Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-15 / 35. szám

1933 november 15, szerda. MALYPETR A GAZDASÁGI HELYZETRŐL Megkezdődött a külügyi és a nemzetvédelmi költségvetés vitája A szociáldemokraták a katonai kérdésekről — ígéretek alapién a német nemzeti párt nem hallandó aktivista lenni Prága, november 14. A költségvetési bi­zottság mai ülésén Malypetr miniszterelnök is fölszólalt. Kijelentette, hogy a kormány nem szándékszik mélyreható változásokat eszközölni. Hangsúlyozta, hogy a kormány a demokrácia alapelvén áll, de olyan demokrá­cia alapelvén, amely veszély esetén megvé­delmezheti magát és biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a szabadságból egyesek nem csi­nálnak anarchiát. A miniszterelnök a többi között kimerítően foglalkozott a gazdasági kérdésekkel is. Mindenekelőtt rámutatott a szén olcsóbbo­dására, amit jellemzőnek tart. Eddig a nyerészkedési vágy tartotta magas nívón a szén árát és egy egyszerű ceruzavo­nással sikerült lényeges olcsóbbodást előidéz­ni. Az exportszén ára olyan alacsony, hogy a termelők a belföldi szén árán igyekeztek visz- szaszerezni az exportár veszteségeit. A miniszterelnök ezután a vásárló erő nö­velésének lényeges problémájáról beszélt. Ezen a téren a feladat kettős: a mezőgazda­lakosság vásárlóerejét kell emelni és a mun­kásság jogyasztócrcjet. Ezt az eredményt a munkások fokozott fog­lalkoztatásával és a túl alacsony bérek eme­lésével lehet elérni. — Gazdasági gyengeségünk abban rejlik — mondotta Malypetr — hogy iparunk első­sorban kivitelre van utalva. Az autarkia rendszere azonban nehézségeket gördít kivi­telünk elé és a szomszédos államok lakossá­gának vásárlóereje nagyon csökkent. Kivitelünk ezen kívül a valutadumpinggel találkozik mindenfelé: a font és a dollár áresése következtében előállott helyzettel. Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, hogy nem vagyunk versenyképesek és útban vagyunk ahhoz, hogy Európa egyik legdrá­gább országa legyünK. Mindent el fogunk kö­vetni ennek a helyzetnek orvoslására, anél­kül, hogy valutánkat megrendítenénk. Föltét­lenül kitartunk valutánk stabilitása mellett. A hitel kérdésére áttérve a miniszterlelnök kijelentette, jiogy ma annyi befagyott követe­lés van, hogy gyakran lehetetlen 10—12.000 koronás hiteleket kapni. Szükséges tehát, hogy a községek adósságainak egy részét felszaba­dítsák és folyékonnyá tegyék a pénzpiacot. Ha ez megtörténik, akkor hozzá lehet látni a kamatláb csökkentéséhez. A kartellek árpolitikájára áttérve Maly­petr a következőket mondotta: — Nem átalom bevallani, hogy a kormány ezen a téren nincsen megelégedve az ered­ménnyel. Lakosságunknak azonban tudni kell, hogy itt nagyon nehéz eredményes mun­kát végezni. A miniszterelnök ezután jelentést tett a köz­igazgatás egysizerü'sjtéee érdekében alakított bizottságok munkájáról, lizek a bizottság-ok a pénzügyi kormány, az állami vállalat'.k, az. isk'ilaügyek ós a nemzetvédelem kérdése ivéé foglalkoznak. A pénzügyi bizottság, adóügyi kérdésekről tárgyal. Föladatai közé tartozik a forgalmi adó kérdését rendezni. Ez a bizottság javaslatot készített a textiláruk forgalmi adó­jának átalányosiíásáról és javaslatokat koszit a magántisztviselők kereseti adójának egysze­rűsített behajtására. Az iskolaügyi bizottság a;z iskoilaügyi tárca hatáskörébe tartozó taka­rékossági kérdésekről tanácskozik. A nemzet- védelmi bizottság azokról az indítványokról dönt, melyek a katonai hatóságok ügyrendjé­nek központosítására és egyszerűsítésére vo- natkoznak. Az állami váLlalatok bizottsága a vasút líakarékicissági tervezetéről' -tanácskozik. A revíziós propaganda ellensúlyozása A képviselőház költségvetési bizottsága a költségvetési javaslat IV. és V. fejezetet tár­gyalta. A két szakasz a külügyi tárca és a, nemzetvédelmi tárca köitsgévetésére vonatko­zik. Patejdl (cseh nemzeti szocialista), a külügy­minisztérium költségvetésének előadója, elő- adójeieníésében rámutatott a Németország és Magyarország részéről vezetett és Cseh­szlovákia szempontjából veszedelmes reví­ziós propaganda jelentőségére. „A nagy apa- rátussa! rendelkező német propaganda je­lentőségét — mondta az előadó — nem sza­bad alábecsülni. Ezért kellett a külügymi­nisztérium propagandájának költségvetését emelni.“ Teplansky (csehszlovák agrár), a nemzetvé­delmi minisztérium költségvetésének előadója a többi között a következőket mondta: •— Az álpaciíizmusnak a nemzeti öntudat és az egészséges nacionalizmus számára helyt kell adnia. A sajtó kötelessége előkészíteni ezt nevelésünk rendszerét. A magyar nemzet az ál­lami ordulat előtt jól értett ahhoz, hogy a gyer­mekek szivébe plántálja a magyar hazafiasság valódi szellemét. — Senkit sem akarunk elnemzetleniteni, de kívánatosnak tartjuk, hogy az iskolai nevelés szellemét ebben az értelemben egyöntetűen al­kalmazzák. — Tudatéban kell lennünk annak, hogy ve­szély esetén nem a. filozófia és a pacifizmus érvényesül, hanem a talpraesettség. Az előadó beszéde további során megállapit- já, hogy a nemzetvédelmi minisztérium fölsze­relési költségvetése ötven százalékkal alacso­nyabb az 1032. évi költségvetés azonos léte,'ér ben foglalt összegnél. Mayr-Harting abbéli véleményének ad kife­jezést. hogy a tisztikar létszámának csökken­tése utján megtakarításokat lehetne eszközöl­ni a nemzetvédelmi tárca költségvetésében. ■J eöenleg öt közlegényre egy tiszt esik. értem, hogy hatalmi szempontból Csehszlovákia antantot köt Jugoszláviával és Romániával, de azt nem tudom megérteni, hogy kereskedelem­politikai szempontból hogyan képzelik azt, hogy autarkikus politikának a követése mellett s az agrárirányzatnak a túlsúlyra helyezése mellett hogyan fognak tudni kereskedelmi összeköttetést találni Jugoszláviával és Romániával? — Még csak a tekintetben szeretnék felvilá­gosítást kapni, vájjon át van-e hatva attól az iránytól a kormány, hogy a csehszlovák köztár­saság nemzeti állam, vagy belátia-e azt, hogy itt nemzetiségek is vannak, amelyeknek számba­vétele nemcsak gazdasági, de kultúrpolitikai és közjogi szempontból is• szükséges, hogy tudjuk, hogy mi. állampolgárok vagyunk-e mindenkivel egyforma ingókkal? Mert addig, amíg ebben az országban a nemzeti kisebbségek — akár a ma­gyarokat. akár a németeket veszem — úgy ér­zik, hogy kulturális szabadságuk nincsen, addig lehetetlen, hogy konszolidált nemzetiségi állapo­tokról lehessen itt beszélni. • — Rá akarok még itt mutatni arra. hogy a magyarokkal szemben uiabban az ,,erös kéz“ politikáiét fo'ytatiák. amit nem indokol a vilá­gon semmi, legföljebb az a pszichózis, amely épp úgy ur a franciák fölött, mint — úgy látom — a mi hivatalos köreink fölött is. , — Az egyetemeken a rektorok vezetése mel­lett olyan' nyilatkozatok hangzanak el, amelyek egyenesen arcába kergetik minden tisztességes magyarnak ' a vért- s amelyek árra irányulnak, hogy aj magyarok kultúráját meg kell semmisí­teni. Olyan megnyilvánulások ;hallatszanak a rektorok vezetése alatt, arrHvek ellentétben ál­lanak nemcsak a pedagógiának, de a józan ál­lampolgári észnek a szabályaival is. Azt mond­ják, hogy Vása. PríbQdát meggátolták a szerep­lésében. A valóság pedig az —- én most utána­jártam — hogy Nagykanizsán tüntettek ugyan Vasa Prihoda ellen, de a város polgármestere és a közönség a rendzávarókat kiűzte s Vása Pri­hoda a hangversenyt meg tudta zavartalanul tartani nagy taps közepette. Prihoda ezután uta­zott felbátorítva Budapestre, de ott már fel sem lépett. — Ezzel szemben Eperjesen, ahol mindig a legnagyobb társadalmi béke volt, szegény gyer­mekek felruházására tartott műkedvelői elő­adást — ahol együttesen szlovákul és magyarul szerepeltek a békés' polgárok — a kultúra nevé­ben megzavarták az ilyen magatartással felbuj­tatott szlovák ifjak. — Ha a propagandára szükséges pénzeket a külügyminisztérium inkább arra fordítaná, hogy itt a lelkek egyensúlyára tanítaná meg a szélső­séges elemeket, ha arra fordítaná, hogy megér­tést találjon a köztársaság szomszédaival, ne pedig uszítást, akkor az atmoszféra nem volna olyan túlfűtött, mint a mai, amely túlfűtött atmoszférából sohasem származik sem az egye­sekre, sem a kormányzatra semmi kellemesség. — Az ilyen külpolitikával szemben bizalmat­lanok vagyunk és a költségvetését nem szavaz­zuk meg. Hackenberg (német szociáldemokrata): — A német szociáldemokraták magatartása a militarizmus kérdésében megváltozott. A A csatádban és mindenütt, ahol sok ember találkozik, köhögés és tüsszen- wL tés által nagy a fertőzés ve- szélye. Ezért védje magát to- rokgyulladás és meghűlés német szociáldemokraták is teljesítenék a nemzetvédelmi minisztérium költségvetése fölemelésére vonatkozó kérést, ba a szomszéd államok fegyverkezésére való tekintettel a nemzetvédelmi kormány ilyesmit kérne, Prusinsky (szlovák néppárti): A mcidus vi- vendirő, beszól. A nemzetvédelmi minisztertől azt kéri, begy. a rózsahegyi texíilgyár helyze­tét. állami szállítások utján enyhítsék. Kallina (német nemzeti): — szudétanémetek természetszerűleg figye­lemmel kisérik a németországi eseményeket, de ez nem változtat az állammal szembeni vi­szonyukon. Egyesek már Ígéretek alapján is aktivista politikát követnek, mi viszont azok­hoz tartozunk, akik ezt a politikát csak tettek alapján kívánják követni. Ezért még nem le­het bennünket az állam ellenségeinek nevezni. Jezek (cseh nemzeti demokrata) párhuzamot von Ci'Ohőzl'Ovákia, 'valamint Franciaország, Olaszország és Angija légi haderejére vonat­kozó adatai között s azt mondja, hogy Cseh­szlovákiának a költségvetésiben előirányzott 100 millió helyett 430—800 millió koréinál kel­lene erre a célra fordítania, ha ugyanolyan arányokban fejlesztené óégi haderejét, mint az említett államok. A légi haderő költségvetéséből Csehszlovákia minden lakosára csak hét korona esik, amíg ugyanezen tétel Franciaországban 31 és Olaszországban 70 koronát tesz ki. Peters (német munkaszövetség) megálla­pítja, hogy a csehszlovák köztársaság beho­zatala 61 és kivitele 64 százalékkal csökkent. Ez a téipy a politikai élet veszélyeinél na­gyobb veszélyt jelent az állam számára. Nem tartja helyesnek, hogy az iskolába is bevezes­sék a ,,hurrá-nacionalizmust“.' Vasárnap óta Ismét bónyelultabb a nemzet- k&zi helyzet Prága, novtuiber 14- A kötlségvctési bi­zottság tegnap esti ülésén a köztársasági el­nök és a törvényhozó testületek költségveté­sének tárgyalása során Mayr-Harting (német keresztényszocialista) is fölszólalt: — Mi is kellő tisztelettel viseltetünk a köz- társasági elnök iránt — mondta a volt igaz­ságügyi miniszter — mégis a költségvetési ja­vaslat ellen szavazunk. Patejld (cseh nemzeti szocialista) a célszerű árpolitika mellett foglal állást, mert a kor­mányprogram legfontosabb porija az árpoli­tika. Úgy véli, hogy defláció kérdésében a kormánynak következetesnek kell lennie. Né­zete szerint a nemzetközi helyzet a vasárnapi németországi események következtében to­vább komplikálódott. az uj légkört. Meg kell változatnunk iskolai Ezt aránytalajimak tartja Szüllö Géza felszólalása Ezután Szíillő Géza mondotta el beszédét: — A külügyi tárca pénzügyi szempontból any- nyiban érdekes — úgymond — hogy ugyanak­kor, amikor az egész büdzsében milliárdos meg­takarítást eszközöltek, a külügyi propagandára egy millióval többet állítanak be. Ez a helyzet szignaturája. — Külügyünknek legfőbb támasza a propa­ganda. Ez hátráltatja igazában külügyi politi­kánk konszolidálását. A folytonos propaganda és jóhirterjesztés eredmény nélkül emlékeztet arra, ahogyan az amerikai nagybankokat kreál­ják. Előbb gyönyörű épületet építenek fel, az­után nagy reklámokkal verik a nagydobot a la­pokban és — a bank vagy megnyeri a betevők­nek a bizalmát vagy nem. Szeretném, ha erre a szolidság útjára lépne a külügyminisztérium te­vékenysége. — Ha vizsgáljuk, hogy mi az oka annak, hogy egy millióval több propagandaköltséget kellett felvenni a költségvetésbe, akkor látjuk, hogy ennek teljesen megfelel az, hogy a kultusz­büdzsében ugyancsak 1 millióval több van fel­véve az úgynevezett kisebbségi iskolák rovatá­nál. S erre külön rá akarok itt utatni. — Kisebbségi iskolák normális ész szerint azok az iskolák, amelyeket egy állam nemzeti kisebbségeinek emel. Ebben a köztársaságban azonban kisebbségi iskoláknak nem ezeket az iskolákat nevezik, hanem azokat az iskolákat, amelyeket az államalkotó csehszlovák hivatal­nokok gyermekei részére nemzeti kisebbségi vidékeken, magyar és német vidékeken állíta­nak fel. Ilyen kisebbségi iskolák vannak például Somorján, a Csallóközben, a Bodrogközben, az Ipoly mentén. Hogy azonban ezeket a kisebbsé­gi iskolákat úgy tüntessék fed, hogy ezzel az itt lévő kisebbségeknek építenek iskolákat, hogy a külföldön a kisebbségek miatt aggódókat igy megnyugtassák, erre kell az egy millió! — Ami a külügyminisztérium gazdasági poli­tikáját ületi, ebben is több a propaganda, mint a józan kereskedelmi megfontolás. Itt is betu­dom, hogy ez inkább a külügyminiszter, urnák a saját egyéni működésének a következménye, nem pedig, magának a külügyminisztériumnak, mert mint ellenzéki politikusnak is el kell ismer­nem, hogy a külügyminisztériumnak kiváló erői vannak, mint pl. dr. Friedmann miniszter s mind­azok, akik a gazdasági politika élén állanak. — Feltűnő, hogy konzulátusok olyan helyeken vannak, ahol semmi keresni valója a köztársa­ság kereskedelmének, s feltűnő, hogy Magyar- országon konzulátusaink nincsenek. Szeretném tudni, hogy mi az indoka annak, hogy a szom­szédos államokban már a kereskedelem érdeké­ben is miért nincsenek konzuli összeköttetéseink, s szeretném tudni, hogy mi az oka annak az el­zárkózást politikának, amit ma jónak Iát a kor­mány a szomszédos államokkal követni? Azt Megszavazta a szenátus az orvosi kamarák reformját Prága, november 14. A szenátus mai ülé­sén az orvosi kamarák reformjáról szóló tör­vényjavaslatot tárgyalta. Johannis (szociálde- .mokrata) előadójelentésében közölte a szená­tussal, hogy a csehországi orvoskamarának 12.000, a morvaországinak 2326 és a szlovenszkói, valamint ruszinszkói orvosi kamarának 1913 tagja van. Az orvosi kamarák kompetenciájára vonat­kozó határozatok nehézségeket okoznak, mi­vel szakvéleményeket csupán a kamara plé­numa adhat, ez azonban évente mindössze egyszer, vagy kétszer ül össze. A napirenden szereplő novella e hatáskört a kamarai ta­nácsra ruházza át. A szenátus a törvényjavaslatot első olva­sásban elfogadta és rátért a csehszlovák-francia kereskedelmi szerződés pótegyezményének tárgyalására. A vita egyetlen szónoka Jancsek szlovák nép­párti szenátor volt. Jancsek kifogásolja, hogy a csehszlovák kormány még mindig nem kö­tött rendes kereskedelmi szerződést a kisan- tant államaival. Szlovenszkóban a Romániába exportáló utolsó textilgyárak is beszüntetik üzemü­ket, mert a románok sérelmesnek találják, hogy ugyanakkor, almikor tőlük nem ve­szünk búzát, argentínai búzát vásárolunk. A csehszlovák-francia kereskedelmi szerződés pótegyezményéről szóló javaslatot a szenátus első olvasásban elfogadta. Malypetr a nemzeti kisebbségekről Prága, november 14. A költségvetési bizott­ság mai ülésén Malypetr miniszterelnök a po­litikai helyzetről is nyilatkozott. Kijelentette, hogy a kormány nem akar olyan intézkedése­ket foganatosítani, amelyeket üldözésnek le­hetne nevezni. A kormány kizárólag az állam érdekében cselekszik. A kormány a demokrá­cia alapelvén AU, természetesen annak a de. mokráciának az alapelvén, amely védekező Ind és biztosítja azt, hogy a szabadságból nen lesz anarchia. A kormány semmiféle előítélet tel nem viseltetik a nemzeti kisebbségekké szemben és bánásmódja a kisebbségekké szemben minden esetben olyan lesz, amilyet a kisebbség viszonya az államhoz. tiéé ____3

Next

/
Oldalképek
Tartalom