Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-11 / 32. szám

Ára 80 fillér áfmmm^ ruggeiieo magyar napilap a meggyilkolt afgán király. Ma: RADIOMELLEKLET 10 oldal I. éví. 32. szám - S?OMbat - 1933 november 11 Prága, november 10. A képvise'lőház költség- vetési bizottsága dr. Cserny elnöklete alatt és dr. Tii'apl pénzügyin inisztér, valamint vala­mennyi tárca pénzügyi előadójának jelenlété­ben ülést tartott. A költségvetési bizottság na­pirendjén a. jövő évi állami költségvetés ja­vaslata szerepelt, Dr. Cserny elnök megnyitójában kiemelte,' hogy a költségvetési bizottság számára arány­lag í'övid időt engedélyezett a ház és az idén sóikkal gyorsabban kell a költségvetést letár­gyalni, mint az előző esztendőkben. Arra kérte a bizottság tagjait, hogy idlszólalásiai- kat lehetőleg kurtítsák meg. Az elnök közölte a bizottság tagjaival, hogy a költségvetési bizottság az idén időmegtaka- ritás miatt nem tart déli szünetet, Nem u^lsó inlFE&efi&s 8s«öfi Ss&g vet 6&■ Remes (csehszlovák szociáldemokrata), a költségvetés főelőadója beszédében emlékez­tette a bizottság tagjait arra a kijelentésére, hogy már tavaly szükségesnek tartotta, hogy a. költsgévetés ne lépje túl a hétmi 11 iárdos ös­szeget. Akkoriban merésznek találták ezt az állítást. Tíz hónap alatt azonban a gazdasági helyzet igazolta Remes állításának helytálló­ságát. A szükség olyan koncessziókat igényel, melyek nélkül a költségvetés egyensúlya el­képzelhetetlen. A jövő évi költségvetés — mondja Remes — olyan kalkulációk alapján jött létre, me­lyek az elérhető bevételi összegek alapján ál­lanak. Ebhez mérten' állapitotiták meg az ál­lamháztartás kiadási tételeit, A bevételi források bedugulnak és nem le­hel állandóan uj adók bevezetésével fedezni a hiányt. Az állam csupán annyit adhat ki, amennyit a lakosság rendelkezésre bocsáthat, — A közeljövő' megmutatja, hogy ez a költ­ségvetés lesz-e az utolsó deflációs költségve­tés, Én nem hiszem. 1.S n&iaisárdtos €i©ffi«lfi —- Az 1933. évi állami gazdálkodós helyzete a tekintélyes leszállítások ellenére sem ja­vult, mivel szeptember végéig az adóbevételi összeg 1500 millió koronával mögötte maradt a remélt összegnek és a munkanélküliek segé­lyezésére, valamint a tanítók fizetésére szánt összegben a költségvetésben preliminált ösz- szeggel szemben 240 millió koronás mankó mutatkozik. A fedezetlen deficit összege ez év végéig valószínűleg 15 milliárd koronára fog rúgni. A költségvetési hiánynak kölcsönök ut. ján való kiegyenlítése nem lehet tartós. Az állandóan deficites gazdálkodás a korona sta­bilitása tekintetében is veszedelmet jelent. Nem voltunk abban a helyzetben, hogy gaz­dasági helyzetünket lényegesen följavitsuk, nem találtuk meg a módot ahhoz, hogy mun­kaalkalmat szerezzünk a munkanélküliek százezrei számára s hiányzik nekünk az a 16 milliárd, mellyel eddig exportunkat fizették, akkor ebben a helyzetben gazdasági őrület lenne olyan kutból meríteni, melynek forrásai kiapadtak. A jövedelmi adóból származó be­vételi összeg nagy mértékben csökkent. Ez a tény bizonyítja, hogy nem szociális adórend­szerünk és adópolitikánk tarthatatlan. Az egyenes adók rendszere túlélte magát. Remes főelőadó beszédét azzal a kíván­sággal fejezte be, hogy Csehszlovákia,, .mint exportáltam, ne törekedjék autartdára. QJ£ valassfc^sf Dr. Máyr-Harting (német keresztény- szocialista): ; — A jövő évi költségvetés igazolja az el­lenzéknek azt- a részét, amely mindig ta­karékosságot prédikál, de sohasem -hall­gatták meg. Sajnálatos, hogy a népjóléti tárca költségvetését oly nagy mértékben csökkentették. Ugyancsak sajnálatos az is- kolaügyi tárca költségvetésének leszállí­tása.* Nem lenne időszerű a katonai költ­ségvetés redukálását kérni, de elvárható, liogy a nemzetvédelmi minisztérium ne vá­sároljon drágábban. Nagy gazdasági terrénumra van szüksé­günk, a kisantant csak kezdet lehet ezen a téren. Auíarkia és a protekciós rend­szer okozták, hogy a csehszlovákiai gyáripar megszűnt tényező lenni a vi­lágkereskedelemben. A költségvetés de­ficitjét csak a munkanélküliség elleni ala­pos küzdelemmel és a kivitel emelésével lehet eltüntetni. A jelenlegi kormánytól ezt azonban aligha remélhetjük. Olyan kormánnyal állunk szemben, mely nem­csak az ellenzéket, hanem a többséget sem veszi figyelembe. Nemzetiségi és pártkülönbség nélkül valamennyi jóin­dulatú ember koncentrációjára van szükség. Masaryk elnök szavai szerint úgy a kormány, mint a többség a válasz­tási urnára támaszkodik. Jó lenne a mai körülmények között kérdést intézni a nép­hez és azután megalkotni a néponcent- ráció kabinettjét. Bergmann (cseh nemzeti szocialista) úgy véli, hogy az állami közigazgatás reform­ját nem lehet csupán, az állami alkalma­zottak számának, csökkentésével elérni. Észszerű 'decentralizálásra, van szükség. Pruzsinsky (szlovák néppárti) csodálatá- niaik ad kifejezést, hogy az illetékes ténye­zőka tejalap létesítésére javaslatot tettek. A tejalap — mondotta — a tej újabb megadóztatását jelenti. A fölemelt tej­adó viszont nem használ a termelőnek és a fogyasztónak., Nősek (cseh. néppárti) a'kamatkérdéssel f oglalkozik.]Úgy' véli, hogy a folyószámla­hitelek kamatlába; még mindig tulmagas. Macek (csehszlovák szociáldemokrata): • — Külkereskedelmünket meg keik szaba­dítanunk ' azoktól a gátló •. körülményektől, amelyeket magunk keltettünk életre.' Nem­zetközi szerződések utján azokat az aka­dályokat is el. kell hárítanunk, amelyeket mások állítottak elénk. A Nemzeti Bank­nak meg kell változtatnia eddigi hitelpoli­tikáját. Nagy tartaléktőkét alkot az a liat- milliárdkoronás összeg, amely, vagyondézs- ma. címén folyt az állampénztárhoz. Hackenberg (német szociáldemokrata) úgy ipari, mint mezőgazdasági téren terv- gazdálkodást ki ván. A gazdasági kisantant megvalósulása elé szkepszissel tekint és követeli, hogy a bélföldi lakosság fogyasztókópességét emelje a kormány. Szükiségespek tartja a munkaidő 'megrövi­dítését. & BC@SB8fS94SW£Sft^$S SS 'diaálSs fierrer eQSes* A . költség vetési vita, során Kopecky kommunista képviselő programnyilatkoza­tot tett a csehszlovákiai kommunista .párt nevében. Kopecky a többi között a követ­kezőkét. mon dót t a: — A kommunista párt a jövőben is küz­deni fog a szocializmus érdekében, de téves küzdelmí metódust nem fog* alkalmazni. Az individuális terrorhoz a pártnak köze nincsen. A párt ezt a módszert hatástalan­nak és a munkásság szempontjából ártal­masnak tartja. A kommunista párt soha­sem fog személyes jellegű harcot folytatni, küzdelme mindenkor osztályharc lesz. E^:sriffl)ifl83ás,<sii*a rag £g§©wemss§e.@ acSéftáSrsaBé&a Egymilliárdra rúg Szlovenszkó adóhát­" Remes, a költségvetési javaslat- főelő­adója, áttekintést nyújtott az adóhátralé­kokról. Csehország adóhátraléka egyenes adókban 1564 millió, forgalmi adóban 1 milliárd és pót-adóban 930 millió korona. Csehország adóhátraléka összesen 3.5 mil­liárd koronára rúg. Morvaország adóhát­raléka 737 millió korona. : Szlovenszkó adóhátraléka 1 milliárd ko­ronát tesz ki. Ebből <az összegből egyenes adóra 456 mil­lió, forgalmi adóra 234 millió és pótadóra 372 millió korona esik. Nehézségek Litvinov és Roosevelt tárgyalásainál? Washington, november 10. Az első hivatalos konferencia ma délben folyt le a Fehér Ház­ban Roosevelt, Hull és Litvinov között. Jól in­formált körökből származó hűek szerint bizo­nyos nehézségek merültek fel az orosz adóssá­gok elismerése körül. Különösen a Kerenszki- kormány idejében folyósított amerikai kölcsö­nöket nem akarja elismerni a szovjet. A ne­hézségek miatt holnap uj tárgyalások kezdőd­nek Litvinov, a pénzügyi kancellár és Roose­velt között. Válogatós éhezők Mi, akik a civilizáció és kultúra Közép? eurépájában élünk és ha nincs keresetünk, a reggelinket a minden nélküli teára, az ebédünket tiz deka márhakolbászra, a va­csoránkat pedig a nullára egyszerűsítjük, bizonyos megdöbbenéssel és ösztönös un­dorral olvassuk a hirt, hogy a szovjetbiró- ságok százötven embert Ítéltek el ember- íuisevcsért. A kanibalizmusnak ez a visszajáró réme dögletes levegőjével fertözőleg hat az er­kölcseinkre, az európai erkölcseinkre, de megfertőzi a civilizációba vetett hitünket és azt a közhiedelmet, hogy a technika szé­dületes haladása tényleg az emberiség bol- dolgulására szolgál. Valamikor, gyermekéveinkben, amikor éhínségről beszéltek apáink, bizonyos bor­zalommal hallgattuk ezeket a kontinentá­lis anomáliákat, amiket annak tulajdoní­tottak, hogy egyes — a világtól elzárt — vidékek lakossága azért éhezik, mert nin­csenek megfelelő gyors közlekedési eszkö­zök, amelyekén részükre megfelelő élelmi­szer lett volna idejében szállítható. És mi már akkor ábrándoztunk a léghajók és egyéb szédítő iramú közlekedési eszközök koráról, amikor majd nem lesz éhínség a földön, hiszen a közlekedési technika cso­dálatos vívmányaival úgyszólván órák alatt oda lesz szállítható az élelmiszer, ahol az éhség fölüti a fejet. És elmúlt ötven esztendő. Amiről csak a Verne-regények nyomán mertünk álmo­dozni, ma egytől-egyig élő valóság. Olyan valóság, amely meghatványozta a Verne fantáziáját. A repülőgépek, Zeppelinek, rakétaautók és százkilométeres gyorsaság­gal száguldó vonatok keresztül-kasul szel- desik a világot. Ezer mérföldről halljuk a hangot, akár a zenét, akár az éhezők se­gélykiáltását... S mi történt'? A történe­lem még föl nem jegyezte, hogy éhínség­ben Európában milliók pusztultak volna el. De elpusztulnák tíia. A kényelmes orosz expressz százkilomé­teres gyorsasággal rohan át olyan vidéke­ken, ahol az emberek titokban emberhúst esznek. ... A sztratoszférából leereszkedő orosz tudósok ballonja éhségtől elhullott emberek csontvázaira zuhan. A húst már leették a keselyük, vagy az emberek . . . Azok, akik még nem akarnak meghalni, hiszen élni oly szép, oly jó)... A kínai postát szállító repülőgépből az utas kihalt városokat szemlél, amelyekben a kutyák patkányokat kergetnek le egy- egy dögről... A magasból nem látszik: ál­lat, vagy ember az, amelyen osztozkodni akarnak... És mindez ma igy van. Ma, amikor Pá­rig és Moszkva éjjeli világa egyaránt za­jos és fényes és lázasan bűnöző ... Amikor Kanadában a búzát elégetik, vagy a ten­gerbe dobják. Szlovenszkón és Kárpátal­ján a fölös rozsból pálinkát főznek ... A legtragikusabb ellentétek ezek, ame­lyeket fölsorolni mind lehetetlen. Nem kell messzire mennünk. Aliiig lent a Tisza és Bodrog körül a szemes takar­mányt az állatok eszik, addig a Kárpátok között, a Verehovinán, a ruszinoknak nincs egy darab krumpli jók. A kormány és a ha­tóságok tudják ezt és segíteni akarnak. Arra gondolnak, hogy az emberi táplálko­zásnak mégis jobban megfelel a rozsból készült kenyér, mint a tengeri. Mégis csak emberibb táplálék az előbbi, mint az utób­bi. És amikor a járási és községi hivatalok összegyűjtik az adatokat: mivel akarja az éhező ruszin nép éhségét csillaoitaní. ki­sül, hogy az éhezők nagyon is válogatósak. Nem kell a rozs, inkább a kukorica méh lett döntenek... Nem szólunk bele a ruszin éhezők gyo« morügyeibe, csak egy kicsit lerögzítjük ezt az inségbeli jelenetet. Valahogy kiki- vánkozik abból a keretből, amelybe a ci­vilizáció és technika az oroszországi éhín­séget állított. A Kárpátokon innen még lehet válogatni. Kukorica-c, vagy rozs. A Kárpátokon túl már nem lehet. Ott vagy emberhús, vagy semmi. S ha kifogy az emberhús, megszűnik az éhség ... Szibériában egyszer csak nem lesz kinek éhezni. Európában, hála Istennek, még van kinek... Sőt válogat is... — czl — Megkezdődött a feölfeégeeícsi vita Másfél milliárd az idei deficit Mayr-Harting volt igazságügyi miniszter uj választást indítványoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom