Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-31 / 23. szám
I. év?. 23. szám - Kedd - 1933 október 31 Áro^Ofijlér ^ A tüntető és gyilkoló arabok felforgatták egész Palesztina békéiét Wéres angolellenes tüntetések — 39 halott, 259 sebesül Jeruzsálem, október 30. A városban vasárnap újra súlyos összeütközéseket provokáltak az arab tüntetők. A damaszkuszi kapunál a rendőrség- sortüzet adott az arab tüntetők ellen, mert a sokezerfőnyi tüntető csapatból lövés dördült el az angol fő- megbízott bázát védő rendőrök ellen. A Herodes-kapunál a tüntetők kövekkel dobáltak meg egy angol lovasküldöncöt. A rendőrség a város egyéb részeiben is fegy- \ertűzzel oszlatta szét a tüntetőket. Hét arab súlyosan megsebesült, kettő közülük halálosan. Az egész országban általános sztrájk van az arabok között és a zavargások átterjedtek a Jordánon túli területekre is. Damaszkuszban nagyon feszült a a helyzet, ugyanúgy Unnamban is. A palesztinéi katonai főnaranesnoksárr erősítést kért az egyiptomi főparancsnokságtól. Kairóban angol repülőraj áll készen, bogy bármely pillanatban Palesztina fölé repüljön. Az eddigi tüntetések kizárólag az angol parancsnokság ellen irányultak, de a zsidók is nagy aggodalomban élnek és sokan közülük bezárkóztak házaikba. Egész Palesztinában szombat estig huszonhét halálos és §00 sebesült áldozata van a zavargásoknak. A halottak között van két bennszülött rendőr is. Vasárnap újabb tüntetések voltak, amelyeknek során a halottak száma harmincra, a sebesülteké pe , dig 250-re emelkedett. Jeruzsálem óvárosában ismét véres összeütközések voltak. Az arab tüntetők 13 bombát hajítottak el és a rendőrség töbhizben adott sortüzet a tömegre. & ginács featsáwása A zsidó nemzeti tanács fölhívást intézett az arab lakossághoz, amelyben különösen hangsúlyozzák, hogy a zsidó bevándorlás kedvező hatással van Palesztina helyzetére és utalnak a szomszéd államokban uralkodó nehéz viszonyokra, amelyeknek következtében az ottani arabok szintén Palesztinába vándorolnak. Az ország fejlődése hasznára, vált az arab lakosságnak is, mely ,az' utolsó tíz esztendőben 225.000 lélekkel gyarapodott. Az arab végrehajtóbizottság a zsidó bevándorlás beszüntetését, továbbá a földterületek eladásának megtiltását és a letartóztatott arabok szabadon bocsátását' követeli. Valamennyi jelentés hangsúlyozza, hogy az arabok harca elsősorban az angol kormány ellen irányul, nem pedig a zsidók ellen. Kirdlyfalálkozó a Dunán Ebben a királytalálkozóban, amely két, évtizedek óta ellenséges hangulatú ország közeledését jelenti, a kisebb szerep a két uralkodónak jutott, a nagyobb szerep a Dunáé. A Duna a természetes apropó, amelyből eddig még minden barátságos gesztus és barátságos terv megszületett, amely egyre élesebben és parancsolóbban állítja a politikusok elé a megoldásra váró problémák sorát s amely öt ország határain szüntelenül jelentkezik a megoldásért. A Duna viszonya a körülötte folyó eseményekhez: a földrajz realizmusa a történelem romanticizmusával szemben. Csak- bogy ennek a történelmi ron lantié izmusnak meg vannak a maga törvényei, ame* lyek parancsolóan hatnak az eseményekre. A Duna természetes összefogó kapocs a völgyében élő nemzetek között. Természetesen végzetes utópiákba tévedhetnek azonban azok, akik ennek a természetes kapocsnak összefogó erejét túlbecsülik. Ez csak egyik oldala az éremnek. Jól láttuk, milyen hamar csődöt mondott az első kísérlet, amely a dunai népek együttműködését akarta gazdasági alapon, a politikai kérdések mellőzésével megoldani. A francia politikának oroszlánrésze van abban, hogy Európa gondjaihoz a Duna-probléma is csatlakozott, talán érthető, ha éppen a francia politika volt az, amely elsőnek próbált megbirkózni a problémával. Az első kísérlet nemcsak azt bizonyította be, hogy a probléma súlyosabb, mint a nagyhatalmak hitték, hanem bebizonyította azt is, hogy a másik, már évtizedek óta nyugtalanító Balkán-probléma is megoldatlan s hogy a két komplexum erős szálakon fűződik egymáshoz. Egy évvel ezelőtt még úgy látszott, hogy a nagyhatalmak számára nem marad más hátra, mint az érdekelt feleket legalább is egyelőre magukra hagyni: intézzék el egymás között dolgukat úgy, ahogy tudják. A német veszély megint akuttá tette a Balkán-kérdést, amelynek jelentőségét már a berlini kongresszus idején is kizárólag az szabta meg. hogy az egyre erősödő német imperializmussal szemben Oroszország erős és egységes államszövetséget akart a Balkánon összekovácsolni. A francia sajtó jól látja a helyzetet, amikor azt Írja, hogy ha a Balkán- és Duna-kérdés megfelelő formák között a legrövidebb időn belül nem nyernek megoldást és e kis töredéknemzetek, két világ- birodalom utódállamainak érdekszférájában nem áll be tartós nyugalmi helyzet, az európai egyensúly menthetetlenül fölborul. Ennek a veszélynek jelentőségét megértette úgy Olaszország, mint Franciaország. Franciaországot semmi egyéb nem vezette erre a belátásra, mint a német előretöréstől való félelem, a Ouai (TOrsay leszámolt azzal, hogy föltétien fennhatóságát éreztesse Prágától egészen Athénig, a dolgok természetes dinamikája választás elé állította: vagy német, vagy olasz befolyás alá kerül Európának déli és délkeleti része, a balkáni és dunai népek vagy német, vagy olasz érdekszférába kerülnek. Franciaország egyelőre nem is választhatott mást, mint Olaszországot. Ez a választás a jelek szerint máris megtörtént. Most az érdekelt felek közeledésének nehezebb fejezete következik. Hogy az adott esetnél maradjunk: Bulgária és Románia, közeledésének olyan súlyos történelmi akadályai vannak, amelyeket nem lehet két királyi csókkal eloszlatni. Dobrudsa olyan fájó pont a bolgár, történelemben, amelyet csak operációs utón lehet meggyógyítani, az pedig, hogy Románia hajlandó-c erre az operációra, nem egyedül diplomáciai kérdés. Bulgáriának Romániával szemben már a második Balkán-háború idejéből komoly sérelmei vannak, Románia kétszer is bebizonyította, mennyire skrupnius nélkül használja ki szomszédaival szemben az előnyös helyzeteket. Ez az alkalmi imperializmus, amely túlságosan erős gerincévé vált a román politikának, nem alkalmas arra., bogy feledésre hangolja a bolgáro- ■ kát. Ami nem sikerült Titulescunak, talán i sikerülni fog Károly királynak. De nem . szabad elfelejteni, hogy a francia kölcsön . egyik föltétele éppen a Balkán-kérdés barátságos utón való likvidálása volt. A Bal’ 1 kán-blokk azért sürgős Romániának, mert Paris pénzügyi engedékenysége szorosan - összefügg a Balkán-kérdés rendezésével, Románia látta, hogy a csődöt mondott Ju- goszláv-kisérlet valóságos pénzügyi kaHelyreállt a rend Angol-francia védszövetség, vagy német-francia katonai szövetség Oroszország ellen? Ui áramlatok a világpolitikában — A Daily Mai! és a Petit 3ournál cekkei London, október 30. A Daily Mail hétfői számában azt a föltünést keltő indítványt teszi, hogy az elavult locarnói szerződés helyébe helyezzék Franciaország és Anglia védekezési szövetségét, mert csak ennek a két hatalomnak az összefogása akadályozhatja meg a német előtörést. A lap szerint alapjában véve mindegy, vájjon a nagyhatalmak megadják-e Németországnak az egyenjogúságot, vagy pedig Németország egyszerűen proklamálja a saját egyenjogúságát. A Daily Mail idézi Foeh marsall szavait, aki kijelentette, hogy a német kereskedelmi repülőgépeket órák alatt hatalmas bombavető repülőgépekké lehet átalakítani. Az angol—francia szövetség véget vetne az európai bizonytalanságnak és megszilárdítaná az európai békét. HITLER FRANCI ABARÁT TERVEI P á r i s, október 30. A Petit Journal értesülése szerint francia vezető körökben tájékozva vannak Hitler terveiről. A német kancellár szívesen kötne katonai szerződést Franciaországgal Oroszország ellen, de Franciaország ezt az ajánlatot nem fogadja el, mert nem egyezhet bele Németország felfegyverzésébe. Franciaország nem válik meg Angliától és középeurópai szövetségeseitől és nem foglal állást Oroszország ellen. Föltűnő, bogy a félhivatalos jelegű lap ezt a cikket éppen akkor közli, mikor Litvinov orosz külügyi népbiztos Pá- risban tartózkodik. Litvinov Párisban Páris, október 30. Litvinov külügyi népbiztos hétfőn sajtófőnnökének, Umanszkinak társaságában Párisba érkezett. Az általános felfogás szerint Litvinov Amerikába való elutazása előtt tanácskozni akar Paul-Boncour francia külügyminiszterrel a világhelyzetről A + Aj - s- { PAINLEVÉ a inast elhunyt -volt francia min isz tér elnök és kiváló mate- , matiikus. Jeruzsálem, október 30. Palesztinában újra teljes nyugalom van. Az általános sztrájkot folytatják. A Jordánon túli területeken is teljes a nyugalom. Damaszkuszban és Szíriában minden különös kilengés nélkül folytak le a tüntetések. *a¥a?aáí5©!i «bs országban Jeruzsálem, október 30. Nablus városában az arab tüntetők kinyitották a fogházak kapuit ás szabadonhocsútották a foglyokat. A rendőrség több sortüzet adott le, Egy tüntető meghalt, számosán pedig megsebesültek. Haifában az arabok zajos gyűlést tartottak a város legnagyobb mecsetjében. Az egész rendőrség kivonult és körülvette a mecsetet. A helyzet nagyon feszült a városban. A tüntetők csoportja egyre növekszik és követeli a letartóztatott arabok sza- badlábxahelyezését. A letart óz t atatot tat között van az arab végrehajfőbizottság több tagja is. A városba állandóan érkeznek zsidó menekülők az elhagyatott tele: pekről. Palesztina stratégiai pontjain katonaságot vontak össze. ftSena ©ngeeSiBs be as ui beváudorlökaf A mai napon két gőzhajó érkezett zsidt bevándorlókkal, amelyek Haifában akar' tak kikötni. A Palesztinái főmegbizott intézkedésére a két hajó egy Palesytinán ki vül lévő kikötőben tölt el néhány napot, amíg Palesztinában a helyzet tisztázódik.
