Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-03 / 25. szám

Ára 80 fillér mmm9 c| »} SVEHLA volt miniszterelnök, Független magyar napilop^^r^^ Tiz év alatt húsz százalékkal szaporodott Ruszinszkő lakossása A csehek és a szlovákok száma 717 százalékkal emelkedett Ruszinszkő lakossásának 15'4 százaléka magyar Prága, november 2. A statisztikai hi­vatal legújabb jelentés szerint az 1930- ban megejtett népszámlálás során Ru- szinszkóban 725.357 lakost számoltak. Ruszinszkó lakosainak a száma tiz év alatt 120.764-el sízapordott. Ez az országban a legnagyobb szapo- rnlat, amit a statisztikai hivatal meg- | állapított. Az utóbbi tiz esztendő során Ruiazin- szkó lakossága. Számának egyötödével gyarapodott. A szaporulat évi 2 száza­lékot tesz ki. A ruszin és az ukrán nem­zetiségű lakosság szaporulata 20 száza­lékra rúg. Á románok száma 17, a zsidó nemzetiségűek száma 14.5 és a magya­roké 5.6 százalékai emelkedett. 1931 óta a csehek és szlovákok száma 71.2 százalékkal nagyobbodott. Ru­szinszkó lakosságának 15.4 százaléka magyar nemzetiségű. A zsidó nemzetiségűek százalékszáma 12.9 és a csehszlovák nemzetiségűek százalékszámia 4.8 százalékot tesz ki. Német nemzetiségűnek a lakosság 1.9 százaléka vallja magát, a román nepi- zetiségüek százalékszáma 1.8 és az egyéb nemzetiségüeké 0.2 százalék. Felekezeti téren a lakosság relatív többsége görögkatolikus vallásu, amennyiben Ruszinszkó lakossságnak 49.5 százaléka görögkatolikus vallásu. Második helyen a görög ortodox egy­ház hivei állanak, akiknek százalék­számuk 15.4-et tesz ki. Ruszinszkó la­kosságának 14.1 százaléka zsidó, 10.2 százaléka evangélikus és 9.5 százaléka római katolikus vallásu. Roosevelt januárban újabb inflációs rohamot intéz a dollár ellen Egyre idegesebb jelentések érkeznek Amerikából Az amerikai pénzügyi akciók hatása Európában Washington, november z. A „Fehér Ház- ból“ Elszivárgó hírek szerint Roosevelt inflá­ciós manőverét teljes egészében végre akarja hajtani és egyáltalán nem hátrált meg azok­tól a nehézségektől, amelyekkel első kísérletei során szembetalálkozott. Rooseveltnek ugyanis az az elgondolása, hogy vissza kell állítani azt, az állapotot, amely a prosperitás éveiben volt. Ebben az időben, tehát 1928 előtt, a békebeli színvo­nalhoz viszonyítva a dollár vásárló értéke hatvan cent volt, a krízis alatt a dollár vá­sárló értéke felszaporodott 110 centre, amely természetesen olyan egészségtelen vér­keringést idézett elő, hogy belebetegedett a hatalmas birodalom minden termelő rétege és legfeljebb egyes bankvagyonok duzzadtak meg. Roosevelt a dollár elértéktelenitésében tehát akar addig megállni, rrúg az 1920-as szín­vonalat, tehát a hatvencent vásárlóértékü dollárt el nem éri. S mert nem lehet számítani többé arra, Hogy az akciót gyorsan bonyolítsa le a kormány, a januári kongresszustól Roosevelt valószínűleg további inflációs műveletek lebonyolítására kér felhatalmazást. ♦ rAz inflációs manőverrel a dollár aranyér­tékét 33.3 százalékra akarják leszorítani. Ugyanekkor felhatalmazást kér a kormány a kongresszustól arra is, hogy a „Federal Re- serve Bank“ aranykészletét, amely 3590 mil­lió dollárt tesz ki, a kormány kincstárjegyek­kel fedezhesse le. Ennek az akciónak az a célja, hogy a kormány közvetlen aranykon- trollt gyakorolhasson a belföldi piacon. Ha ez a terv valóra válik, megkezdődik az ame­rikai kormány és a nemzetközi bankárok döntő csatája, amelynek egyelőre csak kisebb- nagyobb előcsatározásai folynak. Roosevelt intézkedései tehát a világ gazdasági nagyha­talmainak gigantikus mérkőzését fogják fel­idézni, ami reméljük, valamilyen formában a mai helyzet tisztulásához vezet. A tulffedexett francia frank Paris, november 2. Roosevelt avanyvá­sárlásai a francia bankokon és a Bantué de Francé trezorjain keresztül fog történ­ni. Az eddigi események is beigazolták, hogy Amerika eltérése az aranyalaptól Franciaország aranykészletét egymilliárd frankkal emelte. A francia aranykészlet oly nagy, hogy még nagyobbarányu aranyelvonást sem fog megérezni. A fran­cia frank ötvenkét milliárd aranykészlet­nél már kétségtelenül biztosítva van. A mostani aranykészlet nyolcvanegymilliárd frank. Éppen ezért nem valószínű, hogy Franciaországban aranyzárlat fenyegetne. Olcsóbb a« utalás Amerikába Newyorkbél jelentik: A dollár zuhaná­sával kapcsolatban az amerikai utazás is lényegesen olcsóbb lett. Mig eddig a gyors- liajóut Bréma—Newyork -között harmadik osztályon 3451 koronába került, most a ha­jójegy ára 2233 korona. Egy postahajón az utazás ma 2079 koronába kerül, mig eddig 3203 koronába került. A turistaosztályon egy hely ára eddig 4053 korona volt, most már 2829 koronáért kapható. A második osztályon egy hajójegy ára eddig 4760 ko­rona volt, most 3080 korona. Az amerikai kormány féléméül a szeszesitalok vámját Newyork, november 2. A washingtoni kormány kijelentette, hogy a hazai szesz­ipar érdekében a külföldi borok beözönlé- sót meg fogja akadályozni addig, amig a prohibicdót hatályon kívül helyező törvény életbe nem lép. A kormány nem akar beho­zatali tilalmat elrendelni, csupán lehetősé­get akar adni a belföldi üzemeknek, hogy az italok gyártására berendezkedjék. Ezzel a belföldi üzemeknek akar a kormány se­gítséget nyújtani a külföldi konkurrenciá- val szemben. Ezért valószínű, hogy a kong­resszus az alkohol behozatali vámját lé­nyegesen fölemeli. HITLER 1934 ÁPRILIS 1-IG VÉGRE­HAJTJA A NAGY NÉMET ALKOT­MÁNYREFORMOT Berlin, november 2. Németországból érkező jelentések szerint Hitler a november 12-i vá­lasztások után végrehajtja a régóta bejelentett alkotmányreformot. 1934 .április elsejéig a bi­rodalom belső átalakításának, nagy. müvét végrehajtják. Az újonnan megválasztott biro­dalmi kormány természetesen nagy mérték­ben támogatni fogja a terv megvalósítását. t évi. 25. szám - Péntek - 1933 november 3 Roosevelt és akiknek nem keü Roosevelt dollárforradalma két irány­ban hozta mozgásba az ellenerőket. Jelen pillanatban a legnagyobb jelentősége an­nak az ellenállásnak van, amelyet a világ aranyországai és elsősorban Anglia fejte­nek ki Roosevelt akciójával szemben. Ang­lia attól fél, hogy Roosevelt aranyvásár­lásai általános valutaelórtéktelenitési ver­senyt fognak fölidézni, amely a mai deflá­ciós állapotból túlságosan merész lendület­tel vinné át a világot az infláció mindig ingoványos talajára. Az amerikaiak ugyan joggal mondhatják, hogy erre az általános valutaelértéktelenitési versenyre az első lö­kést két évvel ezelőtt maga Anglia adta, meg, s hogy a dollár első redukciója is a font elértéktelenedésének a következmé­nye volt. Amerika erről nem beszél, s min­denesetre igyekszik Angliát megnyugtatni. Hozzátehetjük: nem sok sikerrel. Sokkal nyíltabb éle van azonban az ame­rikai akciónak Japán felé, úgyhogy a ja­pán kormány a dollár elértéktelenedésének első hírére megindította a yen árfolyamá­nak fokozatos és mérsékelt süllyesztését, ami persze ismerve a japán üzleti politika türelmetlenségét, esetleg nem is lesz olyan mérsékelt. Hiszen Japánnak most egész exisztenciája forog kockán, lia a dömping- akció a dollár árának elértéktelenedése következtében azokon a piacokon, amelyek a dollár számára is könnyen hozzáférhe­tők, csődöt mond, a fiatal japán ipar, mely csak a nagy forgalom mellett találja meg számítását, máról-holnapra összeroppan­hat. A kép, amely ebben a pillanatban eli- bénk tárul, meglehetősen kaotikus, annyi azonban már most kivehető, hogy egy so­ha nem látott gazdasági habom küszöbén állunk Roosevelt kísérleteinek sorsa szimpto­matikus jelentőségű: megtalálható bennük minden megváltó kísérlet sorsa. Azon az utón, amelyre Roosevelt rálépett, nem le­het megállni. S ezt nagyon jól érzi az ame­rikai sajtó, Roosevelt népszerűsége, a ba­rátságos és mosolygó siker, amely Roose- veltet föllépése idején körülvette, szorongó várakozássá és lángoló gyűlöletté válto­zott. A Wallstreet gyakorlati közgazdászai szerint Roosevelt legnagyobb hibája az volt, hogy mozgolódni akart olyan helyzet­ben, amelyben a legkisebb megmozdulás is fölboríthatja a hegyén álló piramist s ez a piramis most készül pokoli robajjal össze- omlani. Kiket temet maga alá, ki tudja. A Hearst-lapok, Amerika legnagyobb sajtó- koncernjének lapjai egyhangúan Roose­velt fejét követelik, fantasztának nevezik és fölszólítják Amerika termelő társadal­mát, hogy fogjon össze ellene. Természetesen Rooseveltnek is vannak hivei. Különösen a fiatal és állásnélküli intellektuellek között. Nem szabad azon­ban azt hinni, hogy az amerikai mtellek- tuell olyan, mint az európai, aki egész nap kávéházban ü! és vitatkozik, vagy gyűlés­re jár és katonás sorrendben, zeneszó mel­lett fölvonul. Nem, az amerikai diákok leg­nagyobb része munkás is, aki nappal, vagy este jár egyetemre és eszerint, nappal, vagy este fizikai munkát végez. Az alkal­mi munkások milliós tömege diákokból áll, akik iszonyúan nélkülöznek, de bíznak Roosevelt akciójában. Ez a tömeg nagy ha­tással van az ipari munkások nagy részére is és Roosevelt merészsége, amivel az árak megjavításáért küzd, hatással van a far­merekre is, akik ma már sokat engedtek merev álláspontjukból. A helyzet jelen pil­lanatban az, hogy a munkás tömegek nagy része a kormány mellett áll és forradalmi elszántsággal veti magát a küzdelembe, amelyet a nagyipar és a nagytőke urai vívnak Roosevelt és vezérkara ellen. A legtipikusabb eset ebből a szempont­ból Ford esete. A detroiti autókirály, amint ismeretes, Hoover személyes barátja, egyi­ke volt a régi rendszer legkitartóbb hívei­nek, tehát nein csak elvi, hanem politikai okokból is szembehelyezkedik Roosevelt akciójával, ő a legcsökönyösebb ellenzéke Roosevelt munkapragmatikájának, amely­ben halálos merényletet lát azok ellen az elvek ellen, amelyekre szerinte Amerika gazdasági hatalma fölépült. Roosevelt pe­dig minden rendelkezésére álló eszközzel át akarja törni a régi Hoover-rendszer utolsó és úgy látszik, legvihartállóbb bástyáját. A harcba sokkal több szubjektív elem ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom