Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-25 / 19. szám
1933 október 25, szerda. I MUSZTAFA KEMAL 17 milliós modem államot formált Törökországból, a régi ,,Beteg Ember-böl Az európai állasnSérlsesk pompásain kiépiéeH államba látogattak el — A lakosság száma hat év alatt három és Sél millióval emelkedett — Haladás9 prosperitás minden vonalon Isztambul, október hó. Be kell vallani az igazat: az uj Törökországtól semmiképpen sem tudunk annyit, mint amennyit tudni kellene. Ismerjük a „beteg emberből'* egészsége* emberré történt átváltozásának most • már 25 éves történetét,, de az átlagos ismeret a mai Törökországról, alig alig terjed túl azon a határon, hogy a főváros már nem Konstantinápoly, vagyis Istambut, hanem Ankara, a kalifa tust eltörölték a szul- tánsággal égyüt í, a i'ez viselése tilos és a nők kiszabadultak a háremből. Az átlagos európai -újságolvasó közönség, amely tájékozódását- a napihirekből meríti, ezzel körülbelül el is jutott érdeklődése határáig. Törökországban megszűnt- az ..ezeregyéjszaka'1 keleti romantikája, helyette bevonult a telefon, az autó, az autóbusz, a rádió technikai civilizációja- és bevonult- a kultúra,, iskoláival, sajtójával, irodalmával, alkotmányos diktatúrájával, közegész- í? é g ü g y ével, a-ű m i n-is z t r á i • i ó j á val, k eres kod el in 6 vei, fejlettebb mezőgazdaságával és kezdődő iparával. De az, ami bevonult, Európa és nem a közeli Balkán. ezt meg kell jegyezni, mert az uj Törökország mintaképe sokkal inkább német, olasz, francia, mint román, szerb, vagy görög. KELET I jECí NAGYORR llEFORM EHE: KEMAL Különösen aktuális Törökország, Ankara és Mustafa Komái gazi. amikor éppen most számos európai államférfin érkezett ide s igv érthető érdeklődés fordul a Duna mellől az . uj Törökország felé. Bizonyára véletlenül, de a látogatások egybeesnek a török köztársaság megszületésének tízéves évfordulójvai is. Ez a dátum október 2!). Milyen utat járt be e tiz év alatt Törökország? Valamikor a történelem úgy emlegeti majd Musz- tafa Keni a 1 gazi, köztársasági elnök nevét, mint a török nép újjászületésének s uj honfoglalásának mesterét. Kornál gazi nemzeti reformjai sokkal gyökeresebbek, mintsem azt a távolélők hiszik és elképzelik. Nem a fez viselésének eltiltásáról és nem a háremélet megszüntetéséről van itt szó csupán, hanem az állam és a társadalom organizmusának teljes és gyökeres átszervezéséről. Kezdjük mindjárt azon. hogy a mohamedánizmus szelleméből folyó szultáni, önkényuralom helyébe uj alkotmány lépett. Megszervezte Komái az alkotmány legfelsőbb törvényhozási fórumát, a Nagy Nemzetg> illést, amely 1924 április 20-án, — természetesen Ke mai akarata szerint lefektette az alapelveket. KiTnondotta. hogy a köztársaság hivatalos nyelve a török, fővárosa Ankara, a felségjog a nemzeté s ezt a jogot a nemzetgyűlés gyakorolja és a törvényhozó és végrehajtó hatalmat juttatja kifejezésre. Kimondotta, hogy a Nemzetgyűlés a végrehajtó hatalmat a négy évre választott elnök és az általa kinevezett, felelek? minisztérium gyakorolja. A Nemzetgyűlés felelősségre vonhatja a minisztériumot. Az igazságszolgáltatást független bíróság kezébe tette. A köztársasági államforma semmi körülmények között meg nem szüntethető, nem támadható és nem vitatható. Ezek az alapelvek sokkal közelebb állnak a francia forradalom ideológiájához, mint a keletiéhez. Viszont az élet áttöri az ideológiák vonalát: a valóságban az alkotmányos alapelvek diktatúrává váltak, részben a választási rendszer által, amely nem ismer ellenzéki jogokat-, részben, azáltal, hogy a Nagy Nemzetgyűlés Kemal akaratából ál! fenn s Kemal akaratát fejezi ki. A törvény kimondja, hogy minden török állampolgár szabad embernek születik és szabadon él, a valóságban ez a szabadság megáll a forradalom eredményeinek biztosítására emelt korlátoknál és ama biztosítékoknál, amelyek a „semmiféle mellékkörülmény vagy befolyás által meg nem ingatható kormányzati tekintélyt védelmezik. Ezen diktatúrán azonban csak az csodáikoz- hatik, aki netalán nem értené meg, hogy szükség van a „legfőbb tekintély4' rendithetetlens'égé- az uj Törökország végső Megerősítéséhez. a tízéves köztársaság EREDMÉNYEI Talán semmi sem mutatja meg olyan világosan a török újjászületés komoly valóságát, mint az a statisztikai adat, amely a belső igazgatás rohamos megjavulása és európai szelleme mellett bizonyít. Az uj Törökország területén eddig egy nép- számlálás volt, ;j. török statisztikai hivatal szervezője és első'igazgatója, az azóla elhunyt belga statisztikus, Cainille .íacquart vezetésével és irányításával 1927 október 28-án. Ez a népszámlálás BITTÓ.275 népességet állapitolt meg. A török hatóságok közlése szerint Törökország lakossága most körülbelül 17,300.000-re tehető. Ennek az 1927. évi népszámlálás eredményéhez v-iszonyitott feliiíuííen nagyarányú emelkedésnek több oka van. igy az is, hogy az 1927. évi népszámlálás alkalmával sok gyermeket nem vettek számba. Vannak azonban a népesség száma növekedésének tényleges és örvendetes jelenségei is. Ezek a jelenségek pedig a hatalmas és lelkes népegészségügyi munkának köszönhetik, a járványok megfékezésének, a falusi orvoskérdés megjavításának (minden az egyetemről kikerülő, orvos két évig köteles az állam állal kijelölt helyen működni) az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem fejlődésének. Ennek áldásos hatása jelentkezett, egyrészt,, a halálesetek számának csökkenésében, másrészt az élveszii-letéeek növekedésében. A többi reform? A bíráskodás függ ellő ni tűséről már szóltunk, de ki kell emelni, hogy a kapitulációk megszüntetésével a török bíróságoknak most már mindenki alá van vetve és megszűntek az egykor oly sok súrlódásra okot adó konzuli bíróságok. Megszűntek a háremek, helyesebben, a török nőt Kemal kiszabadította az örök kis- koruság, a féljoguság állapotából, el törülte a tübbnejiiséget s megnyitotta az intellektuális életpályákat a nők előtt. Ma már a török orvosnők, újság'Írónők, építésznők ouTópa- szerte -ismeretesek s nem egy írónő neve is felszínre került, különösen az angol könyvpiacon. Bevezette" Kemal a nemzetközi időszámítást, illetve óraszámiíáet,', tfzesszámrenclszert, épített 6735 elemi iskolaépületet, nagyszámú középfokai szak- és főiskolát állított fel és átszervezte az egyetemet. Nyelvtisztitó mozgalmat indított, megkezdette a történelemkutatást, elrendelte a latinbetiil ábécét, erős iramban fejleszti a sportokat s ha a legközelebbi olimpiá- Szon megjelennek a törökök is és pedig sikerrel, azon már csodálkozni nem lehet. Meghozta a „falu törvényét" a falufejlesztés kérdésében, — a népesség háromnegyed része falun él —- s végül egyensúlyba hozta az állami költségvetést. Bankjegy kibocsátó jogot adott a Tűr kije Cimhu- riyeti Mer kéz Bankasi-nak, Közgazdasági Tanácsot állított fel, mintagazdaságokat létesített, iparpártolási törvényt hozott, iparkamarákat szervezett, fejlesztette, a tengerhajózást, 50 millió török font befektetésével vizszabályo- zást, öntözést, lecsapolást kezdett, a vasutakat állam tulajdonba váltotta meg és 4060 kilométerről 5857 kilométerre fejlesztett., épített 1300 kilométer uj utat, 2500 kilométert rendbehozatott. Kayseribén repülőgépgyárat állított. 'Amit iit felsoroltunk, az nem kimerítő is mertetősé tiz óv munkájának, csupán vázlata és kontúrja, amelyet az általános népmüvelődés érezhető eredményei töltenek ki, Mindenesetre igaz, hogy Kemal gigantikus munkát végzett s perspektívájának köre olyan nagy, horizontja olyan tág, amilyen csak. egy kivételes tehetségű emberé lehetett'. „AZ &NGYILK0S** írta: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Genf, október 2-1. A népszövetség szociálpolitikai bizottsága statisztikát tesz közzé, amely szerint a XX. század kezdetétől, vagyis 1901 január 1-iöí kezdve 1931 december 31-ig tízmillió ember követett ei halállal végződő öngyilkosságot. Ez a szánt ugyanolyan nagy, mint a világháborúban elesettek száma. «í> A céh rendszer liive vagyok. Becsülöm a mesterségeket éti a mesterembereket. Példán! az. asztalost, aki rózsafából egv szekrényt remeke!, melyet ma is bekülelhetne a céhnek ..remeU- munká“-ul, vagy az órást, aki oly szakértelemmel nyitja ki a beteg órák szerkezetét, mint a sebész a testünket, vagy a bogártudóst, aki egész életén át csak a hősoincérrel foglalkozik, mindent tud róla, ami tudható, az emésztését, a szerelmét; a szokásait, vagy a szeszélyeit is. Nemrégiben még úgy csúfolták a szaktudósokat, hogy nem látnak túl az orrukon és korlátoltak. Lehet, hogy korlátoltak. De milyen emberi ez a korlátoltság, milyen tartalmas és mély. Ettől a korlátoltságtól — azt tapasztaltam. — több bölcsesség és bölcselet sugárzik, több jótétemény és áldás, mint az „általános műveltség" zagy vaságából. Szeretem a mesterembereket, Szememben ők az igazi emberek. Legalább valamit tudnak kitünően, sokkal jobban, mint mi. Csak azokat nem szeretem, akik semmit se tudnak. Meg azokat, akik mindent- tudnak. a prófétákat, mert ők a semminél is kevesebbet tudnak. Ezért kedvelem a szakközlönyöket is. Ráérő időm egyik -mulatsága, hogy lapozgatok bennük. Mindegy, hogy a kékfestők értekeznek-e foglalkozásuk csín jár ól-bin járói, vagy a maes- katenyésztők, vagy a bélyeggyűjtők. Élvezem szaktudásukat. Úgy érzem, hogy én, az avatatlan, a kontár egy családi k.rbe pottyantam s megleshetem, mint váltanak egymással értő tekintetet. mint súgnak össze sokatmondúan a jelenlétemben. Pokoli gyönyörűség ez. Múltkor is igy dőzsöltem a szakközlönyök tengerében, amikor mogpiüantottrím egvet, amelyet eddig nerrt ismertem. „Az öngyilkos". Hát ilyen is van? Hogyne. Hol jelenik meg? Német- őrs /.ágiian, ahol minden megjelenik. Kezembe vettem és eltűnődtem. A elme olyan, mint a többi szakközlönyé. Ha „A .vincellér"-!, „Az ur- loVas"~t, „A kerékpáros"-!, főkép a vincellérek, nrlovnsok és kerékpárosok tartják el. akkor, úgy következtethettem, az öngyilkosok szak- közlönyét is bizonyára az öngyilkosok támogatják. „Minekcl-Őtte végezne magával, okvetlen. fizessen elő." Az ötlet, üzletileg nem is rossz. Hiteles kimutatások szerint a világon évente legalább 100/000 címber önkezével vet véget életének. Ha csak minden tizedik előfizet, csinos tábor verődik össze. „Öngyilkosoknak nélkülözhetetlen." De vájjon csakugyan előfizet-e az, aki már eleve un mindent és igy a róla szóló szakirodalmat is? És behajthatják-e rajta a dijat? Nem valószinü-e, hogy éppen abban n pillanatban emeli majd magára a pisztolyt, vagy nyeli te a mérget, amikor a pénzbeszedő jelentkezik a nyugtával, mely az ő keserűségének amúgy is telt poharában az utolsó iirömesöpp lesz? Ez meggondolandó. Aztán remélhető-e, hogy az illető „állandó és hű előfizető" marad, évtizedekig? Fogas kérdés. Hiába hirdeti hát az ilyen folyóirat, hogy „tájékoztató, változatos és szórakoztató", vagy hogy „megszépíti és földeríti az ön életét", vagy hogy „lakásváltozás esetén azonnal utána küldjük", hiszen azok akikre számit, az ellenkezőt akarják, azt. hogy az életük ne legyen változatos, hogy mennél jobban elrútítsák és megkeserítsék s igy mennél előbb elkövethessék végzetes tettüket, ha pedig lakást változtatnak, szegények, rendszerint olyan helyre távoznak, ahova a posta semmiféle szakközlönyt se kézbesít. Ezek a merőben tiszteletlen, haján gondolataim azonnal szétrebbentek, mihelyt olvasni kezdtem. Komoly folyóirat ez. Lelkes tudósok, derék emberbarátok írják. Céljuk, hogy az ön- gyilkosságok egyre növekvő hóbortjának gátat vessenek. Világjárvány ez manapság, akár a középkorban, amikor szintén megsemmisült egy műveltség s másik kezdődött. A betegség láz- görbéje még mindig fölfelé emelkedik, Németországban és Japánban, Angliában és Kamcsatkában egyaránt. Ijesztő számokat látok. Századunk három rövid évtizede alatt, amint a rendelkezésünkre álló hivatalos adatokiból kiderült, a földgolyón 10.000.000 ember pusztult el önmaga által, annyi, mint a világháborúban a messzehordó ágyuk, puskagolyók, kartácsok, lángvetők és mérgesgázok által. Micsoda hadsereg ez. Az emberek nemcsak egymással tudnak hadakozni, hanem önmagukkal is. De az ok, amiért hadat üzennek és ellenségévé válnak önmaguknak, többnyire rejtélyes, nem mutatható ki, akár az, hogy mi a hadüzenet, vagy a világháború oka. Egy argentínai orvos közli, hogy ismer egy jómódú földbirtokos-családot, valamennyien egészségesek, a testi vágy a szellemi terheltség nyoma nélkül, daliásak-, bajnoki termetnek, munkásak, szorgalmasak, Istenfélők, ezenkívül kora tavasztól késő őszig a szabadban dolgoznak, ott hálnak s eddig öt-tik követett el öngyilkosságot, az apa és négy fia és ebben a pillanatban az ottaniak a két még életben maradt fiú öngyilkosságát várják, ez esedékes, szinte fogadásokat kötnek, hogy mikor, melyik napon, és órában fog bekövetkezni. Olvasom azoknak a könyveknek a lajstromát, — korok, nyelvek, szerzők, szerint csoportosítva, — melyek az öngyilkosságról szólnak, óriási szakkönyvtárat lehetne belőlük összeadni. Mennyi mindent írlak már erről az emberek és milyen kövei kezetlenek voltak önmagukhoz. Az öngyilkosságot egyformán a legnagyobb gyávaságnak és a legnagyobb bátorságnak tartjuk, a -legnagyobb erények és a .legnagyobb bűnnek. Cato szóban és tettben magasztalta. Szent Ágoston azzal a szellemes érveléssel Ítélte el, hogy aki öngyilkos, embert öl és közönyös, hogy az az ember ő maga volt-e, ennélfogva minden öngyilkos gyilkol is. Kreon szigetén annakidején hatóságilag bocsátották az öngyilkosok rendelkezésére a mérget, mint holmi ingyen kenyeret az ínségeseknek, vagy ingyen jegyet a másvilágra. A biztatás nem segített. Még az elrettentés sem. A 17. és 18. században elkobozták vagyonukat, fölszaggatták lakóházuk küszöbét, hogy ezzel a társadalomból való kiközösítésüket jelképezzék, még az ut kövezetét is föltépték, melyen hullájukat vonszolták végig egy kordén, lefelé fordított fejjel, hogy hajuk a földet söpörje, azután hóhér akasztotta fel őket p kutya- pecér dobta egy szemótgödürbe, hollók ép varjak ételéül. Nagy Frigyes egy katonáját hatévi várfogságra ítélték öngyilkossági kísérlet miatt. Az iró-király, Voltaire barátja, levelet intézett az ezredparancsnokhoz s azt tanácsolta, ne zárassa be a szerencsétlen vitézt, inkább vágasson rajta eret, az talán majd segit. Mit .művelünk mi? Minthogy nem ismerjük az öngyilkosság igazi okait, tüneti l.eg kezeljük. Igyekezzük megakadályozni a lehetőségét. Ez is valami. Kétségtelen, hogy tömeg-nyavalya. Lelki gyógyításának csak akkor lehetne némi foganatja, ha egyénileg foglalkozhatnánk vele. De erre nincs módunk. Mi se tudtuk megfogni a kérdést. Az öngyilkosokat sem. Kisiklanak kezeink közül. Egy latin remekíró ezt irta: „Az életbe csak egyetlen kapu vezet, de belőle megannyi kapu nyílik kifelé." Akik boldogtalanok, az életüket börtönnek érzik, de zsebükben mindig ott van a börtönük kulcsa is, nem is egy, hanem valamennyi. Nyilván az az ősi bökkenő, hogy velük szemben lehetetlen alkalmazni az utolsó érvet, az utolsó fenyitőeszközt, a halálbüntetést. Lehetetlen halálra Ítélni őket azért, amiért meg akartak halni. A hóhért, aki feléjük közelednék, bizonyára barátian üdvözölnék, hogy olyan udvarias és előzékeny s azt mondanák neki egy könnyed társasági mosollyal, mint mi a házigazdának, amikor ránksegiti a kabátunkat. melyet magunk akartunk fölvenni:Köszönöm." Az agrárpárt az állampolgárság adományozása ellen Prága, október 24. A esazl. agrárpárt képviselőházi klubja ma délelőtt tanácskozást tartott a prágai képviselőházban, amelyen elhatározták, hogy két interpellációt fognak benyújtani. Az első interpellációt Du- bicky képviselő készítette el, amelyben külföldiek számára az állampolgárság ajándékozásának megszüntetését, de mindenesetre korlátozását kívánják. Az interpelláció ezt a kívánságot a munkanélküliséggel indokolja. A második interpellációt Beran képviselő terjeszti elő, ez a határőrség javadalmazásának és fölszerelésének megjavítását kívánja. Az interpellációkat rövidesen beterjesztik a képviselőházban. dömhös és Kánya Rodostóba érkeztek Rodostó, október 24. Gömbös Gyula és Kánya Kálmán kíséretükké1’.' és a magyar zarándokokkal ma megérkeztek Rodostóba. \ várost török és magyar lobogók díszítik és a város lakossága nagy lelkesedéssel fogadta a magyar vendégeket. Rodostóból Gömbös csütörtökön utazik tovább Szófiába, ahol a bolgár kormány tagjaival fog tárgyalni. Musanoff még az év folyamán visszaadja a magyar miniszterelnök látogatását Budapesten. Heves Habsburg-ellenes tüntetésbe fűlt a magyar legitimisták poígárdi gyűlése Székesfehérvár, október 24. Vasárnap tartotta a keresztény gazdasági párt Poígárdi községben gyűlését, amelyen felszólalt Széchenyi György gróf is. A gyűlést aZ ellenpártiak megzavarták, Ilorogkeresztes tüntetők is rásztv&tte ka gyűlésen, akik Széchenyi György gróf beszédét több ízben megzavarták. A keresztény gazdasági párt, amely a magyar légi ti mis la mozgatóim tulajdonképpeni hordozó-' ja, ezt a gyűlést egy országos akció megindításának szánta. A gyűlés végén az ellenpár* tiak heves Habsburg-ellenes tüntetést rendeztek.
