Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-19 / 39. szám

M

gom

— Galgőc város költségvetése. Tudósítónk jelenti: Galg'óc város képviselőtestülete legutóbbi ülésén tárgyalta az 1934. évi költségvetést. A kiadási tételek 4,357.714 koronát teszneik ki, a bevételek összege 1,085.133 korona. A hiányzó 3,272.581 korona összeget 200, illetve 300 százalékos pót- adóvial fedezik, az ezen fölül mutatkozó hiányt pedig az országos hivataltól kérik segélyképpen.

xx Meghűlésnél, náthaláznál, maudola- lohnál, loTokgyulladásnál. valamint kiég- fájd almaim ál és szaggatásnál naponta félpohár természetes „Ferenc József“-keserü- viz rendes gyomor - és bélmái ködést bizto sit.

—• Lakásfosztogatás Zsolnán. Tudósítónk jelenti: Tegnap éjjel betörtek Zahudinszky Emil zsoCmai lakásába, ahonnan több mint 3500 korona értékű értéktárgyat loptak el. A csendőrség nyomoz , a betörők után.

— Fogházbüntetés a betegsegélyzöi dijak be nem fizetése miatt. Nyitrai tudósítónk jelenti: Az itteni kerületi bíróság

pénteken tárgyalta Felezer Gyula lóvá:vidéki földbérlő ügyét, aki a vád szerint két éven keresztül levonta alkalmazottai fizetéséből a betegbiztosítási dijakat, az összeget azonban nem fizette be és igy sikkasztást követett el. A vádirat szerint a beteg- biztosító intézetet 3544 korona kár érte. A tárgyaláson a vádlott nem jelent meg és Így a vizsgálat során tett beismerő vallomását olvasták föl. A vádlott a leromlott gazdasági viszonyok folytán nem tudta befizetni a.z Összeget. A bíróság, tekintett el az enyhítő körülményekre, kéthavi föltételes fogházbüntetésre ítélte a földbérlőt.

— Jótékonyeálu teaestély Komáromban. Iűoi- máromi tudósítónk jelenti: A Jókai Egyesület és a Jótékony Nőegylet együttes rendezésben jótékonycéöu teaestélyt, rendez a komáromi kultúrpalotában vasárnap délután öt órai kezdettel.

— A boriin—párisi expresszvonat összeütközött egy mornkásvonaítat. Berlinből jelentik: A berlini—párisi D-vonat, amely ma 'déllelőtt 10 órakor haladt át. Borgitz községen, beleszaladt egy ott veszteglő műnk ás vonatba. x\ D- vonat mozdonya felborult, és a csomagkocsi kisiklott. A munká’srvónat első kocsijai szétzu- zódtak. A bentülő munkások közül az eddigi jéliek szerint számosán meghaltak vagy megsebesültek. A D-vonat utasai közül csak né- hányan sebesültek meg könyebben, a mozdonyvezető és a fütő is csak könnyebb sérülést szenvedtek.

Színház, Művészet

A magyar irodalmi nyelv pőre

Szlovenszkón

A sokat emlegetett vád, hegy a szlovenszkói magyar irodalomnak nincs önálló nyelve — igaz is, meg nem is. Igaz, mert valóban nincs — nem igaz, mert amennyiben van önálló szlovenszkói irodalom, úgy eunek az irodalomnak saját nyelve is van. Nézetünk szerint nincs önálló magyar irodalom Szlovenszkón, azok szerint azonban, akiknek szemmel láthatóan legfőbb bánatuk, hogy a szlovenszkói magyar irodalom nem találta még meg saját hangját, amely kizeng a magyar irodalmi koncertből, úgy, ahogy harsányan és dallamosan kizeng Erdély hangja, vagy egy tájsajátosá- gokkal erősen határolt önálló szlovenszkói irodalom. Sajnos, a dokumentumok mehettünk szóinak.

A szlovenszkói irodalom függetlenségi küzdelmének útvonalát inkább kudarcok, mint eredmények jelzik; minden életrevaló megnyilatkozása a szlovenszkói irodalomnak egyben harsány eáfe- lata a szlovenszkói irodalom önállóságáról szóló teóriának. A legkimagaslóbb költői jelensége a szlovenszkói irodalomnak Mécs László. Mécs modoros egyszerűsége, játékos, néha mélyen ken- duló, néha vidáman csilingelő vallásos pátosza sokka! inkább gyökerezik a korban, mint a szlovenszkói szellemi talajban, a világ ezer gondjával, revoltáló benyomásával küzködő vallásos lélek zűrzavara sikolt és nyög sokszor fensége sen szárnyaló, sokszor (ugyanabban a versben) sután vergődő soraiban, ez a hang az önmaga elől menekülő ember hangja, de nem fátyolozza el valami sajátságos szlovenszkói moduláció.

S hogy a szlovenszkói költői skála másik végén üssünk meg egy hangot: V o z á r i Dezső talán

annyiban nevezhető szlovenszkóinak, hogy versei- ben van valami az elátkozott királyfi melodikus duzzogásából, benne még zihál valami abból az európai lélekböl, amelyet Szlovenszkó hűvös magányos, fenyvesei elzárnak attól az édes, gőzfűtéssel, szivarfüsttel, női parfőmökkel átitatott kávéházi atmoszférától, amelyben egész pompájában kibontakozhatna — Vozári talán az egyetlen, aki ebben a nosztalgiájában néha-néha megüt valamit a szlovenszkói hangból. Bért Brecht a kassai Ber- ger-kávéházban: s ez valami, amit szlovenszkói költői attitűdnek lehet tekinteni, s amiben tagadhatatlanul van valami dokumentáló és sajátos.

Szenes Erzsi asszonyi, Győri Dezső sértett középosztálybeli önérzetét egyformán magasan hordozza Szlovenszkó áléit tájai fölött, ezek szerényebb kezdetei annak a költői formának, amely kiteljesedését Máraiban érte ei. Dekát persze Móráit mégis csak túlzás lenne az egyszerűség kedvéért szlovenszkói írónak elskatulyázni, mert költészetében itt-ott kassai tájképekre akad az

Mi—

olvasó, vagy a „Zendülők“ attól még igazán nem szlovenszkói regény, mert cselekményének szintere Kassa és vidéke: a színház, a Berger-kávéház és egy kerti ház a Bankón. Vannak, akik hasonló érvek alapján S z i t n y a i t is rövid utón szlovenszkói írónak könyvelik el, ami lényegében elfogadhatóbb lenne, hiszen Szitnyai müveiben erő sebben érvényesül a tájhoz kötöttség, s a levegő, amely Szitnyai körül leng, határozottan magaslati, selmeci levegő, s való igaz, hogy alig van író a magyar irodalomban, aki annyira elszakadhatatla- nui élne a gyermekkorában, mint Szitnyai, aki újra és újra visszatér a feldúlt családi otthon hoz, amelynek tragikus atmoszférája mindig vele van, nem tud kiemelkedni belőle s 3kkor éri el legnagyobb formáit, amikor teljesen át tudja adni magát a gyermekkor fantomjának, Szitnyai éppen ezért talán legerősebb hordozója annak a sors- tragédiának, amelyből a szlovenszkói irodalom született. De Szitnyait is csak egyetlen szál fűzi a szlovenszkói irodalomhoz, ez a szinte szimbolikus eiszakadhatatlanság a családi végzettől, amely pesti magányába is elkíséri az írói, Szitnyai inkább nevezhető menekült Írónak, mint szloven- szkeinak. A szlovenszkói sorstragédia emlőin táp lálkozik, de olyan viszonyban van vele, mint az a menekült, aki 1919-ben vagonba rakta bútorait, családi képeit, kedves kanáriját és a kassai vagy lőcsei atmoszférával maga körül, átvándorolt a Dunán.

Sokkal mélyebben gyökerezik a szlovenszkói talajban Szenes Piroska, aki „Csillag a hom- lokán“ című regényével elsőnek hozott fel valamit a szlovenszkói élet mélységeiből, elsőnek ütött meg egy problémát, amely az újjáéledő, forrongó élettájakat felszakitó szlovenszkói valóságból fakad. A könyvnek, azt hiszem, egyetlen hibája, hogy túlságosan magasan szárnyal a szlovenszkói kritika színvonala felett, egyszerűen azért nem vették észre, mert túlnőtt a szlovenszkói kritikusok látókörén. Pedig tizenöt év alatt ez volt az első olyan szlovenszkói könyv, amely minden tekintetben magasrangu dokumentuma annak, hogy Szlovenszkón irodalmi élet van. Egészen sajátságos, hogy azok az urak, akik kötelességüknek tartják, hogy minden alkalmat megragadjanak és a klikkérdekek szigorú szemmeltartásával úgynevezett „összefoglaló képet“ adjanak a szlovenszkói irodalomról, mindenféle kalendáriumi próféciák „részletes taglalása** közben törvényszerűen megfeledkeznek aiTól a műről, amely a maga nemében egyetlen s mint ilyen leginkább nevezhető még szlovenszkóinak is. A mohón keresett szlovenszkói nyelvnek azonban ebben a könyvben se találjuk

nyomát, Szenes Piroska az egyetlen nőiró a magyar irodalomban, aki Kaffka nyomában halad éS aki legjobban is tudta megközelíteni Kaffka utól- érhetetlenül gazdag és szinpompás nyelvét.

Vannak szlovenszkói írók, mint például Dar ki, akik csökönyösen ragaszkodnak az erdélyi csapáshoz, s közben nem veszik észre, hogy azon az utón, amelyen Tamásiék járnak, nem lehet eljutni a szlovenszkói lélek titkaihoz, — ahhoz, hogy valaki a Tátra lankáin a novemberi köd vékony fátyoléba burkolózó szlovenszkói lelket hatalmába ejtse, egészen más, önálló és merész ösvényen kell haladnia. Az a tipikusan erdélyi szimbolizmus, amelyben mindig ott zeng valami a protestáns prédikációk pátoszából s amelynek dekoratív magyar nyelvdiszei a székelykapuk stílusával tartanak mélygyökerürokonságot — nem lehet alkalmas arra, hogy a katolikus és erősen szláv befolyás alatt álló szlovenszkói lelket megszólaltassa. A nyelv mindig tradíciót jelent s állandóan harcban áll, éppen ezért, a valósággal, amely az apák örökségét akarja megtépázni s a fiakat mindig uj utakra lódítja. Erdélynek mindig volt önálló irodalmi kultúrája, a század elején, a nyugatos nemzeti irodalom idején, az erdélyi ősforrásból merített a magyar irodalom s nőtt egyszeribe mérföldekkel az akkori pesti és erősen német befolyás alatt álló romantikus nemzeti irodalom fölé. Szlovenszkónak azonban soha nem volt, legalább is ebben az ősi és magyar értelemben irodalmi hagyománya, amelynek a nyelv hordozója lehetett volna s amelyen éppen ezért az önálló irodalmi nyelv ki tér ebé íveséd e t í volna. Az pedig túlságosan visszataszító és parvenü kísérlet, más tájakról plántálni nyelvi hagyományt Szlovenszkóra, üvegházba nevelni s végül is ennek a gyönge üvegházi palántának gyümölcseitől várni a nagy irodalmi felfrissülést. Bele kell nyugodni abba, hogy az író ott, ahová sorsa vetette, az élet jó és rossz benyomásaira úgy reagál, túl minden patriotizmuson, ahogy az istenadta húr, mely szive és lelke között feszül, vissza tud zengeni az élet csapásaira. S ez az egyetlen alapja az irodalmi életnek. 'Kár mohó újakkal vájkáüni a gazdag örökség utá» titokzatos népi mélységekben, — Szlovenszkó nem örökölt, a mai nemzedéknek kell megalapítani a családi vagyont.

1333 november 19, vasárnap.

A A Toldy Kör szinigárdájának előadása.

Pozsonyból jelentik: Ma, vasárnap délelőtt magyar szó csendül fel a pozsonyi városi szinhájg» bán. A Toldy-köri szinigárda, amely kitűnő hírnevet szerzett már magának, ezúttal a Három testőr cimii, kacagtató jelenetekben gazdag színdarabot adja elő. Rendező Matzon Ernőné, akinek bevált tudása biztosítja a kifogástalan előadást. Valamennyi szereplő lelkesedéssel készül az előadásra: Tóth Jenő, Sárai Pali, Ma- tejka Duci, Klatt Aurél, Szántó Ilonka, Garami Böske, Tollasi, Mátrai, Céríalvy, Brolly, Dudás, Kristóf, Szilágyi, Hajós és Takács.

A Teschenben is előadást tartott ár. Nemény Vilmos. Teschenböl jelentik: Dr. Nemény Vilmos, az ismert szepességi újságíró németnyelvű előadását, melyet M. Ostrauban nagy sikerrel tartott, ma Teschenben megismételte. A „Von Pressburg bis zum Osten dér Republik" cimii vetitettképes előadásról az ostraui sajtó a legnagyobb elismerés hangján számolt be.

A NŐ ÖNÁLLÓSÁGA

Az egyre nehezülő gazdasági viszonyok majd minden asszonyt és leányt arra kényszerítenek, hogy saját kezük munkájával vegyenek részt az élet küzdelmében. A legvagyonosabb családokban is előrelátásból valamilyen foglalkozásra igyekeznek taníttatni leánygyermekeiket, hogy ha úgy hozza a sors, meg tudják keresni a maguk, esetleg hozzátartozóik számára a mindennapi kenyeret. Az előrelátó szülőnek vagy nevelőnek gondolni kell arra is, hogy a leánygyermekből mégis csak a maga asszonya lesz egyszer, a maga háztartásával kell foglalkoznia, úgy hogy nem szabad egyoldalúan nevelni őket, mert ha férjet kap, az megkívánja, hogy a modern technika minden vivmánya mellett, háziasszony is legyen az otthonában. Ha pedig maga marad a leány, akkor is szükségét érzi azoknak az ismereteknek, amit „háziasszonykodás"- nak neveznek. Mindennek azonban előfeltétele az önállóság. Nagyon helyesen neveli leánygyermekét az az anya, aki erre már kicsi korában szoktatja. Az önállóságnak főfeltétele a pénz értékének ismerete. A mai kor maga keményen tanít bennünket arra, hogy milyen fontos a nőnek a pénz értékét ismerni, hogy pontosan összhangba tudja hozni a bevételt és kiadást. Nagyon megkönnyíti az a szülő gyermekének önálló és későbben házastársi életét, aki erre azt már gyermekkorában szoktatja. Leghelyesebb módszer erre: a zsebpénz. A szülők anyagi viszonyaikhoz képest adjanak a serdülő leánynak egy bizonyos összeget, amelyből a fiatal leánynak nemcsak kedvteléseit kell fedeznie, de szükségleti kiadásait is. Persze, kezdetben az édesanya tanácsai irányítják, de későbben magának kell beosztania a rendelkezésére álló összeget. Ezzel elérhető, hogy nemcsak nem lépi át azokat az anyagi határokat, amelyek számára meg

vannak szabva, de igényei is csökkennek, sőt örömöt szerez önmagának, ha gazdaságosan intéz el valamit és még meg is takaríthat pénzéből. Meglátjuk, hogy amikor az anya takarékossága előbb kellemetlenül hatott a leányra, most maga eszmél rá, hogy hol, mivel, mennyit takaríthat meg, ha jobban ügyel dolgaira, maga készít el bizonyos cikkeket, vigyáz ruházatára, mert bizony a tisztítás, javítás csak megnyirbál- ják a rendelkezésére álló kis tőkét. Csak az első időben fog kissé fájni, ha nem vehet meg egy felbukkanó divatos, de azért teljesen fölösleges tárgyat. Hozzá kell szoktatni ahhoz is, hogy pontosan feljegyezze bevételeit és kiadásait. Ezzel rászokik a pontos számolásra is és nem fordulhat elő az annyira rémületbe ejtő eset, a „nem tudom, hova lett a pénzem". Ha az édesanya észreveszi, hogy gyermekének nem elegendő a zsebpénze, semmiesetre sem szabad azt szaporítani, hanem rá kell mutatni, hol liibázott és néhány könnycsepp árán is éreztetni kell vele, hogy helytelen költekezése miatt le kell mondania egy s másról. Későbben igen helyesen teszi az anya, ha rövidebb-huzamosabb időre a háztartási pénzt is rábízza a már felnövő leányra. Ezzel megtanulja a háztartás gazdaságos vezetését és nem megy tanulatlanul és tapasztalatlanul a saját otthonának vezetése elé. A nemzet vagyona az asszonyok kezébe van letéve. Az asszonyoktól függ, mint vezetik házukat és mennyit költenek. De ha azt akarjuk, hogy értsenek is hozzá, akkor idejében kell megtanítani reá őket és a legjobb tanulási időszak a fiatal kor. Hány szépen induló fiatal házasság borult már fel azon, hogy az ifjú asszonyka nem tudott a pénzzel bánni. Nem elég, ha a mai küzdelmes korban leányainkat varrni, főzni, társaságbeli modorra, nyelvekre, sportra taníttatjuk, de még

egy kenyérkereseti képesség sem elég az élet küzdelmeihez. Meg kell tanítani a pénzzel vaió bánásra, annak értékére, hogy fel legyenek készülve a legnehezebbre. Szánrolniok kell a meglevő tényezőkkel és hogy azokhoz igazodni tudjanak, rá kell nevelni őket. (Klári)

—O—Tanácsadó

SÁRCIPŐT ÉS HÓCIPŐT használat után puha ruhával kell kitisztítani. Nem szabad kefével. Ha teljesen tiszta és száraz, petróleummal, táblaolajjal, vagy glicerinnel — néhány cseppet a ruhára — átdörzsöljük. Ettől szép fényes lesz és nem töredezik.

A RÉGI FEKETE CSIPKÉT

ismét használhatóvá tehetjük: Jó erős kéki- tőbe tegyünk egy kávéskanál felolvasztott tragántmézgát (drogériában kapható) és egy evőkanál szalmiákszeszt. A csipkét tegyük bele cs óvatosan nyomkodjuk, majd deszkán rézgombostiivel kifeszitjük és kendővel letakarva vasaljuk.

A TEJ ELTARTÁSÁHOZ ne használjunk semmiféle vegyszert, mert árt az egészségnek. Az eltartás módja: a tejet vásárlás után azonnal felforraljuk és gyorsan lehűtve ugyanabban az edényben hideg helyre állítjuk. Zárjuk le olyan fedővel, amely a lábasnál nagyobb. A tejes edényt más célra ne használjuk.

DIVAT POSTA

Szerény kislány. A tulöltözöttség nagyobb hiba, mint a rosszulöltözöttség. Ne hordja délelőttre.

Gondos anya. Ebben a korban nyugodtan öltöztetheti őket egyformán. Fiatal lányoknál ez egész természetes.

Veres Klára. i. A három szint kombinálja össze, de a blúz feltétlenül fehér legyen, z. Semmi esetre sem.

Uj előfizető. Talán még elég a jó szövet ahhoz, hogy kifordíthatja. A bevágások helyét gombokkal díszítheti.

A Korda Sándor uj filmje Oroszországban.

Korda Sándor uj filmje, a „VIII. Henrik magánélete", Angliában és Franciaországban nagy sikert aratott és ezért a magyar rendező filmjét most lekötötték a skandináv államok részére is és nemsokára bemutatják Moszkvában is. Ritkaság, hogy egy udvari miliőben játszódó filmet a szovjet bemutasson, de Moszkvában most nem törődnek azzal, hogy e film egy uralkodóról és környezetéről szól; művészi értékére való tekintettel előadják.

A A két Meíler-lánv esete az impresszárióval.

Furcsa színházi pert tárgyalt a minap a párisi bíróság. Racquel Meller. a híres dizőz buga: Tina Meller pereskedett az impresszáriójával, Jack Gordon amerikai vállalkozóval. Az impresszárió olasz turnéra vitte a fiatalabb Meller- jányt és az egyik koncerten botrány tört ki. „Tévedésből" ugyanis Racquel Mellért hirdették a plakátok és a publikum rájött a szédelgésre. Ebből keletkezett a botrány, úgy hogy a különben tehetséges fiatalabbik Meller kisasszony visszautazott Parisba és ott beperelte az impresszáriót. A tárgyaláson aztán viharos jelenetek játszódtak le. Amikor a biró azt kérdezte a művésznőtől, hogy miért nem próbált barátságosan megegyezni az impresszárióval, Tina Meller igy válaszolt: „Hogyan lehet vele tárgyalni, hiszen mindig be van rúgva!" A biró rendreuta- sitotta: ..Ne mondjon ilyet kisasszony, hiszen ez az ur előttünk áll és most sem részeg." „Ugylát- szik ez ma kivételes eset — feleselt a színésznő — mert én még józanul nem láttam." Ezután a pereskedő felek ugv összevesztek egymással, hogy el kellett napolni a tárgyalást.

A NYITRAI MOZIK MŰSORA:

PALACE: November !9—20: Hoffma.nn kisasszony meséi. (Anny Ondra).

TATRA: November 19—20: Tavaszi zápor. (Rendező: Fejős Pál).

TATRA: November 20—22: A lángbörtön. (Hernádi George).

AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ MŰSORA:

Péntek, szombat és vasárnap:

A szerelem városa. Josef Schmidt, az uj Kie- pura első világfilmje.

Szombat ós vasárnap délután órakor uépelö- aúásban: Atlantis királynője. Brigitte Heirn.

r