Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)

1933-10-28 / 22. szám

s&a Összeül Londonban o uiio§ zsidó szervezeteinek kongresszusa London, október &>. A jövő vasárnap kezdődik a zsidó sorvezetők londoni világ- fkongresszusa, amelyen a .menekült és Né­metországban maradt zsidók megsegítésé­nek módjait fogják megtaoáöskoznü A vi­lág valamennyi nagy zsidó szervezete részt 'vesz a kongresszusán, amelyre eddig nyolc­van. delegátus jelentkezett. A kongresszus azzal a kéréssel fordul a népszövetséghez, hogy a kongresszus állandó megbízottat líülidliessen a népszövetségbe. A kongresz- szus.on valószínűleg a német áruk ellen meginditott zsidó bojkott kérdése is szóba fog kerülni. A lengyel delegátusok a boj­kott mellett, az angolok a bojkott ellen vannak. Végül is a kongresszus dönteni fog a javaslat fölött, amely szerint egy­milliófontos tökével a németországi zsidók részére segélyalapot szerveznek. R »J*1 y | iJ*T« fi *Ty xx Minden leadóállomás zavartalan vételét te­szi Önnek lehetővé az uj „Kék Pont LW 4004“ rádiókészülék. Aki ismeri a rádió fejlődését, tisz­tában van azzal az állandó zavarral, melyet ujak­ban a szűk hullámkerefcbo szorított erős leadóál­lomások okoznak. A rádiótechnika hatalmas fej­lődése következtében a készülékekkel szem-íren mind nagyobb igényeket támaszt a hallgatókö­zönség. Egy modern és minden követelménynek megfelelő készüléket sikerült konstruálná, mely­nek. alábbiakban adjuk meg leírását. Uj nyers­anyagok, újszerű konstrukció, az alkatrészek megváltoztatott sorrendű elhelyezése és hosszas kísérletezés -tette lehetővé a nagy feladat megol­dását. A „Kék Pont 4004“ rádiókészülék egyesíti magában a nagy készülékek minden előnyét és rendkívül szelektív. A készülék csupán egy gomb forgatásával kezelhető. A beépített elektro­dinamikus hangszóró a rádiótechnika legújabb vívmány a inak alkalmazásával készült. ízléses külső,je minden lakás díszévé teszi a „Kék Pont 4004“ rádiókészüléket. A fent leirt készüléken kívül az Ideál-Rádió eég egy rendkívül nagy teljesítményt nyújtó kis kétlámpás készüléket ho­zott piacra, amellyel iníkább erősebb, de távoli állomásokat is lehet fogni. A beépített hang­szóró és az erős véglámpa tiszta reprodukciót biztosítanak. A JR 202 szekrénykéje, mint a „Kék Pont" gyártmányoké általában nagyon íz­léses. A fenti készülékeket az Ideal-Radio r.t-. cég, Pra-ha II., Hybemská 34. holmi gyára készíti. Hajsza a somorjai szép erdész „megölt" szeretője után A pozsonyi bíróság visszaküldte a tizennégy év előtt elkövetett gyilkosság iratait a vizsgálóbíróhoz nyozta, hogy hallgassák ki a vádlott Csehor­szágban élő édesanyját, aki állítólag Kasztin- szky Katalintól eltűnése után Pozsonyból ka­pott levelet. A biróság határozathozatalra vonult vissza és hosszabb tanácskozás után elhatározta, hogy helyt ad a védelem indítványának, bizony­talan időre elnapolta az esküdtszéki tár­gyalást és visszaküldi az iratokat a vizsgá­lóbírónak. Az ügyész ezután felállt és javaslatot tett a bíróságnak, hogy emeljen panaszt a védő el­len az ügyvédi kamaránál, amiért bejelenté­sét nem tette meg korábban és ezáltal felesle­gesen sok költséget okozott az államnak. Ka- vecska védő erre izgatott hangon kiáltja oda az ügyésznek: — önnek kell igazolni, hogy megölték Kasztinszky Katalint, s nem nekem. Jogász­körökben az eset naív feltűnést keltett. A szép földbirtokosné és a daliás lovász tragikus szerelme Az asszony megdöbbentő vallomása az angol biróság előtt a lovászlegény ördögi hatalmáról és térje meg­gyilkolásának előzményeiről London, október 27. A yorkshirei Shcr- burn-in-Elmet-ben most tartották meg a vád- tárgyalást Ernest Brown 35 éves, atlétarter- metü lovász bűnügyében. Brown ellen az a vád, hogy szeptember 5-ről 6-ra virradó éj­szaka agyonlőtte gazdáját, Frederick Ellison Morton 28 éves földbirtokost, aztán felgyúj­totta a garázst, hogy eltüntesse rémtettének nyomait. — A sors még soha sem játszott ki gyil­kost ilyen kegyetlenül, —- jelentette ki az ügyész a tárgyaláson. — Az elégett Ghrysler- kocsi roncsai közt feküdt Morton holtteste, amely csaknem teljesen elszenesedett, kivéve a testnek azt a részét, ahol Mortont a lövés Védtelen lány és védett feleség A nő fiziológiai okokból életének bizonyom fá­zisaiban védtelen a férfival szemben. így védte- lenségének alapja természeti törvény. Emberi törvénnyel csak enyhíteni vagy más előnyökkel pótolni lehet, amit: a természet nem adott meg. A természet törvényei a férfinak kedvesek, he­lyes tehát, ha bizonyos mértékig a nőknek ked­veznek az emberi törvények. Fokozza e védel­met- az a társadalmi felfogás, amely a „gyen­gébb" nemmel szemben a kíméletet ég az udva­riasságot. lovagiasságot és a támogatást, a sze- retetet és a gyengédséget kötelezően írja elő. Ezzel a védelemmel a legtöbb nő elégedetlen. Elégedetlen az a nő is, aki a nemek egyenjogú­ságát hirdeti, mert e védelem feminista szem­pontból sokban felesleges, sőt helytelen. Elé­gedetlen az a nő is, aki szívesen ismeri el má- sodrendüségét, de azért mégis védtelennek érzi magát. Közhely a „védtelen nő" fogalma. Pedig „védtelen nőről" nehéz beszélni. Külön kell választani a védtelen lányt ég a védtelen asszonyt. A férjes nőt ma általában „védtelennek" aSg lehet nevezni. Törvények gondoskodnak arról, hogy a házasságkötés ténye a férfit az asszony örök nyugdíjintézetévé tegye. Ezt a feleség sza­bály szerint élvezi is, mindaddig, amíg a házas­sági kötelességet súlyosan meg nem sérti. Néha tovább is. Ezzel szemben valóban védtelen az a nő, aki apa, fivér, férj vagy más férfitámasz nélkül áll. Újabban Közópeurópában is megkezdődik az olyan bírói gyakorlat amely a lány érintetlen­ségének csábítással, Ígéretekkel, függő viszony kihasználásával való elvételéhez kártérítési kö­telezettséget- fűz. A házassági Ígéret vétkes- meg­szegésének is a férfi által okozott tényleges kár mellett ilyen konzekvenciát kezdenek a bírósá­gok tulajdonítani. Haladunk Amerika felé, ahol a házassági ígéret meg nem tartása börtönbün­tetéssel jár. Vagy inkább Anglia felé, ahol a házassági Ígéret megszegése önmagában kárté­rítési kötelezettség alapja. A lányok ilyen védelme általában igazságos­nak ég szimpatikusnak tűnik fel. Ezzel a nagy védelemmel nagy visszaélések i*$ járnak kar­öltve. Amerikában, vagy Angliában a leányok­nak a férfi tagadásával szemben könnyen elhi­szik, hogy házassági Ígéret történt. Sokszor bi­zony sajnálatunk és rokonérzéeünk a férfi melló szegődik, aki kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy ő ilyen házassági ígéretet valóban tett. A törvény alkalmat ad arra, hogy a nő egy va­lótlan vallomással mindörökre bebiztosítsa a jö­vőjét. A most folyó gyere'ktartási peTek alpereseinek foglalkozásából megálíapitbatjuk, hogy tán egyetlenegy nincs köztünk állásnélküli, vagy akinek fizetése le nem tiltható. Kevés az intel- iektuel is, mert ezeknek keresete nehezen mu­tatható ki és különben is gyengén keresnek manapság. Annál több a fixfízetéses hivatalnok, különösen a köztisztviselő. Nem válöszinü, hogy istent törvény szabályozza a foglalkozások sze­rinti fogamzásokat. Mert valamikor a nagyke­reskedők fiai voltak a leggyakoribb apák. ma pedig a köztisztviselővel való viszony a legter­mékenyebb. A házasságban nem élő férfi nálunk e ponton meglehetősen védtelen. E védteleneéget a há­zasságon kiytili viszonyból fakadó egyéb kárté- íVités alapjául szolgálható veszedelmek (csábítás. házassági ígéret) fokozzák. A fejlődés a lány nagyobb védettsége felé hajol. Utalok a lány­kereskedelem elleni akciókra és a szemérem el­leni bűncselekményeknél a lányok védelmi kor­határának leszállítására. Ezt a védelmet éppen a védelemre legjobban szoruló, úgynevezett rendes lányok veszik leg­kevésbé igénybe. A házasságon kívüli viszony és az állítólag elrabolt ártatlanság ellenértékét perlő nők túlnyomó része a démonjelöltek fél- világába tartozik. Ezzel szemben teljesen védtelennek kell mon­dani azt a nőt, akinek munkaerejét a férfiéval egyforma képesség mellett sokkal kevésbé ho­norálják. A legfeltűnőbb a dolgozó nő kiszol­gálta tóttsága és erejének, képességének a fér­fiénál sokkal nagyobb kihasználása a munka te­rületén. Talán sehol annyira nem védtelen a nő, mint e téren. Annál nagyobb védelem a házasságban a nö- tartás. Alapja a nő gazdasági önállótlaneága és a férjnek anyagilag is mindenhatósága. A nők egyenjogúsításával arányban homályosul a nő­tartás mai rendszerének igazságossága. Ég a há­zasság intézményének hallatlan védelme és fenntartásának túlságos szolgálata. A nő azzal, hogy anyakönyvvezetői beleegye­zéssel akárcsak egyszer teljesiti asszony! köte­lességét, jogot nyert arra, hogy férje élete vé­géig eltartsa. A házasságon kívüli akármennyi érintkezésnek viszont a férfira nézve rendsze­rint nincsen konzekvenciája. És az a nő tartás jár akkor is, ha a házasfelek közt nincs viszony, sőt ha külön élnek, vagy ha akárhogy gyűlölik egymást. Tapasztalat szerint mennél jobban gyűlöli a nő a férfit, annál inkább és annál na­gyobb tartásdijat követel tőle. A tartásdij tud­valévőén nemcsak a házasság fennállásáig jár a nőnek, hanem a házasságnak a férj vétkessé­géből való felbontása esetén újbóli férjherme- néeéig, illetve élete fogytáig. Mert a férfi életé­vel nem szűnik meg a nő tartás kötelezettsége. A nőtartás üldözheti a férfit a halála után is, mert a hagyaték erejéig a férj örökösei is köte­lesek; fizetni az elvált asszony részére a tartást. Legutóbb egy elvált asszony férje halála után a tartáséijnak a férj szüleivel szemben való íel- kérte! dezte az ügyész. — Nem tudtam ellenállni, — suttogta az asszony. — A szerelmi viszony egy eszten­deig tartott, egy év után azonban edhidegül- tem tőle ... — Az utóbbi három esztendőben tehát nem került már sor intim együttesre! — De igen, — vallja be az asszony. — Brown erőszakos volt, nem mertem vele szembeszállni, az uramnak pedig nem akar­tam szólni ... — A férje nem sejtett semmit? — Nem, sejtelme sem volt a dologról. A tragikus nap történetét következőképpen mondta el: — Szeptember 5-én a férjem Greetlandba autózott, Brown pedig Towtonba. Mindket­ten üzleti ügyben jártak. Először Brown tért vissza, délután 5 óra tájban. Ekkor a ház előtt áiltam. Szigorúan megkérdezte, hogy, mivel töltöttem a napot. Megmondtam neki, hogy kimentem a tengerpartra cs egy ismerő­söm társaságában megfürödtem. Az illető urat meg is neveztem. Erre Brown éktelen féltékeny ségi jelenetet rendezett. Megraga­dott, behurcolt a csűrbe, letepert, fojtogatni kezdett. Én kétségbeesetten sikoltoztam. Sze­rencsére még jókor sietett oda kisgyermekem dadája. Brown ekkor eleresztett. Elmondotta ezután, hogy Brown egész este fenyegetéseivel rémitgette. A konyhában fel­kapott egy nagy kést, kirohant vele. Hallot­ták azt is, hogy vadászpuskájával lövöldö­zött. Végre Mortonné visszavonult hálószo­bájába, de nem feküdt le. Dobogó szívvel várta ura visszatérését. Este tíz óra tájban hallotta, hogy autó kanyarodik be az udvar­ra. De az ura csak nem jelentkezett. Türel­metlenségében kiment a szobából és szembe­találkozott Brownnal, aki azt mondta, hogy Morton ismét eltávozott. . . Remegő várako­zásban telt el az éjszaka. Mikor hajnaltájban kinézett az ablakon, rémülten látta, hogy a garázs lángokban áll. Felkapta a telefon- kagylót, telefonálni akart, de a készülék nem működött... Az asszony és a dada a gyermekkel együtt kimenekültek a házból és egy sövény mögött bújtak el. Csak akkor merészkedtek elő, ami­kor már segítség érkezett. Brown eközben al­kalmat talált, hogy Mortonnéhoz csatlakoz­zék. Elfojtott, fenyegető hangon figyelmez­tette: — Eszedbe ne jusson megemliteni, hogy milyen jelenet zajlott le köztünk tegnap este. Ha megtenned, számolj már most a legsúlyo­sabb következményekkel. Parancsolj rá a dajkára is, hogy tartsa a száját. . . Az asszony után kihallgatták a dajkát, aki mindenben megerősítette úrnője vallomását. Ezután a tanuk vonultak fel, akik egy-egy, újabb adattal egészítették ki a sötét történe­tet. Végül is a zsűri gyilkosság címén vád alá helyezte Ernest Brownt, s ügyében rövidesen megtartják az esküdtszéki főtárgyalást. — Harmincezer üveg tokaji bort néni enged­nek be Amerikába, Budapestről jelentik: Az amerikai kormány legújabb intézkedése követ, kéziében a Magyarországon rendelt 30.000 üveg tokaji bort vissza kell ©záiMífcani az ame­rikai kikötőkből. Az amerikai üzlet meghiúsu­lása a magyar bortermelők reményeinek meg­hiúsulását is jelenti. : l-k ’ xx Érdekes csehszlovák-francia szövetség. Flapjack, a párisi kozmetikai ipar és a Vendome- tér ékszerészei. Nagy kitüntetés Parisban elis­merést nyerni. Ilyen elismerést nyert Párisban az egész világon ismert Flapjack. Párisi útjáról visszatérve, a Flapjack-cég igazgatója a követ­kező szenzációs kijelentéseket tette: Cégüstk' hosszú, fáradságos kísérletezés után egy ujfa^Ssí púd erdő bozt gyártott. Ha a Flapjaok-kel aratott: világsikerünk után azt mondom, hogy ezen trj cikkünkkel azt messze felülmúltuk, valószínűleg; biztosak vagyunk dolgainkban. Nagy párisi cé­gok vállalták a dobozokhoz pontosan illő pre­parátumok készítését és a legelőkelőbb párisi ékszerészek, készítik el az uj dobozok másait" brilíiánsbetétes platinából, ez a legbiztosabb jele annak, hogy az uj doboz nagy .sikert fog aratni. Az uj „Qriginal Super-Flapjack" védjegyzett puderdoboz beépített ajk- és arcpirosítóival. Ezen fontos toilettcikkek össze állítás át még sohasem' oldották meg egyben ilyen praktikusan. Az uj kombináció ékalaiku, tehát megfelel a modem, domináló cseppszerü vonalnak, melyet ma az autókarosszériától a női kalapokig mindenütt megtalálunk. Nem divat játékból, hanem a táska' célszerű kihasználása miatt választottuk ezt % formát., A doboz autómat ikusan ujjnyo másra nyílik és ezáltal azonnal használatra kész álla­potba helyezi az „egvkezes" ajkpirositó rudacs­kát és rúzst. A dobozban ezenkívül természeté-* sen a puderszitát is megtaláljuk és jelentős ré­sze a nagy tükör. A dobozban levő ajk- és arc­pirosítók a leghíresebb cégek gyártmányai. 'A „Super-Flapjaok'\ amely külföldön máris óriási sikert aratott, körülbelül 4 hét múlva jelenik meg a csehszlovákiai piacon. Remélem, hogy a mi hölgyeink ugyanrugy el lesznek tőle ragad­tatva, mint a sikkes párisi, az -elegáns angol és az egyszerű amerikai hölgyek. Pozsony, október 27. Érdekes fordulat ál­lott be abban a bűnügyben, amelynek közép­pontjában egy tizennégy év előtt elkövetett gyilkosság áll. Amint a „Napló" megírta, ti­zennégy év előtt meggyilkolta és a Dunába lökte megunt szeretőjét egy Ernéger Mátyás nevű 42 éves somorjai erdész. Ernéger ellen az eljárást felesége vallomása alapján ez év márciusában indították meg. Érdekes mo­mentuma a bűnügynek az, hogy nincs meg az áldozat holtteste és Ernéger vallomásában kijelentette, hogy az áldozattól eltűnése után még levelet kapott. A mai tárgyaláson a vé­delem indítványt tett, hogy az esküdtszéki tárgyalást napolják el és hallgassák ki az eltűnt Kasztinszky Kata­lin ausztriai és lengyelországi rokonait arra nézve, hogy az asszony él-e még, vagy tud- nak-c felőle valamit. A védelem azonkívül javaslatot tett helyszí­ni szemle megtartására is, továbbá inditvá­érte. Ezzel kétségtelen bizonyitékot kaptunk, hogy a földbirtokos gyilkosságnak esett ál­dozatul. Mély gyászban jelent meg a biróság előtt a meggyilkolt földbirtokos szép, fiatal özve­gye. A tárgyalóteremre mély csend borult. A fiatalasszony halkan mondotta el vallomá­sát, amelyet a jegyzőkönyvvezető monoton, tompa irógépkopogása kisért. — Ez a Brown, — kezdte, — négy évvel ezelőtt lépett szolgálatunkba. Gyakran lova­goltunk ki együtt, s a fiatalember mindjárt szerelmével kezdett ostromolni . . . Most elhallgatott és lehajtotta fejét. — Ellenállt az ostromnak, vagy .. .! — kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom