Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-16 / 211. (3321.) szám
5 Codos és Rossi útban Moszkva felé ChajrkoT, szeptemer 15. A francia légügyi miniszter tiszteletére adott vacsorán több népbiztos is részt vett. Kutschinsky, az ukrán hadsereg főparancsnoka a d is zekéden pohár- köszöntőt mondott, amelyen a többi (között a következőket mondta: „A francia légügyi miniszter látogatása alkalmat ad nekünk arra, hogy bizonyságát adjuk annak a barátságos érzésnek, amellyel Franciaország iránt viseltetünk." A hadsereg főparancsnok ezután annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a látogatás alkalmas arra, hogy a két ország között a kapcsolatokat kinnélyitse. A beszédet azzal fejezte 'be, hogy mind a két ország katonai célja a béke megszilárdítása. A beszédre Cot válaszolt, elismeréssel nyilatkozott a szovjet légi erejéről és az uj ipari és társadalmi rendszerről, amely Oroszországban uralkodik. Strassbug, szeptember 15. Codos és Rossi, a , Joseph Lebrix" fedélzetén, Verneil pedig a „Biarpz" nevű géppel ma reggel startolt Moszkva felé. Amennyiben az időjárási viszonyok kedvezőek lesznek, Codos és Rossi reméli, hogy leszállás nélkül jut el Moszkvába. Pribináról nevezik el Nagyszombatban a város egyik terét Az uj német államtanács összeüíésének napján: Göring elparentálta a parlamentarizmust Francia demars Berlinben — A londoni eilenbiréság ülései Nagyszombat, szeptember 45- A nagyszombati városi képviselőtestület rendes havi ülése ünnepi keretek között ment végbe, mert a közgyűlés Pribina emlékének szólott Vyszkocsil György városbíró nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Zsiska Pál szenátor tartotta meg ünnepi beszédét- Ezután a városbiró azt a javaslatot terjesztette be, hogy az eddigi Svatojansky tér nevét Pribina térre változtassák meg. A képviselőtestület egyhangúlag fogadta el a javaslatot és igy Nagyszombat egyik történelmi nevezetességű terét Pribina térnek fogják nevezni. A közgyűlés ezután üdvözlő táviratot küldött Masaryk elnöknek Nagytapolcsányba. Ezután a rendes ügysorozat került tárgyalásra, amelynek során a városi bérház egyik lakásának bérbeadásáról kellett határozni- A tanács azt. javasolta, hogy a megüresedett lakást dr- Chóiníiszyl orvosnak adják ki, az országos kereszt ényszccialieta párti képvise— Elhízott egyéneknél a természetes Ferenc József keserüvizkura hatalmasan előmozdítja a bélmükö- aést, a testet könnyeddé teszi és tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. F\z orvosi szakirodalom kimutatja, hogy a Ferenc József viz a máj és a végbél felé irányuló vértődulásoknál, valamint aranyérnél és prostatabajoknál is áldásos hatást fejt ki, A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. lő testületi tagok pedig azzal a javaslattal álltak a képviselőtestület elé, hogy a lakást Bayer mérnöknek, az építészeti hivatal referensének adják bérbe. A tárgyhoz csaknem valamennyi párt hozzászólt, és a hosszú vita után szavazásra került az ügy, amely a kér. szoc- párt győzelmével végződött. A közgyűlés 19:11 szavazatarányban a kér. szoc. párt javaslatát fogadta el és igy a városi bérbázban megüresedett lakást Bayer városi mérnök kapja meg. Népszavazás dönt a FülSp-szigetek ön- kiinsánysafa fölött Manilla, szeptember 15- A Fülöp-ezigetek képviselőtestülete negyvennyolc szóval tiz ellenében elfogadta azt a javaslatot, hogy a Fülöp-szigetek népe népszavazással döntsön a Füföp-szigetek tíz éven belül megvalősi- tandó önkormányzatára vonatkozóan. A törvényjavaslatot továbbították a szenátusnak. — TJjabb letartóztatás az ilosvai utlevélha- misitás ügyében. Beregszászi tudósítónk jelenti: A ilosvai utlevélhamisitás ügyében a nyomozást még nem fejezték be. A beregszászi vizsgálóbíró előtt állandóan folynak a kihallgatások, amelynek során újabb személyek kerülnek az egyre jobban kiszélesedő hamisítási ügy gyanúsítottjai közé- A csend- őrség letartóztatta Grünféld Henrik koivács- réti cipészt Ezzel a letartóztatottak száma 28-ra emelkedett.. ' v v ~ v v Berlin, szeptember 15- Az uj porosz államtanácsot ma délelőtt nyitották meg ünnepélyes formák között. Az állami szertartás alkalmával a birodalom fővárosát újból íöl- lobogózlák. Az Untét den Liliden útvonalon reggel nyolckor megkezdődött a rendőrség zászlóparádéja. Azokat az ucicákat, amelyeken át az előkelő személyiségek az államtanács épületébe vonulnak, girlandokkal feldíszítették. Nyolc óra óta ezeken az utakon beszüntették a forgalmat. A miniszterek délelőtt tiz órakor összegyűltek az államminisztérium épületében és 10 óra 15 perckor elindultak. Az első kocsiban utazott Göring miniszterelnök és Rohm, a rohamosztagok vezérkari főnöke, a másodikban Komor államtitkár és Himmler, a berlini SS vezére. A kocsik előtt, lovasrendőrök vonultak föl, mögöttük pedig a rohamosztagok lovas különítményei. A többi kocsiban a miniszterek és az államtitkárok ültek. Az útvonal mellett a rohamosztagok kettős sorfalat álltak, úgy hogy körülbelül 10.000 egyenruhás nemzeti szocialista között tették meg az utat a politikusok. Hat zenekar hazafias indulókat játszott. Hz 9i] német rendszer Göring az államtanácsosok előtt nagy beszédet mondott. Méltatta a nap jelentőségét, amelyen az uj rezsim külsőleg is megmutatja, hogy megsemmisítette a parlamentarizmust. A forradalom azonnal hatalomrakerü- lése után megkezdte a parlamentarizmusnak, a múlt szörnyű rendszerének likvidálását. A parlamentarizmus idejétmúlt politikai torma és nem a németeknek való, mert a „számok gyávasága" uralkodik benne. A forradalom első kötelessége volt e korhadt többségi rendszer megsemmisítése. A parlamentarizmus — úgymond — a buták és a gyávák közül kiválasztotta azokat, akik uralkodtak. A történelem folyamán sohasem a többség intézte az országok dolgát, hanem a tehetséges férfiak és ezért megbukott a modem többségi elmélet is. A parlamentarizmus helyéibe az uj kormány az államtanács intézményét helyezi, amely nemcsak Poroszországban, hanem a birodalom többi részén is uralkodni fog. A parlamentarizmus nyugati rendszere nem felel még a német népnek és igy Hitler a vezetők grémiumának rendszerét helyezte helyébe. A parlamentarizmus Németországot a szakadék szélére taszította és a birodalmi gyűlés épületének égése szinte a végzetes jel szerepét ját&za a régi rendszer éjszakájában. A német szabadság zászlóaljai az utolsó diadalmas rohammal bevették a parlamentet és tönkretették a korhadt rendszert. A gondviselés ár, utolsó pillanatban olyan férfit helyezett a német nép élére, aki vissza tudta bűzni Németországot a szakadék széléről. A világtörténelem meg fogja állapítani, hogy Németország újjáéledését a, nemzeti szocializmus győzelmének napjától kell számítani. A múlt nem ismerte a közösség fogalmát és csak az egyéni nyerészkedésre volt tekintettel. Az urak üres szalmát csépeltek a parlamentben, szavaztak és újra szavaztak, miközben a nép fokról-fokra zuhant lefelé. „Mi katonák — mondotta Göring — akik négy évig véd tűk a népet és a hazát a harctéren, odakint keserűen megállapitottuk, hogy a parlament ellopta a győzelmünket és a legfontosabb pillanatban cserben hagyott. A gyáva parlament tette tönkre a német népet. Ha valamikor volt parlament, amely bebizo- nvitatta, hogy alkalmatlan a nép vezetésére, akkor ez a köztársasági éra német parlamentje volt. A háború előtti néniét parlament ugyanilyen szerencsétlenül működött. A németség örök szégyene marad a berlini parlamentarizmus története. Éppen ezért minden német boldog lehet, hogy a forradalom réget vetett a parlamentarizmus szerencsétlen ren d s zérón e k. “ Pár is, szeptember 15. A párisi Journal értesülése szerint Francois Poncet berlini francia nagykövet szóbeli tiltakozó demarsot intézett Neurath külügyminiszterhez egyrészt a kehli robamcsapat miatt, amelyet „Strassburg“-nak neveztek el, másrészt azért, mert egy német ünnepen a hivatalos szónok a saarvidéki delegációt „az egyenruhás francia katonák foglyainak" nevezte. Neurath a második tiltakozásra azonnal válaszolt és megígérte, hogy az ügyet tisztázza. A Strassburg elnevezés ügyében egyelőre nem érkezett válasz. „A félelem drámája" London, szeptember 15. A sajtó rendkívül hűvösen viselkedik a birodalmi gyűlés fölgyuj- tását tisztázni óhajtó nemzetközi vizsgálóbizottság londoni munkájával szemben. A Daily Telegraph a tárgyalásokat a tévedések komé diájának és a félelem drámájának nevezi. Dr. Sack német ügyvéd, a vádlott Torgler védője, Londonba érkezett, hogy mint megfigyelő részt vegyen a nemzetközi bizottság tárgyalásain. A német téli segélyakció: gigantikus arányú alamizsnagyójiés London, szeptember 15. A Times ma „szomorú és amatőrszerü" akciónak nevezi a német téli segélyakció terveit. Az angol lap véle- í menye szerint a terv gyöngíti a német nép vá! sárlóerejét és még nagyobb munkanélküliséghez fog vezetni. A munkanélküliség kérdését csupán a piacok nemzetközi fölélénkitésével lehet megoldani. A bizalom hiánya azonban lehetetlenné teszi a nemzetközi megállapodást. A i német terv egy gigantikus arányú alamizsna- I gyűjtést jelent. A külföld bizalmatlanságának iüf @iíssái’iasnál bizonyára súlyt fektet a kisebbfajta külsőségekre is, éppen azért annál több gondot kellene fordítania egy megbízható akkumulátorra: ez valóban fontos része az autónak, mert jól szóródó fénye révén az Ön biztonságáról gondoskodik. Azonkívül az indításnál való begyújtásnál is sok bosz- szuságtól mentesiti Önt. Ezért kérje csak a megbízható ‘VÁRTA akkum oiJáfiort! A Csehszlovák köztársaságban 130 elárusítóhely áll az Ön rendelkezésére. főoka egyébként „ a német külpolitika határtalan nyugtalansága". Szlovenszkó—a cseh közvélemény érdeklődésének középpontjában Egyszerre három cseh Sáp is igyekszik „elsimítani" Szlovenszkó sérelmeit Prága, szeptember 15. A prágai cseh lapok egy része már napok előtt megállapitóttá, hogy a nyitrai eseményeknek — minden odíózus fordulatuk ellenére — egy jó oldaluk is van: a cseh közvélemény figyelme ismét Szlovenszkóra terelődik. Bizonyos, hogy Szlovenszkó bajaival az államfordulat óta egyíetlenegy évben sem foglalkoztak annyit mint az utolsó hónapokban. Csütörtöki számunkban ismertettük Hrusovszky cikkét s azóta több prágai lap is foglalkozik ugyanezzel a kérdéssel. így a Národni Listyben dr. Mikyna Vencel beismeri, hogy Szlovenszkón nagyobb az általános nyomor, mint a történelmi országokban, ahol ugyancsak sok a baj, különösen az iparvidékeken, Szlovenszkó azonban mindig szegényebb volt, — írja Mikyna — a szlovákoknak azonban megvolt a néhány milliomosuk az állarafor- dulat előtt is a szentmiklósi gyárosok között. Minden nyomor ellenére Szlovenszkón ma is számos milliomost és gazdag embert találunk a szlovákok köreiben s közöttük olyanokat, akik államfordulat utáni milliomosok. A szlovák emberek földbirtokvagyona jelentősen növekedett, sőt megsokszorozódott. A gzlovák városokban a ház vagyon javarészt szlovák kezekbe került. Más kérdés azonban, hogy ezek az egyes vagyonos szlovákok miképpen hajlandók teljesíteni népükkel szemben önkéntes adakozási kötelességüket a jótékonykodás, a nemzeti vagy kulturális feladatok terén, mennyit áldoznak a nemzeti védőintézmények javára s akár életükben, akár holtuk után mennyit szentelnek a diákság s a kulturális és népművelési intézmények támogatására. Szlovenszkó patiperizációja kapcsán Myki- na azt Írja, hogy ennek okait senki sem kutatja és hogy ma senki sem veszi figj^elembe az állam- fordulatot követő első tiz év szédületes konjunktúráját, melynek hazája Szlovenszkó volt. (?) Ebben a fejezetben Mikyna azt állítja, hogy például érdemes összehasonlítási alapul szolgálhatna a hajdani Délmagyarországon dolgozó s jelenleg Csehországban alkalmazást találó szlovák mezőgazdasági, idénymunkás szociális elhelyezkedése. E téren Mikyna dr.- nak csak azt ajánljuk figyelmébe, hogy kérdezzen meg egy öreg szlovákot, hogy mennyi volt a szalonna-járandósága hajdan Délmagyarországon és győződjék meg a saját szemével, hogy a Hős ti varban, Prága tőszomszédságában dolgozó szlovák mezőgazdasági munkások hétszámra tejsavón élnek napi öt korona munkabérért. A szlovenszkói faválság kérdése kapcsán dr. Mikyna azt állapítja meg, hogy a történelmi országokban is az iparvidékek valóságos gazdasági temető képét mutatják és hogy a történelmi országokban a helyzet annyival nehezebb, mert a gyári munkás teljesen elszakadt a földtől ami a nyomort csak növeli. A cikkíró a következő szavakkal fejezi be a problémák lényegét elkerülő cikkét: „Egy jól ismert nevű szlovák vezéregyéniség magánlevelében a közelmúltban azt irta, hogy a köztársaság nem képes elviselni az olyan feszültséget, mint amilyen a csehek és szlovákok viszonyában kezd kifejlődni. Ezért el kell távolítani mindazokat az okokat és 'ürügyeket, amelyek ezt a feszültséget növelik." A Národni Osvobození kényszerzubbonyt emleget A légionárius Národni Osvobozeni „Csillapodjanak le a ludákok" cimü vezécikkéhen először Hrusovszkynak a cikkét ismerteti, majd a lapunkban tegnap ismeretetett varsói állítólagos Hlinka-interjura tér át: — A szlovák néppártiak ilyen módon erőszakolják ki — írja a cikkíró — a közfigyelmet és természetes, hogy régi szokásuk szerint azt akarják béebszélni a hallgatóságnak, hogy ügyük az egész szlovák nép ügye és csehszlovák kérdés. Megnyilatkozásaik azonban olyan idegesek, hegy ez alkalommal vissza kell azokat utasítanunk, bár egyébként mindig készek vagyunk a vitára. A lu- dák nyilatkozatokban annyira túlsúlyban van az idegesség, hogy ezek alapján a szlovák és ludák ügyek jobb megértéséhez s észszerű eredményekhez alig juthatnánk eh még ke- vésbbé a közös munkához. A ludákok örülhetnek, ha tetteikben és nyilatkozataikban nem látunk egyebet a lelki egyensúly érthetetlen megbomlásánál. „Hogy mi legyen a gyógyítás módja, egyelőre nem tudjuk. Nyu-
