Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)

1933-10-25 / 19. szám

1933 október 25, szerda. I MUSZTAFA KEMAL 17 milliós modem államot formált Törökországból, a régi ,,Beteg Ember-böl Az európai állasnSérlsesk pompásain kiépiéeH államba látogattak el — A lakosság száma hat év alatt három és Sél millióval emelkedett — Haladás9 prosperitás minden vonalon Isztambul, október hó. Be kell vallani az igazat: az uj Törökországtól semmiképpen sem tudunk annyit, mint amennyit tudni kellene. Ismerjük a „beteg emberből'* egészsége* emberré történt átváltozásának most • már 25 éves történetét,, de az átlagos ismeret a mai Törökországról, alig alig terjed túl azon a határon, hogy a főváros már nem Konstantinápoly, vagyis Istambut, hanem Ankara, a kalifa tust eltörölték a szul- tánsággal égyüt í, a i'ez viselése tilos és a nők kiszabadultak a háremből. Az átlagos európai -újságolvasó közönség, amely tájékozódását- a napihirekből meríti, ezzel körül­belül el is jutott érdeklődése határáig. Törökor­szágban megszűnt- az ..ezeregyéjszaka'1 keleti romantikája, helyette bevonult a telefon, az autó, az autóbusz, a rádió technikai civilizációja- és be­vonult- a kultúra,, iskoláival, sajtójával, irodal­mával, alkotmányos diktatúrájával, közegész- í? é g ü g y ével, a-ű m i n-is z t r á i • i ó j á val, k eres kod el in 6 vei, fejlettebb mezőgazdaságával és kezdődő iparával. De az, ami bevonult, Európa és nem a közeli Bal­kán. ezt meg kell jegyezni, mert az uj Törökország mintaképe sokkal inkább né­met, olasz, francia, mint román, szerb, vagy görög. KELET I jECí NAGYORR llEFORM EHE: KEMAL Különösen aktuális Törökország, Ankara és Mustafa Komái gazi. amikor éppen most számos európai államférfin érkezett ide s igv érthető érdeklődés fordul a Duna mellől az . uj Törökor­szág felé. Bizonyára véletlenül, de a látogatások egybeesnek a török köztársaság megszületésének tízéves évfordulójvai is. Ez a dátum október 2!). Milyen utat járt be e tiz év alatt Törökország? Valamikor a történelem úgy emlegeti majd Musz- tafa Keni a 1 gazi, köztársasági elnök nevét, mint a török nép újjászületésének s uj honfoglalásá­nak mesterét. Kornál gazi nemzeti reformjai sok­kal gyökeresebbek, mintsem azt a távolélők hi­szik és elképzelik. Nem a fez viselésének eltiltá­sáról és nem a háremélet megszüntetéséről van itt szó csupán, hanem az állam és a társadalom organizmusának teljes és gyökeres átszervezé­séről. Kezdjük mindjárt azon. hogy a mohamedániz­mus szelleméből folyó szultáni, önkényuralom he­lyébe uj alkotmány lépett. Megszervezte Komái az alkotmány legfelsőbb törvényhozási fórumát, a Nagy Nemzetg> illést, amely 1924 április 20-án, — természetesen Ke mai akarata szerint lefektette az alapelveket. KiTnondotta. hogy a köztársaság hivatalos nyelve a török, fővárosa Ankara, a felségjog a nemzeté s ezt a jogot a nemzetgyű­lés gyakorolja és a törvényhozó és végrehajtó hatalmat juttatja kifejezésre. Kimondotta, hogy a Nemzetgyűlés a végrehajtó hatalmat a négy évre választott elnök és az általa kinevezett, felelek? minisztérium gyakorolja. A Nemzetgyűlés fele­lősségre vonhatja a minisztériumot. Az igazság­szolgáltatást független bíróság kezébe tette. A köztársasági államforma semmi körülmények kö­zött meg nem szüntethető, nem támadható és nem vitatható. Ezek az alapelvek sokkal közelebb állnak a francia forradalom ideológiájához, mint a kele­tiéhez. Viszont az élet áttöri az ideológiák vonalát: a valóságban az alkotmányos alapelvek diktatú­rává váltak, részben a választási rendszer által, amely nem is­mer ellenzéki jogokat-, részben, azáltal, hogy a Nagy Nemzetgyűlés Kemal akaratából ál! fenn s Kemal akaratát fejezi ki. A törvény kimondja, hogy minden török állam­polgár szabad embernek születik és szabadon él, a valóságban ez a szabadság megáll a forradalom eredményeinek biztosítására emelt korlátoknál és ama biztosítékoknál, amelyek a „semmiféle mel­lékkörülmény vagy befolyás által meg nem in­gatható kormányzati tekintélyt védelmezik. Ezen diktatúrán azonban csak az csodáikoz- hatik, aki netalán nem értené meg, hogy szük­ség van a „legfőbb tekintély4' rendithetetlens'égé- az uj Törökország végső Megerősítéséhez. a tízéves köztársaság EREDMÉNYEI Talán semmi sem mutatja meg olyan világosan a török újjászületés komoly valóságát, mint az a statisztikai adat, amely a belső igazgatás rohamos megjavulása és európai szelleme mellett bizonyít. Az uj Törökország területén eddig egy nép- számlálás volt, ;j. török statisztikai hivatal szer­vezője és első'igazgatója, az azóla elhunyt belga statisztikus, Cainille .íacquart vezetésével és irányításával 1927 október 28-án. Ez a népszám­lálás BITTÓ.275 népességet állapitolt meg. A török hatóságok közlése szerint Törökország lakossága most körülbelül 17,300.000-re tehető. Ennek az 1927. évi népszámlálás eredményéhez v-iszonyitott feliiíuííen nagyarányú emelkedés­nek több oka van. igy az is, hogy az 1927. évi népszámlálás alkalmával sok gyermeket nem vettek számba. Vannak azonban a népesség szá­ma növekedésének tényleges és örvendetes jelen­ségei is. Ezek a jelenségek pedig a hatalmas és lelkes népegészségügyi munká­nak köszönhetik, a járványok megfékezésének, a falusi orvoskérdés megjavításának (minden az egyetemről kikerülő, orvos két évig köteles az állam állal kijelölt helyen működni) az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem fejlődésé­nek. Ennek áldásos hatása jelentkezett, egyrészt,, a halálesetek számának csökkenésében, másrészt az élveszii-letéeek növekedésében. A többi reform? A bíráskodás függ ellő ni tűsé­ről már szóltunk, de ki kell emelni, hogy a kapi­tulációk megszüntetésével a török bíróságoknak most már mindenki alá van vetve és megszűntek az egykor oly sok súrlódásra okot adó konzuli bíróságok. Megszűntek a háremek, helyesebben, a török nőt Kemal kiszabadította az örök kis- koruság, a féljoguság állapotából, el törülte a tübbnejiiséget s megnyitotta az intel­lektuális életpályákat a nők előtt. Ma már a tö­rök orvosnők, újság'Írónők, építésznők ouTópa- szerte -ismeretesek s nem egy írónő neve is fel­színre került, különösen az angol könyvpiacon. Bevezette" Kemal a nemzetközi időszámítást, il­letve óraszámiíáet,', tfzesszámrenclszert, épített 6735 elemi iskolaépületet, nagyszámú középfokai szak- és főiskolát állított fel és átszervezte az egyetemet. Nyelvtisztitó mozgalmat indított, megkezdette a történelemku­tatást, elrendelte a latinbetiil ábécét, erős iramban fejleszti a sportokat s ha a legközelebbi olimpiá- Szon megjelennek a törökök is és pedig sikerrel, azon már csodálkozni nem lehet. Meghozta a „falu törvényét" a falufejlesztés kérdésében, — a népesség háromnegyed része falun él —- s végül egyensúlyba hozta az állami költségvetést. Bankjegy kibocsátó jogot adott a Tűr kije Cimhu- riyeti Mer kéz Bankasi-nak, Közgazdasági Taná­csot állított fel, mintagazdaságokat létesített, iparpártolási törvényt hozott, iparkamarákat szer­vezett, fejlesztette, a tengerhajózást, 50 millió török font befektetésével vizszabályo- zást, öntözést, lecsapolást kezdett, a vasutakat állam tulajdonba váltotta meg és 4060 kilométerről 5857 kilométerre fejlesztett., épí­tett 1300 kilométer uj utat, 2500 kilométert rendbehozatott. Kayseribén repülőgépgyárat ál­lított. 'Amit iit felsoroltunk, az nem kimerítő is mer­tetősé tiz óv munkájának, csupán vázlata és kon­túrja, amelyet az általános népmüvelődés érezhető eredményei töltenek ki, Mindenesetre igaz, hogy Kemal gigantikus munkát végzett s perspektívá­jának köre olyan nagy, horizontja olyan tág, amilyen csak. egy kivételes tehetségű emberé lehetett'. „AZ &NGYILK0S** írta: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Genf, október 2-1. A népszövetség szo­ciálpolitikai bizottsága statisztikát tesz közzé, amely szerint a XX. század kezde­tétől, vagyis 1901 január 1-iöí kezdve 1931 december 31-ig tízmillió ember kö­vetett ei halállal végződő öngyilkossá­got. Ez a szánt ugyanolyan nagy, mint a világháborúban elesettek száma. «í> A céh rendszer liive vagyok. Becsülöm a mes­terségeket éti a mesterembereket. Példán! az. asztalost, aki rózsafából egv szekrényt remeke!, melyet ma is bekülelhetne a céhnek ..remeU- munká“-ul, vagy az órást, aki oly szakértelem­mel nyitja ki a beteg órák szerkezetét, mint a sebész a testünket, vagy a bogártudóst, aki egész életén át csak a hősoincérrel foglalkozik, mindent tud róla, ami tudható, az emésztését, a szerelmét; a szokásait, vagy a szeszélyeit is. Nemrégiben még úgy csúfolták a szaktudóso­kat, hogy nem látnak túl az orrukon és korlá­toltak. Lehet, hogy korlátoltak. De milyen em­beri ez a korlátoltság, milyen tartalmas és mély. Ettől a korlátoltságtól — azt tapasztaltam. — több bölcsesség és bölcselet sugárzik, több jó­tétemény és áldás, mint az „általános művelt­ség" zagy vaságából. Szeretem a mesterembe­reket, Szememben ők az igazi emberek. Leg­alább valamit tudnak kitünően, sokkal jobban, mint mi. Csak azokat nem szeretem, akik sem­mit se tudnak. Meg azokat, akik mindent- tud­nak. a prófétákat, mert ők a semminél is ke­vesebbet tudnak. Ezért kedvelem a szakközlönyöket is. Ráérő időm egyik -mulatsága, hogy lapozgatok ben­nük. Mindegy, hogy a kékfestők értekeznek-e foglalkozásuk csín jár ól-bin járói, vagy a maes- katenyésztők, vagy a bélyeggyűjtők. Élvezem szaktudásukat. Úgy érzem, hogy én, az avatat­lan, a kontár egy családi k.rbe pottyantam s megleshetem, mint váltanak egymással értő te­kintetet. mint súgnak össze sokatmondúan a jelenlétemben. Pokoli gyönyörűség ez. Múltkor is igy dőzsöltem a szakközlönyök tengerében, amikor mogpiüantottrím egvet, ame­lyet eddig nerrt ismertem. „Az öngyilkos". Hát ilyen is van? Hogyne. Hol jelenik meg? Német- őrs /.ágiian, ahol minden megjelenik. Kezembe vettem és eltűnődtem. A elme olyan, mint a többi szakközlönyé. Ha „A .vincellér"-!, „Az ur- loVas"~t, „A kerékpáros"-!, főkép a vincellérek, nrlovnsok és kerékpárosok tartják el. akkor, úgy következtethettem, az öngyilkosok szak- közlönyét is bizonyára az öngyilkosok támo­gatják. „Minekcl-Őtte végezne magával, okvet­len. fizessen elő." Az ötlet, üzletileg nem is rossz. Hiteles kimutatások szerint a világon évente legalább 100/000 címber önkezével vet véget életének. Ha csak minden tizedik előfizet, csi­nos tábor verődik össze. „Öngyilkosoknak nél­külözhetetlen." De vájjon csakugyan előfizet-e az, aki már eleve un mindent és igy a róla szóló szakirodalmat is? És behajthatják-e rajta a dijat? Nem valószinü-e, hogy éppen abban n pillanatban emeli majd magára a pisztolyt, vagy nyeli te a mérget, amikor a pénzbeszedő jelent­kezik a nyugtával, mely az ő keserűségének amúgy is telt poharában az utolsó iirömesöpp lesz? Ez meggondolandó. Aztán remélhető-e, hogy az illető „állandó és hű előfizető" marad, évtizedekig? Fogas kérdés. Hiába hirdeti hát az ilyen folyóirat, hogy „tájékoztató, változatos és szórakoztató", vagy hogy „megszépíti és földe­ríti az ön életét", vagy hogy „lakásváltozás esetén azonnal utána küldjük", hiszen azok akikre számit, az ellenkezőt akarják, azt. hogy az életük ne legyen változatos, hogy mennél jobban elrútítsák és megkeserítsék s igy mennél előbb elkövethessék végzetes tettüket, ha pe­dig lakást változtatnak, szegények, rendszerint olyan helyre távoznak, ahova a posta semmi­féle szakközlönyt se kézbesít. Ezek a merőben tiszteletlen, haján gondola­taim azonnal szétrebbentek, mihelyt olvasni kezdtem. Komoly folyóirat ez. Lelkes tudósok, derék emberbarátok írják. Céljuk, hogy az ön- gyilkosságok egyre növekvő hóbortjának gátat vessenek. Világjárvány ez manapság, akár a középkorban, amikor szintén megsemmisült egy műveltség s másik kezdődött. A betegség láz- görbéje még mindig fölfelé emelkedik, Német­országban és Japánban, Angliában és Kamcsat­kában egyaránt. Ijesztő számokat látok. Száza­dunk három rövid évtizede alatt, amint a ren­delkezésünkre álló hivatalos adatokiból kiderült, a földgolyón 10.000.000 ember pusztult el ön­maga által, annyi, mint a világháborúban a messzehordó ágyuk, puskagolyók, kartácsok, lángvetők és mérgesgázok által. Micsoda had­sereg ez. Az emberek nemcsak egymással tud­nak hadakozni, hanem önmagukkal is. De az ok, amiért hadat üzennek és ellenségévé válnak önmaguknak, többnyire rejtélyes, nem mutat­ható ki, akár az, hogy mi a hadüzenet, vagy a világháború oka. Egy argentínai orvos közli, hogy ismer egy jómódú földbirtokos-családot, valamennyien egészségesek, a testi vágy a szel­lemi terheltség nyoma nélkül, daliásak-, bajnoki termetnek, munkásak, szorgalmasak, Istenfélők, ezenkívül kora tavasztól késő őszig a szabad­ban dolgoznak, ott hálnak s eddig öt-tik köve­tett el öngyilkosságot, az apa és négy fia és ebben a pillanatban az ottaniak a két még élet­ben maradt fiú öngyilkosságát várják, ez ese­dékes, szinte fogadásokat kötnek, hogy mikor, melyik napon, és órában fog bekövetkezni. Olvasom azoknak a könyveknek a lajstromát, — korok, nyelvek, szerzők, szerint csoporto­sítva, — melyek az öngyilkosságról szólnak, óriási szakkönyvtárat lehetne belőlük össze­adni. Mennyi mindent írlak már erről az em­berek és milyen kövei kezetlenek voltak önma­gukhoz. Az öngyilkosságot egyformán a legna­gyobb gyávaságnak és a legnagyobb bátorság­nak tartjuk, a -legnagyobb erények és a .legna­gyobb bűnnek. Cato szóban és tettben magasz­talta. Szent Ágoston azzal a szellemes érvelés­sel Ítélte el, hogy aki öngyilkos, embert öl és közönyös, hogy az az ember ő maga volt-e, ennélfogva minden öngyilkos gyilkol is. Kreon szigetén annakidején hatóságilag bocsátották az öngyilkosok rendelkezésére a mérget, mint hol­mi ingyen kenyeret az ínségeseknek, vagy in­gyen jegyet a másvilágra. A biztatás nem se­gített. Még az elrettentés sem. A 17. és 18. században elkobozták vagyonu­kat, fölszaggatták lakóházuk küszöbét, hogy ezzel a társadalomból való kiközösítésüket jel­képezzék, még az ut kövezetét is föltépték, melyen hullájukat vonszolták végig egy kordén, lefelé fordított fejjel, hogy hajuk a földet sö­pörje, azután hóhér akasztotta fel őket p kutya- pecér dobta egy szemótgödürbe, hollók ép var­jak ételéül. Nagy Frigyes egy katonáját hatévi várfog­ságra ítélték öngyilkossági kísérlet miatt. Az iró-király, Voltaire barátja, levelet intézett az ezredparancsnokhoz s azt tanácsolta, ne zárassa be a szerencsétlen vitézt, inkább vágasson rajta eret, az talán majd segit. Mit .művelünk mi? Minthogy nem ismerjük az öngyilkosság igazi okait, tüneti l.eg kezeljük. Igyekezzük megakadályozni a lehetőségét. Ez is valami. Kétségtelen, hogy tömeg-nyavalya. Lel­ki gyógyításának csak akkor lehetne némi fo­ganatja, ha egyénileg foglalkozhatnánk vele. De erre nincs módunk. Mi se tudtuk megfogni a kérdést. Az öngyilkosokat sem. Kisiklanak ke­zeink közül. Egy latin remekíró ezt irta: „Az életbe csak egyetlen kapu vezet, de belőle meg­annyi kapu nyílik kifelé." Akik boldogtalanok, az életüket börtönnek érzik, de zsebükben min­dig ott van a börtönük kulcsa is, nem is egy, hanem valamennyi. Nyilván az az ősi bökkenő, hogy velük szemben lehetetlen alkalmazni az utolsó érvet, az utolsó fenyitőeszközt, a halál­büntetést. Lehetetlen halálra Ítélni őket azért, amiért meg akartak halni. A hóhért, aki felé­jük közelednék, bizonyára barátian üdvözölnék, hogy olyan udvarias és előzékeny s azt monda­nák neki egy könnyed társasági mosollyal, mint mi a házigazdának, amikor ránksegiti a kabá­tunkat. melyet magunk akartunk fölvenni:Kö­szönöm." Az agrárpárt az állampolgárság adományozása ellen Prága, október 24. A esazl. agrárpárt kép­viselőházi klubja ma délelőtt tanácskozást tartott a prágai képviselőházban, amelyen elhatározták, hogy két interpellációt fog­nak benyújtani. Az első interpellációt Du- bicky képviselő készítette el, amelyben külföldiek számára az állampolgárság ajándékozásának megszüntetését, de mindenesetre korlátozását kívánják. Az interpelláció ezt a kívánságot a mun­kanélküliséggel indokolja. A második in­terpellációt Beran képviselő terjeszti elő, ez a határőrség javadalmazásának és föl­szerelésének megjavítását kívánja. Az in­terpellációkat rövidesen beterjesztik a képviselőházban. dömhös és Kánya Rodostóba érkeztek Rodostó, október 24. Gömbös Gyula és Ká­nya Kálmán kíséretükké1’.' és a magyar zarán­dokokkal ma megérkeztek Rodostóba. \ vá­rost török és magyar lobogók díszítik és a vá­ros lakossága nagy lelkesedéssel fogadta a magyar vendégeket. Rodostóból Gömbös csü­törtökön utazik tovább Szófiába, ahol a bolgár kormány tagjaival fog tárgyalni. Musanoff még az év folyamán visszaadja a magyar mi­niszterelnök látogatását Budapesten. Heves Habsburg-ellenes tüntetésbe fűlt a magyar legitimisták poígárdi gyűlése Székesfehérvár, október 24. Vasárnap tar­totta a keresztény gazdasági párt Poígárdi községben gyűlését, amelyen felszólalt Szé­chenyi György gróf is. A gyűlést aZ ellenpár­tiak megzavarták, Ilorogkeresztes tüntetők is rásztv&tte ka gyűlésen, akik Széchenyi György gróf beszédét több ízben megzavarták. A ke­resztény gazdasági párt, amely a magyar lé­gi ti mis la mozgatóim tulajdonképpeni hordozó-' ja, ezt a gyűlést egy országos akció megindí­tásának szánta. A gyűlés végén az ellenpár* tiak heves Habsburg-ellenes tüntetést rendez­tek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom