Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-13 / 9. szám
ízeié 1933 október 13, péntek. NAPRÓL-NAPRA —O— COTY BUKÁSA Franciaországban eddig két szenátor veszítette el mandátumát: a zsidó Rothschild báró és az antiszemita Francois Coty. Mindkettő ugyanazt a bűnt követte el: megvesztegette választóit. Az egyik az Alpesek kies départemerstjé- ben vásárolta a szavazatokat, a másik délebbre, Korzikában. A parlament és a politika módszereiről való közös felfogáson kívül természetesen nincs sok közös vonás a milliárdos Rothschild és legelkeseredettebb ellensége, a milliárdos Coty között. Rothschild ősi családból származik, Coty parvenü. Felemelkedése a háború-előtti időkbe esik, s a háború után Coty már a partom, az ajakruzs, a púder korlátlan ura a világon, mert ö volt az első, aki a különös, diszkrét árut óriási tömegekben, gyárakban állította elő. Coty ugyanazt jelenti a parfőm terén, amit Ford az autónál, Bat'a a cipőnél; az ő „érdeme1', hogy a smink, a púder, a parfőm megszűnt fényűzés lenni és elmaradhatatlan mindennapi szükségletté vált a világ minden részén, Patagóniától Lappí'öldig. Mérhetetlen vagyont gyűjtött Coty, s a háború után, amikor feleségétől elvált, a tartásdijat a bíróság már 500 millió frankos vagyon alapján állapította meg. Coty. sikerének magaslatán, mint a legtöbb parvenü, elsnobbosodott. Valószínűleg korzikai származása okozta, hogy nem Bourbon-párti snobbá változott, hanem a Bonaparték visszahelyezéséről álmodozott. Nem a negyven király ihlette meg, „qui en mille ans firent la Francé", mint Léon Daudet-t és Mauras-t, hanem Napóleon leszármazottait szerette volna a francia trónon látni, a Bonapartékat, akiknek ügyét leg- aiázatosabb szolgájuk, a parfőmgyáros Coty intézte volna az országban. Politikai terveit a becsületben megőszült konzervatív Figaro megvásárlásával kezdte megvalósítani. Egyelőre nem avatkozott az újság belügyeibe és hagyta, hogy a lapot a ragyogó nevű Róbert de Flers vezesse. De Flers halála után brutálisan beavatkozott a Figaro politikájába s nem törődve azzal, hogy a lap nevét Bau- marchais ama darabjától kapta, mely az 1793-as francia események kipattantásához vezetett, a Figaro hangját a modern reakció tónusára szerelte át és kacérkodni kezdett a nemzeti szocializmus gondolatával. A Figaro nem bizonyult elegendőnek Coty politikai tervei megvalósításához, s a parfőmgyáros megalapította az „Ami du Peuple" cimü újságot, a „Nép Barátját", melynek cime már tudatosan idomult Marat forradalmi orgánumának nevéhez. Az uj lapot az Intran és ,a Journal sajtókirályai a lehető legnagyobb dühhel fogadták, különösen azért, mert áttörte a francia lapok tradi- ciós árfrontját, a 25 centimes-et és 10 centimes- ért kínálkozott a piacon. Élet-halál-harc kezdődött Coty és az ujságkartel között. A párisi bou- levard-lapok gyűrűje ultimátumot intézett a francia főkolportőrhöz, a Hachette céghez: vagy nem veszi át az árusításra az Ami du Peuple-t, vagy elveszik tőle a többi lap árusításának monopóliumát! Hachette sokáig ingadozott, végül elfogadta az ujságkirályok feltételeit és visszautasította az Ami du Peuple-t. Coty kénytelen volt önálló kolportázsszervezetet teremteni. Ezek után nem évi két-három millió frankot fizetett rá uj lapjára, hanem tizenötöt, s ha győzni akart, ki kellett volna ütni valamennyi vetélytársát a nyeregből és elérni a világ legnagyobb példány- számát. A tulmerész terv nem sikerülhetett. Megtörtént ezenkívül az a csoda is, hogy a párisi kispolgár kitartott a régi 25 centimes-es boulevard- lapok mellett s nem vásárolta az uj 10 centimes- est, a sovinizmus, az antiszemitizmus, a demagógia és a durva vállalkozási szellem furcsa vegyii- lékét. Coty 1928 óta 80 millió frankot fizetett rá lapjára és célját nem érte el: nem tett szert politikai befolyásra, sőt irodalmi tevékenységét a kritika állandóan harsogó kacajjal fogadta és a humor-rovatokban szerepeltette. Néhány héttel ezelőtt Cotyt kitessékelték a Figaro felügyelő bizottságából, ahol helyét St. Aulaire főszerkesztő vette át. Az egyik lap elvesztése után csak az Ami du Peuple maradt meg. Hogy meddig tarthatja ezt az újságot Coty, nem annyira az eladott példányok, mint inkább az eladott puderdobozok számától függ. Szerencsére Coty korlátlan ura a többezer hektáros grassei kertgazdaságnak, ahol parfőmjei nyersanyagát saját rezsijében termeli. A csalódott korzikai barátjai amugyis azt beszélik, hogy Franciaország meghódításának rosszul sikerült kísérlete után Francois Coty megbántva visszavonul délfranciaországi illatos birodalmába. BORZALMAS TÉLI NYOMORT JÓSOLNAK AMERIKÁBAN London, október 12. R. W. KeÉo, az amerikai vöröskereszt segéiyfaizoit’taá.gánaJk egyik vezetője, kijelentette, hogy Amerika feltartóztathatatlanul közeledik történetének 'legborzalmasabb téli nyomora felé, mert az Újjáépítési Tanács erélyessége ellenére a lakosság átlagos keresete alacsonyabb, mint, a nyár közepén volt. Hozzátette Kelso, hogy az északkeleti államokban 30 millió főnyi összlakossága közül több mint nyolcmillió kizárólag szegénysegé- lyezésből él és számuk’ a télen tízmillióra/emelkedik. * Hollandiát harminc évvel fiatalabbá tette a scheveningeni játékkaszinó megnyitása Nagy változások a világ legkonzervatívabb országában — Százezer idegent utasítanak ki Németalföldről —- A mozgó holland kiállítás felkeresi Csehszlovákiát és Magyarországot Hága, október 12. Nehéz volna leírni azt a. meglepetést, amit most Hollandiában egy fehér kis ivor- golyócska keltett. A holland kormány megengedte, hogy a scheveningeni Kurhaus- lmn ronlettetermet állítsanak föl! Huszonkilenc nap alatt intézte el a kormány a scheveuingeniek kérelmét és huszonkilenc nap alatt — huszonkilenc évet ugrott előre a holland vilá.g. Mert huszonkilenc év óta tilos volt holland földön mindenfajta szerencsejáték. Kártyázókat a holland kávéházakban alig lehetett látni. Legföljebb a du rák és a talonmáriás ment. Jaj volt a bridgezőknek is, ha nyilvánosan magas alapon játszottak. Játékkaszinók Hollandiában nincsenek. Ha a holland kártyán, vagy rouletten nyerni akart, át kellett kelnie a holland határokon. S huszonkilenc év óta a holland lóversenyek is fogadások nélkül zajlanak le. A totalizatőrt eltörölték, Hollandia egyszerűen bezárta kapuit mindenfajta fogadási alkalom és szerencsejáték előtt. Pár nap óta azonban Sckeveningen fürdőben félnégytől éjjel két óráig forog a kis ivorgolyóeska. Belga krupiék a holland gyárban készült csonthalacskákat bosszú, sárga falapátokkal percenként szedik ösz- sze a Kurkaus zöld mezőin. És a scheveningeni roulettenek megvan már a holland törzspublikuma, mintha huszonkilenc éven át nem is lett volna tilos nyilvánosan roulettezni, úgy ülnek a hidegvérű hollandok a roulet- teasztal körül és sprengoljáík a bankot. Sőt, úgy hírlik, rövidesen megnyílnak a düin- digti és a többi holland lóversenypályán a totalizatőrbódék is! Hollandia nem tud tovább ellentállani a modern élet szellemének, úszni kell az árral, kinyitja tehát huszonkilenc éven át bezárt kapuit a fogadások és szerencsejáték előtt. VILLAMOSOZÓ KUTYÁK ÉS MACSKÁK AMSZTERDAMBAN Jellemző a holland nagyvárosok modernizálódására, hogy Hágában, Amszterdamban, Rotterdamban és Arnheimben is bevezették a villamosokon a — kisszakasz-rend- szert. Hollandiában ugyanis a villamosoknak nagyon nehéz sora van. A közönség a legkisebb változást és újítást azzal fogadja, hogy rövidebb-hosz- szabb időre lemond a villamosról. Kerékpárra ül. Hisz elképzelhetetlen ma a.z olyan, holland család, amelynek legalább két kerékpárja ne lenne. És az uccák he vannak rendezve az óriási kerékpárforgalomra., a villamostársaság tehát tehetetlen a közönség kerékpáros retorziójával szemben. Éveken át Hollandiában csak egyféle villamosjegy volt forgalomban. A „dübbeltjéért“ olyan kis piapirost adtak, amellyel nagyon szigorú előírások mellett és átszállás nélkül lehetett kisebb-nagyobb utat tenni. Az „einmanswagcn“-rendszer ipersze nem tarthatta soká magát. Megbukott a „dübbeltje“-jegy is. Bevezették az átszállási lehetőséget, gyermekjegyek, olcsó reggeli jegyek, füzet- és retcurjegyek kerültek forgalomba. Most pedig megszületett a holland villamosokon a — kissza- kasz! Sőt, az uj k isszák asz érvényes a — háziállatok számára is! Amszterdamban, Hágában rengeteg a kutya, macska, sőt nemrég Rotterdam- bán is százezer macskát számoltak, illetve írtak össze. S a hollandok uég a macskákat is elviszik sétálni, vagy „boodscha.ppolni“, ahogy ők a bevásárlást hívj óik. Ha pedig nem volna kisszakasz az állatjaik számára, föl se ülnének a villamosra! A villamostársaság azonban szigorú válogatást végzett — például a kutyák között. Van „lábonálló** és „ölbevett** kutya. A „lábonálló** kutyák csak a hátsó perronon s csak a nap bizonyos óráiban élvezhetik a kisszakasz-rend- szert. Egyszerre csak egy kutya utazhat s ha kalauzi figyelmeztetés ellenére is ugatni merne, leszállítható a villamosról, anélkül, hogy a viteldijat visszatérítsék számá— A NAPLÓ HÁGAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL — ra. Az „ölbevett** kutyáknak már sokkal jobb sorsuk van a villamosokon. A kocsi belsejében kapnak kisszakaszt és bármikor utazhatnak. Ha azonban a kalauz valamelyik „öihe- vett“ kutyát „lábonálló** kutya-nagysá- gunak deklarálná, úgy szegény kisszaka- szos kutyának menten cl kell hagynia nemcsak a kocsi belsejét, de magát a villamost is. Már pedig a holland kalauzok nagyon szigorúak. KEREKEKRE ÉPÍTETT vándorkiállítás És hogy az utóbbi évek alatt milyen nagyot fordult Hollandiában a világ, ezt bizonyltja a hollandok legújabb alapítása: a kerekekre épített holland vándorkiállítás. A holland vasutak ugyanis a holland kereskedelmi kamarák bevonásával most igen érdekes tervet valósítottak meg. Egy harminckét termes kocsiból álló vonatot — kiállításnak rendeztek be. A holland ipar örömmel fogadta a gondolatot és az u. n. „Oranje Trein“ termei rövidesen megteltek kiállítókká]. A kerekeken futó kiállítás most robogott be a holland fővárosba, ahol a hatóság és a kereskedelem képviselői nagy ünnepségek között fogadták. Az „Oranje Trein“ azonban nemcsak a holland városokat keresi föl, hanem — miután a pompás termes kocsikban nagyon sok exportcikket is kiállítottak — elmegy a külföldre is. Sőt az eredeti tervek szerint a hollandusok kerekekre épített vándorkiállításának külföldi utján Magyarország lett volna az utolsó állomása. Úgy volt, hogy az „Oranje Trein** a Köln, Frankfurt, Regensburg, Becs-vonalon megy Budapestre, majd onnan fölkeresi Szeged és Debrecen városokat, azután Csehszlovákián keresztül Lengyelországba robog, hogy onnét visszatérhessen hazájába. A mai német állapotok miatt azonban az „Oranje Trein“ — legalább is egyelőre — elkerüli Németországot, de azért a bécsi, a budapesti, a prágai cs a pozsonyi látogatásról nem mondott le, hanem Belgiumon. Franciaországon és Svájcon keresztül jön majd ez az érdekes holland vándorkiállítás Középeurópába. A vonat termeiben venni persze semmit sem lehet. Ez a vándorkiállítás pusztán talpraesett propaganda a holland gyártmányok érdekébén. A hollandok ugyanis megtanulták már, hogy még a kri- zises időikben is célszerű sokat áldozni a propagandára. TÖRVÉNYT HOZNAK HOLLANDIÁBAN AZ IDEGENEK ELLEN Mert ma már Hollandiában sem minden méz és tejfel. A közgazdasági világválság a holland falak között is nagyon érezteti hatását. Egymásután roppannak össze a különböző holland kereskedelmi vállalatok és kerülnek csődbe a városok régi üzletei. Nő a munkanélküliek száma, úgyhogy a kis Hollandia most kétszeresen összefogott és ügyel arra, hogy a világ kereskedelmében és pénzpiacán megtarthassa eddigi pozícióját. Elsősorban az utóbbi évek alatt holland földön álláshoz jutott rengeteg idegent akarják háttérbeszoritani. A holland kormány most juttatta el a holland kamarához az idegenek terjeszkedését meggátló törvényjavaslatot. Négy minisztérium dolgozta át ezt a tervezetet s így azt négy holland miniszter jegyezte. Most előbb még a holland államtanács elé kerül s azután tárgyalhatja azt majd a holland parlament. Drákói szigorral mondja meg ez a törvény, hogy Hollandia területéin milyen körülmények között keresheti meg egy idegen a kenyerét. Sőt a kormány tervezete azonnali intézkedéseket is tartalmaz. Felmondják az állását például vagy 50.000 német cselédleánynak s mintegy 20.000 különböző nemzetiségű zenésznek és iparosnak. Cukrászok, szabók és másféle iparosok, kik a hollandok szerint elveszik a kenyeret az állástalan, holland munkás elől, kivétel nélkül fölmonídólevelet fognak kapni. Dó nagy meglepetésekre lehet az előjelek szerint számítani a holland irodákban elhelyezkedett fejmunkások között is. Több nagyvállalatot fölhív majd a kormány arra, hogy idegen nemzetiségű igazgatóját bocsássa cl. Kereskedelmi alakulatokat pedig különadóval fognak sújtani, ha idegeneket tartanait majd továbbra is alkalmazásban. _ Hollandia a világ legsűrűbben lakott területe. Ha közgazdasági világtkrizis nem akadályozta volna meg a Zuiderzee kiszárításának munkálatait, akkor a kiszárításra ítélt tengerfenék helyén támadó földfelülettel teljes tíz százalékkal lett volna nagyobb Hollandia területe. Maiján azonban a hollandok területileg mégsem tudnak terjeszkedni, most úgy oldják meg országuk zsúfoltsága kérdését, hogy gátat vetnek a közöttük élő idegenek boldogulása elé és lassan, de biztosan kiszorítják a holland földről az idők folyamán oda oly nagy számban beözönlött külön böző nemze t iségefcet. Számumszerii orkán tombol r az Északi-tenger partjain Htsszíokos meleget hozott az orkán Hamburg, október 12. Szerda óta az Északi-tenger partjain orkánszerü észak- nyugati szél tombol. A tenger olyan hevesen hullámzik, hogy szerda óta a hajók nem hagyják el a kikötőket. Több halászháló meg akart küzdeni a viharral, már csak azért is, mert fogási idény van, amely rövid ideig tart, de kénytelenek voltak Htjukról visszafordulni. Számos, mindenféle nemzetiségű hajó horgonyzott éjszakán át a kikötőkben és várják az idő jobbrafordulását. Csütörtök délben, a vihar némileg alábbhagyott, úgyhogy egyes hajók elhagyták a kikötőt. Rendőrségi jelentés szerint a „Parsifal Raatz“ nevű kis léghajót a vihar letépte horgonyáról és teljesen összetörte. A horgonyt a vihar valósággal kiszakította a földből. A kár harmincezer márka. Schlcswigben egy állvány, amely a dóm tornyához volt állítva, a viharban összedőlt. A harminc méter magas állvány a dóm tetőzetet megrongálta és néhány értékes üvegablakot bezúzott. A vihar a svéd partokon is pusztított. Bohuslaben ki kellett kötnie egy finn hajónak, Oeresundban két kisebb hajó elmerült. Minden valószínűség szerint hat ember elpusztult a katasztrófánál. A telefon- és táviróösszeköttetés több helyen megszakadt. A nagy őszi vihar Kopenliágában is nagy károkat okozott. Bohuslaben egy százötven méter hosszú hajóhíd, melyen éppen egy német gőzös kötött ki, a viharban kettészakadt. Tizenhárom személy hullámok közé zuhant. Tizenkét személyt sikerült ki menteni, a tizenhannadikat nem találják. A sors különös játéka, hogy az eltűnt egy tizenháromé vés fiú. Jüttlandban két fiatal leáuy életét veszítette a viharban. A vihart mindenütt hőhullám kisérte, amely körülbelül huszfo- kos, ősszel szokatlan meleget, idézett elő a partokon. 4
