Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-02 / 199. (3309.) szám

8 1988 sgepteonber 2, szombat ♦l^GXl-MAG^ARmrcLSP — Csehszlovák—magyar gazdasági közele­dést kezdeményeznek Ruszinszkóban. Ruszin­éi kői szerkesztőségünk jelenti: Oeh agrár kö­bökben azt a hirt kolportálják, hogy az orszá­gos hivatal egy ötvenfőnyi csoport taandroányi kirándulását segíti elő Magyarországba, mely­nek tagjai közgazdászok, dohánytermelők, föld- birtokosok, kisgazdák és szőlőtermelők lesznek. A tanai lm anyut felölelné Debrecent, Horteb án­gyot. Kecskemétet, Ceglédet, Budapestet, és a Balaton vidékét. Ez lenne az első hivatalos jel­legű tanulmányút Rusziné zk óból. — Százhuszuiillió korona értékű farakomány ég egy angol kikötőben. Londonból táviratozzák: A huIIéri kikötőben nagy mennyiségű farakiomány, amelynek értéke meghaladja a százhúszonjIlié ko­ronát-, kigyulladt. A tűzoltóság egész éjszaka dol­gozott a tűz lokalizálásán. — Egy anya leforrázta kétéves kisfiát. Vere- bélyi tudósítónk jelenti: Súlyos baleset- történt a napokban Teszár községben. Jezso István 6 éves kisfiú az anyjához futott, amikor az asz- szony egy fazék forró vizet tartott a kezében. Jezsóné egyensúlyát vesztve megcsúszott és a fazék tartalma a gyermekre ömlött, aki egész testén rendkívül súlyos égési sebeket szenve­dett. A szere-nesétlenüljárt kisfiút eszméletlen állapotban szállították be a kórháziba. Fölépü­léséhez kevés a- remény. xx Mi újat hoz a Rádió tech na cég a Prágai Vá­sáron? A Rádióteclma cég, melynek Preloucban van gjfára, az uj szezonra Telefunken-rendszerű felvevőkészülékek sorozatát hozta piacra, amelyek között mindenki megtalálja a neki megfelelőt. Azok számára, akik szerény anyagiakkal rendel­keznek, de nagy igényűek a felvevővel szemben, a Telefunken-Duplex T 270 készült, melynek előd­je, a T/250 tavaly minden várakozást felülmúlt. A háromo&öves Superhet 300 egy oly probléma zse­niális megoldása, amely tavaly még megoldhatat­lannak látszott. Teljesítőképessége és szelektivitá­sa a felvevőkészülékek jóval magasabb osztályába sorozzék e rádiót, mint amilyenbe áránál és csö­veinek számánál fogva tartoznak. A hatcsöves Superthet-Telefunken 600 a ,.gondolkodó felvevő": elegendő a beállító gombnak egy kis csavarása és minden másról a készülék maga gondoskodik. A legnevezetesebb rajta az automatikus hanigerősség­egyen litő, mely a különböző állomásokat előre meg­állapított hangerősségben hozza. Minden Telefun- ken-rendszerü készülék beépített hangszóróval bír, minden hálózati feszültségnek megfelelően kap­csolható és esetleges rövidzárlat ellen megbízható thermoblztos i tétk védi, pia tina-i ridiumkon taktusai vannak, automatikus hálózati antennával bir és gr am o fon zen e - r e p r odukoi óját- teszi lehetővé. Érde­kes újdonsága van Telefunken-csöveknek is. Két .fokozottabb teljesítményű végpentoda bizonyára nagy sikert arat. Rendkívül nagy erősitőképes- ségüknél és belső ellenállásuknál fogva a magas frekvenciájú petodák emelik a teljesítményt és a szelektivitást. A binodák ideális audion-csövek és raegk'önnyebbitik a hangerőseégregulálását. A Misch-Hexodát a Superheterodynekben használják. A Fadiúg-Hexoda legmesszebbmenő hangerősség- reguláció't tesz lehetővé, Minden Telefunkeu-cső csehszlovák gyártmány. A Telefunkenlemezek ! hosszú éves elektroakusztikai tapasztalatok alap­ján készülnek. — Válságba jutót a ruszinszkói tanítói kur­zus. Ruszínszkói szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári tanügyi referátue úgynevezett tanítói továbbképző kurzusok megtartására 200.000 koronát kért az iskolaügyi minisztériumtól. Az általános takarékossági elvek azonban nem en­gedték meg, hogy a kormány e célra a kívánt összeget kiutalja, úgyhogy a kurzus ügye ne­héz válságba jutott. — Államelíenes kommunista szervezkedés miatt fogházbüntetésre ítélitek négy zcllei le­gényt. Nyarai munkatársunk jelenti: Tegnap ítélkezett a nyitrai kerületi bíróság Petiik Ferenc, Varga Jáuos, Osztricsil János és Jó­zsef alsószellei legények felett, akiket az ál­lamügyészség azzal vádolt, hogy államelíenes célzatú kommunista ifjumumkásszervezet ér­dekében agitációt fejtettek ki. A vádlottak beismerték tettüket, de azzal védekeztek, hogy nem tudták, hogy az egyesület -működé­se államellenes .és tilos. A bíróság a tanuk terhelő vallomása alapján egy-egy haivi fog­házbüntetéssel sújtotta a négy vádlottat. Az elitéltek fellebbeztek. — Egy Dráva menti magyar község gazdáinak termését nem engedték átvinni a határon a jugo­szláv hatóságok. Kaposvárról táviratozzák: A Drá­va melletti Bothó község házai még Magyarország­hoz tartoznak, de a község határának déli részié már Jugoszláviában fekszik. így7 a bolhái gazdák földjeinek legnagyobb része Jugoszláviában van s « gazdák határátlépési igazolvánnyal járnak földjeiket megművelni. A dolgoknak ez a rendje sok hátránnyal járt a bolhóiakra nézve, mindamel­lett gazdálkodásukat, ha nem is teljesen zavarta­lanul, de mégis folytathatták és terményeiket át- -hozhatták. Az idei szokatlanul bő termés hazaszál­lításánál azonban a jugoszláv határőrök nehézsége­ket támasztottak, sőt egyeneeeu megtiltották a termény áthozatalát azoaf a cinion, hogy a gazdák­nak adóhátralékaik vannak. A bolhái gazdák sú­lyos helyzetbe kerültek. Pénzük nem volt annyi, hogy az adóhátrákékaikat, — amelyeket horribilis összegben állapítottak meg, — kifizethették volua és a termény átszállításának engedélyezése elől a jugoszláv hatóságok minden kérelem dacára a leg- merevekben elzárkóztak. Nem maradt más hátra a bolháiak számára, mini eladni egész esztendei megélhetésüket biztositó termésüket. A meg­szorult gazdáktól azonban potom áron vették csak a. búzát, úgyhogy az adóknak csak kis részét tud­ták kifizetők ............- ■....... VÁ tisl UvÓHÜAa Páris, augusztus végé®. (Párisi munkatársunk­tól.) Annyit és oly tiszteletlenül nevettünk a ha­talmas indiai párnákon, hogy már tisztán lát­tam, hogy az aranybudha hogyan csóválja a fejét csillagos baldachinja alatt és a kínai szob- irok láthatólag csodálkoztak, hogy nem szakad le az ég Galitzin hercegnőnek erre az Ünnepé­lyes kincseket érő keleti szalonszentélyére, hová egybegyültünk, teázó társaság, foglalkozás nél­küli, de nern szűkölködő nagyinak és hölgyek, művészek, fílmemberek, Marié Diibas. Louis Verneuil, Elvira Popescu s e sorok szerény Írója. — Nem értem, igazán ne-m értem — mondot­ta a. nevetéstő1! kipirult junoi Tzitzdanoff her­cegnő, jelenleg fikndiva Jeane Bemardi név alatt, — hogy miért jelenik meg oly kevés jó- humoru könyv és hogy egyáltalán az Írók miért keresnek újabban csupa indiai, ausztráliai meg amerikai témákat, mikor itt Párisban annyi mindenféle történik, nemcsak privát szerelmi bonyodalmak, amikből regényt lehet faragni, de mindenféle közügyek és politika, amiről soha egy szót nem Írnak a lapok vagy legalább is meg nem írják az igazi indító momentumokat... Haig marsall bronzlovai Itt van például mindjárt a Ma rááll Douglas Haig lovasszobrának a leleplezése Montreuil-sur- Meer-ben. Szó sincs róla: Haig ugyan megér­demelte ezt a szobrot a tenger zugó hullámaival szemben, melyeket oly makacs szívóssággal tudott megvéd elme zni a német flotta ellen 1914-ben. Ott voltunk mi is a leleplezésen, tö­megben jöttek át a csatornán az angol ólé, lel­kes francia-angol ölelkezés volt a legszebb szó­noklatokkal, dicsőítésére „Annak, aki bronz­ban, márványban és minden jó angol és fran­cia szivében él“... Én azonban, Isten bocsás­sa meg, nem tábornokot néztem, bronzba öntve, banem a lovát. Gyönyörű arab telivér. Eleve­nebben ritkán láttam ilyen hibátlan mént mint! ez a bronzparipa. Azt is tudom, (nem Írták meg lapok), hogy a művész egyenesen a strassburgi kormányzó istállójában keresett ebhez a. szo­bor-lóhoz modellt, lmhal bronzba öntve, megörö­kítve minden időikre, sőt felmarsallozva a strassburgi kormányzó legszebb hátaslova. Nem is csodálom azonban a szobrász e gondos ma­gaviseletét. Azt is tudom ugyanis, hogy Angliá­ban már emeltek egyszer Haig marsallnak szobrot. Az is lovasszobor volt. De az el nem jutott a leleplezésig soha. Azért, mert Lady Haig, a gyászoló özvegy feleik oltott láttára. — Ilyen gebére az én boldogult férjein, a brit hadsereg legjobb lovasa életében fel nem tilt volna! És a szobrot szét kellett rombolni. Mikor a Dreyfas-ház nagylelkű Hát erről a lapok nem írtak, pedig ez is jel­lemzi annyira Haig tábornokot is, meg talán az angol mentalitást is, mint a leleplezett szo­bor. Hát arról irtak-e vájjon, hogy a világhírű bankár, Louis-Louis Dreyfus ingyen ajándék­ba ajánlotta fel a kormánynak, hogy kábelt ra­kat az óceánba, Marseillestól Buenos Aires-ig. Valóban dreyfusi, 6Őt fejedelmi ajándék s a kitűnő bankár igazán „a bien mérité de la pat- de“ — amint a franciák mondani szokták. Ért­hetetlen szerénység, hogy ez ily titokban tör­tént és még érthetetlenebb, hogy a köztársa­ság ezt az ajándékot nem fogadta el. Az történt ugyanis, hogy az ajánlat a keres- kedelemügyben szakértő kezébe került, ki fejét csóválta e nem mindennapos bankári nagylel­kűségen. Rájött azután az ajánlat tüzetesebb vizsgálatakor egy rejtett, szerény klauzulács- ká-ra, melyben Louis-Louis Dreyfus az általa rakandó kábelen napi öt-perces prioritást kötött kj magának — a marseillesi Saint-Paul börze és a buenos-airesi tőzsde megnyitása időpont­jára. Na igen: vagy 8—10 sikeres bőrzecoup és Dreyfus behozta volna az egész kiadást, a többi azután konto-haszonra könyvelhető. Hát ezt a szép ajánlatot is ad acta tették többi kö­zött .,. Kislányok a kaszárnyában Hát arról ki tud, hogy Marchal ezredes jelen­tést tett a hadsereg fizikai műveltségének bot­rányos bátramaradottságáról; úgy ülnek a bun­dátok a trapéz tetején, mint majom a tevén! Monsieur Morinaud (mert nem ma történt a do­log) egybe le ültetett legott egy bizottságot a bundások dali ásítása szempontjából és ennek folytán rövidesen határozatba ment, hogy 80 altiszt azonnal a departe,mentális szolgálat ren­delkezésére bocsáttatik és hogy az évi kontin­gensből 500 emberi akik megfelelnek, hat heti tornatanári kiképző tanfolyamra menesztetnek, i— Jó, jó, ezt mindnyájan tudják, De azt aztán egyikük 'sem hallotta biztosan, hogy dr. Philipp Tiesié, a svédtorna apostola, a párisi egyete­men e hír hallatára a Pau-i „École Nor mai de Filles“-ben legott egy tornatanárnő csapatot alakított csupa csinos lányokat válogatván ösz- sze és azokat gyorsan az ottani térparancsnok rendelkezésére bocsátotta, mondván, hogy a regruták sokkal szívesebben fognak a rúdra mászni, ha ilyen csinos kislányok másznak előt­tük mint tanitók. A térparancsnok (legényem­ber), ezt nagyban helyeselte. Örök kár, hogy a párisi hadügyminisztériumban nem volt elég megértés és kitiltotta a kaszárnyából a lányo­kat ... A sokgyermekes — apákról Pedig ma már túl vagyunk azon, hogy a nő né érne fői a férfival. Inkább az a kér­dés, hogy a férfi minden,bon ér-e annyit, mint a nő? Linnéi Nastorgue, párisi tanács­úi, sőt a párisi városi tanács titkára azt mondja: „Igen!“ Olvasták, ugy-e, hogy most folyt le a „Ho­tel de Vilile“-en a francia anyák ünneplése, mely alkalommal a nevezett tanácsos nyúj­totta át a tíz-, kilenc- és nyoiogyermekes anyáknak megfelelő arany-, ezüst- és bronz­érmeket azzal a bizonyos Páris címerében diszlő hajóval, mely mindig „fluchisf" és ál­lítólag sosem merül alá, csak azt nem lehet tudni, hogy árbocaival miért jellemzi a min­den oldaliról szárazföldtől körülvett Páris városát. Ezt tehát olvasták. Azt azonban bizonnyal nem tudják, hogy mikor a kitűnő tanácsos a legszebb dolgokat mondta el az egyik liz- gyermekes anyáról, akikor a medália átvéte­lére általános elcsodálhozásra egy aszott, tö­pörödött, bor os tás arcú férfiú jelentkezett ko­pott fekete zakkóban, mondván: — A feleségemnek éppen ma van a rosz- szulléte. Tehát helyettesítem. Erre egy pillanatig úgynevezett kínos csend keletkezett. Monsieur Lionel Nastorgue azonban nem jött ki a konceptusból, nagy lendülettel odanyujtá az aranyérmet a ko­pott férfiúnak, mondván: „Átnyújtom önnek ez érmet, mert felteszem, hogy a felére ön­nek is joga van!“ Matthis ápolja a hamisítványait És aztán vannak művészeti, illetve művész- rendőri esetek is, amikről nem beszélnek sokat. A képliam ásításokról például mindnyájan tudunk: Párisban örök téma ez. Csak leg­utóbb vétetett zár alá Vlaming két képet magában a Hotel Drouot-ban, ahol már ki voltak Írva egy grófi hagyatékból történt el­árverez letésre mint aláirott legvalődibb Vla- mingoik. — De látlak-e már, hallottak-e már hamis Matthis-ról valaha? Tán azt hiszik, hogy nincs? Hát ellenkezőleg: egész Mathis- hamisitó gyárüzem virul egy svájci faluban (mint ahogy a hamis Rouault-ök mind Né­metországból érkeznek ide) és ezt a gyárat maga Matthis ismeri a legjobban. A sikerül­tebb dolgaikat ő maga szokta megvenni! óva őrködik, hogy a rendőrség bele ne avatkoz­zon az ügybe. Jól tudja, hogy ha a hamis Matthis oknak híre megy, senki sem mer töb­bé Mathis-festmiémyeket vásárolni. És. Matthis tartja az árait... írók és körkérdések Éis végül: annyi rosszat megír a sajtó min­denkiről; igazán érdemes volna megörökí­teni az exaktságnak és lelkiismeretességnek ezt a tapintatos példáját, melyet Viotor Mar- guerite adott utolsó regényének kiadásakor. Mindig az volt. szokása, hogy azokban a pél­dányokban, amelyeket a kritikusoknak kül­dött, beleírt egy-egy üdvözlőiét és egy-egy autogramot. Ezúttal azonban a könyvet dedi- káeió helyett egy heleragaezlott nyomtatott kártyácskával kapták a kritikusok: Viotor Marguerite távol Paristól és gyen­gélkedvén, bocsánatot kér uras ág ódtól, hogy -nem áll módjában az önnek ajánlott könyvet dedikálni. Mennyivel tapintatlanabb volt a boldogult Georges Counteline, aki körkérdező és iu- terju-kiutató újságírók speciális használatára kártyákat nyomatott a következő szöveggel: „Monsieur et cher Confrére, — f. h ___kelt na gybecsű levelére válaszolva, melyben oly szives volt az én szerény nézetemet kérdez­ni ..........-re vonatkozólag, bátor vagyok ön­ne k nagybecsű tudomására hozni, hogy a ne­vezett kérdésre fújok teljes mértékben. Ha­sonló jókat kívánva üdvözlöm önt stib.“ Benedek Károly. NzroHÁz-KöirW-KakTaRA. (•) Valéry európai kulturközpontot Merre® Niz­zában. Páriából jelentik: A francia kormány meg­bízta Paul Valéryt, a világhírű költőt, a.z Aka­démia tagját, hogy szervezze meg a középtengeri országok intellektuel-központját Nizzában. Niz­zából a művész- és tudósvilág központját akarják megcsinálni, ahol előadásokat, irodalmi és tudo­mányos felolvasásokat fognak tartani. (*) Eli&abeth Bergner, mint Nagykaíaliu. London­ból táviratozzék: Elisabetib Bergner és Douglas Feirbauks a szezón egyik legnagyobb filmjének felvételeit kezdték meg. A film oime „Nagykatá­jin" és Elisabeth Bergner a címszerepet, Douglas Fairbanke pedig III. Péter cár szerepét fogja játszani. (•) A* Ufa megvásárolta a világ legnagyobb luxusjaehtját. Berlinből jelentik: A világ leg­nagyobb luxusjachtja, a hatezer tonnás „Sava- roma", amelyet a Oiamburgi „Blohm és Voes" oég készített még 1929-ben egy filadelfiai milliomosnő számára, most átment az Üfa tulajdonába. A jacht még az amerikai millíoniosnőnek is költséges voJt, és egy év óta a hamburgi kikötőben vesztegelt. A jövőben az Ufa zászlaja alattfikmfeilvételek céljait fogja szolgálni. (*) Gonibaszogi Ella Becsben. Budapestről írják: Dr. Preminger Ottó, a bécsi Josefstádter Theater igazgatója meghívta Gomba szögi Ellát, hogy az a Nosz/ty fiú bécsi előadásain vendégszerepeljen. Gombaszögi Ella, aki már sikerrel szerepelt Becs­ben a Torockói menyasszony előadásain, valószínű­leg eleget fog tenni a bécsi meghívásnak. (*) Attila Hörbiger a. bécsi Faust-előadáson. Bécsből írják: Theater in dér Josefstadt szeptem­ber 2-án kezdi évadját a Reinhardt-féle Faust- előadással. A három főszereplő ugyanez lesz, mint Salzburgban: Lőnie Rainer, Max Pallenberg és Paula Wessely. Fellép az előadásban Helene Thi- mlg is. azonkívül Valentin szerepében a magyar származású Attila Hörbiger, míg Mártát alkalma­sint Adrienné Gessner fogja személyesíteni. (•) Bársony Rózsi — Berlin kedvence. Berlinből írják: Bársony Rózsi, vagy ahogy ma már az egész világon nevezik: Rose Bársony a nyár folyamán játszotta el a „Manci és a babája" c. film főszere­pét. Az eredeti német vígjátékból ő csinált tipiku­san francia vígjátékot. Elütő temperamentumával annyira kinőtt az együttesből, hogy az Ufa filmgyár a na-gy siker után azonnal legnagyobb filmjének egyik főszerepét osztotta rá. Gaminségével martá­val ragadta nemcsak kollégáit, hanem a közönséget is. A berlini közönség egyszerre kedvencévé avatta, bár színpadról nagyon jól ismerte. A „Man­ci és a babája" méltó versenytársa lett a francia behózatoknak, a helyzetkomikumok halmozása egy­szerre derűvel önti el a nézőteret. Igaz, hogy a partnerok is igazi vígjátéki színészek: Georg Alexander méltó párja Bársony Rózsinak-és Wo)f Albach-Retty, akinek ez az első intrikus szerepe ügyesen illeszkedett be az egészen újszerű víg­játékiba. (*) Berlinben réget vetnek a sztáireudszernek. Berlinből jelentik: A most alakult filmkaniara vé­get akar vetni az eddigi sztérrendszernek. A jövő­ben nem engedik meg, hogy a film főszereplője szereplését attól tegye függővé, hogy neve önállóan szerepelje®. Az erről szóló határozat kiemeli, hogy a szereplők neveit a jövőben a szerepek sorrend­jében kell a műsoron feltüntetni. A sztárrendszer — mondja a ha flírozat, — hozzájárult ahhoz, hogy a filmművészet kulturális és művészi téren eddig hamis utakon járt. (*) A Nyugat szeptemberi kettős számának vezető cikkét Fenyő Miksa irta Hitlerről. Könyvről- könyvre rovatában Babits Mihály a „reakciós" 'történetírásról, az esztétikai katolicizmusról, Euripidésről és Molnár Ferencről ír. Illyés Gyula útirajza a dunántúli magyarság nehéz helyzetét jellemzi. Zilahy Lajos és Steiner Árpád mewyorki professzor a mai Amerikáról folytatnak vitát. Ktárpáti Aurél Toll és álarc című cikkét, Kassák, Molnár Ákos, Görög Ilona, Nagy Zoltán novelláit. Torsán szik y regényfolytatását, Füst. Gellért, Illyés. Kelen, Nadányi és Török Sophie verseit kell még a gazdag szám tartalmából kiemelnünk. A kettős szám Szlovenszkón és Ruszinszkóban is kapható. (*) Napóleont mai amerikai tábornoknak játsszák kínai színpadon. Párisból jelenti: Különös kínai Napóleon-előadásról számol be az Oeuvre sanghai tudósitója. Az egyik sanghai színházban egy Napó­leon drámát játszanak, amely az Európában meg­szokottól ugyancsak eltérő képeit ad Napóleon egyéniségéről. A kínai színpadon Napóleon ame­rikai tábornoki egyenruhát visel, szakadatlanul rágógumi van a szájában, whiskyt iszik és tábor­nokainak és minisztereinek telefonon osztogatja a parancsokat. A darab fője lengte az, amikor Na­póleon fiának — akinek Aiglon a neve a kínai darabban — hosszasan fejtegeti, miért kénytelen megválni anyjától. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Szeptember 2-án, szombaton este: Viktória. — Ábrahám Pál nagysikerű operettje az uj opere'ttegyüttes tagjainak bemutatkozásával. Szeptember 3-án, vasárnap délután: Zsákba n­macska, — Kiss Manyival a címszerepben. Este: Viktória. Szeptember 4-én, hétfőn: Ékszerrablás a Véci­uccában, — Fodor László nagysikerű vígjáték újdonsága az uj prózai együttes bemutatkozó fellépésével. Szeptember 5-én, kedden: Ékszerrablá* a Náci uccában. Szeptember 6-án, s-zerdáu d. u. fél 5 órakor olo'su előadásban: Ecet és olaj, — vígjáték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom