Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-18 / 13. szám
Ar^80ft(jér ^ BENES csehszl orvak külügyminiszter holnap Becsbe látogat. A prágai parlament megkezdi munkájA képviselöház ötperces ülésén beterjesztették az államellene* politikai pártok megrendszabályozásáró! szóló törvényjavaslatot Megsemmisítik a föloszlatott pártok mandátumait és betiltják lapjaikat Pótpárt és pótlap azonos elbánásban részesül Az alkotmányjogi bizottságnak csütörtök reggel nyolc óráig el kell készítenie jelentését Prága, október 17. A képviselöház ma kezdte meg őszi ülésszakát. Az ülés megnyitása után Stanek elnök közölte, hogy Krebs német nemzeti szocialista párti képviselő október 3-án kelt levelében lemondott mandátumáról. Stanek továbbá bejelentette, hogy Hahnreich képviselő a szudétanémet Landbundböl és Kreibl a német nemzeti párt klubjából kilépett Kalina bejelentette, hogy nem tagja többé a német nemzeti párt klubjának. Geier, Kasper, Kühler és Sim képviselők bejelentették a német nemzeti pártból való kilépésüket és közölték, hogy „szudétanémet parlamenti egységé címmel külön klubot alakítottak. Jung német nemzeti szocialista képviselő levélben Jelentette be, hogy klubja föloszlott és anno* tagjai: Jung, Kuirsch és Schubert képviselők klubon kívül állanak. A képviselőház ülésén öt német nemzeti párti és három német nemzeti szocialista párti képviselő vett részt. A rendőrség azzal a kéréssel fordult a képviselőház elnökségéhez, hogy a föloszlatott politikai pártok parlamenti helyiségeiben a házelnökség engedje meg a házkutatás megtartását. A képviselőház elnöksége szakértők véleménye alapján fog ebben a kérdésben dönteni. Néhány jelentéktelen kérdés elintézése után Stanek elnök berekeszti a képviselöház első ülését és közli, hogy a ház a következő ülését délután öt órakor tartja. Ötperces délutáni ülés .Stanek elnök a képviselöház délutáni ülését pontosan öt órakor nyitja meg. Bejelenti, hogy a kormány beterjesztette az államellenes politikai pártok megrendszabályozásáról szóló törvényjavaslatát. (A javaslat lényegét külön helyen ismertetjük). A ház az elnök bejelentését tudomásul veszi és. a. javaslatot azonnal az alkotmányjogi, bizottságnak adja ki. Az alkotmányjogi bizottságot a képviselöház utasítja, hogy jelentését csütörtökön reggel nyolc óráig elkészítse. Ezután a képviselöház délutáni ülését Stanek elnök berekeszti és közli, hogy a ház legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt tiz órakor tartja. A csütörtöki ülés napirendjének első pontja az államellenes politikai pártok megrendszabályozására vonatkozó törvényjavaslat, melyet az alkotmányjogi bizottság előadója ismertet a képviselő- ház plénuma előtt. Pribina-epilogus a szenátusban . Prága, október 17. A szenátus ma tartotta szünet utáni első ülését. Az ülésnek viharos jellege volt, mivel ;a konmányliü és az autonómista szlovákok között élénk vita támadt. A szenátus mai ülésének napirendjén az elemi katasztrófák által sújtott vidékek fölsegélyezésének ügye szerepelt. Az előadó jelentése után megindult vita poli- tikia jellegű volt, amennyiben az első szónok, dr. Buday, a szlovák néppárt tagja, nyilatkozatot, tett pártja és a szlovák nemzeti párt nevében. E nyilatkozat szerint Szlovenszkón a centralista pártok uralnia következtében megnehezedett a csehek és a szlovákok együttélése. Buday több megértést kér Szlovenszkó nemzeti, kulturális és gazdasági igényei számára, majd rátért a Pribina-ünnep- ségek emlékezetes eseményeire. A Píibma-ünnepségek kezdeményezése Szlovenszkó résziéről történt. A szlovákok azt kívánták, hogy az ünnepségeknek szlovenszkói jellege legyen. Rendkívüli előkészítő bizottságot létesítettek e célból. A szlovák néppárt később eredeti intenciói ellenére hozzájárult ahhoz a javaslathoz, hogy az ünnepségeknek egész állami jelleget adjanak. Ekkor uj .bizottságot állítottak össze, amelyből kizárták . úgy a cseh, mint a szlovák ellenzéki - pártokat., Buday . szerint azok az események, amelyek- az - ünnepségek során lejátszódtak, a közvélemény spontán kitörései voltak. Buday beszédét a többségi pártokhoz tartozó szenátorok közbeszódás okkal -zavarták' meg. Budayt az elnök több Ízben rendr'eutasitotta imparlamentáris kifejezései: miatt. ' Buday beszédére dr. Srobár (agrár) szenátor válaszolt, aki rámutatott arra a körülményre, ■ hogy a Fribina-ünnepségek botrányát két héttel annak kitörése előtt a szlovák néppárt előkészítette és igy egyedül felelős az eseményekért. Srobár szerint a szlovák néppárt még számszerűleg sem jogosult ahhoz, hogy : a szlovák nép nevében.-, beszéljen. A kormánypártoknak minden erejükkel azon kell lenniük, hogy ellensúlyozzák a szlovák népipárt tevékenységét. Srobár után Miku- liicsek (kommunista) szólalt-föl, aki pártjának nyilatkozatát- olvasta föl. Mikulicseket is erélyesen rendreutasitotta az elnök.' A föl oszlatott náci-párt- szenátorai közül ketten resztvettek az ülésen. A párt harmadik szenátora beteg és negyedik szenátora lemondott mandátumáról. Heves összecsapás Szüllö és Hrusovsky között a külügyi bizottságban Prága, október 17. A képviselő-ház külügyi bizottsága m-a délután három órakor ülést tartott, melynek. napirend jón a csehszlovák-német- kereskedelmi szerződés pótegyezménye szerepelt. A vita során Szüllö Géza ker&sztényszocialista képviselő is fölszólalt, aki éles bírálat tárgyává tette a kormány külpolitikáját. Beszédében rátért Osusky párisi csehszlovák követ ama kijelentésére, melyet Osusky a népszövetségi tanács egyik júliusi ülésén tett s amelyben azt állította, hogy a csehszlovák köztársaság kisebbségei meg vannak elégedve helyzetükkel. Osusky követ, ezt az állítását azzal támasztotta alá, hogy ezt maguk a nemzeti kisebbségek vezérei- mondták- neki.. Szüllő ellentmond Osuökynak s azt állítja, hogy a magyar kisebbségek vezetőit nem kérdezték.meg. Hru- sovsziky azonnal válaszolt Szüllőnek-és válaszában rátér a magyarországi szlovákok , elnyomatására. Szüllö viszontválaszában azt állítja, hogy Hrueovszky állandóan ugyanazt ismétli. Szüllőt a- külügyi bizottság elnöke, rendreut-a- eitotta. A politikai pártok megrendszabályozá sáról szóló törvényjavaslat A törvényjavaslat első szakasza a következőket mondja: Amennyiben egy politikai párt tevékenysége a csehszlovák köztársaság függetlenségét, alkotmányos egységét, demokratikus köztársasági állomformáját vagy biztonságát fokozott mértékben veszélyezteti, akkor a kormánynak jogában áll e párt tevékenységét betiltani vagy a pártot föloszlatni. A második szakasz értelmében az ilyen párt számára tilos nyilvános vagy nem-nyilvános jelvényt, egyenruhát, zászlót, különleges köszöntést, avagy más szimbólumot alkalmazni. A. fölFolvíatása a 2 oldal első hasábján I. évi. 13. szám - Szerda - 1933 október IS A meglepetés Hitler erőszakos gesztusa két nap óta megint a. háború rettentő árnyékát nagyolja föl Európa fölé. A hálwrus pszihózis, amely hónapok óta idegesen emlegeti 1914 forró hónapjait, mint valami el nem múló, folytonosan ható traumát, újabb rohamokhoz érkezett. A világ nagyvárosai nagyarányú gyakorlatokat végeznek légi támadások elhárítására, — ahogy valamikor a nyugodt békében a tűzoltók végeztek nagyszabású és látványos tűzöl tógyakorlatokat, — a felelős államférfiak pedig megnyugtató kijelentéseket tesznek. A régi tüzoltógyakorlatok az emberi fölkészültséget demonstrálták az elemi csapások leküzdésére, a biztonság érzését árasztották és megnyugtatták a kedélyeket. A légi támadást elhárító gyakorlatok az emberi fölkészültséget demonstrálják az elemi csapások erejének növelésére, a bizonytalanság érzését árasztják és ehhez képest nem nyugtatják meg a kedélyeket A felelős államférfiak nyilatkozatai pedig? Németországban népszavazást rendeltek el a birodalmi gyűlési választásokkal kapcsolatban. Ez a népszavazás tulajdonképpen — alig leplezetten — a német nép elhatározását akarja produkálni a háború mellett, vagy a háború ellen. Hitler a tömegindulathoz menekszik, amelyet sikerült életre keltenie kérlelhetetlen jelszavaivaL Egyszer mái’ láttuk ezt a néniét tömegin- dulatot, 1914-ben, akkor a jelszava még egyszerűbb volt: „Dér Kaiser hat gespro- chen!“ A tömegindiulát 1914-ben csak akkor vált teljesen zárttá és egységessé, amikor már megindult a nagy veszedelem. Ez a zárt és természetesen elvakult tömegin- dulat már az első napokban nekilendüli a falnak, amely ott állt előtte világosan, de amelyet nem látott, mert vak volt, — ez a fal akkor Anglia volt. Anglia hadüzenete ! volt áz első nagy meglepetés a németek számára és végzetesen jellemző, hogy meglepetés volt számukra. A német tömeg uj, egyetlen jelszóval reagálta le az első meg- » lepetést, a világos falat, amelybe először verte be a fejét: „Gott strafe England!“ És l rohant tovább előre, veszekedett erővel, vakon, A második fal volt Olaszország. A . harmadik fal: Amerika, Itt aztán véglege- t Sen véresre zúzta a fejét. Ha most visszatekintünk, látjuk, hogy ezek a falak világosan; láthatóan és szilár- dán álltak akkor a német tömegindulat . előtt. A mai helyzet annyival szerencsésebb, hogy a jelszavakkal és terrorral egységessé izzított német tömegindulat már most, jóval a tényleges veszedelem lehetősége előtt, megérte az első nagy, meglepetéseket. A német nép már most érzi izoláltságát, már most tudja, mire számíthat, még mielőtt megindult volna a végzetes utón, amelyről nincs többé visszatérés. Az elrendelt népszavazás tiszta helyzetben ad , lehetőséget a német nép számára, hogy döntsön a maga sorsa felől. Minden elva- kitő jelszó, minden elvakitó intézkedés ellenére a németek ma tisztábban láthatnak, mint 1914-ben és a népszavazás áltál maguk szólhatnak a maguk sorsáról. Minden csalódás ellenére ó’riási eredménye ez az elmúlt tizenöt év világpolitikájának és sok tekintetben a lekicsinyelt népszövetségi akciónak is. A nagy meglepetések, a késői meglepetések talárt már nem következnek be, sem- miesetre sem olyan mértékben, mint eddig. Korai volna azt mondani, hogy a meglepetések korszaka elmúlt, de az utolsó húsz esztendő tanulságai minden népet ráneveltek arra, hogy a lehetőség szerint óvakodjék a meglepetésektől. Ma már tudjuk, hogy a bölcs és előrelátó külpolitika nem más, mint védekezés a meglepetések ellen. A súlyos és költséges tanulság nem csupán Németországnak szól. A világháború nemcsak Németországnak szerzett meglepetéseket, hanem minden államnak, amely részt vett benne. A különbség csak az, hogy a győző államokat későbben érte a meglepetés, mint a legyőzőiteket. Az egyszerű tanulság, amit az idők folyamán olyan nehezen tud megszívlelni az emberiség, hogy a háború rossz üzlet győzőnek és legvőzött- nek egyaránt, talán még nehezebb föladatok elé állítja a győző államokat, mint a legyőzőiteket. A győzőké kell, hogy legyen az elhatározó, a nagyvonalú, a felelősség- teljes gesztus a háború elhárítására. Presztízsük megőrzése mellett, a gyöngeség látszata nélkül nekik kell megtenni az elhatározó lépést a tartós béke kiépítésére, az ő nyugalmuknak és biztonságuknak kell kibetonozni azt a plattformot, amelyeu
