Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-16 / 211. (3321.) szám
Ciriaci és Hliulca (N. P.) A Ciriaci és Hlinka közli levélváltásnak, amely érthetően nagy port ver fel a csehszlovák sajtóban, van egy érdekes oldala és bár ez az oldal nem lényeges, sőt felületes szemléletnél formainak látszik, fontos és tanulságos. A két levélváltó papi minőségében nem politikus, annak dacára, hogy a nun- cius Prágában a Vatikánt képviseli és Iilin- ka a napi politika harcosa. A két levél nem volt elsősorban a napi politika kisugárzása és ha az izgatott közvélemény mégis politikát, sőt barátságtalan magatartást lát bennük, elárulja vele, hogy így akar látni és a szenzációt felibe helyezi a józanságnak. Állam és egyház együttese és az ezzel a problémával összefüggő számtalan kérdés ugyan belekapcsolódik a nagyvilági politikába, de az újkor óta korántsem úgy, mint cégen, amikor a Vatikán nemcsak bullákkal és pásztor- levelekkel hatott, hanem részese volt az országok történésének. Csakis napi politikának nézni a két pap levélváltását, tehát legalább is tévedés és semmiképpen sem tárgyilagos fediípgása annak az alaptörténésnek, amelynek ezek a levelek csak végső csúcsai. Nem ás fontos ennek külön leszögezése és a kérdés eldöntését rábízhatjuk az elfogulatlanokra, akik ugyan lát jól-; az országot, amelyben élnek és tudják, ’ mivel tartoznak neki, de egyben a Szentszéket is úgy értékelik, ahogyan történetileg és politikailag erre szükség vau. A nagyvonalú és diplomatikus politika azonban talán legelsősorban a jó nevelést és a jó modort követeli meg, élots'.-i.uist, amely mintegy a koncepció külső kifejezése és nem véletlen, hogy a nagy és eredményes politikusok és diplomaták franciák és ángo- lok voltak. Ezen a ponton történt még a nagy tévedés Ciriaci és Hlinka levelezésének bírálatával kapcsolatban és pedig ott, ahol a nem katolikus cseh sajtó elvésztelte önuralmát és azt irta, hogy a pápai nüncius nem Őrizte meg a hidegvérét- megsértette Prágát és a kormányt, sőt beleavatkozott az ország belügyeibe. Nos hát, a tárgyilagos szemlélő, akinek az unosuntalan emlegetett be ügyék nem homályositották el a tiszta látását, észrevette, hogy az affér már régebben kezdődött és korántsem Ciriaci nuncius jóvoltából és nem is függ össze oly módon a nyitrai Pri- bina-ünnepségen történt eseményekkel, mint ahogy ezt a cseh sajtó egyrészt© beállítja. A szocialista sajtó mentalitása ternvészel- szerücn az ateizmus, amelyet mint saját és szabadalmazott találmányt szeret feltálalni és azt hiszi, hogy vele megkoronázta az úgynevezett szabad gondol kodást. Nem akarjuk é sajtó ebbeli „érdemeit11 . csorbítani, ha rámutatunk arra, hogy sem a szabadgondolkodásnak, sem pedig az ateizmusnak nem ad nagyobb súlyt a durva polémikus hang é3 a jóifclés és jómodor teljes hiánya, valamint az sem, hogy a szocialista sajtó soha nem értett a dip omáciához és a nagyvonalú politikához. Értnek a sajtónak éppen az hiányzik, amit a Vatikán diplomatái mindig példaszerűen müveitek és ha most ez a sajtó a Vatikán prágai követére fogja rá. hogy nem viselkedik politikusán, sőt Ízléstelennek mondja a bel ügyekbe való beavatkozást, akkor az afférrá fe fujt és egész más irányokba terelt levélváltás meglepetésszerűen hat és sok mindent fed fel, amit nem akartak szellőztetni azok. akik a kor elvadulása dacaira becsülik a jóizésl, a modort és a diplomatikus érintkezést emberek közt. Vannak cseh lapok, amelyek maguk is beismerik, hogy a numerust méltatlanul érték a támadások, amelyekben prágai tartózkodása alatt elég része volt. Ha például a Veoernl Világeseménnyé nőit a külügyminiszter párisi látogatása Paul-Boncour a pályaudvaron fogadta Kánya Kálmánt ülesiléfas hirok § tasácskczissk sifsgiröl — Beüss uj tervei és Kánya utazása — Mussolini a hát tárban? Szombat as első tárgyalási Pár is, szeptember 15. Kánya Kálmán magyar külügyminiszter ma délelőtt háromnegyed tizenegy órakor megérkezett Párisba. A külügyminiszter fogadtatására a Gare de l‘Est külön várótermében megjelent Paul-Boncour francia külügyminiszter a francia külügyi hivatal néhány magasrangu tisztviselőjével, Valentint a pá isi magyar követség tisztikara én a párisi magyar kolónia meghívott tagjai. Villan} párisi magyar követ Chalons sur Marneig utazott a magyar külügyminiszter elébe s ott átszállt Kánya kocsijába, akivel Párisig az egész utón tárgyalt. Miután a francia kormány pénteken még egyszer minisztertanácsot tart a magyar külügyminiszterrel megtárgyalandó kérdések tárgyában, Kánya első hivatalos megbeszélése szombaton délelőtt 11 órakor lesz a franciá külügyminiszterrel. Budapest, szeptember 15. (Budapesti szerkesztőségünk íelefonjelentése.) Kánya Kálmán külügyminiszter Párisba való elutazásakor a vonatban őt fölkereső újságíróknak a következőket mondta: — Néhánynapi tartózkodásra Párisba megyek. Paul-Boucour francia külügyminiszter meghívásának teszek eleget, amikor Parisban őt fölkeresem. Párisi tartózkodásom alatt minden bizonnyal módom lesz majd az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket megtárgyalni. A magyar kérdésről tárgyal a francia m n&szterianács Pár is, szeptember 15. Á francia kormány csütörtökön minisztertanácsot tartott, amelyen Paul-Boncour külügyminiszter bejelentésével kapcsolatban megtárgyalták mindazokat a kérdéseket, amelyeket Kánya magyar külügyminiszterrel a kormány tagjai megbeszélnek. A dunai kérdésben folytatandó tárgyalások során Berlin, szeptember 15. A Berliner Tageblatt legutóbbi számában Kánya magyar külügyminiszter párisi Htjával kapcsolatban Budaipestről a következőket írja: — Az itteni hivatalos körök hangsúlyozzák ennek az utazásnak történelmi jelentőségét, de egyúttal azt sem tagadják, hogy a megbeszélések időszerű politikai és gazdasági kérdésekre fognak vonatkozni. E megbeszélések során magától értetődik, hogy előtérbe kerüli a dunai medence uj berendezésének kérdése is és semmiképpen sem tehető fel, hogy Kánya utazásával esetleg módosulna Budapestnek annak idején határozottan kinyilvánított állásfoglalása ebben a kérdésben. Ez az állásfoglalás abban állott, hogy a Tardieu-terv nem valósítható meg és Magyarországnak a kisantánt államaival való együttműködése csak akkor lehetséges, ha Magyarország előzőleg teljes egyenjogúságra tesz szert, vagyis, ha a leszerelés és a békeszerződések kérdését előzőleg a magyar szempontoknak megfelelően oldották meg. A magyar- osztrák kérdésben is valószínű, hogy Kánya fenntartja Gömbös eddigi állásfoglalását. Miután pedig a magyar politika elsősorban az Olaszországgal való együttműködésen alapszik, minden bizonnyal Olaszországgal való egyetértésben történik Kánya párisi utazása. Arra kell tehát- számítani, hogy Kánya Parisban kijelenti, hogy Mussolininak az utóbbi hónapokban kezdeményezett diplomáciai akciója megfelel a magyar álláspontnak és a fenti előfeltételeknek. Valószínű, hogy Kánya főként azon fáradozik, hogy a francia politikát megnyerje a magyar nemzeti törekvéseknek. Ceské Slovo „Összeveszakedett püspökök visszatérnek Ró mából1 ‘ cinien cikket ir egyházi ügyökről, akkor már a cim elárulja a tartalmat és a szándékot. Nem kell felsorakoztatnunk a támadások sorozatát, hogy bizonyítsuk, ki vétett a jó Ízlés és a jó modor ellen, mert akit ez a kérdés érdekéd, az egyrészt ismeri ezeket a cikkeket, másrészt ismeri a Vatikán óriási erőfeszi léseit, amelyekkel a legbonyolultabb európai konfliktusok eseteiben a diplomatikus megoldások és a békesség ügyét szolgálta. Arra sincs szükségünk, hogy igazságot tegyünk a nyitrai Pribina-ünnepséggel kapcsolatosain történtekben, mert az igazságot párt és ellenpárt a maga színeivel színezi ki amugyis, és ha a politikától távol álló katolikus hivő például rámutatna arra, hogy ez az ünnep a ka- toliciziiiús ünnepének indult és .a politika okozta az ünneprontást, nem nyertünk volna semmit. A Vatikán nemzetközi gondolkodása létifennfartó szükségesség, legalább is oly mértékben, mint amilyen a nemzeti gondolkodás és a hazafiság a nemzeteknéd. És ha Ciriaci levelében „Ti szlovákokéról ir és ezt szeparatizmusnak minősitik, egyszerű gondolkodású emberek számára is nyilvánvaló, hogy itt a politika szent nevében hamisítás történik, mert Ciriaci a katolikus szlovákokhoz beszél és ha ennek, talán némi éle volna Csehszlovákia nem katolikus lakosai ellen, nem szabad elfelejteni, hogy mint a Vatikán követe beszél, tehát mint egyház- fejedelem, uem pedig mint politikus. Ezt a jószándéku ember be fogja látni, akár politikailag iskolázott, akár nem, csak tárgyilagosságra van szükség, aminek első feltétele a jó modor, amely viszont a maga részéről előfeltétele áz ügyes diplomáciának- A Vatikánnak is vannak belügyei és ezek komplikáltabbak az egyes országok ilyen ügyeinél, mert Rómának Prágában is vannak ügyei, amelyek belügyek- Ezeket a fogalmakat kell tisztáznia annak a sajtónak, amely most felindultam meg akarja leckéztetni a Vatikán követét, aki ha megnyomta a szót, hogy értsen belőle ez a sajtó, csak visszhangja volt annak, amit vele, a szintén bel- ügyeket képviselő diplomatával tettek azok, akik saját- hibáikért és baklövéseikért most őt okolják. Az önuralmat rendszerint a/ok vesztik el, akik másokon akarnak uralkodni és a szabadgondolkodó lehet ugyan szabad minden gondolattól, de sohasem azoktól a formáktól, amelyek be nem tartása nélkül nem lehetséges termékeny viszony emberélv és országok között. A nagy tanulságoktól ezúttal eltekintve, Ciriaci és Hlinka levelezése nyomán felvert afférnak mindenképpen ez az elemi tanulsága. Ma: RÜDIÓMELIÉKIET (3321) szám » §jgombat « 1933 szeptember 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prágáig Panská ulice 12. 76,J™vonta ** KC; k?!*ÖI<!r®: évente 450, SzloVenSzkÓÍ és ruszinszkói ellenzéki pártok U. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& • • » • ' Prága IL, Panská ulice 11 111 emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több pOÍltlKCLl nCipilCipjCl Telefon: 34184. Egyes smám ár» 1.20 Ki, vasárnap 2.-K& SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP. P R A H A Német viliméül? Kánya párisi utlárél nem kell belekeverni politikai kérdések t. Természetesen másként alakulna a helyzet — mondotta a továbbiakban Kánya a Tempsnek adott interjújában —, ha szélesebbkörü megállapodásokról volna szó. Az Ilyenek megkötésekor Magyarországnak kötelezettséget kellene vál- j lalnia mozgási szabadságának korlátozása és l jövője tekintetében is, ami aligha volna lehet séges másként, ha előzőleg, vagy egyidejűleg a hatalmak meg nem egyeznének a politikai kérdésekben. A Temps tudósítója az interjúval kapcsolatban megjegyzi, hogy Magyarországon még nem látják elérkezettnek az időt arra, hogy az ország szakítson eddigi tartózkodó magatartásával. a francia körök tisztán gazdasági térre kívánlak szorítkozni. Kánya nyilatkozik a Tempsnek Kánya a Tempsnek adott interjújában maga 3 kijelentette, hogy hozzájárni a tárgyalások minkatervének korlátozásához. Párisban — igymond — csak a dunai államokra vonatkozó ervekkel kapcsolatos magyar álláspontot kívánja kifejezésre juttatni. Magyarország kedvező kereskedelmi szerződéseket akar kötni nindenkivel, Csehszlovákiával is, amellyel ez- dőszerint nincsen kereskedelmi szerződése. Íven természetű tárgyalásokba természetesen
