Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-06 / 202. (3312.) szám

NYÁRI SZÜNET UTÁN Irtat JAROSS ANDOR, a magyar nemzeti párt országos ügyvezető elnöke A termésaet önök körforgásába tört élet siet egyik állomásáról a másikra, nincs meg­állás, ami annak tetszik, az is csak viszony­lagos. A haldokló nyár már szeptember enyhe derűjébe, vagy sziürke feMegeibe bur­kolódzik és letagadhatatlamul érezzük az ősz lehelletét. Az emberi társadalom alkalmaz­kodva a természethez, lassan és fokozatosan a nyarat a magánéletnek sajátította ki, a közélet, a társulási szellem és munka a töb­bi évszakra esik. Ebben a megállapításban {tincs ellentét a föld müve® ség szempontjából eem, mert a nyári nagy munkaidőben, me­lyet a földműves felfokozott munkateljesít­ménnyel dolgoz végig, mig a többi társadal­mi osztály viszonylagos pihenőt élvez, a föld­műves csak magának és munkájának ék így lett ta szeptember a természet és az em­ber együttes akaratából a közéleti munka ja­nuárja, mikor ujult erővel, kipihent lélekkel indul el a szervezett társadalom régi céljai, vagy újonnan felismert célkitűzései felé. A csehszlovákiai magyar társadalom, mely a netmzotkisebbeégi lét összes tehertételével a (Vállán menetel az élet omszágutján, ilyenkor szeptemberben évről-évre nehezebb és nehe­zebb feladatok kérdőjele elé kerül. A kérdő­jel csak a felületes szemlélő előtt látszik an­nak, aki belemélyed a feladatba és felelni akar a sorskérdésre, az már parancson, fel­kiáltó jelet fog maga előtt látni és másokkal is azt fog onnan leolvastatni. Az idei nyár nem adott időt az önönma­gunkba való süllyedésre, sem a csendes pihe­nőre, de ez nem is olyan nagy baj, a pihenés, a szendergés és a nyomában burjánzó elpu- faulás csak a boldogabb nemzetok kiváltsága, akik előtt nem tűnik fel minduntalan a lét vagy nemlét súlyos kérdése. Mi nem pihen­tünk nyáron, mert egyrészt a természet ele­mei sújtó csapással látogatták meg a Tisza mentén testvéreinket, másrészt a többségi politika gondoskodott róla, hogy önvédelmi frontunk fegyvereit ne állítsuk a sarokba nyári pihenőre. A világ vezető államfférfiai sem pihenhet­tek az idén. Elmondhatjuk, hogy régen volt olyan eseményektől terhes a nyár világvi­szonylatban, mint az idén. Európa beteg. S a (beteg nyáron sem' tud aludni és nem hagyja aludni a mai kor professzorjait, akik nem tudnak megegyezni sem a diagnózisban, sem a gyógykezelésben. A nyár tehát nem puhított el bennünket, még kevésbé téríthette el figyelmünket azok­ról a feladatokról, melyeket a közelmúltban munkáltunk és amelyeknek a kiépítése, vagy megvalósítása a közeljövőre maradt. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk az­zal. hogy az elmúlt tizennégy év a kisebbségi életsorsban nem múlt el nyomtalanul felet­tünk és közben végzett munkánknak — igen­is — meg vannak a maga eredményei. A kritika e tekintetben legtöbbször nem lát tisztán, mert vagy ellenségesen ítél az itteni magyar munka felett, mikor is azt ledoron­golja, vagy olyan nagyfokú igényeket tá­maszt, melyekhez képest az elvégzett munka tényleg silánynak és ^evésnek tetszik. Ezzel szemben a tény az, hogy az itteni magyar­ságnak erős, átütőképes politikai szervezete van a két ellenzéki testvérpártban, melyek számos választás próbatíizén mentek keresz­tül és az önvédelmi harcnak mindenkor éber hadseregét adták. Megvannak a szükséges' kulturális szervezeteink, ezeknek jóváha­gyott alapszabályaik vannak, azaz rendelke­zésünkre áll minden rendű és rangú kulturá­lis keret, melyen belül megfelelő munkát le­het végezni. Gazdasági érdekvédelmi szer­veink is végre jóváhagyott alapszabály okkal rendelkeznek és a keretek munkával való ki­töltése folyamatban van. Kétségtelen elma­radottságunk a szövetkezeti szervezkedés terén, legyenek ezek fogyasztási, áru vagy hitelszövetkezetek. Nem tudtuk biztosítani a magyar tőke vezető szerepét a pénzintézetek­nél úgy, hogy azok a magyarcélu munka ren­delkezésére állhatnának. Ez körülbelül keresztmetszetben a kép, melyet objektiven bárki elé tárhatunk. A lát­vány korántsem vigasztaló, vagy vérmes re­ményeket keltő, de engedtessék meg nekem, hogy megállapítsam, hogy mindazt, ami ma Csehszlovákiában magyar nemzetpolitikai ér­tékkel bir, súlyos, elkeseredett ellenzéki harc árán magunk alkottunk meg. Az a nemzet erős és ellenállóképes, mely társadalmilag van megszervezve, azaz a há­romrétegű politikai, kulturális és gazdasági szervezettség feltétele mellett ezeken belül és egymás között biztosítva van nemcsak a szervezetek, hanem az egyének harmonikus együttműködés is a cél: a nemzet érdekében. Ebben az irányban lesz a közeljövőben sok tennivaló. A politikai pártok már lefektetett síneken haladnak. Nincs okunk, hogy ezekről letér­jünk. Ki kell mélyítenünk a vezetők és a vá­lasztó tömegek között az összeköttetést, a pártot mint élő és működő organizmust kell fenntartanunk. Be kell fejeznünk az ifjúság beiktatását a pártok életébe. Ez a munka, mely a magyar nemzeti pártnál a Fiatal Ma­gyarok Munkacsoportjának ismert hatósági feloszlatásával járt, nem torpant meg, a párt­nak joga van szakosztályba szervezni fiatal tagjait és e téren a hatósági kívánalmak res­pektálásával azt folytatni fogja. A munkás­ság, mely lassan, de biztosan ábrándul ki a nemzetközi jellegű pártokból, már megtalálta az utat pártjaink felé és a pártok feladata most ezen társadalmi osztály fontosságának átérzésével kitárni a kapukat, melyen keresz­tül megszállhatják a magyar munkások a nemzeti front e szakaszon gyéren védett ál­lásait. Az együttműködés pártjaink között bizto­sítva van és a jövő, úgy látom, azt kívánja, Forradalomról—forradalomra A közkatonák és altisztek ni forradalma Kukában Nincsenek megelégedve (espedes uraiméval — A katonatisztekéi bebörtönözték Havanna, szeptember 5. Egy újabb forra­dalmi hullám elsöpörte Kubában azt a kor­mányt, amely a diktatúra megbuktatása után alig egy-két héttel került uralomra és szélsősé­gesen radikális elemek kezébe játszotta át a hatalmat. A közkatonák és az altisztek puccsa sikerrel járt és a forradalmárok kijelentették, hogy nem fogadják el többé a hadsereg, a ten­gerészet és a csendőrség tisztjeinek parancsait. A vezérkar épülete és a tengerészetügyi hiva­tal a zendülők kezébe került. Vérengzésre egy­előre nem került sor. A zendülők a kormány azonnali lemondását követelik. Cespedes elnök távol van a fővárostól és a vezérkari főnök kíséretében a viharkatasztrófá­tól sújtott vidéken utazik. A zendülő közkato­nákat a diákok és az ABC-szövetség radikális szárnya támogatják. A fővárosban a forradal­márok fogva tartják a katonatisztek legna­gyobb részét és a mozgalom megállíthatatlan sebességgel terjed az egész szigeten. A zendülést az okozta, hogy a katonai szö­vetségek Machado valamennyi tisztjének el­mozdítását követelték. Praktikusan ez azt je­lenti, hogy valamennyi eddigi katonatisztet el­távolítják s igy a kormány e kívánságnak nem tehetett eleget. A katonák erre saját felelőssé­gükre elmozdították a tiszteket és letartóztat­ták az ellentállókat. Néhány óra leforgása alatt a legfontosabb épületek, igy a vezérkari főnök­ség, a város környékén lévő erőmüvek és a fő­város kaszárnyái a zendülők kezébe kerültek. A matrózok, a rendőrök és a csendőrök csatla­koztak a mozgalomhoz. A tisztek az éjszakára gyűlést hívtak össze, hogy megbeszéljék a fo­ganatosítandó ellenrendszabályokat, de a zen­dülők megtámadták ezt a gyűlést és a jelen­lévőket kivétel nélkül bezárták az erődök ka­zamatáiba. A többi tisztet közkatonák őrzik. A hadsereg fölötti parancsnokságot egy Bat- tista nevű altiszt vette át, aki a kolumbiai és a havannai helyőrségekben a forradalmat vezette. Conzales tengerészőrmester kezébe kaparintot­ta a hadihajókat és kijelentette, hogy mától kezdve ő a flotta parancsnoka. A puccs szellemi megszervezője Oskar de la Tőrre, egy fiatal mérnök, az ABC-csoport radi­kális szárnyának vezére. Tőrre kijelentette, hogy 4 zendülők még ma azonnali lemondásra szólítják föl Cespedes köztársasági elnököt. A lemondás után ideiglenes kormányt alakítanak, majd kiírják a választásokat az uj nemzetgyű­lésre. A diákok és a többi forradalmi szervezet, amely Machado lemondását kierőszakolta, a zendülők pártjára állt. Tőrre reméli, hogy vér­ontásra nem kerül 6or, de az uj forradalom el­szántan letör minden ellentállást. — Mozgalmunk nem kommunista jellegű -— mondotta Tőrre —, de kénytelenek voltunk cselekedni, hogy visszaadjuk a népnek jogait. Cespedez kormánya nem felelt meg a patrióták várakozásainak. A munkások és az asszonyok nincsenek képviselve a kormányban s ez elé­gedetlenséget szül a nép között. A katonai puccsot szemmelláthatóan gondo­san készítették elő, de az teljesen meglepte a kormányt és a vezérkart. A zendülők hétfőn este 22 órakor átadták követelésüket a kor­mánynak. Amint e követeléseket visszautasí­tották, a munkások megkezdték a tisztek el­mozdítását és bebörtönzését. Néhány óra múl­va, még mielőtt a lakosság tudomást szerzett volna az eseményről, a közkatonák kezükbe vették az uralmat a fővárosban. Echevarria altiszt a zendülők győzelme után rádióbeszédet tartott a forradalmi katonataná­csok nevében és kijelentette, hogy Cespedes forradalma csupán „rossz tréfa" volt. A kato­nák nem akarnak a régi tiszteknek engedelmes­kedni. A tisztek keze véres és évekig üldözték a népet. Kubában azonnal rendkívüli bíróságo­kat állítanak föl, amelyek elitélik a diktatúra bűnöseit és megbüntetik mindazokat, akiket Cespedes szabadlábon hagyott. Mindenekelőtt a magasabbrangu tisztek elítéléséről és vagyo­nuk elkobzásáról van szó. A hadsereg célja, hogy valódi forradalmi kormányt segítsen ura­lomra és megtisztítsa a hadsereget az erkölcs­telen elemektől. A szónok fölszólítja a népet és a rendőröket, hogy csatlakozzanak a katonák­hoz. A Japán parlament önként átadja helyét a diktatúrának A két legnagyobb párt határozata — A főiéi: a hadsereg kifejlesztése Tokio, szeptember 5. Kedden reggel Japán két vezető politikai pártja, a Minseito és a Seiyu-aki megegyezett abban, hogy reorgani­zálja a japán kormányt. A két párt közös nianifesztummal fordul a néphez, amely ki­jelenti, hogy az általános politikai helyzet a pártérdekek háttérbeszoritására kényszerifi a japán politikusokat. A kor a nemzeti japán pártoktól a kormány központi hatalmának megerősítését és újjáépítését követeli. Japán élén olyan kormánynak kell állnia, amelyet teljhatalommal ruháznak föl és amely a par­lamenti csoportok akadékoskodása nélkül tud uralkodni. A kü!l- és a belpolitikai helyzet a nép teljes erejének központosítását követeli és tarthatatlanná tette a parlamenti játékot. A pártok megállapodtak abban, hogy a japán hadsereg és tengerészet megkisebbitésérŐI szó sem lehet, sőt a flottát növelni kell. A pártok harcolni fognak a japán hadsereg ki­építéséért. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12. ^^Ík?ÍÍÖ!dhe^4 szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok U. emelet - Telefon: SOMI. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. . * Prága IU Panská ulice 12. Ili emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai napilapja Telefon: 34184, Egyes szám ára 1.20 K* vasárnap 2.—Kő. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom