Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-26 / 20. szám
1. év!. 20. szám ■ Csütörtök - 1933 október 26 Albert Sarraut kapott megbízást az iti francia kormány megalakítására A középpártok koalíciója — Az isi kormány programja A németek meghontreminátíák a francfa frankot? ,’Páiis, október 25. Lebrun köztársasági elnök ma délután fogadta Albert Sarraut szenátort, a radikális szocialista párt tagját és megbízta üt az uj kormány megalakításával, Sarraut a radikális szocialisták jobboldali szárnyához tartozik. Előbb gyarmatügyi miniszter, majd hadügyminiszter volt. Maurice bátyjával együtt * radikális párt legbefolyásosabb tagjai közé tartozik és a Depeobe de Toulouse, a legnagyobb vidéki francia politikai lap az o befolyása alatt áll. lás ui kormány teenööí Páris, október 25. A köztársai&ági elnök. tegnap és ma folytatta a politikusok kihallgatásait.' Valamennyi nála megjelent politikust arra- kérte, hogy segitee elő a középpártokkal kibővült koncentrációs kormány megalakítását.. A lépőik ma nyomatókkal utalnak arra, hogy a francia pénzügyek szanálása födtétlen , szükségszerűség és az a lemorzsolódás, amely a frankot érte a londoni piacon, veszedelmes előjele a francia pénzügyek leromlásának. A lapok attól félnek, hogy hosszabb bizonytalanság esetén a frank zuhanni kezd és a Francia Bank kénytelen lesz uj nagy áldozatokat hozni. Az uj kormány feladata a külpolitikai program megoldása ée a francia pénzügyek átszervezése lesz. Az uj kormány a parlament előtt kénytelen, lesz részletesen foglalkozni a külpolitikai, helyzettel. Bizonyos, hogy az uj francia' kormány azonnali hataloimrakerülése után állást foglal Hitler kancellár tegnap esti rádióbeszédéihez,, amelyben Hitler újból hevesen megtámadta a versaillesi szerződést. A kőrtmánylfeladatai-közé fog tartozni az Angliával és - az Olaszországgal folytatandó lefegyverzési-tárgyalások megkezdése is. Természetesen a négyhatalmi. paktum kérdése sem maradhat érintetlenül. A Harminc neoszocialísta Sarraut táborában ! Páris, október25. 'A' harminc neoszocia-lista, a&i Renaüdel vezetése alatt a. Daládier-kormány leszavazásánál a .kormányt, támogatta, . elhatározta, hogy a jövőben ig a-radikális baloldali kormány mellett-foglal állást. Egészen bizonyos, Hogy az uj kormány megalakítása után Sarraut egy-két miniszteri tárcát juttat a neoszocialis- táfcn&k. A jobboldal- részéről Flandin és Pietri bejelentették, hogy támogatják a dezignált mi- nfezfcerelnököt. A két politikus nyolcvan szavazatot ezáMit a kormánynak. Az uj kormány- kóalició tehát Flandintól Renaudelig terjed és igy kellő - többséggel rendelkezne, ha Flandin nem állítana olyan pénzügyi ég szociális feltételeket, amelyeket a szocialista Renaudel aligha fogadhat el. Flandin ugyanis a szociális biztosítás kiadásainak csökkenését követeli. Ha Re- ntáwH kiválik u-kormánytöbbségből, akkor nem marad más hátra, mint megalakítani a közép- listák támogatnának esetről esetre. Egyes körök pártoktól a jobboldalig, azaz Tardieu-ig terjedő véleménye szerint .az uj francia kormány a eza- koaliciót. Nem lehetetlen, hogy. Sarraut ismét n^dáfi törvények megvalósítása érdekében bizo- kisebbségi kormányt alakit, amelyet a szocia- nyög teljhatalmakat fog kérni a kamarától. A franciák szerint a németek megkontremináiták a frankot Páris, október 25; Francié pénzügyi köröket a kormányválságnál is jobban érdeklik a Londonból érkező és a frank lemorzsolódásé■I ' \ * i- . vf ról szóló hírek. Az illetékesek biztosak abban, hogy a frank elleni uj kampány Németországból indul ki. A Vöikischer Beobachter már néhány nappal ezelőtt bejósolta a francia valuta összeroppanását és ezt a hirt Párisban a nagy pénzügyi küzdelem megkezdésének tekintik. A frank elleni kampány alapos és jól elő van készítve. Az angol pénzpiacon két-há- rom nap óta a francia ügynökök megfigyelik, hogy a német ágensek rendszeres spekulációt folytatnak a frank ellen. Akciójuk természetesen a márka árfolyamának emelkedését vonja maga után. A frank lemorzsolódásáról szóló hírek máris nyugtalanítják a francia kistőkéseket és különböző hírek elterjedéséhez vezetnek. Állítólag a francia hatóságok art is megállapították, hogy ezeket a rémhíreket Parisban és a vidéken szintén német ágensek terjesztik. Ezenkívül a külföldöt is nyugtalanítják a német hirek. így például Amszterdamban és Londonban tegnap azt kolpor- tálták, hogy Franciaország hamarosan letér az aranystandardról és a Baladier-kormány bukása a francia infláció megkezdését jelenti. A vezető francia és svájci pénzügyi lapok máris foglalkoznak a frank elleni rendszeres támadásokkal, de azonnal megjegyzik, hogy abban a pillanatban, amint a manőver kiindulópontjait leleplezik, az egész akció hatástalanná vált. Francia illetékes körökben nagy a felháborodás a németek manővere miatt, de senki sem fél attól, hogy az aránylag gyenge német márkával sikerülni fog az óriási tartalékokkal rendelkező frankot meg- gyengiteni. A szenátus is elfogadta a pártfeloszlatás! törvényjavaslatot Prága, október 25. A szenátus mai ülésén a politikai pártok feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Bankó szlovák néppárti szenátor kijelentette, hogy pártja államalkotó párt. A nyitrai eseményekkel kapcsolatban' kijelenti, hogy a szlovák néppárttal és'a szlovák nemzeti párttal szemben elkalmazott intézkedések > indokolatlanok voltak, mert az események a köztársaság melletti állásfoglalás jegyében zajlottak le. •Stollberg német kersztényszocialista is szükségesnek látja, hogy kivételes veszély esetén az állam biztonsága, érdekében .védelmi intézkedéseket tegyenek, de pártja és a német iparospárt nevében elutasítja a javaslatot. Luksch német, agrár szükségesnek, tartja a demokrácia védelmét és'elfogadja a javaslatot. . A magyar ellenzék részéről Korláth Endre foglalt állást a. javaslat' ellen. Niesner- szociáldemokrata szükségesnek tartja, hogy a kormány erélyes kézzel nyúljon a darázsfészekbe.. Dr. Hilgenreiner.német keresztényszocialista erélyesen visszautasít ott a Niesner Né- m etországellenes kirohanásait, és leszögezte, hogy a cseh -pártok képviselői Niesernél tapintatosabban viselkedtek. A vita befejeztével a szenátus a pártfeloszla- tási javaslatot első és második olvasásban elfogadta, mire Soukup elnök a szenátus ülését berekeszt,ette. A legközelebbi ülést órásban hívják’ öákél < A román liberális párt éles támadása a kormány ellen Bukarest, október 25. Dúca, a liberális párt elnöke, ma a párt kongresszusán beszédet tartott, amelyben súlyosan elítélte a kormány enyhe politikáját, amely lehetővé teszi, hogy a szélsőséges mozgalmak gyökeret verjenek Romániában. A pénzügyi helyzetet Dúca aggasztónak tartja. A liberális párt elhatározta, hogy élesban- gu emlékiratot nyújt be a kormány politikájáról a királynak, * A csodálatos takarékpénztár Lebrun francia köztársasági elnök a Daladier-kormány bukása előtti napon valami francia városkában a helybeli takarékpénztár százéves jubileumán vett részt, nagy beszédet mondott, állást foglalt az infláció ellen, és egységre buzdította a franciákat. Szimbólikusabb magyarázatot a francia belpolitika jelenlegi állására, sőt egész Franciaországra, alig találnánk, mint annak a fontosságnak a kiemelését, amit az államfő egy vidéki takarékpénztár jubileumának tulajdonit. A francia elnökök vagy katonai emlékművek fölavatására járnak le vasúm aponkint a vidékre, vagy a takarékpénztárak jubileumára, s e kettős vasárnapi ténykedésükkel körülbelül ki is merítik azokat a kritériumokat, amelyeket a francia nép fontosnak és szentnek tart. A takarékpénztár valóban teinplomjelentőségü e racionális nép előtt, szent és sérthetetlen, a mágnessarok, az élet tengelye. Élni, halni, ölni tudnak érte, Itagyoinányos udvariasságuk elpárolog, ha róla van szó, esökönyösök, kicsinyesek, vakok lesznek, s nincs az a népszerű vezér, aki véthetne a takarékpénztár szentsége ellen. A csodálatos francia intézmény szinte rabigájában tartja a különben köny- nyed és szabad népet. Daladiért is az buktatta meg, hogy nem szívesen bár, de a körülmények hatása alatt kénytelen volt a francia materializmust szimbolizáló takarékpénztárak ellen rohamra indulni. Kijelentette, hogy a megtakarított pénz bizonyos százalékát föl kell áldozni a költségvetés egyensúlyának megmentésére, s arra akarta rábírni népét, hogy a jövedelemből és a fizetésből eddig megtakarításra szánt összeget adó, vagy fizetésleszállitás formájában ajándékozza az államnak. Minden más országban simán megy az ilyesféle tervek megvalósítása, s az adófizető polgár bárány, akit terelni lehet bármely irányba. A francia adófizető tigris, s jaj annak, aki haragját kihívja. Daladier esetében ez a polgár máról-holnapra elfelejtette, hogy a lemondott miniszterelnök stabil és Franciaországban mindenkinek tetsző külpolitikát kovácsolt kilenc hónap alatt, legtöbb akciójával egyaránt kielégített jobboldalt és baloldalt, a hitleri Németország feljövetelének végtelenül nehéz korszakában higgadt, mérsékelt és erélyes politikájával si- kerről-tsikerre vezette az állam hajóját, — minderről megfeledkezett s csak összegyűjtött frankjait látta maga előtt. „Non pos- sumus — mondották a Palais Bourbon előtt tüntető adófizetők —, mindent megadunk Daladiernek, elismerést, bizalmat, i csak pénzt ne kérjen tőlünk/* A hangulatot a legpontosabban a kormánybuktató ; León Bluin fogalmazta meg, amikor kijelentette, hogy nincs kifogása Daladier külpolitikája ellen, sőt .szilárd és fölvilágo- sult belpolitikájáról is csak elismeréssel nyilatkozhat, de a fizetésleszállitásba, a vagyondézsmába sohasem egyezhet bele. Egyébként a francia kormányválságnak tragikus figurája nem is annyira Daladier, mint Léon Blum. Tudni kell, hogy a francia szocialista párt volt eddig a második internacionále legépebb csoportja. A szerencsétlen Dalaöier-eset ezt a pártot is belökte a második internacionále pártjainak komplikációiba, nemcsak azért, mert Léon Blum emberei tulajdonképpen a szocialista elvek ellen nyilatkoztak, mikor ellenezték a vagyondézsmát, a részvények újabb megadóztatását, hanem azért is, mert a tegnap éjszakai szavazás végérvényesen két táborra osztotta az eddig egységes francia szocialista pártot: a kormányt támogató neoszocialistakra, akik Renaudel vezetése alatt állnak, és Léon Blum intranzigens és doktriner ősszoeia- listáira. A pártban lappangó régi elvi ellentét ezzel praktikusan is megnyilvánnlt. Soha többé nem forrhat egybe a második internacionále francia pártja. Léon Blum ugyan mégegyszef megmutatta hatalmát s azt, hogy Franciaország kormánya a jelen pillanatban az ő kényétől-kedvétöl függ, de ki tudja, meddig tart e liataloin s nem volt-e pyrrhuszi győzelem, amit a csontos vezér a Palais Bourbonban aratott? Daladiert fölváltja egy másik radikális, vagy középpárti politikus. A francia politika kontinuitása nem bomlik meg. Az uj Ár^80fiHér ^ ^ ALBERT SARRAUT, radikális szenátor, akit Lebrun elnök megibüQU az uj francia kormány megalakításává!!.
