Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-03 / 200. (3310.) szám

1938 szeptember 3, vasárnap. HOL MARAD A VÉR FORRADALMA? Irlrn NEVBAVER PÁL A német asszonyok lázadoznak. Neon akar­nak belenyugodni a férfi-uralomnak mondott je­lenlegi állapotba és a Harmadik Birodalom minden faji, politikai és etikai tézisét kritikás harci készséggel és tudományos szilajsággal azon férfiak ellen fordítják, akik ezeket a tan- tételeket egy jobb jövő érdekében összegezték. Carola Struve, e német szellemi amazonok ve­zetője, könyvet irt, amely igy .kezdődik: „Bör­tönök, gyilkosságok és terrorisztikus cseleke­detek fölött megszólaltak a -világ 'harangjai, hogy ítéletet -harangozzanak be: a férfi egyed­uralmának csődjét mo6t készül meg-átko'zni a világ lelkiismerete, mert a férfiak uralma po­kollá varázsolta a földet." A gyöngébb nem megelégelte az erősebb uralmát és maga akarja intézni a föld sorsát-, — a gyöngébb nem rá­jött, hogy szellemileg ő az erősebb és mint a régi kadiiltnál, nem ártana egy kis helycsere. Jöjjenek az amazonok! Hol marad a vér forradalma? — -kérdik az <uj asszonyok. Tőlünk kérdik, a férfiaktól, tő­lünk kérik számon azt, amit a nők kormá­nyoznak és amibe beleszólni eredményesen fér­finak még nem sikerült. Nagyon nehéz, hogy ne mondjuk, reménytelen -probléma: a nőknek nincs jó emlékezőtehetségük és ezen fordul meg minden. Nincs nő, aki vissza tudna emlékezni arra, amire visszaemlékezni nem akar —, tud­juk, hogy minél gyakrabban volt- születésnapja, annál jobban felejti -el, melyik éviben született. Ily felcdé-kenység mellett nem csodálkozhat­nak a férfiak rajta, hogy most meg azt felej­tették el a nők, mikor ért véget a férfiuralom és csak megbosszantanánk őket, ha emlékeze­tükbe idéznék, hogy ennek az állapotnak már hosszú ideje 'befellegzett és nem rajtunk, fér­fiakon, hanem az angol suffragetteken múlt, hogy-------a nők helyzete ismét tarthatatlan­na k bizonyult: a -nők szemében. „Miért- nem -lá­zadozik a vér az üzleti érdekből kötött házas­ság ellen?" — kérdi az újfajta emancipáció ve­zetője, é6 mi, szerény, dolgos férfiak, a.ki,k né­hány évtized előtt készséggel beláttuk, hbgy a nőt a választójog és minden egyéb férfi-llivált- ság megilleti, lehajtott fejjel beismerjük, hogy -ismét igazuk van és ismét mi követtük el a hi­bát akkor, amikor rákényszeritettük a gyönge nemet az érdekházasságokra^ mondván-: „Vagy hozzám jössz és én dolgozni fogok érted és eb tartalak gyermekeinkkel, vagy..." Az volt ta­lán a baj, hogy ezt a mondatot rendszerint nem fejeztük be, mert a másik mondatrész esztelen lett volna. Nem mondhattok: .. vagy te tartóz el engem és a gyermekeket." Ez valahogy nem jutott a feledékeny férfi eszébe, és a feledékeny asszonyok most ezért joggal tesznek neki szemrehányást: megfeledkeztünk az érdekről, ha nősültünk és ezért veti most szemünkre a nő az érdekházasságot. Senki se érveljen azzal, hogy ez a beállítás nem logikus: csökönyös -lo- gik-ázás ismét csak a férfiak rossz tulajdonsá­ga, és nem értjük a nőt, aki már évezredek óta azt hajtogatja, hogy a férfi az oka mindennek, mert a férfi nem tud a -nő fejével gondolkozni és inkább eltűri, hogy a szegény, meg nem ér­tett asszony elsorvadjon a-z oldalán, mintsem egy órát szenteljen a gondolkozásnak. Szóval ebből elég volt, mondják a nők. „A pénzéhség nemzetközi tulajdonság — írja St-nu- ve asszony — és ez alól egy faj sem képez ki­vételt." Viszort a férfit .pénzéhséggel vádol­ja —, egyesegyedül a férfit. Az asszonynak nem jut ebből a pénzből, a férfi mindent magá­nak követel és nem azért keres, mert eltartja a feleségét és fölneveli a gyermekeit, ha­nem -------Itt megint az előbbi tir tátong, gon­do latszakadék, amelyet áthidalni szintén re­ménytelen vállalkozás, mert közismert tény, hogy a férfiak dehogyis juttatnak a nőknek! A pénz körforgásából a nők ki vannak rekesztve, és a férfiak annyira önzőek, hogy mindig más nőnek adják a pénzt-. A feleségen kívül a ba­rátnőnek... Megirt kénytelen voltam a mon­datot elvágni, mert- ismét a férfiszolidaritás be­szélt belőlem és haszontalan fecsegésekbe bo­csátkoztam. Az egész történelem Salamon ki­rály háromszáz feleségétől Antoniuson és Cleo- pátrán keresztül Leopold belga királyig és Cleo de Merode-ig az ellenkezőt bizonyltja: azt, hogy a pénzéhes férfiak nem juttattak a nőknek és azt a rongy pár országot, -nagybirtokot, milliós vagyont, palotát, brilliánst csak nem fogjuk számítani? Ez lenne a pénzéheég legjobb bizo­ny it-ék a, ucsmány férfiúi logika, f eledé ken ység tetőfoka és annak a jele, hogy a német asszo­nyok egy harcias csoportja a tizenkettedik óráiban kezdte meg a harcot és a vér forradal­ma jogán méltán kikéri magának, hogy ilyen morzsákkal intézzék el a gyönge nemet azok az erősek, akik nem tudnak többet áldozni, mert sem anyagi, sem szellemi javaikat fokozni nem tudták eddig úgy, hogy a nők megelégedé­sét elnyerték volna. Megértem az asszonyokat. Micsoda kin, egy- e-gy kisebb, vagy nagyobb Rotihsohildhez, vagy maharadzsához feleségül menni, mikor pedig az asszonyok leghőbb vágya-a'tengődés azzal, a.ki nem maharadzsa ugyan, de akit szeretnek és .akihez tisztára csak azért- mennek feleségül, mert a maharadzsa nem hagy nekik nyugtot, sőt. halálosan fenyegetőzik és bizonnyal meg­gyilkolja Svlviát, Margot-t, Vivian-t, Anitát, Gretohent, ha nem követi Kapurtalába, a sze­gényes palotába és nem aggatja teLe magát brilliárso-kkal. Szabad a szorongatott nők vé­delmére ezt fölhoznom, mert én ismerem a ma- íharádzsák szokásait és tudom, hogy a Café de Paris-bán, Nizzában, vagy más mondén helyen mindig ők azok, a kik kok ét-tálnak és -keresztbe rakják a lábaikat, hogy az asszonyokat bele- széditsé-k a-z érdekházasságokba és éppen ne­kem mondta néhány évvel ezelőtt egy multi­milliomos, aki elvette titkárnőjét, a templom egerét, hogy nem tudott ellen tál-lmi, annyira -ha­tott rá a leány akadékoskodása, aki semmi áron nem akart a felesége lenni, a vér forra­dalmára hivatkozva, mondván: „Ahhoz megyek csak, akit szeretek." Hogy mégis a milliomos felesége lett ?Pereze, ez a férfiak durvasága, a pénzéhség, amely egyenesen gyilkos erővel 'bu­kik a templo-megérségre, mint hozományra. A férfiak egyeduralma pokollá varázsolta a földet a nők számára, hiába küzdünk a vád el­len. Ha pedig arra vetemedsz, hogy kétségbe- - vonod -ezt az egyeduralmat és azt mered állíta­ni, hogy inkább női egyeduralomról tudsz, ameddig történelmi szemed ellát, megérdemled, hoey elejétől végig elolvasd Struve asszony könyvét és tours des dames-t rögtönözve, „Jöj­jenek az uj szellemi amazonok!" meakulpás kiáltással lelépsz a porondról, amelyen oly soká és a nők részére oly végzetesen szerepeltél, ó férfi. Októberben és novemberben 150 rádió-állomás segítségével mérik fel újból a földet A legmodernebb technikai eszközzel hajtják végre azt a munkát, amelyet Ptole- meus fáradságos csillagászati spekulációkkal is csak pontatlanul végezhetett Hogyan állapíthatjuk meg a földfelület bármely pontjának pontos helyzetét? Prága, szeptember 2. Az elmúlt év a tu­dományos életiben nagyszerű eredményt ho­zott: a nemzetek együttműködésének munkáját az arktikus kutatás terén. A sarki év tudományos eredményeit még összefüggésben nem dolgozták fel és nem publikálták, de a szak közlönyökben s a napi sajtó hasábjain megjelent közleményekből látjuk, hogy a nemzetek együttes munkája rendkívül értékes eredményeket hozott. Most újabb és szintén igen nagyi ontosságu közös tudományos munkát készítenék elő s már meg is tették a szükséges előkészülete­ket, hogy a megállapított időben sikeresen el lelhessen végezni a nagy feladatot: a földgömb uj felmérését. Nehéz munka nagyon, mert olyan nagymér­tékű pontosságra van szükség, mint a leg- raffináltabb finom mechanikai feladat meg­oldásában. Éppen ezért kéz a kézben dol­goznak a különböző országok tudósai a ki­tűzött nagy feladat megoldásán. A föld is változik Milyen egyszerű dolog volna a hajózás s milyen egyszerű volna még sók gyakorlati értékű tudományos feladat, ha a földgömb stabil volna s a szélességi meg a hosszúsági fokok valóban mint egyenes fekete vonalak szaladnának végig függőlegesen s vízszinte­sen a földgömbön. De ez nem igy van s ezért helyzetüket loggal, kompasszal és sextanssal kell esetről- esetre kiszámítani. Mivel a földrajzi hosszúság meghatározá­sára szolgáló kezdő délkörnek a tudományos világ s a gyakorlat a London keleti előváro­sának, Greenwiohnek csillagvizsgálóján át­szaladó meridiánt fogadta el s a földrajzi szélességet az egyenlítőtől kiindulva északi és déli irányban számit ja, — minden a leg­szebb rendben volna örök időkre, ha a föld stabil lenne s nem -menne át állandóan pa­rányi változásokon. Ezért van szükség uj és uj pontos helymeghatározásokra, hogy ezeket a változásokat megállapítsuk. Mit fognak megmérni? H'a megkérdezzük a szakembert, hogy mi az a földrajzi hosszúság, minden habozás nélkül azt válaszolja, hogy a földi elüket valamelyik pontjának földrajzi hosszúsága az a szög, amelyet délkörének síkja a greenwichi meridián síkjával be­zár. Ezt a szöget az egyenlítő ivén mérjük, amely ív a két meridián között feleszik. Ha meg­kérdezzük a laikust, azt feleli, 'hogy a hosz- szusági fokok azok a vonalak, amelyek a földgömbön északról' dél felé végigszalad­nak és a földet narancscikkek módjára fel­bontják. Délköröknek azért nevezzük ezeket a hosszúsági köröket, mert mindazon helyeken, amelyek egy és ugyan­azon meridiánon feküsznek, egyidöben van dél. Vagyis ezeknek a helyeknek egy és ugyanazon idejük van, a helyi idő. 1933 őszén megkezdik a hosszúsági fokok uj felmérését s természetesen egyúttal a széles­ségi fokokat is újból felmérik. Ez az utóbbi feladat azonban olyan egyszerű a hosszúsá­gi fokok megh atár ozásával szemben, hogy a szélességi körök felméréséről nem is esik sok szó. Hogyan mérjük a hosszúsági fokokat? Kereken " ' százötven megfigyelő-álló más vesz részt a hosszúsági fokok megmérésének a munká­jában s ebből a százötven állomásból tizen­öt világszerte ismert rá(lió-küldöállo<más. A már meglevő és berendezett ál lomás okon kívül uj, speciális állomásokat létesítenek Grönlandon, nemsokára fejezik be Madagas- kárba-n az uj álló mán ok felépítését, uj' állo­mások épülnek továbbá New-Se-elandon és Vladivosztok is bekapcsolódik a nemzetközi mérés munkájába. Miért van szükség erre az óriási előkészü­letre, amikor csak egyszerűen meg kell mér­ni valamit? A földrajzi bosszúságot — mi­vel a föld jelentős sebességgel forog tenge­lye körül — csupán időméréssel lehet meghatározni. A föld nyugat-keleti irányban huszonnégy óra alatt megfordul tengelye körül. Áz egyenlítőnek tehát minden pontja ugyanarra a helyre jut, amelyen röviddel azelőtt egy keletebbre fekvő pont ment át- A nap látszólagos forgást végez a föld kö­rül, tulajdonképpen a földgolyó forog tenge­lye körül s ennek a forgásnak ideje huszon­négy óra. Mivel Greenwichtől Greenwichiig a föld-gömböt 360 hosszúsági fok bontja s Greenwich k-ét delelése között huszonnégy óra időköz telik el, egy óra alatt egy nyu­gaton fekvő pont tizenöt fokkal kerül kelet­re. Tizenöt foknyi hosszúsági különbség tehát azt jelenti, hogy a két egymástól tizenöt foknyira fekvő hely helyi ideje között egy órányi különbség van. Helyi idő és zónaidő Ebből önként következik, hogy minden helynek, városnak, falunak, föld­rajzi objektumnak, amelyek nem egy és ugyanazon délkörön feküsznek, más és más helyi idejük van csillagászati értelemben. Ungvárnak előbb van dele, mint Kassának, mert keletebbre fekszik s Munkácsnak előbb van dele, mint Ungvárnak. Természetesen a gyakorlati élet­ben nagy zavarokat okozna, ha minden vá­ros a saját helyi idejét használná. Ebben az esetben megtörténnék az, hogy a repülőgép, amely Kassáról délben tizenkét órakor in­dul, ugyanaznap déli tizenkét órakor érkezne Ungvárra. Ezért bevezették a zónáidök rend­szerét. Európát például három zónára osz­tották fel. A nyugat európai övben a .green­wichi helyi idő az i lányt ad ó s eszerint szá­mit Belgium, Franciaország, Anglia és Íror­szág, Portugália, Spanyolország, Gibraltár és Algéria. A második öv a középeurópai zóna, amelyben egy órával előbb van dél, mint a nyugateurópai övben. Eszerint állítja be az órákat Dánia, Luxemburg, Norvégia, Svédor­szág, Németország, Svájc, Ausztria, Olaszor­szág, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyar- ország. A harmadik öv a keleteurópai zóna, amelyben két órával előbb van dél, mint a nyugateurópai övben. Eszerint állítja be óráit Finnország, Észtország, Lettország, Lit­vánia, Románia, Bulgária. Törökország és Egyiptom. Görögország, Hollandia és Orosz­ország nem fogadta el a greenwichi délkört, Görögország az athéni, Hollandia az amster- dami és Oroszország a pulikovai délkör helyi ideje szerint rendezte be időszámítását. A hosszuságmeghatározás ősrégi tudományos probléma Mivel mindazon helyeknek, amelyek egy és ugyanazon meridiánon feküsznek, ugyan­azon idejük — helyi idejük — van, a földrajzi hosszúság megihatározásának a lényege a helyi idők összehasonlításán alapul. Miivel például Varsó és Moszkva helyi ideje közölt nagy hozzávetéssel egy órányi különb­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom