Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-03 / 200. (3310.) szám

7 1833 szeptember 8, msánmp. Fehérek és feketék ‘Prága, szeptember 2. Alig zárult le az ala- bairaai néger fink bünpere, amely két esztendőn keresztül tartotta izgalomban a müveit világ köz- véleményét, a texasi rémtett ismét napirendre tűri Amerika legkényesebb problémáját: a néger­ig órdóst. Úgy látszik annak a változatos népmasszá- nak, amely aa oj világ meredek partjai között hömpölyög, legsötétebb színe mégiscsak a — fekete. A szónak társadalometikai értelmében is. Elvitathatatlan ugyanis, hogy az amerikai néger- gyűlöletnek komoly szociális és lélektani alapjai vannak. A puritán és súlyosan előítéletes amerikai tár­sadalom szinte történelmi irtózással tekint a né­gerekre. A négerekkel függ össze az a vereség, amit a rabszolga tartó déli államok szenvedtek a nagy amerikai háborúban, ami a mai egység össze­kovácsolására vezetett, de ami a régi mélygyökerü ellentéteket nem küszöbölte ki, legfeljebb át- transzponálta egy másik sikra. A régi feudális talajban gyökerező birtokos dinasztiák ma sem hajlandók egyenértékű embernek tekinteni a négert, úgy hogy a déli államokban; sőt ami a legérdekesebb és ez már a „szabadság** vívmá­nya: újabban egyes északi államokban se szabad a négernek azon a villamoson utazni, ahol a fehé­rek utaznak, sőt vannak lokálok, ahova néger nem teheti be a lábát. A négernek szaga van, hirdeti meggyőződéssel minden amerikai, s ezt a szagot, amely őserdők titokzatos világát ébreszti fel az érzékekben, ki kell desztillálni Amerika levegőjéből, különben lassan beissza magát minden pórusba és maholnap egész Amerika ezt a penetráns bűzt fogja árasz­tani maga körül. A fogalmazás kicsit durva és kicsit vakmerő, van azonban benne valami, mély, ösztönösen ki­tapintott igazság: a fehér faj irtózatos, szinte páni félelme az elernyedéstől, a sok ezer éves uralkodó faj pokoli félelme az ellene lázadó szines fajoktól, az őserőtől, amely ezeknek a fajoknak elhaszná- latlan életerejéből árad a végletekig kifinomult fajjal szemben. Sehol, a világnak egyetlen pont­ján — kivéve talán Délafrikát, ahol majdnem ha­sonló morális és társadalmi körülmények mellett alakult ki a néger-kérdés — nem érezhető a faj­féltékenységnek ez a sajgó, állandóan jelenlévő izgalma, mint ezeken az úgynevezett „fajperiíériá- kon**, ahol már szinte végzetesen összeolvadnak három, sőt négy faj határai. A sárga, a bronz, a fekete és a fehér folyamainak egymáshaömlésé- ben a fehér joggal fél a felolvadástóL A fehér faj ösztönös létvédelmi gesztusa az a mesterséges er­kölcsi bástyafal, amit maga köré emelt; kény ellen társadalmi erőkkel pótolni azokat a természeti erőket, amik ezekből az elhasználatlan fajokból áradnak ki és veszélyeztetik hegemóniáját. A fehér tej egekben az országokban egyenesen határharookat folytat. Különösen félnek a keverék­től, ami egész sajátságosán erkölcsileg — s ez akármilyen sajnálatos emberi szempontból sta­tisztikailag kimutatható — lényegesen alacsonyabb rendű típus a fehérembernél. És ezek a keverék- tipusok jelentik a hidat, amin a fehér faj bástya­falai mögé a szines fajták benyomulnak. ,A szüle- j tések arányszáma a feketék javára olyan pokoli i - szakadékot tár fel a fehér faj előtt, hogy nem | csoda, ha a népmozgalmakban lappangó néger- gyiilölet éppen szekszuálls téren robban ki. A mitológiai motívum, a fehér Európa fantá­ziákba. markoló szerelmi birkózása a néger őserő­vel, Amerikában a mindennapi élet problémájává lépett elő. A problémát nem enyhíti, sőt súlyos­bítja, hogy a négerek között igen kitűnő egyéni­ségek is akadnak és különösen az egyes intellek­tuális pályákon mozgó négerek előtt meg is nyí­lik a társadalmi érvényesülés minden útja. A fehé­rek félelmét ezek a jelenségek csak fokozzák. Le kell szállni a munkásrétegek probléma­világába, hogy a négerkérdést egész fenyegető mivoltában lássuk. A néger olcsóbb és bizonyos mértékig jobb munkaerő, — ha nem is intelligen­sebb, — kitartóbb, és a Taylorizmus például az abszolút mechanikus munkára sokkal jobban tud négereket alkalmazni, mint érzékenyebb idegzetű fehér munkásokat. Ez a szociális gyökere a problé­mának, s a vele majdnem párhuzamosan haladó gyökérszál, a szekszus talajába nyúlik. Lehet, hogy legenda, általában az a vélemény, hogy a négerek valami beteges vágyódással csün- genek a fehér nőkön s hogy a fehér nőkben vala­mi be nem vallott, de legyőzhetetlen kíváncsiság él a feketék iránt. Hangsúlyozzuk, hogy ez tudomá­nyosan korántsincs megállapítva, ez azonban nem enyhiti az egyes amerikai vidékeken uralkodó néphit fanatizáló erejét. Azok a szekszuális me­rényletek, amelyeknek csomagolásában unosun- talan a világközvélemény boncasztalára kerül a négerkérdés, igen mély összefüggést árul­nak el a fajféltékenység és a szociális verseny között, amely a négerkérdést két oldalról határolja. A négerpogromokat, sajnos, nem lehet meggátol­ni ilyenkor, hiszen az ellenszenvet egy erkölcsileg igen magas fokon álló, életenergiáiban azonban > meglehetősen kimerült faj ősi vad idegessége táplálja. A négerköltészet és néger zene forradalmasítot­ta a háború utáni európai irodalmat és muzsikát, érzelmi életének tehát hatalmas területeit hódí­totta el a néger a fehér embertől, s hogy ez az előrenyomulás nem marádhat ellenállás nélkül s hogy ez az ellenállás bizonyos pontokon valóságos sorsproblémája a fehér civilizációnak, szinte ter­mészetes. Egy nagy amerikai publicista, aki még csak konzervatív gondolkozónak se nevezhető, s aki hosszú hónapokat töltött a hires Harlemben, megdöbbentő adatokat ir le a négerek láthatatlan expanziójáról, amely nem nyílt csatatéren akarja Amerikában megkezdődött a Ford-ellenes bojkott Az állam nem vesz Ford-kocsit — Az autókirály keddig haladékot kapott W a s h i n g t o n, szeptember 2. Az amerikai nyilvánosság egyre fokozódó feszültséggel fi­gyeli Ford harcát az amerikai korniánnyal. Ford megtiltotta munkásainak, hogy részt ve­gyenek a NIRA-gyüléseken, mire a kormány megkezdte az offenzivát az autógyáros ellen. Több államban megkezdődött a Ford-kocsik bojkottja. Pinchot, Pennsylvánia kormányzója rendeletet adott ki az állami hivatalok számá­ra és megtiltotta a Ford-kocsi vásárlását, ha Ford nem Írja alá az autóipar reorganizálásá­ról 6zóló megállapodást. Malne államban ugyan­ilyen rendszabályokat foganatositattak. Ked­den lejár az a haladék, amelyet Ford a megál­lapodás aláírására kapott. Az autókirály egy­előre tovább hallgat. Még mindig nyári tartóz­kodási helyén van és úgy tesz, mintha a kér­dés egyáltalán nem érdekelné. Heves vitát váltott ki a kassai képviselőtestület ülésén a munkanélküliek lakáskérdése Kassa., szeptember 2. (Kassai szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Kassa város kép­viselőtestülete Makón M illán polgármester elnökletével tegnap tartott ülést, Az ülésen, amely a késő éjjjeli órákig húzódott, 143 na­pirendi pontot tárgyaltak le. A pontok égy részét, az ütés folyamán, ketlilő előkészítés hiánya miatt'levették a napirendről. Kassa város piaci rendjéről és a piaci ille­tékekről uj szabályrendeletet fogadott el a képviselőtestület és jóváhagyás végett fel­terjesztették az illetékes hatósághoz- Néhány község hídépítési munkálataihoz a város öt­ezer koronával járult hozzá. Hosszú vitát váltott ki a régi postaépület bérleti szerző­déseinek jóváhagyása és a kilakoltatott munkanélküliek elszállásolásának ügye. A városi tanács azt javasolta, hogy a munka- nélküliek a Háromdombon egyenként ötyen négyzetméter telket, fát és követ kapjanak •ingyen a várostól házak építésére. Wirtih Gyula (k érászáény szociali sta) azt ja­vasolta, hogy a nrankam élkiiHek a házépí­téshez rneszet és szigetelő fedőanyagot i® Lackó Béla .-■•• véleményé .szerint, ez. a terv ne­hezen valósítható' meg s inkább azt ajánlja, hogy a város lakásokat adjon a munkanél­külieknek. Kréméi- és Farkas kommunisták egyéb építőanyagot és főleg élelmet kértek a munkanélküli nincstelenek számára. Rácz szociáldemokrata kom oly tál annak nevezte a magyarság pártjainak azt az in­dítványát, hogy a munkanélkülieket a régi postaépületben szállásolják el. Ványai István (keresztén yszooialista) és Halmi Béla (ma­gyar. nemzeti párti) Rácz támadását erélye­sen visszautasították. Később a képviselőtes­tület a javaslatot apróbb módosításokkal el­fogadta. Ugyanígy elfogadta a tanács Jaszusch Elek kérelmét, hogy a Sándor uocán huscsarnokot állíthasson fel. Jaszusch kérelmének tár­gyalásakor Halmi, Wirkmann és Wirth szó­laltak fel, utóbbinak módosító javaslatait te­kintetbe vették. Kedvezően intézték el a S.porttelepszövetkezet fellebbezését tartozása elengedése ügyéiben. A képviselőtestület ar­ra nézve is határozott, hogy a Pesti úti volt szegényházat munkaközvetítő hivatallá és népszállóvá alakítják át. Á képviselőtestület ülésének végén a kommunistáknak a munkanélküliek fokozot­tabb segélyezése ügyében benyújtott indít­ványát a tanács elé utalták. Hamarosan megnyitják az osztrák koncentrációs táborokat A bécsi kormány uj rendeletéi — Vaugoin: „nemzetvédelmi miniszter" Becs, szeptember 2. Az osztrák miniszter- tanács mai ülésén ismét fontos határozatokat hozott. Fey biztonsági miniszter beszámolt az innsbrucki eseményekről és olyan javasla­Nehéz székelésben szenvedők,! akiknek az agyvértóduiás, a fejfájás és szívdobogás, az emésztési zavaroki és különösen a végbélbajok teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este; egynegyed pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. Klinikai vezető orvosok 1 igazolják, hogy a Ferenc József viz műtétek előtti és utáni időszakokban is nagyértékü hashaj­tónak bizonyul. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben kapható. tokát tett, amelyekkel a jövőben meggátolha­tok az innsbrucki eseményekhez hasonló ese­mények mégis m éti őrlése. Scthusohnigg igaz­ságügyminiszter beszámolt az olasz kormány­nál tett lépésekről Hofer kiadatásának ügyé­ben. Az osztrák koncentráció® táborok fölál­lítását az innsbrucki eset újból aktuálissá tette és valószínű, hogy a közeljövőben a bé­lehengerelni a fehér fajt, mint a japán, — hanem behatol a legtitkosabb agy és ideg rostjaiba. — Ott markol ja; meg, fellázítja belső életét önmaga ellen, megmérgeri, beleolvad és legyűri. Ezért van olyan jelentősége át amerikai sajtóban min­den ilyen jelentéktelennek látszó néger szerelmi merényletnek, mint egy véres csatának volna, amit Amerika jól felszerelt csapatai a távol keleti mezőkön vívnának Japán sáskahada ellen. esi kormány megnyitja az első gyüjtőtábort. A katonai törvényekhez kiadott szükség- rendelet, amely nyolcezer uj katona toborzá­sáról intézkedik, megváltoztatja az osztrák hadügyminiszter nevét is. Mig eddig Vau- goint hadügyminiszternek hívták, ezentúl nemzetvédelmi miniszter lesz- Az eddigi se- gédrendőrség felett nem a hadügyminiszter, hanem a biztonsági miniszter rendelkezett, de az uj nyolcezerfőnyi hadseregkiegészitő csapat már a hadügyminisztériumhoz tarto­zik. Az uj ezredek fölszerelésénél és elneve­zésénél tekintettel lesznek az osztrák törté­nelemre és az osztrák szokásokra. A minisztertanács továbbá szükségrende- letet adott ki a rendkívüli biztonsági intéz­kedések költségeinek fedezésére. Piri* beleegyezett az osztrák hadsereg kiegészítésébe Páris, szeptember 2. A Petit Párisién ma véglegesen megállapítja, hogy a nagyantanf- uak nincs kifogása a nyolcezerfőnyi uj osz­trák katonai hadtest létesítése ellen. Néhány éwel ezelőtt Bulgária szintén a nagyantant- hoiz fordult, hogy engedélyezze hadseregé­nek kiegészítését és akkoriban a nagyköve­tek tanácsa akadékoskodás nélkül teljesítet­te Bulgária kívánságát. Anglia Is beleegyezik az osztrák póthadsereg létesítésébe London, szeptember 2 Az angol kormány jegyzéket nyújtott át a londoni osztrák ügyvi­vőnek, amelyben válaszolva az osztrák jegyzék­re kijelenti, hogy nincsen kifogása a 8000 főnyi osztrák póthadsereg létesítése ellen, amennyi­ben a katonák besorozá9a önkéntes jelentkezés alapján történik. Anglia az osztrák tervben nem látja a békeszerződések megsértését Meghalt Berlin katolikus püspöke Berlin, szeptember 2. Dr. Christian Schrei- ber, Boriin püspöke, elmúlt éjszaka féltizen- •két órakor hosszai szenvedés után meghalt. Schreíber püspök 1872 augusztus 3-án szü­letett a Gelnhausen kerületben fekvő Som- bornban. Egyszerű iparoscsalád gyermeke volt. A fuldai gv-jAelvégzése után a fuldai sz-eiminárjamhan bölcsészetet és teoló­giát tanult, majd hét éven át mint a CoMe- gium Germanicum növendéke a római Gre­goriánus egyetemen folytatott tanulmányo­kat. 1898-ban szentelték Rómában pappá s egy év múlva mint a filozófia és teológia doktora tért vissza hazájába. Még ugyanab­ban az évben, 27 éves korában a fuldai filo­zófiai és tolgiai fakultásra a filozófia taná­rává nevezték ki. Tizennégy évig működött mint egyetemi tanár Szent Bonifácius váro­sában. 1921 augusztus 12-én Meissen püspö­kévé nevezték ki és Bautzen dómjában intro- nizálták. 1930 augusztus 25-én Schreíber dr. püspököt az újonnan alapított berlini püs­pökség élére állította. Egyházmegyéje Berlin­re, Brandenburgra és Pominerámára terjedt ki. Hamarosan megnyerte egyházmegyéje hí­veinek bizalmát és szeretetét s bár röviddel a berlini püspökség átvétele után megbete­gedett, mégis a nép püspöke volt, ahogy ő azt egy nagy katolikus gyűlésen célul tűzte ki. A nemeit katolicizmus nagyértékü, tudós főpapot vesztett benne. Egy nyugalmazott közmunkaügyi főtanácsos öngyilkosságot követett el Ungváron, mert vállalata tönkrement Ungvár, szeptember 2. (Ruszin szkói szer- ; késztősőgünk távirati jelentése.) KristufeN ; József nyugalmazott közműn kaügyd főtaná­csos pénteken este lakásán öngyilkossági szándékból nagy mennyiségű veronait vett ibe. Reggel a főtanácsost eszméletlen állapot­ban találták ágyában 'és mikor hosszas költö- getésre sem tért magához, orvost hÍvtak, aki azonnal intézkedett kórházba szállítása iránt- A íőtanácsos a kórházban sem tért magához és az orvosi beavatkozás ellenére szombaton délben meghalt. Kristuifek József öngyilkos­ságának oka a gazdasági válságban keresen­dő. A nyugalmazott főtanácsos Szomotoron kőbányát vásárolt és azt egy részvénytársa­ság segítségével üzembe helyezte- A gazda­sági krízis következtében a kőbánya tönkre­ment és úgy Kristuíek, mint a részvényesek pénze odaveszett. A közmunkaügyi főtaná­csos sikertelensége tudatában 'és a nyomor­tól való félelméiben követte el végzetes tettét. BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta­tásban vezet! Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért ■ ■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom