Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)
1933-11-25 / 44. szám
1G33 november 25, szombatBESZÉLGETÉS A Nobel-dijas orosz költő elmondja, hogy legszebb munkája megírására Thomas Marni egyik könyveimé ihlette meg Tervei: déliranciaországi rózsakertiéi ápolni — Bunin Iván harriérje Az első Nobel-difas orosz iró Paris, november 24. A Nobel-fóle alapítvány létesítése óta először történik, hogy orosz iró kapja az irodalmi Nobel-diját Ebben a kitriin- teitésbem eem Tolsztoj, sem Gorkij nem részesült,. A ki tűnte tett orosz iró az 1919 óta emig> rációban élő Bnnin István költő, akinek névé talán az irodalomban jártas emberek íis alig hal’ott ák még. Annál nagyobb elismerés illeti meg a dijat odaítélő svéd aka- déiai bizottságot, hogy Bunin Ivánt, egy csapással híres emberré a/vabta. Mert Bunin nagy költő, még ha érzelmi világa egy elmúlt korszakhoz kapcsosa is, —• a cári Oroszországhoz. Bnnin egész költői alkotása Oroszország régi dicsőségének és nagyságának elégiája, A költő ifjúsága a Földközi tengerre, irta Bunin legszebb munkáit: „A sanfranciscoi ur“, Az arzéni élete", „Az éjszaka*" stb. müveit. ünnepük a költőt A Páriában élő orosz emigránsok Bunin tiszteletére intim estélyt tartottak abból az alkalomból, hogy kiváló honfitársuk elnyerte a Nobel-dijait. Ez volt az első alkalom évek óta, hogy a visszavonultan élő, szinte emberkerülö költő mutatkozott a nyilvánosság előtt. Bunin magas, sovány, aszkéta-jelenség, világos kék átható tekintetű szemmel. Arcvonásai energiáról és határozottságról tesznek tanúságot. — Nem, ne gratuláljon! — mondja élénken. Olvassák el a könyveimet, de ne gratuláljanak. Nekem csak a munkám a fontos. Legjobban „A sainfrainoiscoi ur“ cirnü munkáját .szereti, ezt tartja főmüvének. Mindenkinek szivére köti, hogy olvassa el. Egyike a legszebb haláltönténeteknek a világirodalomban. A mü keletkezéséről ezeket mondja: Hogyan keletkezik regény az ismeretlen könyv címéből — Sok évvel ezelőtt megpillantottam az egyik könyvkereskedés kirakatában Thomas Mann: „A halál Velencében** cirnü regényét. Akkoriban még nem sóikat tudtam erről az Íróról és nem ismertem ezt a könyvét sem. De a óim hirtetem ötletet támasztott bennem: Te meg fogod írni a „Halál Capri szigetén** regényét. Elfogták Szlovenszkó legveszedelmesebb banditáját és naponta uj derítettek le! róla Bunin 1870-ben született Voroneohben. Szülei kurtajnemes földbirtokosok voltak, ősei évszázadok óta éltek a kis birtokon. A költő is ott töltötte gyermekkorát és ifjúságát, természetes tehát, hogy későbbi költészetében erős nyomot hagynak a falun töltött esztendők. A gyermekkorában látott vidék misztikus élmény marad költeményeiben és regényeiben. Egész fiatal gyermek volt még, mikor nővére meghalt és ez a családi gyász súlyos vallási válságot idézett elő az érzékeny lélekben. Szerencsére miniden pezdhiikus utóhatás nélkül heverte ki ezt a krízist, bár feliemében kitörölhetetlen nyomot hagy a korai élmény, amely a későbbi költő alkotóerejének második forrásává lesz. Az első sikerek Bumiin kezdetben a. festészet iránt érdeklődött, később verseket irt és külföldi nagy költők verseit fordította le oroszra. Egyik első müvével megnyerte a Puskin-di- Jat, amely a legnagyobb irodalmi kitüntetés volt a régi Oroszországban. Bnnin ekkor egy csapásra híres iró lett Oroszországban. Néhány évvel későbben megválasztották a pé- tervári akadémia tagjává. Bunin egyik divatos irodalmi irányzathoz sem csatlakozott, nem volt kifejezetten sem a naturalizmus, sem a szimbolizmus irányzatának követője. Nem akart „álarcot viselni", mint inioiudami szokta. A háború előtti években Bunin sokait utazgatott Olaszországban, főleg Szicíliában, továbbá Egyiptomban, Palesztinában és a Balkán-országokban. 1911-ben irta meg „A falu" cirnü első regényét. Mikor a forradalom kitört, Délorotszországba menekült és ott maradt 1920 februárjáig. A keserű emigráció Ekkor határozta el magú arra, hogy végleg elhagyja Oroszországot. Távozása okául azt említi fel, hogy nem bírja a fájdalmat a hiábavaló vérontás miatt, a fehér és vörös csapatok közötti gyilkos harc miatt. Bunin először Konstantinápolyba ment. Rögtön a;z első napokban súlyos kellemetlenség éri. A szállodában, amelyben lakott, ellopták minden pénzét, amely nem volt tekintélyes összeg. A költő magárahagyatottan maradt az idegen városban és éhezett. A bolgár kormány, amely tudomást szerzett a nagy orosz költő nyomoráról, 3000 lévát bocsátott rendelkezésére, egy harmadosztályú vasnti jegyet küldött neki és meghívta Szófiába. Bunin több előadást fartőit a bolgár fővárosban, azután tovább utazott Becsbe. A látvány, amely itt fogadta, olsaomorátotitia. „Mindenütt nyomor, éhség és sötétség" — panaszkodott barátainak. Később annyira lebilincselte a város és lakóinak karaktere, hogy egy ideig az volt a terve, hogy állandóan Bécsben telepszik meg. Megélni azonban itt sem tudott ég ezért folytatta vándoratját Párté felé. A francia fővárosban él rövid megszakításokkal tizenhárom év óta. Időnként a Dólfranciaországban lövő falusi. lakóházában tölti el a nyári hónapokat. A grasse-1 házában, amelyről kilátás nyílik Zólyom, november 24. (Saját tudósítónktól.) Hírt adtunk arról, hogy a zólyomi csendőrség elfogta Szedliak Pál rovottmultu betörőt, aki Középszlovenszkón rengeteg betörést és lopást követett el. Szedliak, mint jelentettük, üldöztetése közben fegyvert fogott a csendőrökre és több lövést adott le ráfuk. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Szedliak már régebben is elkövetett egy gyilkos merényletet, még pedig Mokrena András rimaszombati sofőr ellen. Kibérelte a soffőr autóját, majd mikor fizetésre került volna a sor, Szedliak pénz helyett revolvert fogott a sofőrre és agyonlövéssel fenyegette meg. A sofőr nem tágított, mire a bandita kétszer rálőtt Mokrenára, Lipcse, november 24. A Lubbe-per mai tárgyalásán tovább folynak a tanúkihallgatások Grothe volt vörös rohamista parancsnoknak, a vád koronatanújának vallomására vonatkozóan. Beyerné, aki Barz kommunista vezérnél, mint kisegitőnő és gyermekfelügyelőnő volt alkalmazásban teljesen kizártnak tartja, hogy Barz lakásán hasonló megbeszélést tartottak volna, mint amilyenről Grothe vallomásában említést tett. A következő tanú Meyer nevű volt kommunista, aki a sokat vitatott „Üsd a fasisztákat'* jelszó értelmezéséről tesz vallomást, Dimitroff kérdésére a tanú kijelenti, hogy a kommunista pártban általában szerencsétlennek tartották az „Üsd a fasisztákat4* jelszavát. Az elnök ezen a ponton vitába száll Dimit- roffal, aki végül is kijelenti, hogy minden igyekezete, például jelen esetben a vádat megsemmisíteni, még se gondol arra, hogy agyonüsse az ügyészt. Az elnök haragosan rendre inti Dimitroffot s ezzel a megszokott Dimitroff-közjáték véget ért. A szünet után érdekes tanú kihallgatására kerül sor: Weinberger nevű tanút a börtönből vezetik elő, a tanú előadja, hogy a berlini ügyészség fogházában cellája Popoff cellája mellett; volt, s Popoffal többízben volt alkalma beszélni, a bolgár vádlott minden alkalommal erősen hangoztatta ártatlanságát és kijelentette, hogy semmi köze az egész gyújtogatást ügyhöz. A tanú vallomása szerint Popoff kérdésére azt felelte, hogy a gazdasági viszonyok tanulmányozása miatt van Németországban, bcaki szerencsére csak jelentéktelen sérüléseket szenvedett. A sofőr kénytelen volt elmenekülni és igy Szedliak újból megmenekült az igazságszolgáltatás elől. A csendőrség akkor széleskörű nyomozást indított az elszánt betörő kézrekeritésére. A vizsgálat során kiderült, hogy Szedliak Szlovenszkó egész területén „dolgozott44, még Pozsonyban is elkövetett néhány betörést. Már eddig fc 32 betörést bizonyítottak rá a letartóztatott Szedliakra. A betörő nagyon óvatosan viselkedik kihallgatása közben és csak azokat az eseteket vallja be, amelyeket kétségtelenül rábizonyítanak. Szedliak rejtekhelyén nagymennyiségű lopott holmit találtak. A lefoglalt tárgyak tulajdonosait jelentkezésre szólítják föl és igy rövidesen jelentékenyen ki fog bővülni a betörő bünlistája. szélt neki valamit idegen valutákról is, amelyeket külföldről kapott s ismét továbbítania kell külföldre, sőt arra is megkérte, hogy azo- ket a feljegyzéseket, amiket készített a vele való beszélgetésről semmisítse meg Popoff kijelenti, hogy a tanú vallomásának ez a része nem felel meg a valóságnak. Ezen a ponton izgatott szóváltás támad a tanú és Popoff között, közben Dimitroff halkan megjegyzéseket tesz, láthatóan instruálni akarja Popoffot, az elnök azonban figyelmezteti Dimitroffot, hogy' ha nem szünteti be titkos utasításait, kivezetteti a teremből. Újabb jelentéktelen tanúvallomások elhangzása után a bíróság a tárgyalást szombatra napolja el. A szombati tárgyalással valószínűleg véget ér a per úgynevezett bűnügyi része és kezdetét veszi a politikai rész, amely izgalmasabbnak ígérkezik az első résznél is. Ebben a részben, amely három hétig fog előreláthatólag tartani, bontakozik ki csak igazi jelentőségében a Reichstag per. ítéletre legfeljebb januárban lehet számítani. — Antonescu lett az uj román vezérkari főnők. Bukareisttből jelentik: A király a hadsereg uj vezérkari főnökévé Antoaiesciu itáborno- k.Qit neveato ki. — UJ katolikus iskolaszék Souiorián. Tudósitóuk jelenti: A somorjai katolikus hívek az újonnan alakított iskolaszék választásait a múlt Hét folyamán ejtették meg és miután a megválasztottak ellen senki sem emelt óvást, az uj iskolaszéki tagok vasárnap tették le ünnepélyes fogadalmukat az itteni katolikus (templomban. Januárban lesi Ítélet a Lubbe-pörben Hétfőn kezdődik a Reichstas-pör politikai részének tárgyalása santranoiscoi ur“ egy gazdag rabat moTu halálának története. A főhős mint ama* rikai üzletember *Ö1U egész életét, dollárt dollárra halmoz, végre azonban elhatározza, hogy abbahagyja az üzleti tevékenységet és elutazik Capri szigetére. Mikor megérkezik, a déli táj virágzó pompájának közepébe, amely ujjongó tagadása a cél és forma szerinti életnek, hirtelen betegnek érzi magát és meghal azon a napon, amoly tulajdonképpen létének megkoronázása volna. Ez a rövid tartalma. Évekkel későbben megis- naerkedjt/em Thomas Mámnál. Akkor még mindig nem ismertem „A ballá! Velencében" cimö könyvét' és elmond-tam neki, hogy milyen különös inspirációt szóig állta tcitt könyvének címe. Thomas Mann elekor nagyon ez ép ajánl ássál nekem ajándékozna a regény egy példányát. Thomas Mámon kívül még egy német költő vonzotta Bunin Ivánt: Hatuptimiainm Gerhaird. A franciák közül különösem Flaubert-t, Marrc-etle Prouet-t és Francois Maumiae-it becsüli sióikra, az -utóbbit a legnagyobb élő francia írónak itartija. Bunin egyéb müveiben is állandóan visszatér „A eamfranciscoi u<r“ vezármotivuma: a halál megélése, amelyet vallásos k-omioirsá ggál, szinte kegyetlenséggel ir meg. Bunin, ^intán fölveszi a Nobel-dijat, ismét a, Gnasse-Ban levő falusi házába akar visszatérni éa. be akarja fejezni megkezdett müvét. — E’lsősoibam azonban a rózsakertelt akanerm gondozni, — teszi hozzá aiz orosz költő mosolyogva. A prágai magyar Protestáns Baráti Kör megalakulása A prágai magyar protestáns főiskolások november 20-án, hétfőn este tartották a prágai Magyar Akadémikusok klubhelyiségóban alakuló összejövetelüket ónody Zoltán, az összejövetel egykebb vója, rámutatott a prágai magyar protestáns ifjúság megmozdulásának jelentőségére, Azon óhaja* oak adott kifejezést, bárha ott tartanánk már, hogy. szülőfalujuktól messze elszakadt prágai magyar protestáns katonák is résztvehetnének a főiskolások által rendezett istentiszteleteken, hogy igy anyanyel vükön hallgathatnák Krisztus igéit és kaphatnák meg a lelki gondozást. Onody Zoltán ezután felolvasta Varga Imre ref, teológiai előadó, Kenessey Kálmán dr., a tudós asztronó- mus, Fábry Viktor, a kiváló evangélikus lelkész- szónok és Gaál István, kassai ref. lelkész terjedelmes és minden tekintetben az ifjúságot a legnagyobb reményekre feljogosító leveleit. Ezután a Református Egyház és Iskola cirnü hetilapból olvasta fel Magda Sándor teológiai tanár vezércikkét, melyben a prágai magyar protestáns ifjúság uj megmozdulásával foglalkozik és felszólítja az Egyetemes Egyházi Konventet, tegye lehetővé anyagilag és mozgalmikig azt, hogy az egyetemi városok elhagyatott protestáns ifjainak lelki gondozására külön megbízatással egy arra hivatott belmissziós lelkész legyen kiküldve. A megnyitó előadást és részletes beszámolót az összejövetel egyhangú helyesléssel fogadta, Ónody Zoltán ezután felolvasta az előkészitö bizottság nyilatkozatát, mely szerint a Protestáns Baráti Kör el* söroadü feladata a speciális protestáns vallási erkölcs és öntudat ápolása, tagjainak lelki gondozása. Munkásságával létre kell hoznia a felekezeti ellentétek megszüntetését, hogy ezáltal a mi kisebbségi helyzetünkben elkerülhetetlenül szükséges magyar egység megteremtéséhez lelki előfeltételt nyújtson. Kijelenti, hogy a prágai magyar protestáns ifjúság részt óhajt venni az egyetemes magyar munkában is, és ezért kulturnrunká- ját az osztatlan és egységes magyarság szellemében működő Széchényi-raozgalombau óhajtja kifejteni Beszédje végeztével felszólította a jelenlevőket, hogy alakítsák meg a prágai Protestáns Baráti Kört. Az összejövetel elhatározta, hogy az országos vjszonylatu alapszabályok kidolgozása és jóváhagyásáig egyelőre mint a prágai MÁK kulturális alosztálya alakulnak meg. Az ilyen formában megalakult Protestáns Magyar Baráti Kör elnökévé Ónody Zoltánt, pénztárosává Ferenczy Tibort választották. Bizottsági tagok lőttek: Csonthó Menyhért, Megyesi Zoltán, Prázsmári Tibor, Sípos István, Szőnyei László és Toperszer László. SAJTÓVÉTSÉG MIATT ELJÁRÁS INDULT A BUDAPESTI OTTÓ-VACSORA RENDEZŐT ELLEN Budapest, november 24. (Tudósitónk telefonjc- lentése). Nagy feltűnést keltett különösen legitimista körökben az a Mr, hogy a vizsgálóbíró november 20-án lefoglalta az Ottó-vacsora és a Bazilikában tartott istentisztelet meghívóit és a meghívók kibocsátói ellen sajtó vétség miatt meg indította az eljárást. Az eljárás megindítására az adott okot, hogy a Uabsburg-bázal de- tronizáló törvény még érvényben van és a meghívón Ottót Magyarország örökös királyának tüntették fel a meghívók. Az esőt legitimista körökben nagy izgalmat keltett és valószínűnek tartják, hogy a parlament mai ülésén ebből az ügyből kifolyólag viharos jelenetekre .fog sor kerülni. 4_______________________________________________________________________________
