Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-15 / 35. szám

Ára 80 Fillér I. évf. 35. szám - STe^d^ - 1933 november 15 £1 feljelentő Független magyar napilap / JAN KIEPURA, a világhírű, tenor, akinek mun­katársunkkal, Hungaricus Vla­torral jolytatott szenzációs be­szélgetését lapunk belsejében közöljük. A német választások eredményének hatása a francia kamarában PauMtoncour élesen szembefordul a diadalmas Hitlerrel A pakturrspoiiiika dicsérete — Javul az olasz-francia viszony — Fabry beszéde Páiis, november 14. A kamara kedd délutáni ülésén, a külpolitikai vita folyamán Nogaro radikális képviselő interpellációja után, mely. ben a képviselő az európai haderők egyforma­ságának kérdésével foglalkozott, Paul Boncour külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy ál. lést foglaljon a Hitler legújabb győzelme után előállott európai helyzethez. Az az aktafedél, amelyben írásait a külügy. miniszter a szónoki emelvényre vitte, kék-fe. hét-piros volt s mér ez a külső jel is mutatta, hogy a beszéd éles és harcias lesz. A franciái külügyminiszter mindenesetre megállapította, hogy a november 12-iki német választások eredménye senkit nem lepett meg és a fran­cia álláspont az eredmény következtében nem változhat meg. A választás igazolta és xnegerő. sitette a német forradalmat. Akármilyen nyi­latkozatot tesznek azonban a német forrada­lom vezérei. akármit akarnak a vezetők, a szomszédos államoknak mégis számolniok kell az agresszíven diadalmaskodó német nemzeti mozgalom veszedelmeivel. A depresszió hosz. szas korszaka után a német nép a nemzeti ér­zés iölingerlésével akar uj helyet teremteni magának Európában. — A jövőben is hajlandók vagyunk konkrét és határozott javaslatokat elfogdani — mon­dotta Paul Boncour. — De ez a politikai fel­fogás, amelyet a fajelméletre alapoznak, kor­látlan lehetőségeket rejt magában és átterjed, bet azokon a határokon, amelyeket a történe­lem és a szerződések kiszabtak. Hitler forra­dalma és a genfi institúció között áthidalha­tatlan antagonizmus van. Németországnak a népszövetségből való kilépése ellentétben éli a Géniben egyesült és egymással szolidáris népek politikájával. Nem csoda, hogy Német­ország szomszédai nyugtalankodnak és igye. köznek politikájukat hozzáidomitani az esemé­nyekhez. A külügyminiszter ezután Franciaország hé. kés törekvéseiről beszél, a lefegyverzési kon- fereneiák állásáról abban a pillanatban, ami. kor Németország elhagyta a népszövetséget. Franciaország soha nem gördített akadályt szerinte a lefegyverzési konfeerneia összeülése elé- Lehetetlen állapotot teremtene azonban, ha Németország újból fegyverkezni kezdene, mert Franciaország elvesztené fegyverkezési fölényét és kénytelen volna a mai arány be­tartásával megkezdeni a versenyfegyverkezést Németországgal, ami a szakadék szélére taszí­taná Európát. Választani kell tehát az erőszak és a nemzetek együttműködésének politikája között. A francia kormány barátai és ellensé­gei kivétel nélkül választottak már ebben az irányban a kamara vitáján elhangzott intexw pellációikban. Valamennyien megállapodtak abban, hogy Németország újrafegyverkezése el. len az egyetlen garanciát az Igazságos fegyver­kezési ellenőrzés jelenti. Franciaország most is hü marad a nemzetközi szerződésekhez. Paul- Boneonr azon a véleményen van, hogy az az irány, amelyen Franciaország halad, üt ügyet­len helyes és követendő ut. Paul Boncour a $aar-v*défercil Beszédének további folyamán Paul Boncour békülékenyebb hangokat hallatolt Kijelentet­te, hogy a párisi kormány minden tárgyalásra hajlandó, még a közvetlen francia-német tár­gyalásokra is, ha ezek a népszövetség égisze alatt történnek. Paul Boncour szerint a német kancellár kijelentette, hogy Franciaországot és Németországot semmi más nem választja el> csak a Saar-kérdés. A francia külügyminisz­ter véleménye szerint még a Saar-kérdés sem választja el a két hatalmat Viszont a Saar- probléma. gazdasági hátterét meg kell oldani Németország és Frnciaország között A Saar- teriilet lakosságának meg van a joga, hogy népszavazással döntsön sorsa fölött, de ennek a népszavazásnak a pépszövetség felügyelete alatt kell történnie. Paul Boncour a következő szavakkal fejezte be beszédét; — őszinte képet akartam festeni a francia külpolitikáról és nem akartam mellékes dol­gokról beszélni. Önök most ítélhetnek ama férfi fölött aki ezt a politikát teljes energiával és teljes szivével szolgálja. Rövid szünet után Fabry jobboldali képvi­selő interpellációjára került sor a kamarában. A paktumok politikája nemes A francia külügyminiszter beszédében azt is kifejtette, hogy a paktumok politikája ma fon- tesabb, mint valaha volt és igy a lccarnói pak­tumot is érvényben kell hagyni. A paktumok politikájának fontosságának bemutatásánál Ü'e'ui Boncour utalt arra, hogy íS14-ben An­giid csakis azért avatkozott a háborúba, mert a belga semlegességi szerződés erre kötelezte.. Természetesen papirossal és szöveggel nem le­het mindent szabályozni A továbbiak folyamán Paul Boncour a négyhatalmi szerződésről és az olasz—francia viszony javulásáról beszélt. Fabry: Öngyilkosság volna engedni i Fábry jobboldali képviselő beszéde kizáró­lag Németország fegyverkezésésével foglalko­zott. Az egyenjogúság véleménye szerint sú­lyos csapást jelentene Franciaországra, mert kevesebb francia van, mint német s igy a francia nép a szabad fegyverkezési verseny esetén automatikusan háttérbe - szorul. Min­den további engedmény öngyilkosságot jelent Franciaország számára. Ha Németország ki­jelenti, hogy a békeszerződés nem létezik töb­bé, akkor erélyesen közbe kell lépni. Francia- ország nem a preventív háború hive, de had­seregét készen tartja. Fabry után Longuet és Franklin Bouillon képviselő beszélt. Háborús készülődés Távol Keleten Tokió, november 14. A külügyi hiva­tal hivatalos közlése szerint az orosz had­ügyi népbiztos november 7-én arról érte­sítette a vörös hadsereg vezérkarának tag­jait, hogy a Japánnal való háború küszö­bön áll. Illetékes japán körök kijelentik, hogy képtelenek megérteni, hogy az orosz népet miért izgatják rendszeresen Japán ellen. A japán kormány az elmúlt napok­ban egy újabb hadosztályt vont vissza Mandzsúriából, ami annak a jele, hogy békés szándékai vannak Keletázsiában, HÁBORÚS KIÁLTVÁNY VLADIVOSZTOKBAN Moszkva, november 14. Vladivosztok- ból érkezett jelentés szerint a kommunista párt ottani vezetősége rendkívül harcias jellegű japánellenes manifesztumot adott ki. A manifesztum szerint abban a pilla­natban, amint a japán—orosz háború ki- tör, az orosz légi flotta, amely a világ egyik legerősebb légi flottája, azonnal megtámadja a japán szigeteket. A vörös hadsereg diadalmasan befejezhetné a leg­nagyobb arányú háborút is. A manifesz­tum szerint Japánban a közel jövőben for­radalom tör ki. A drámairó valóban zavarba kerülne, ha meg kellene írnia a kis drámák hőseinek karakterét, amelyeket az élet teremt. Mai számunkban számolunk be egv ilyen kíi- lönösfaju drámáról, amelyet nehéz volna besorozni az eddigi drámairodalom osztá­lyaiba, annak ellenére, hogy külső formára e dráma szereplői is szabályos háromszö­get alkotnak. A szóbanforgó életbéli játék szereplői: a vőlegény, u szerelmes meny­asszony és — a bűntárs. Szentgyörgyi György, a vőlegény, semmiesetre sem azok közé a régivágásu gavallérok közé tarto­zik, amilyennek a neve mutatná, nem, ő a mai szabályok szerint működő bázasság- szcdelgő. Udvarol a leánynak, a leányt, aki pénztárosnő a lípótvári állomáson, rábe­széli, hogy manipuláljon a vasúti jegyek­kel, ahogy bizonyos balkáin országokban szokás. így sok pénzt fog keresni és ha sok pénzt fog keresni, hamarosan megtör­ténhetik az esküvő. A háromszög harma­dik tagja nem szerelmi, hanem egyszerű végrehajtó bűntárs: a kijáratnál álló vas­úti szolga, aki elszedi a jegyeket az uta­soktól és visszaadja őket a nénztárosnő- nek, hogy újra eladhassa őket. Az üzlet nem mutatkozott elég jövedelmezőnek, a tehetséges fiatalember nem látta biztosí­tottnak a jövőjét, ezért szabadulni akart menyasszonyától. Egyszerű, biztos mód­szerrel: följelentette a leányt, hogy csal a jegyekkel. Az egyszerű csalási bűnügy itt válik ko­moly drámává, amely méltó arra, hogy színpadra kerüljön és gyönyörködte se a közönséget. Nem első eset, hogy visszaél­nek boldogságra vágyó fiatal nők hiszé­kenységével, a házasságszédelgés régtől fogva biztos jövedelemmel kecsegtető ipar, úgyszólván annyi fantázia sem kell hozza, mint a lakatosmesterséghez, A férfi meg­jelenik, a férfi szerelemmel áll a házhoz, egy rönké percben házasságról és ezzel egybekötve anyagi gondjairól kezd br r !- ni. Az elhagyott, szegény nő, aki szerény családi örökségét, vagy munka által szer­szett és kuporgatott pénzecskéjét tarto­gatja a nagy pillanatra, a hivő nő, aki nem egészen fiatal kora ellenére sem tud leten­ni a reményről, hogy úgy, mint .anyán .cs nagyanyja, ő is a családi élet melegében, ha nem is boldogságában élje le életét, —• a hivő, elhagyatott teremtés úgy érzi, hogy elérkezett a nagy pillanat, amelyben anya­gi segítséggel kell megokni a boldogra váló sorsot. A betétek előkerülnek, a be­tétek elfogynak és a pénzzel együtt eltű­nik a jövendőbeli férfi is. A többi is ilyen szabályossággal folyik: följelentés, meg­rendítő viszontlátás a rendőrségi arckép- albumban. A házasságszédelgés mai, elütő példája egy újabb rendkívüli fölfedezést mutat: lefekteti alapjait annak az eljárásnak, amelyben nem a házasságszédelgő a följe­lentett bűnöző, hanem a megcsalt nő. A. változatosság kedvéért a házasságszédelgő tesz följelentést a becsapott nő ellen, aki nemcsak megtakarított pénzét áldozta föl a hiú reménynek, hanem becsületét és ke­nyerét is. Ha sikerült volna Szentgyörgyi ur mesrlenő öUete, ugv a házasságszédel- gők valóban fölfedezték volna Amerikát, akár Kolumbus tojását. Érthető, hogy a vakmerő ötlet nem vált be, hogy a bíróság átlátott a korszakalkotó házasságszédelgő elképzelésein és őt Ítélte el legsúlyosab­ban, mint felbujtót. Hathónapi börtönt ka­pott Szentgyörgyi ur, míg áldozatait csak föltételes fogházbüntetésre ité’ték. Ez rendben is van, ami az áldozatokat illeti. Szentgyörgyi ur büntetését azonban keve- seljük. A szerencsétlen társadalmi és gazdasági helyzetben, amely ilyen utszéli emberek garázdálkodásának teszi ki az életben hin­ni merő nőket, indokolttá teszi, hogy a tár­sadalom, ha egyebet nem, legalább foko­zott védelmet nyújtson ezeknek a kisze­melt áldozatoknak. A házasságszéde!gőket mindenkor a törvény legnagyobb szigora szerint kell büntetni, de különösen Szent­györgyi ur esetében. Ez a nevéhez nem méltó lovag iskolát akart csinálni a fog­lalkozásban, föl akarta fedezni, miként lehet bünpalástolásra alkalmazni a tör­vénykönyvet. Olyan területen próbába ezt Szentgyörgyi ur, amely a legfájdalma­sabb, legkiszolgáltatottabb területe a mai társadalmi életünknek. Kétségtelen, hogy az ítélkező biró csupán a beiüszerint iga­zolható bűncselekményt ítélte meg, de mi, akik az életet és az élet paragrafusait fi­gyeljük, a közvéleményben ítélkezünk fö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom