sikerrel. A vásár tartama alatt naponta zsúfolt volt a nagyte­rem és az anyagi eredmény is annyira első­rendű, hogy a két egyesület egyelőre elég fe­dezetet hozott össze népkonyhájának megnyi­tására és a többi segélyezésekre. Ezt a nép­konyhát a Karitász novembertől márciusig tartja fenn és na­ponta 50—700 embernek ad ebédet. Azon­kívül ötszáz szegényt tart nyilván, akiket Zsarolásért hét hónapi börtönre ítéltek Kassán egy u'sáiirót Kassa, december 18. (Saját tudósítónk tele­fonj ele,ütése.) Az itteni kerületi bíróság érde­kei zsarolási bünpőrben hozott ma Ítéletet. Cvecsek János esek újságíró ült a vádlottak padján, aki .,H!asy Tyűmé" névéin csehnyeivü' hetilapot adott ki Kassán. Cvecsek hetilapjá­ban, amely azóta megszűnt, sorozatos támadá­sokat intézett Zeisler Hermann kassai keres­kedő ellen, majd meglátogatta a kereskedőt és felajánlotta neki, hogy beszünteti a támadá­sokat, lia íiz&t neki 50S0 koronát. Zeisler szinleg belement a játékba, közben azonban értesítette a rendőrséget A detektívek meg­lesték a zsaroló újságírót és mikoT a pénzes borítékkal zsebében távozott Zeisler üzleté­ből, letartóztatták és valóban megtalálták nála az előre megjelzett ezres bankjegyeket. A rendőrség Cyecsetet letartóztatta és az új­ságíró három hétig vizsgálati fogságban ült az ügyészségen. A mai tárgyaláson perbevonták Weiszemstein Mátyás újságárust is, aki a vádirat szeriint bűnrészes volt a zsarolás elkövetésében, mert- állítólag ő szolgáltatta az adatokat Zeisler el­len. Cvecsek, az elsőrendű vádlott tagadta bű­nösségét, de a bíróság a tanúkihallgatások alapján bűnös­nek mondotta ki a zsarolás elkövetésében és hét hónapi börtönre ítélte. Weiszensteint a bíróság felmentette. Színház, Művészet Amnyifju Hunyadi Sándor darabja a budapesti Vígszínházban. Kicsit hitvány, kicsit becsületes, kicsit zava­ros jellemű ez az aranyifju, s kicsit homályos a világ is, amely körülötte, egy gyöngysor el­tűnése és egy gyilkosság körül kialakul. A szerző maga bűnügyi drámának nevezi a da­rabját, ez a műfaji meghátánoizás azonban alatta marad az írói szándéknak és a darab­nak. A mesének vajmi kevés köze van a da­rabban szereplő bűnügy izgalmaihoz, amelyek itt szerényen a. háttérbe húzódnak, hogy he­lyet adjanak a tehetséges író különös és nem mi n d en n ap i unom dán i v aló j án ak. Hunyady legújabb darabjában az úgyneve­zett alvilágba kalandozik el, de nem azért, hogy fék ár ja ennek az úttest alatti mélység­nek idegizgató rejtelmeit, hanem azért, hogy szemtől-szembe áldhasson a bűnnel és bevilá­gítson az emberi léleknek abba a zugába, ahonnan minden süllyedésnek és minden fel- elmelkedésnek a gondolata elhárul. Ezúttal té­mát nem annyira a történet a fontos, hanem a szándék, amely az írót ennek az állítólagos és tagadhatatlanul érdekes bűnügyi históriá­nak és izgalmasan sötét világnak a kereteiben is eljuttatta az igazi drámához. Itt oldódik fel a mű és a feladat sikeres megoldása mindenben igazolja a kitűnő szer­zőt. Hunyady irtózik a henye jelenetektől, a színpadon állandó küzdelmet viv, hogy eleven élettel fütse át a drámát, s vergődő, szenvedő, érző embereket, állítson a néző elé. A legne­mesebb törekvés hevíti, s lm a hatás és az eredmény nem is áll mindig arányban az erő­feszítéssel, s a darab szerkezeti hibák követ­keztében itlt-ott félre is billen, ezek a mester­ségbeli fogyatékosságok bőven kárpótolják a nézőt a drámaiassággal. A dráma, az izzás ugyanis, mint Hunyady eddigi darabjaiban, itt, is az eseményeken belül él és parázslik. Hunyady ismeri a szenvedély hatalmát és két mondattal drámai helyzetet tud teremteni a színpadon. A kárára túloznánk, ha maradandó érték­nek mondanánk az Aranyifjut. Kárára dicsér­nénk, ha elmulasztanánk megállapítani, hogy a színmű nem a mi drámánk, az alakokhoz, életükhöz, bűneikhez és megigazulásukhoz semmi közünk, s ha az írói kíváncsiság menti is a szerzőt, igazolni semmi éppen sem igazol­ja. Hunyady érző szive, nyilvánvaló belső nyugtalansága többre kötelezi — az irói ka­landnál. A Vígszínház kitűnő előadással állította ki a darabot. Góthné pályája legerősebb pillanatai­ra emlékeztetett az öregedő asszony Szerepé­ben. Titkos Ilona csalódásig hűen játszotta a. komornál, Jávor meleg és őszinte volt. Ágai Irén, Fejes Teri, Somlai, Mály és Rajnai szol­gálták még. hibátlanul .a darabot. A bemutató közönsége lelkesen tapsolt a szerzőnek és a. szín esze kinek. o: A A Régi Jó idők cimü filmen, amely nemrégi­ben készült Bécsben, ischll vadászat van meg­örökítve. A bájos történet főszereplői közöl Kari Ehmann Gretl Theimer, Hansi Niese és Leó Sle­zak arattak nagy Sikert. A Hirtelen elmaradt Berlinben a horogkeres*- tesek fő-drámaírójának premierje. Berlin, de­cember 18. Tegnap estére volt kitűzve az állami Schauspielhausban Hans Johst uj Luther drámá­jának. „A prófétákénak bemutató-előadása és a közönség már gyülekezni kezdett, amikor tu­datták, hogy a premier elmarad. A lapok szerint a bemutató elhalasztásának az volt az oka, hogy' a főszereplő Heinrich George megránditotta a lá­bát és nem léphet fel, a „Vőlkischer Beobachter" azonban bejelenti, hogy az intendaíura nyilat­kozni fog a premier elhalasztásáról Beavatott színházi körökben azt mondják-, hogy illetékes helyen helytelenítették, hogy az uj nemzeti szocialista uralom fődramaturgjának és drámaírójának, Hans Johstnak ismét egy da­rabja kerüljön színre az igazgatása alatt álló Schauspielhausban, rövid idő alatt már a máso­dik. Ezért nagy érdeklődés várja az íntendatura ígért nyilatkozatát. A Az amerikai népszerűség fokmérője a film. Ha valaki Amerikában a színpad, zene, sport te­rén világraszóló sikert arat, népszerűségére az teszi fel a koronát, ha filmet csinálnak vele. Ezt a kitűnő fémjelzést kapta meg most a legnépsze­rűbb amerikai jazz-dirigens Jack Payne, akit ze­nekarával együtt az Uniteg Artist szerződtetett le filmszereplésre. Az érdekes meséid filmben Jack Payne és 22 művészből álló zenekara a jazz-zene újszerű trükjeit vonultatja fel. —O— Á NYUGATSZLOVENSZIvóI MAGYAR színház műsora érsekujvárott Kedd: Oroszország. Szerda: Oroszország. C sü törtö k: Obsitos. Péntek: Obsitos. Szombat: Dubarxy, operett-újdonság. RIMASZOMBATI SZÍNHÁZI MŰSOR: Kedden: Tornaiján játszik a társulat: „Em­ber a híd alatt,'4 Ilidig Ottó szinjátéka. Szerda és csütörtök: „Rotschildok44, operett. Péntek és szombat: „Forgószél44, színmű. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom