Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)

1933-10-15 / 11. szám

1333 október 15, vasárnap. A lefegyverzési konferencia elnökségének mai döntő ülése Gonf, október 14. A lefegyverzési konferen­cia elnöksége ma délelőtt 11 óra 30 perckor megkekdito munkáját. Elsőnek Sir Jóim Simon angolt külügyminiszter emelkedett szóra és nyila tkozatszerü beszédében jelentést tett a hároanihiatalmi előzetes tárgyalások eredmé­nyéről. Simon kijelentette, hogy nyíltan és világo­san kell beszélnie és fölöslegesnek tartja a szokásos optimista frázisok hangoztatását. Anglia, Franciaország és. Amerika megállapo­dásaként fölvázolja azt a programot, amelyet szerinte a lefegyverzési konferenciának el kell fogadnia. A program nyolcéves próbaidőről szól, amelyben fokozatosan lestze-relnék a fegy­verben álló nemzeteiket. A nyolc év. alatt fegy­verkezési ellenőrzés működne, amely állan­dóan fölülvizsgálná a fegyverkezés állását és megállapítaná, vájjon a népek kölcsönös biz­tonsága ellen nem vétenek-e valahol. Elvben kimondják Németország fegyverke­zési egyenrangúságát, de Németországnak megtiltanák, hogy nyolc évig jobban fegy­verkezzék, mint ahogy a versaillesi béke- szerződés megengedi. A nyolcéves próbaidő alatt az európai hadse­regeket az eredeti angol terv szerint milicia- had-seregekké alakítanák át és nyolc- év múlva kiegyensúlyozna a helyzet a fölfegyverzett és a lefegyverzőit államok között. Simon ut-án Norman Dawis emelkedett szó­lásra, aki magáévá tette az angol külügymi­niszter álláspontját. Di -Sorigna olasz delegá­tus ugyancsak hangsúlyozta, hogy Simon 'fej­tegetéseit elfogadja a konferencia további munkája alapjának. Paul Boncour' elvileg ugyancsak elfogadta Sir Simon fejtegetéseit, de annak egyes pontjaihoz megjegyzéseket fű­zött. Paul Boncour után Reinbaben báró német delegátus emelkedett szólásra, aki Nadolny tá­vollétében a német delegációt vezeti. Kijelen­tette, hagy Simon tervéről azonnal értesíti a néniét kormányt, Ugyanekkor újra leszögezte a német álláspontot, amely, mint ismeretes, a következő két pontból áll: 1. A felfegyver­zett államok azonnali és lényeges lefegyver­zése. 2, Az egyenjogúság alapelvének azonnali praktikus életbeléptetése, azaz, Jha a nagyha­talmak ínem csökkentik azonnal fegyverkezé­süket, akkor Németországnak meg kell adni a jogot, hogy fegyverkezzék. 1 1 A belga és görög delegátus szintén az angol felfogáshoz csatlakozott. Benes csehszlovák külügyminiszter kijelentette, hogy több kér­dést tisztázni kell, -igy a lefegyverzési konven­ció időtartamát, a fokozatos lefegyverzés kér­dését, az effekfiv és az általános ellenőrzés problémáját, a megtiltott és a -megengedett : fegyverek listáját éis a fölfegyverkezés betiltá- ( sániak kérelemét. Egyébként azonban ő is Si­mon álláspontján van. . A vita végén' Iíenderson elnök javasolta, i hogy a főbizottság hétfőn foglalkozzék Sir I John Simon jelentésével cs a mai vita ered- . menyéivel. Határozni csak a főbizottságnak áll ; módjában ' Meurath bejelenti ■ Németország távozását Berlin, október 14. Amikor Reinbaben báró a német kormánynak jelentést tett Sir John Si­mon javaslatáról, amely hallani sem akar a felfegyverzett hatalmak azonnali lefegyvorzé- J sérőí, ellenben nyolcéves próbaidőt és fegyver­kezési ellenőrzést követel, továbbá nem engedi 1 meg, hogy az azonnali általános lefegyverzés meg nem kezdése esetén (Németország a prak- 1 tikus egyenjogúság alapján megkezdhesse fegyverkezését, Tveurath báró német külügy­miniszter a birodalmi kormány nevében a 1 következő táviratot intézte Hendersonhoz, a lefegyverzési konferencia elnökéhez: „Elnök Úri A inémet kormány nevében a i következőket közlöm Önnel: A lefegyverzési kérdés mai állása mellett bizonyos, hogy a la- fegyveifzési konferencia nem fogja megvalósít­hatni (egyetlen feladatát, az általános lefegy­verzés megkezdését. Az is bizonyos, hogy a le­fegyverzési konferencia csődjét kizárólag a i feliegyverzett államok okozták, amennyiben i nem hajlandók beleegyezni a lefegyverzésük­| Beretvás pasztilla I fejfájás allén f be. A konferencia ilymódon lehetetlenné tette a német fegyverkezési egyenrangúság elismert jogának megvalósítását lés igy Németország kénytelen elhagyni a konferenciát/* A „Hitler bomba“ hatása Londonban Londo-n, október 14. Az angol főváros uccáit a kora délutáni órákban színes falragaszok lep­ték el, -amelyeken a „Hitler bomba", „Németor­szág kilop a Népszövetségiből" és a „Berlini szenzáció" harsogó cimek alatt hozzák tudomá­sára London lakosságának a mai nap szenzá­cióját. Valamennyi esti lap első oldalán feltűnő tipográfiával közlik a Sir John Simon genfi be­szédéről szóló tudósítást. Egész London izgatot­tan várta Hitler esti rádióbeszédét-. MacDonald miniszterelnök vidéki birtokán tartózkodik, s hasonlóképpen az angol politikai élét miftden kimagasló személyisége, akitől a német‘esemé­nyekkel kapcsolatban nyilatkozatot vár a kö­zönség, weekenden van. Diplomáciai körökben a németországi eseményeket aggasztónak tart­ják. , A lesújtó hir Géniben Gen-f, október 14. Genfiben a- német kiáltvány szövege délután bárom óra tájban vált. ismertté. Az -ebben az időben általában üres népszövet­ségi palota percek alatt -zsúfolásig megtelt po­litikusokká], újságírókkal és diplomatákkal. Iz­gatott csoportok (tárgyalták a német eseménye­ket, általános a vélemény, hogy a krizis, amely a Népszövetséget már hosszabb idő óta fényé* gette ezzel az eseménnyel akuttá vált. nos az a vélemény is, bogy a német események hatását az egész nemzetközi politikai élet erő­sen meg fogja érezni. A Népszövetség titkársá­gának mérvadó tényezői mindaddig, amág a hS* vatalos jegyzék nem érkezett meg, tartózkodó nak minden nyilatkozattételtől. A Népszövet­ségi tanács ma délutáni- záróülésén a- német megbízott már nem jelent meg. „Németország visszanyerte cselekvési szabadságit* Berlin, október 14. A szombat délutáni lapok részletesen foglalkoznak a német kormány dön­tésével és a genfi eseményekkel. A Deutsche Allgemeine Zeitung a következőket írja: „Mint­ha lidércnyomás alól szabadultunk volna föl, mély föllélegzést látunk az egész németségben. Elviselhetetlen volt az a nyomás, amellyel a versaillesi diktátum tizennégy év óta a német népre nehezedett. A német kormány tudatában van azoknak a nagyjelentőségű következmé­nyeknek, amelyekkel a népszövetségből való kilépés jár. Az uj választás be fogja bizonyítani, hogy a német nép a kormány mögött áll." A Börsenzeitung ugyanilyen értelemben ir és meg­jegyzi, hogy Hitler Adolf kivezette a németsé­get a külpolitikai bizonytalanság nyomasztó légköréből. A genfi mérgezett atmoszféra nem árthat többé a birodalomnak. A némtek elhagyták CSenfet Genf, október 14. Reinbaben báró államtit­kár és a német delegáció szombaton e6te hat órakor a menetrendszerű berlini gyorssal éli hagyták Genfet­A népszövetségi, tanács ma délután öt órakor összegyűlt, hogy megtartsa az ülésszak utolsó' ülését. A tanácskozás előtt a delegátusok cso­portokba verődve izgatottan tá-rgya-Mák az ese­ményeket. Az ülés nagy -késéssel kezdődött-. Az elnök mellett két szék üresen 'tátongott: az a szók, amelyet fél évvel ezelőtt hagyott él' Ja* pán népszövetségi tanácstagja, s az a szék, -amelyről ma távozott a német tanácstag. A 'ta­nács azonnal áttért a napirendre és a libériái se­gélyakcióról tárgyalt. Fél óra hosszat Libéria fekete képviselője beszélt afrikai dolgokról, ■ami meglehetősen ironikusan hangzott a- mai atmoszférában. HiiEfr rádiőiüszÉdében meSlndokoua a német elhatározást Berlin, október 14. Hitler kancellár szombaton est-o hét órakor rádióbeszédben indokolta meg a birodalmi kormány elhatározását, a népszö­vetségből való kilépést és az uj választások ki­írását. Abból indult ki, hogy a világháborúért esetleg felelőssé lehet tenni az áílajnférfíak3t, .de semmiesetre sem- a népeket. NéméWs^r' á •'bábom után óriási áldozatokat hozotÉE H&‘ i-ÍBd őszén a győzök és a legyőzőitek fair módón- ke­zet nyújtottak volna egymásnak, akkor nem érte volna az emberiséget annyi csalódás, mint igy. A német nép a javulás jelét látta abban, hogy a békeszerződések kimondották, hogy ‘ á német fegyverek megsemmisítése után sor ke­rül az általános leszerelésre. Németország egye­nesen fanatikus hűséggel eleget tett a lefegy­verzési parancsnak és megsemmisítette fegyve­reit. Azt várta, hogy a többi nép is beváltja ígéretét. A háború nem lehet az emberiség állandó ál­lapota és a béke sem lehet a háború örökké- A'alősitása. Másfél évtizedig várt a német nép arra, hogy a győző államok beváltsák ígéretüket és az álta­lános bizalom jegyében megkezdődjék az újjá­építő munka. A német nép meg van arról győződve, hogy ártatlan volt a háború előidézésében. Ilyen kö­rülmények között a „győző" és a „legyőzött" fogalmaknak tartóssá tétele igazságtalanságot jelent, amely gőggel tölt cl egyeseket, másokat azonban mélységes elkeseredéssel. Nem vélet­len, hogy a Háború-utáni beteg állapotokat a világ gazdasági szétesése követte. A háború nem hozott eredményt, mert nem "növelte az em­berek megelégedettségét. a nemzetek gazdasági rendszere megbomlott és a gazdasági bomlást csakhamar társadal­mi bomlás követte. Ez az állapét a legkirivóbbá Német országban vált, ahol a 63 millió polgárból 6 millió min­den exiaztencia nélkül sivára/n tekintett a jö­vőbe. Nem csoda, ha a kommunizmus napról - napra nőtt é« v il ágik a ta az t r óf á v al fenyegetett. A nyugati népek előtt nem lehet közömbös, vájjon a Rajnánál békés és együttműködésre kész szabad német polgárok és munkások áll- nak-e őrá, vagy az ázsiai birodalom exponen­sei. ■ -J-: •’ I A nemzeti szocializmus érdemei A nemzeti szocializmus megmentette a vilá­got a fenyegető katasztrófától. A becsület, a hűség és a tisztesség olvc.it prek­lamálta és visszaállította a rendet. A nemzeti szocialisták vezérei nyolc hónap óta heroikus küzdelmet viselnek a kommunizmus ellen és az újjáépítés érdekében. Hogy milyen ered­ménnyel cselekedjék ezt, arra a választ csu­pán a német nép adhatja meg és a közeli vá­lasztásokon he is fogja bizonyítani, hogy ki mögötti áll. A világnak a német -nemzeti szo­cializmus nem ártott, mert -a mozgalom nem akar mád, mint békét. Ennek ellenére a hazugság és a rágalom hulláma ellepte a birodalmat, holott,-a német .forradalmat nem lehel össze- hamriíifani ‘a. régi' kommunista, forradalmak­kal, mert nem követelt** vért, hanem legitim volt 'és néni rombolt. Tízezer amerikai, angol: és francia utazott ezekben a hónapokban Né­metországban és saját szemével láthatta, hogy a birüdalömbain rend van. Az igaz, hogy a németek súlyos harcot vívnak a felforgató ele­mek -ellen, de ehhez joguk van. A németség biztosra veszi,- hogy néhány év alatt a világ belátja, hogy a német nemzet jogosan harcolt a bűnös elemek ellen. Hitler Eiémet-francia megegyezési Hhrán A kancellár ezután a Lubbé-pörről- emléke­zett még. Mit, szólna a világ, — mondotta —- ha Németország pártját fogná olyasvalakinek, aki felgyújtotta a brit parlamentet? A német­ség soha nem volna ilyenre képes. A bűnös elemek azonban föli-ngei*eltek a világ közvéle­ményét Németország ellen és azt hazudták nekik, hogy a birodalomban háborús szellem dühöng és a békéről- csak a miniszterek be­szélnek. Legutóbb Daladier francia miniszter- elnök megtalálta a békés bangót Németország­gal szemben és a kancellár azt hitte már, hogy elérkezett a megegyezés -órája. . — A hőmet nép- nevében beszélek, — mon­dotta Hitler —, ha kijelentem, hogy ki akar­juk irtani a világból a németek és a franciák ellenségeskedését. A német katona száz csa­tán át makulátlanul viselkedett a franciával szemben, akiben ugyanilyen makulátlan és dicsőséges, ellenfelet lát, A nemzeti szocialis­ták őszintén keresik a kiegyezéstFranciam-, szaggal. Az egész emberiség számára., nagy esemény volna, ha a németek és a franciák végre őszintén békét kötnének. A német nép föltétlenül akarja ezt. Németország nem ágyukat, hanem egyen­rangúságot kiván Ugyanakkor azonban Hitler szerint Daladier elkövette azt a hibát, hogy a németek fegy­verkezéséről beszélt, holott a németek nem fegyverkeznek, hanem csak egyenjogúságot követelnek. Loalá.zó állapot az; hogy amiig mások hatal­mas' hadseregek védelmében élnek, Németor­szágnak ne legyen joga katonákat tartani. T-ermésizetesen, -ha a világ elhatározza, hogy megsemmisíti^ a fegyvereket, Németország örömmel csatlakozik ehhez a határozathoz. N’am arról van szó, hogy bizonyos delegátu­sok megegyezzenek, hanem a népeknek kell egymás között megegyezniük. A-z előző német kormányok abban a hiedelem­ben léptek be a népszövetségbe, hogy sikerülni fog megértést teremteni. Ugyanilyen előfelté­telek, .mellett vett részt Németország a lefegy­verzési ..konferencián is, ....... Az a megaláztatás azonban, amely a néme- ^ teket o konferencián érte, elviselhetetlen. A világ értse meg jól, — mondotta Hitler — a németek célja nem az, hogy néhány ágyút, vagy gépfegyvert kapjanak, hanem az, hogy egyenrangú félként ismerjék el őket. Német­ország biztonsága ugyanolyan szent dolog, mint minden más ország biztonsága. A né-: met követelések nőm veszélyeztetik a világot* Számszerűit a németek a legminimálisabb fegyvereikkel is megelégszenek, de a ‘Ie-a!ázást nem tűrhetik. Hitler emlékeztet arra, hogy már májusban megmondotta, hogy a birodalom kilép a nép­szövetségből, ha nem teljesítik kívánságait, A ■birodalmi kormány nagy szeretettel csüng a német népen cs a többi -néppel is szívesen meg akarna egyezni, de ez csak akkor történhetik; meg, ha a többien nem sértik meg a németek’ becsül etér-zósét. Hitler szerint több nagyhatalom hivatalos képviselője kifejezésre juttatta, hogy Németor­szágnak most nem adhatják meg a fegyverke­zési .egyenjogúságot. Élőből a határozatból a birodalom levonta a konzekvenciákat. — Elhatároztam — mondotta emelt hangon Hitler —, hogy fölkérem a birodalmi elnököl, hogy oszlassa föl a birodalmi gyűlést és írjon ki uj Választásokat, m.ert ezáltal megadja a német népnek a lehetősé­get, hogy történelmi jelentőségű hitvallást tegyen. A világ a német nép szavazásából látni fogja, hogy a nemzet, egyesül a kormánnyal az egyenrangúságért folytatott küzdelemben. Magyarország véleménye Budapest* október 14, (Tudósítónk telefoó-jé- lentése.) A németországi eseményekkel kapcéo* latban magyar illetékes körök a német, kor* mánv -eljárását érthetőnek tartják, mivel a nagyhalaknak Ígéretüket nem -tartották be. Ji népszövetségből való kilépést- azonban nagy] horderejű politikai lépésnek tekintik, amelynek várható következményeit nem is lehel, meg- i tóTni. A LEFEGYVERZÉSI KONFERENCIA TOVÁBB TÁRGYAL Genf, október 14. Illetékes körökből szárma* zó jelentések szerint,. a, lefegyverzési konferem cia Németország nélkül is folytatni fogja mun­káját-. A főbizottság hétfőn délután ülést tart, amelyen a- delegátusok foglalkozni fognak a. helyzettel. Angol és amerikai körökben az a- vé­lemény alakult- ki, hogy a- lefegyverzési kon­venciót Németország nélkül is aneg kell kötni. tó? z

Next

/
Oldalképek
Tartalom