Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-14 / 209. (3319.) szám
<H8i^MA<^^HrRL2!Ö 1933 szeptember 14, csütörtök. Igen tisztelt Előfizetőinknek ! tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési diiial hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával salát érdekükben kiadóhivatalunkhoz Juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. Herriot Parisban Pári®, szeptember 13. Herriot francia miniszterelnök ma délelőtt 11 óra 25 perckor balkáni és szovjet oroszországi utazásáról visszaérkezett Parisba. Az államférfin újságíróknak egyelőre nem nyilatkozott, de kijelentette, hogy a közeljövőben módot talál a nyilatkozásra. Egyébként elragadtatását fejezte ki a fogadtatással szemben, amelyben mindenütt része volt. Ravasz ref. püspök nem beszélhetett a jugoszláviai magvar reformátusok előtt Újvidék, szeptember 13. A „Hit. és munka világszervezet" végrehajtó bizottsága napok óta Újvidéken tartotta ülésezéseit. A szervezet a keresztény világmozgalmak egyik legjelentősebb szerve, s célja a protestáns egyházak között a megértés előmozdítása. A végrehajtó bizottság ülésezésén részt vett többek között Ravasz László budapesti református püspök is. Az ülések utolsó napjának hangulatát váratlan incidens zavarta meg. Ravasz László újvidéki tartózkodását fölhasználva prédikációt akart tartani a bácsfeketehegyi magyar és német református egyházak közös konferenciáján. Az újvidéki rendó'rség azonban ezt a prédikációt megtiltotta, sőt Ravasz Lászlót megakadályozta abban, hogy Bácsfeketehegyre utazzék. A rendőrség egyúttal megtiltotta azt is, hogy Ravasz László Újvidéken prédikációt tarthasson, holott a gyűlésnek többi református vendége akadálytalanul megtarthatta beszédét. Ravasz László az incidens miatt azonnal visszautazott Budapestre. Prágában bei!Uotíák egy francia iró előadását Prága, szeptember 13. Szerdán este nyolc órára gyűlést hirdetett az itteni kommunista párt a terménytőzsde nagytermében, amelyen Fra-cois Jourdain francia író , A háború és a fasizmus veszedelme” elmen készült előadást tartani. A prágai rendőrigazgatóság a gyűlést és az előadást a közbiztonság okaira való hivatkozással betiltotta. Véres revolverhez a határőrök és csempészek között a francia-belga határon Paris, szeptember 13. Tegnap éjszaka heves küzdelemre került a sor a csempészek és a ha.- tárőrök között a francia—belga határon Wátírok) mellett. Egy csempész autóra, amelyben három ember foglalt helyet, amikor átrobogott a j határon, a határőrök sortiizet adtak le. Az egyik határőrnek sikerült hátulról felkapaszkodni az autóra. A csempészek ezt nem vették észre és továbbrobogtak. Közben újabb határőr-csapattal találkoztak, a határőrök újból sor- tüzeí adtak le az autóra.. Végre Roubaixban megállt az autó s itt megkezdődött az elkeseredett küzdelem a határőr és a csempészek között. A -határőr, aki a csempészek autóján utazott, néhány revolv-erlövést adott le a csempészekre, akik közül az egyiket meg is sebesitette, , a revolverharcban azonban a csempészek maradtak fölül és végül is a határőr súlyosan sebesült állapotban maradt a csatatéren, a csempészek pedig elmenekültek. Két gyilkosság egy éjszaka Berlinben Berlin, szeptember 13. Tegnap -éjszaka két gyilkosság történt Berlinben. Wilmersdofban ■a Koiblenlagerplatzon egy banda megtámadta a negyvenkilenc éves Splinter Frigyes zöldségkereskedői és rövid köz-delem után agyonlőtte. Splinternél háromszáz márka volt, ezt akarták elvenni tele a banditák, azonban még mielőtt kifoszthatták volna áldozatukat, megzavarták őket, úgyhogy kénytelenek voltak üres kézzel elmenekülni. Ugyanezen az éjszakán egy üres telken meggyilkolva talállak egy huszonötéves szabót, aki valószínűleg kéjgyilkosságnak esett áldozatul. A kél eset azért is érdekes, mert a rendőrségi statisztika szerint az utóbbi kél hónapban nagyobb biintérry nem történt Berlinben. Kirabolták a marienbadi fürdőkasszát Száznyolcvanezer koronát zsákmányoltak a betörők Marienbad, szeptember 13. Mára virradó éjszaka betörők jártak a marienbadi kutfelüigyelöség irodájában, amely az állami fürdőigazgatóság épületében van, és kirabolták a fürdök-aeszát. A betörők száznyolcvanezer koronát vittek el. A csendőrség megállapította, hogy a betörők „elsőrangú munkát" végeztek, ami arra enged következtetni, hogy a betörést nemzetközi betörőbanda követte el. A két nagy pénztárszekrényt autogén hegesztővel szakszerűen felnyitották. A betörök keztyüben dolgoztak, úgyhogy sehol sem sikerült ujjnyomokat találni. A csendőrség a nyomozás során megállapította, azt is, hogy a betörés fél kettő táj bán történt s hogy a betörést két vagy három betörő hajtotta végre. Az égeri rendőrség rend- őrkutyákkal próbálja mégtalálni a betörök nyomát. A rendőrkutya az Alm-kávékáz felé ve-zette a rendőrséget, itt azonban a nyomok e-lviszíe-k. A betörők kitünően ismerték a terepet. Az oldal- bejáraton hatoltak be az épületibe, az oldal-bejárat ajtaját pedig álkulccsal nyitották ki. Érdekre, hogy éppen akkor rabolták ki a pénztárt, amikor nagyobb összeg volt benne, amelyet csak egy véletlen folytán nem vittek már tegnap a bankba. A kár biztosítás utján megtérül. Marienbad, szeptember 13. A nyomozás legújabb adatai szerint a betörők az épület hátsó rész ében lévő ajtón távoztak. A nyomozás során azt is megállapították, hogy a betörőknek aránylag könnyű dolguk volt, a hegesztőkészüléket nem kellett sokáig igénybe venniök, mert a szekrényben megtalálták a pénztár pótkulcsait. A rendőrség két nemzetközi „hírnévnek örvendő" kasszafurót gyanus-it a betörés elkövetésével A I két betörő Éger környékéről származik és tudják róluk azt is, hogy nemrégiben olvasztó készüléket vásároltak. A két kasszafurót nemrégiben látták a fürdőfelügyelő-ség épületében. Az egyik közülük mostanában Marienbadban lakott. A pesti Scotland Yard „csöndes" éjszakája... Tragikus és tragikomikus figurák kaleidoszkópja a pesti főkapitányság központi ügyeletéről — Mi történik a nagyvárosban, amíg a békés polgár nyugodtan alszik Éjszaka tizenkét óra. A főkapitányság Zri- 1 ny-i-uccai épületében, a pesti Scotland Yardon minden csöndes és sötét. Csak a Ferenc József- téri épületszárny néhány földszinti ablakán világit ki az uccára a villánylámpák fénye, ösz- sz-esen nyolc-tiz kisebb-nagyo-bb helyiség, egymásba nyíló szobák. Ez a központi ügyelet. Délután két órakor vége a hivatalos óráknak a főkapitányságon, másnap reggel nyolcig minden ügyben itt intézkednek a központi ügyeletén. Pár szobában néhány rendőrtiszt, detektív, daktíloszkópus, egy rendőr-orvos: miniatűr főkapitányság. Ebben a pár szobában futnak össze egy milliós világváros zajló életének szálai. A központi ügyelet estétől reggelig rajta tartja k-ezét a- milliós város ütőerén. A Józsi meg a hozomány-előleg A középső nagyteremben, ahol a kihallgatások, kikérdezések folynak, síró, z ok odó fiatal lány áll a rendőrifogalmazó asztalánál. Mögötte termetes asszonyság szipákol. A mamája. — Borzasztó haj van — sírja a fiatal lány, — eltűnt a Józsi, talán meg is ölték... Jó pár percbe telik, amig a fogalmazó lecsöndesül és nagy döcögve kezdődik a vallomástétel. A Józsi a fiatal lány vőlegénye. Két héttel ezelőtt ismerkedtek meg a tánciskolában. Azóta szorgalmasan járt hozzájuk, tegnap megkérte a kezét. A mama kimondta a boldogító igent és a vőlegény is nyomban kimondta, ami a szivét nyomja: megtartaná gyorsan az esküvőt, de becsületbeli adóssága van, háromszáz pengőre volna szüksége. A boldog menyasszony igent mondott. A szekrényből előkerült a megtakarított kis pénzecske, a Józsi átvette a- háromszáz pengőt, megköszönte és elbúcsúzott azzal, másnap újra eljön és mebe- szélik, mikor lesz az esküvő. Józsi azóta nem jött. A mama elment a lakására, a szállásadó- nője azt mondotta, tegnap óta nem volt otthon. — Keressék meg a Józsit, — zokog a menyasszony. — Jaj, mi van a vőlegényemmel? — H-ogy hívják a vőlegényét, van-e róla fényképe? — kérdezi a fogalmazó. A lány megmondja a nevet és odaadja a fényképet, amelyet tegnap óta már sok könny öntözött. A rendőrfogalmazó csenget. — Kérem a daktíloszkópus urat. Jön a daktíloszkópus, átveszi a fényképet és a papirszeletet, amire a nevet felírták. A marná ■és a lány sírva várakoznak. Tíz perc múlva jön a jelentés a bűnügyi nyilvántartó hivatalból: Józsit megtalálták á nyilvántartott szélhámosok fekete albumában, Megint álnevet használt, régi ismerőse a rendőrségnek, házasságszédelgő, Hgynevezett kültelki munkás. Szegényebb munkás-lányok közül eze1 meli ki az áldozatait. A receptje egyszerű: leánykérés után kölcsön és többé nem látják. A kedélyes potyautas A fogalmazó kíméletesen mondja meg a rossz hirt, a mama és a lány sírva támolyognak ki a szobából. Nem is törődnek azzal, amit a rendőrtisztek mondanak, hogy ne féljenek, rövidesen lakat alá kerül a Józsi. Most csöng a telefon a központi ügyetelen. Csepelről jelenti egy rendőr, hogy intézkedésre hívták egy házba, azzal, hogy a pincében elásott emberi csontokat találtak, a lakók szerint biztosan gyilkosság történt. Nemrégiben elköltözött a házból egy cselédlány, valószínűen megölte a gyerekét és a holttestet, a pincében ásta él. Előáll a mordautó, a rendőrség riadókoesija. Rendőrtisztek, detektívek ülnek a kocsiba, velük megy a rendőrorvos is. Egy óra sem telik el és már visszaérkeznek. Nem történt gyilkosság, rémlátás volt. A pincében csontokat találtak, de a rendőrorvos nyomban megállapította, hogy nem emberi csontok: valamelyik kóbor kutya csirkecsontokat szedett össze és a régi kutyaszokás szerint, „tartalékolta" az elemózsiát, a pince földjébe kaparta. A következő ügy már nem ilyen bonyolult. Autótaxi áll meg a főkapitányság előtt. A sofőr nem valami túlságos udvariassággal tessékeli a kocsiból az- utasát, karonfogja és bekíséri az ügyeletre: — Kérem szépen, — hangzik a panasz, — ez az ember egész este az én kocsimon autózott és most nem akar fizetni. — Kicsoda maga? — kérdezi a potyautast. — Van szerencséin mély tisztelettel bemutatkozni, — hangzik a túlzott meghajlással kisért bemutatkozás — remélem, védelembe vesznek ezzel a sofőrrel szemben. Világéletemben ur voltam, szeretem a kocsit, szeretem az autót, ez csak nem bűn, pénzem viszont nincs, erről se tehetek. A rendőrség persze nem veszi ilyen kedélyesen a dolgot. Erélyesen rászólnak. A potyautas fölényesen mosolyog: — Kérem, nekem nem lehet bajom. Tisztelettel közlöm, hogy én bolond vagyok! Ezzel benyúl a zsebébe, gyűrött papírlapot vesz elő és mint egy elismerő oklevelet, lobogtatja boldogan. A gyűrött papírlap azt tanúsítja, hogy a lipótmpzei elmegyógyintézetben ápolták. Az elismerő oklevél azonban nem használ. Jobban megnézik és kiderül, hogy ott áll a szövegben: gyógyultan bocsátották el. Pár soros jegyzőkönyv, azután egy rendőr már kiséri is az őrizetesek cellájába. A sofőr busán sóhajtva mondja: — Tessék legalább igazolványt adni erről az esetről, mert a taxióra összegével el kell számolnom a gazdámmal. Kisért a múlt.,. Rosszképü, züllött külsejű fiatalember a következő delikvens. Megszijazva hozza a rendőr. Betörésen érték a külső Lipótvárosban. Éppen - egy illatszertár redőnyét feszegette, mikor meglepték. Dulakodott a rendőrrel, szájbilincsét kellett, a kezére hurkolni. A rendőrfogalmazó, aki kihallgatja, éppen a betörési ügyekkel foglalkozó szakcsoporthoz tartozik: — No, mi az, már megint itt vagy. Hiába, csak nem akarod abbahagyni. A legény a vállát vonogatja: — Hát mit csináljak. A múltkor már kaptam miunkát. Pár napig dolgoztam. Akkor beállítottak a detektívek a gazdámhoz s érdeklődtek utánam. A gazdám megijedt, elküldött. Most megint itt vagyok ... A rendőrtiszt jegyzőkönyvbe veszi a vallomást. Ezen nem lehet segíteni. A detektívek- nék kötelességük figyelni arra, mit csinálnak a rovottmultu emberek, számon kell tartani minden lépésüket. Néha-néha azután megtörténik az ilyen eset is. A legényt letartóztatják, de mielőtt a cellába vezetnék, jóakaratuan kioktatják. A fogházban jelentkezzen a börtön missziónál, majd újra munkát szereznek neki, valahol vidéken, ahol nem kisért olyan hamar a múlt, a budapesti alvilág emléke. Mranyákné, a viztohaj A komor, zord hangulatot egyszerre csak kettévágják. Bejön, vagy inkább beperdül a központi ügyeletre egy perkálrulhás asszony. Nem várja, amig kérdezik, helyén van a nyelve, nem győzik hallgatni a panaszát— Kérem, tessék elfogatni a Mranyáknét, -már megint lopott. Tűrhetetlen ez, kérem. Mi lesz velünk, ha a rendőrség nem véd meg. Nagynehezen elhallgathatják a pergő nyelvű asszonyságot és kezdik kihámozni, tulajdonképpen mi a panasza. Kiderül, hogy az angyalföldi házban a harmadik emeleten közös folyosón lakik a bizonyos Mranyáknéval. Mranyákné lakásában nincs vízvezeték, tői© szokott vizet vinni. Jóbarátnők voltak, de mostanában összevesztek. Azóta Mranyáknénak a közös földszinti vizosap-ról kell vizet hozni. Ma este aztán Mranyákné nagy bűnt követett el. A pana- szOiS asszony éjszakára nem zárja be a ház ajtaját. Mranyákné bement, egy kancsó vizet vett a vezetékről- Mikor tettenkapták, még azzal hencegett, nem az első eset, máskor is szokott vizet vinni a lakásukból, csak eddig nem ébredtek föl. — Be kell csukni a Mranyáknét. — mondta a haragos szomszédasszony, a rendőrség pedig törheti a fejét, minek minősitse a „jogesetet”, hiszen a viz mindenkié. Igaz, hogy a haragos asszony lakásából vitte ki Mranyákné. Furcsa vendég az ügyeletén Sok idő azonban nincs a gondolkozásra, jön a következő delikvens. Nem egyedül jön, rendőr hozza. Szép szál rendőr áll az íróasztala elé. Kis csomag a kezében, óvatosan tartja és gyengéden. — Fogalmazó urnák alázatosan jelentem, kapu alatt találták! Nyújtja a csomagot és mutatja. Nagykendőbe burkolt apró pólyásgyerek- A szeme lehunyva, mélyen alszik. A nagy kendőre biztositótüvel cédula, van erősítve: — Nincs pénzem eltartani, a jó emberek gondjára bízom — ez áll a cédulán ákom- bákom írással. Ilyen vendége ritkán akad a központi ügyeletnek. Rendőrtisztek, detektívek állják körül a jövevényt, de csak egy percig, azután már gondoskodnak is róla. Telefonálnak a csecsemővédő intézetbe, hogy „küldemény” megy. Két perc. azután a főkapitányság boltíves kapufolyosója alól kigördül a. fekete rendőrautó. A nagybajuszos, kardos, revoliveres, gumibotos biztos ur ül a hátsó ülésben, féltő gonddal vigyáz az apróságra, aki komor helyről indul életének autókirándulására. Percek múlnak percek után, mindig uj és uij felek állnak a központi ügyelet nagytermében. Bicskázó, korosmázó duhajok, tetten- kapotf tolvajok, meglopott panaszosok. írógép kattog, a jegyzőkönyvvezető tisztviselők tolla seroegve fut a papiron, nyilik-esukódik az ajtó, a központi felügyelet tarka kaleidoszkópjában váltakoznak a tragikus, tragikomikus és hétköznapi figurák és esetek. A budai oldal felől lassan hajnalodik. A központi ügyelet vezetője átfutja az iktatóivet és halkan mondja: — Ma ©lég csöndes éjszakánk volt... Sági PáU
