Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-05 / 201. (3311.) szám

1>33 szeptember 5, kedd­A koalíció pártösszetétele egyelőre megmarad, azonban személyi változások várhatók Meghosszabbítják a meghatalmazás! törvény hatályát? - A szlovák néppártot „kitagadják1* a koalíciós kombinációkból Még mindig tízmillió munkanélküli van Amerikában Newyork, szeptember 4. Szeptember első hétfője Amerikában ünnep napnak számit. Ez a nap választja el a nyári stagnációt a meginduló uj idény munkáitól. Még a dep­resszió éveiben is jelentősége volt ennék a napnak. Ebben az esztendőben a depresszió mélypontját Roosevelt elnök hivatalba való lépése idején érte el. Ezután az időpont után az üzleti tevékenység megélénkült és rövid idő alatt elérte az 1030-as üzletév forgalmá­nak arányait. A forgalom azóta csökkent. A legfontosabb iparágakban újabban erősen e9ik a megren­delések száma és ezzel egyidejűleg gyara­podnak a készletek. A tőzsdék kedvetlen hangulatban bonyolít;jak ie forgalmukat és tartózkodó magatartást ta­núsítanak, amennyiben bevárják, hogy a washingtoni kísérlet milyen eredménnyel jár. Johnson tábornok ama reménye, hogy a mun­kanélküliség mértéke szeptember első hét­főjéig a félére csökken, nem valósult meg. Amerikában niég mindig 10 milliónál több munkanélküli van. Újabban legfeljebb kétmillió munkás talált munkaalkalomra. Herrío! illán át hazatér Franciaországba Moszkva, szeptember 4. Szombaton a Szov­jet o ro s zo r s zá g b a n időző Herriot egy óra hosz- szaí tárgyalt Molotov népbiztossal. Később a Litvinovnál adott ebéden ismét találkozott vele. Az ünnepi ebéden Griuko, Rykov, Lju- bímov és Bubnov népbiztosok, továbbá Tu- chacsevszki helyettes hadügyi népbiztos is részt vett. Herriot nem Varsón, hanem Rigán át tér vissza Franciaországba. A tengeri versenyfegyverkezés Tokio, szeptember 4. Hivatalos helyről származó jelentés szerint az amerikai flotta-* program következtében Japán szintén meg­gyorsítja flottaprogramját, Japán 1936-ig tel­jesen kiépíti flottáját olyan mértékben, amint azt a londoni flottaszerződés megen­gedi. Prága, szeptember 4. A Strihrny-féle P on­dóim List a politikai tárgyalásokról ,,A szlo­vákok nem mennek a kormányba*' cim alatt a következőket írja: — A kormánysajtó nagyobb része vasár­nap beismerte, hogy a koalíció összetételé­nek megváltozása nélkül sor kerül a kor- mámyrekonsrtukcióra. A sajtó azt hangoztat­ja, hogy a szlovák néppártot nyitrai szereplése miatt nem engedik be a kormányba. Hlin- ka néppártját ezzel meg akarják büntetni, mert lehetetlenné tette a nyitrai ünnepsé­geknek kormánysikerként való elkönyve­lését. Ez az argumentáció nevetséges és téves. A szlovák néppárt a kormányba való jutása ér­dekében egy lépést sem tett, sőt nagyon ha­tározottan kijelentette, hogy nem fogja javít­gatni azt, amit a mai koalíció elkövetett. Néhány értelmes ember kísérletet tett arra, hogy a szlovák néppártot a kormánybalépés- re megnyerje. Ennek ideje azonban most már elmúlt­A nemzet életkérdései nem intézhetők el miniszteri székekkel. A csehnémet kormánynak csak egy lehető­sége van ma, a választások kiírása. Amíg erre nem kerül sor, addig nem lehet beszáll­ni a nemzeti politika irányváltozásáról. A mai koalíció épen marad, legfeljebb, ha va­lamelyik párt önként lépne' ki belőle. A sze­mélyi változások mértékét egyelőre nem le­het meghatározni. Azok a hirek, mintha Bo­rán cseh agrár párti képviselő is tárcát vál­lalna a kormányban, nem felelnek meg a valóságnak. Ugylátszik azonban, hogy min­denesetre változás következik be a kere sk ed elem- ügyi, az igazságügyi és a népjóléti minisz­terek személyében. A változásokat túlnyomó részben az illető miniszterek betegségével indokolják. Kísér­letek történnek arra is, hogy a változásók mértéke nagy és széles legyen és hogyha változások még idejében történjenek meg. Az uj miniszteri garnitúrát a parlamenti taka­rékossági bizottság tagjaiból akarják kivá­lasztani. A minisztertanácsot eddig nem hívták össze és amennyiben a koalíciós pártok kö­1 zött idejében jönne létre a megegyezés, könnyen megtörténhetik, hogy a kormány ! mai összetételében már nem is ülne össze. — A kormányban eszközlendő változások után a meghatalmazási törvény hatályának meghosszabbításáról fognak tárgyalni, amely november 15-én jár le. Ismeretes, hogy november 15-töl kezdve jövő év májusáig uj választás nem irható ki a köztársasági elnök esedékes választására való tekintettel. A meghatalmazási törvény hatályának meghosszabbítása körül előrelát­hatólag erős küzdelem fog folyni. Dr. Preiss miniszteri tárca után vág^alcezik T A kormány személyi összetételében vár­ható változásokról eddig a leghatározottabb formában a Hospodárska Politika cimü me­zőgazdasági szaklap ir. E lap értesülései szerint Ma’ypetr miniszterelnök helyére líeran képviselő jönne. Ezenkívül a kormányba lépne a csali agrár­párt morva szárnyának vezetője, Stoupal is. A lap azonban nyomban kifejezi abbeli két­ségét, hogy Beran képviselő tényleg be akarna-e lépni a kormányba az esetben, ha a szociáldemokraták is bennmaradnának. A lap szerint különösen a német, szociáldemo­kratáknak a kormányból való eltávolítása a horogkeresztes irányzat megerősödését jelen­tené. A teljesség kedvéért — írja a lap a következőkben — meg kell említenünk, hogy oly hírek szállnak a levegőben, hogy dr. Prciss volna a jövendő pénzügyminiszter. A továbbiakban különösen azt hangsúlyoz­za, hogy dr. Preiss a csehszlovák köztársa­ság ma élő azon pénzügyi tekintélyeinek egyike, aki a mezőgazdasági, ipari, gyár­ipari és kereskedelmi körök felé is nagyon posszibihs. A v Hospodárska Politika hírét óvatosan kell fogadnunk, miután közismert dolog, hogy a lap éppen dr. Preiss köigazr dasági köreihez áll nagyon közel s igy az éppen közölték tulajdonképpen dr. Preiss óhaját fejezik ki. Hlinka „nem kall* 1' a koalíciónak A Hido-vé Noviny jelentése szeTint a csü­törtökön megkezdett kormánytanácskozások: —■ amelyek lényegilleg egye® miniszterek megbeszéléseire szorítkoztak — kü'lönsen a politikai helyzetre vonatkoztak. A lap sze­rint Hlinka nyitrai föllépése arról győzte meg a koalíciós pártokat, hogy tévednek azok az irányzatok, amelyek a nyári szünet előtt még kívánatosnak tartották a szlovák néppárttal váló együttműködést. Ugyanez von akozik a koalíciónak a cseh iparospárthoz való viszonyára is. Tiszta polgári kormány? A Národni Politika vasárnapi számában dr. Navratil “A gazdasági fejlődés jobbfelé tart** cimü cikkében kit ess ékeli a kormány­ból a szocialista elemeket. A cikkíró meg­állapítja, hogy a imunkakölcsön tulajdonkép­pen csak a legnehezebb nyári hónapokon se­gítette túl a kormányt és a gazdasági kérdé­sek egész sora elintézetlen maradt. Egyelőre sokat beszélnek a kormányban várható vál­tozásokról — írja a cikkíró többek között — sőt a kormány koalíció átépítésének lehetősé­gét sem zárják ki. Ebben az irányban külö­nösen azt emlegetik, hogy elsősorban a szo­ciáldemokraták kívánták megkönnyíteni helyzetüket azáltal, hogy nem vállalnának aktív részt oly intézkedésekben, amelyek a szociális biztosítás terén és a termelési költségek leszállítása terén nélkülözhetetle­nül szükségesek, ha a gazdasági vállalkozás alapjait a Változott viszonyok által parancsolt irányban biztosítani akarjuk, főleg azért, hogy a munkanélküliséggel föl lehessen venni a harcot és hogy az állampénztár hely­zete enyhülhető legyen. Konkréten szólva e polgári pártok koalíciójára hárulna tehát a feladat, aogy elvégezze azt, amit a mai ko­moly idők ka tegór ikusan parancsolnak. A szeciáldemokrailák jól érzik magukat a kormányban A Právo Lidii vasárnapi politikai össze­foglalójában azt juttatja kifejezésre, hogy nem sok hajlandósága van a koalícióból való távozásra. A lap szerint az eddig szerzett ta­pasztalatok mind azt mutatják, hogy a mai koalíciónak változatlanul ikell megmaradnia. Azt a demagógiát, — írja a lap — amelyet Hlin­ka néppártjának autonómista szárnya folytat s amely egyelőre a nyitrai botrányban csm- csosodott ki és mivel a kormányt sértettén meg és blamálták, nem lehet azzal honorál* ni, hogy a néppártot a kormányba hívják. El ma mindenki száméira világos, tartozzék a politikai jobb- vagy baloldalhoz. A koalíció "■ tehát jól bevált e abban nem lesz változás. Nincs azonban kizárva, hogy a miniszterel­nök néhány személyi változást fog indítvá­nyozni. Hogy ezek a változások milyenek lesznek, arról egyelőre nincs szó. A KÉK GYÉMÁNT REGÉNY Irta: IFI. BÓK A Y JÁNOS (14) Természetesen költségeiket én fedezem; egyenesen tőlem fogják kapni a pénzt. És aki a legcsekélyebb nyomra akad, az tekin­télyes jutalomban részesül- Remélem, teljes mértékben számíthatok önökre? A munkát osszák meg egymás között; ezt magukra bízom. Hálás, megelégedett moraj volt szavaira a. válasz. Tudta, hogy számíthat ezekre az em­berekre. — A személyileirást azonnal eürgönyözzéik meg az összes vidéki és külföldi rendőrség­nek — mondta végül­Ezzel vette kalapját, kabátját és át akart menni a fényképosztályra. De a folyosón út­ját állta néhány újságíró. Szinte megostro­mol fák kérdéseikkel: — Végre elfogtuk! Mondja, mi újság, fő­felügyelő ur? Hallottuk, valami nagy szenzá­ció: kifosztották az A1 tmamn-üzletet. Igaz? És a Központi Bankkal is történt valami? Kérünk sürgős információt, hogy még az esti lapokban hozhassuk a dolgot. György mosolyogva állta az ostromot. — Bocsánat, uraim — mondta udvariasan — nem vagyok abban a helyzetben, hogy tá­jékoztassam önöket. Még magunk sem lá­tunk tisztán. De megígérem, hogy még ma, talán már egy-két óra múlva, a legrészlete­sebb fel világosi fással szolgálhatok- Hiszen tetszik tudni, milyen nagy eulyt helyezek a nyilvánosságira és a sajtó támogatására, me­lyet már annyiszor igénybevettem. Az eset tényleg szenzációsnak ígérkezik. Csak egy kis türelmet kérek. — Persze, hogy az „Esti Hirek" megint megelőzzön bennünket — jegyezte meg iró- nikusan az egyik újságíró. — Aztán, amikor már mindent elhalásztak az orrunk elől, Jö­hetünk mi többiek. Ezt már ismerjük. — Tehát ahogy mondtam, uraim: este nyolc órakor rendelkezésükre állok. Megéri a fáradságot. Ajánlom magamat. Sietve átszaladt a féuyképoszíályra. Ott nem talált semmit; egyetlen kép sem emlé­keztetett a fekete, easorru fiatalemberre. A kézírásokat is végignézte: még csak hasonlót sem talált. Most a különös ismertető jeleket böngészte végig. Igen, akadt vagy három balkeze® gonosztevő, de ezekről szó sem le­hetett, nem tartoztak a betörő- vagy tolvaj- arisztokráciához, ügyetlen kis csirkefogók voltak, akiktől legföljebb egy durván végre­hajtott kasszaflírás telt ki. György a fejőt csóválta. Tehát uj ember, egy újonnan fel­tűnt üstökös. De annál jobb, annál érdeke­sebb- Annál nagyobb lesz a dicsőség. Most kezdte érezni, hogy éhe®. Eddig még csak nem is gondolt evésre. Vájjon várják-e még ebéddel? Hiszen már négy óra is el­múlt. Ée Andort otthon találja-e? Nagyon fontos volna. Siessünk! Buda egyik legcsendesebb uccája a Vár­hegy oldalában fekvő Donáti ucoa Még nyá­ron megzavarja néha a nyugalmas csendet az uocán játszó gyerekek lármája, de télen teljes a csend. Szabó György évek óta itt la­kott és szerette ezt az uccát. Szerette az ódivatú alacsony házakat, a házakban lakó budai nyárspólgárokat és főleg a csendet szerette, mely mindig megnyugtatta a pesti zajtól fel zaklat ott idegeit. Most íb feüélek- zett, mikor egy szűk kis sikátoron meglassí­totta lépteit, hogy kiesé kipihenje magát. Ugyanis csak most vette észre, hogy szinte futva tette meg az egész utat és alaposan kimerült. Igen, az izgatottság és a türelmet­lenség hajtotfp, hogy minél előbb elmond­hasson mindent Halni ay Andornak, egyetlen ■ II limai 1 meghitt barátjának, akivel tiz év óta lakott ! együtt s akivel ugyancsak tóz óv óta szőtte j meglehetős reménytelen álmait hírről és I gazdagságról. Mit fog szólni Andor hallatlan szerencséjéhez? Vájjon most is, mint annyi­szor, csendes kézlegyintéssel fogja verme® reményeit leinteni? Aligha Csak itthon legyen! Már a lépcsőn szaladt felfelé; térde való­sággal remegett az izgatottságtól. Kalapját, kabátját sem vette le, úgy rontott a szobába­—■ Csakhogy itt vagy! — kiáltotta meg­könnyebbülten, mikor megpillantotta barát­ját. Majd. mint egy gyerek, hirtelen átölelte Andort s ujjongva kiáltotta: — Végre, végre!... Itt a nagy szerencse! Andor mosolyogva nézte Györgyöt. — Először is vedd le szépen a kalapodat és a kabátodat — mondta csendesen — az­tán ülj egy-jó kar esszékbe, gyújts cigarettá­ra és' igyál meg egy kupica pálinkát, hogy kissé lecsillapodj. — Ne tréfálj, Andor. Majd ha meghallod, miről van szó, biztosítalak, hogy te sem le­szel ilyen fölényesen nyugodt. —■ Lehet.. Különbem is a teleionüzeneted- bői már sejtettem, hogy valami szenzáció® ■újságot hozol. — Telefon üzenetemből? — kérdezte cso­dálkozva György. — Hát persze — hangzott a határozott vá­lasz- — Hiszen már régen a szerkesztőség­ben ülnék, ha nem telefonálsz. — Én telefonáltam neked? — Ugyan ne bolondozz, kérlek — mondta bosszúsan Andor. — Hát teljesen elvesztet­ted az eszedet? Nem azt üzented, hogy vár­jalak meg itthon és intézkedjem a szerkesz­tőségnél, hogy hagyjanak szabadon három hasábot a második oldalon, mert hallatlan szenzációval érikezel haza? György hihetetlen bárgyú arcot vágott és megdörzsölte homlokát — Mondd csak — kérdezte aztán — te magad vetted át a telefonüzenetet? — Persze r— hangzott a. válasz. — Ée miikor?. | — Úgy körülbelül egy óra előtt; éppen ebédeltem. — Hát tudd meg, öregem, hogy én se nem üzentem, se nem telefonáltam; egyszerűen becsaptak. — Ezer ördög! — fakadt ki az újságíró: — igy hát a szenzációs riportból sem lesz sem­mi? A szerkesztőm megöl, lia... — Ezt éppen nem mondtam — nyugtatta meg barátját György. — A szenzációs riport meglesz és a három hasáb egyetlen sora sem marad üresen. Andor szemlátomást felvidult. — Igen — folytatta a detektív — kellett volna és akartaim is telefonálni, csakhogy végeredményben mégsem telefonáltam. Nem értem rá és őszintén szólva el is felejtettem- De valaki saját jószántából jóvátette mulaez- tásomat. Vájjon ki lehetett? Talán az egyik újságíró, vagy... — Itt György egy pillanat­ra elhallgatott és elmosolyodott ki nem mon­dott ötletén. — De bánom is én, akárki tet­te, csak hálával tartozom neki. Különben pedig adj valamit enni, mert tüstént éhen- haiok. — Hogyisne — felelte Andor — előbb csak gyerünk azzal a cikkel, aztán ehetsz, amennyi beléd fér. Már fél öt is elmúlt és a nyomda csak öt óráig vár. Egy iv papirost terített maga elé, előkészí­tette töltőtoll át és várakozóan tekintett ba­rátjára. György megadó, kétségbeesett moz­dulattal roskadt az egyik karos-székbe, lehör- pintett egy pohánka konyakot ée beszélni kezdett... — Hát ide hallgass ... Egy teljes félóráig beszélt, megszakítás nélkül- Mikor aztán egy hangos sóhajjal lég­re elhallgatott, Andor felállt, barátjához lé­pett és megrázta kezét — Derék fiú vagy, György — mondotta megelégedetten. — Remélem, a többi újság még nem tud semmit? — Nem. — Tudod-e öregem, hogy legalább öt ven pengő külön jutalmat kapok a főezerkeeztő- t® ezért a cikkért? %

Next

/
Oldalképek
Tartalom