Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-14 / 209. (3319.) szám

1933 szeptember 14, csütJJrttiiK. fi Slovák Tarján Ödönhöz utasítja Osuskyt Prága, szeptember 18. A szlovák néppárt pozsonyi napilapja részletesen ismerteti Tarján Ödön „Osusky, a kurázsié" eimü cik­két, mely a P. M. H- vasárnapi számának íreawtö helyén jelent meg. A Slovák megálla­pítja, hogy Tálján Ödön vezéreikké behaté- an tárgyalja Szlovemszkó nyomorának okát és a fönnálló nehézségeket. A cikk Tarján vezércikke utolsó szakaszának Idézésével ér Véget, melyben Tarján a következőket mond­ja: „Osnsky az orvosi vizsgán megbukott, mert még a diagnózis megállapításáig gém jutott el.“ A Slovák cikkírója ezután azt a tanácsot adja Osnskynak, hogy forduljon Tarján Ödönhöz és intézze el vele a dolgát. Benes erős kormányt sürget Prága, szeptember 18. A cseh nemzeti szocialista párt Táborban népgyülést tartott, amelyen Benes is fölszólalt A külügyminisz­ter a nemzetközi helyzetről s a gazdasági válságról beszélt, majd a belpolitikai kérdé­sek kapcsán a politikai pártok kötelességé­ről fejtette ki nézeteit. A miniszter különö­sen a koalíciós pártok lojális együttműködé­sének a szükségességét hangoztatta, majd a demokrácia válságára tért át s kimutatta, hogy Oseihszlovákia a demokratikus rend­szer nélküli nem lehetne meg. Nálunk — ugympnd — a demokráciának fegyelmezett-, nek kell lennie és felelőssége tudatát át ke]l j éreznie. A komoly idő hozta magával az, erős kormány követelését, mely erős kor- j mány az összes tényezőt egyesíteni képes az 1 állam és a nép érdekében végzendő becsű-1 letes <;« örömteljes munkára. lilább koíonizárió késiül? Prága, szeptember 13. Az A—Zet jelentése ezerint. az illetékes kormánykörök s a tudomá­nyos intézetek is komolyan foglalkoznak az úgynevezett belső telepeeités tervével. A lap szerint ezt a>tervet az ihivta elő, hogy ma gondolni sem lehet arra, hogy sok tízezer munkanélküli visszatérjen régi munkahelyé­re. ezért ezek számára legalább rendes lakó­helyről kell gondoskodni s meg kell nekik adni az élethez legszükségesebb eszközöket, j 'A kivándorlási és telepítési bizottságban Pavel j mérnök, a népjóléti minisztérium tanácsosa, is-j mertette a telepítésre vonatkozó uj tervet. A j terv a mezőgazdasági akadémia elé került. Az | akadémia ankétot hiv egybe ebben az 'ügyben. A lengyel mun^aköltsön Varsó, szeptember 13. A lengyel nagyipa­rosok központi szervezete fölhívást intéz hi- i veihez és fölszólítja őket, hogy minéi na- i gyobb mértékben vegyenek. részt a lengyel; munkakölcsönnek, az úgynevezett „nemzeti j kölcsönnek" jegyzésében. Az üzemek tavalyi ; forgalmának nyolc százalékát vagy az ez évi i forgalomnak hat százalékát illik jegyezni a j felhívás szerint, A hivatalnok- és alkalma-! zott-szervezetek ugyancsak fölhívást intéznek tagjaikhoz, hogy jegyezzék a lengyel munka- kölcsönt. Újabb cseh hang a Rémei nemzeti szocialista pírt ellen Prága, szeptember 13. Tegnap röviden kö­zöltük. hogy a Národni Listybeu Jezsek cseh nemzeti demokrata képviselő a csehszlová­kiai néniét nemzeti szocialista munkáspárt föloszlatását követeli. A Národni Politika mai számában dr. Borsky ugyanezzel a kér­déssel foglalkozik s egyebek között a követ­kezőket írja: — Ismeretes, hogy Ausztria feloszlatta a kampkóskeresztes szervezeteket s azoknak uj. más név alatt való működését is lehetet­lenné tette. Tehát egy német állam védeke­zik a kampóskeresztes veszedelem ellen, an­nál inkább a mi kötelességünk is ugyanezt megtenni. Ezért nemcsak jogunk, hanem kö­telességünk is védekezni ellenük és pedig már jóval előbb, mielőtt még késő volna. De az egész világnak is meg kell mutatnunk, hogy a hitlerizmus nem lépte át határainkat. És akkor a külföld is megebcsiil majd ben­nünket, ugyanúgy, mint Dolilfus« Ausztriáját. Minden indok amellett szól. hogy Magyar- országtól és Ausztriától tanuljunk, mely ál­lamok Németországnak barátai. Ugyanígy keli eljárnunk a kampóskereszttel szemben, mint ahogyan ők eljártak, — fejezi .be cikkét J dr. Borsky, i December közepén végleg megszűnik az amerikai alkoholtilalom Novemberre az államok kétharmad többsége a prohibició ellen nyilatkozik lí«wy«rk, szeptember 13. Ax a mozgalom, amely ax amerikai prohibiciós törvény végérvé­nyes vissxavonisára irányul, további nagy győ­zelmet aratott három amerikai államban. Mary Iand 15 9»ava®attal 1-gyel szemben a prohibició ellen nyifatkouott, ngyanigy Minnesota is, a prohibiciós törvény megteremtésének állama és Colorado, ahol a prohibició ellenségei ugyancsak nagy győzelmet arattak. Mint ismeretes, ha ax amerikai államok kétharmad többsége a prohi­bició ellen nyilatkozik, akkor a törvény ax egész országban megszűnik. A prohibició-ellenes álla­mok száma eddig huszonkilencre emelkedett, ugyhogy a* alkoholtilalom végleges megszünte­tése hamarosan valóra válik Amerikában. November 7.-ig föltétlenül meg lesz a szükséges kétharmad többség és a kormány december 6.-án határozatot hozhat a prohibició ellen. Hull állam­titkár december közepére tervezi az alkoholti­lalom végleges megszüntetését. Mint ismeretes, egyes államokban, így Newyorkban az alkohol- tilalom már megszűnt, vagy a kormány legalább részleges engedélyt adott az alkoholélvezetre. Az alkoholtörvény teljes visszavonása nagy­jelentőségű esemény lesz a csehszlovákiai sör­gyárosok szempontjából is. Eddig ugyanis az Amerikában engedélyezett sör alkoholtartalma sokkal kisebb volt, mint a pilseni sör alkohol- tartalma, s igy Pilsenből nem szállíthattak Amerikába. A tilalom teljes megszüntetése után természetesen a szállításoknál az alkoholtarta­lom nem játszik többé szerepet s igy Amerika nagy tételekben fogja vásárolni a háború elölt annyira szeretett pilseni sört. Mi történik Szlovenszkón — Hrusovszky szerint A Beneshez közelálló képviselő újabb rémlátásai - Még a szlovenszkói katolikus püspöki kart is élesen megtámadja nákuink, amely bennünket elfogadhatókká teez a megújított Magyarországon is." — Egyébként a szlovák néppárti vezérek ilyenfajta tendenciái egyáltalában nincsenek el­lentétben Hlinkának hirliedt párisi Htjával, ami­kor ús hamis útlevéllel utazott, — de a bebizo- nyitottan hazaáruló Tuka védelmezésével sem. Bazovsky csodálatos befolyása a Národnie Novinyre — A szlovák nemzeti párt a parlamentünkbe Hlinkának evangélikus párját, Rázust küldte; ez a párt is ugyanennek a politikának uszály-hordo­zója lett. A szlovák embert egyenesen föllazítja, (hogy a. hajdan egyetlen szlovák politikai lap, a Národnie Noviny, az úgynevezett ..szentmár- toni" lap, ma az ilyen „nemzeti11 párt szolgála­tában áll. Rázus ur ég társai ugyan tagadják, hogy az a pénz, amelyből a Národnie Novinyt fenntartják, magyar forrásból származnék, visz- szautasitják azt az állítást, hogy Bazovsky nyúj­tana nekik financiális eszközöket, mely eszkö­zök őhozzá állítólag a losonci Tarján utján (a Prágai Magyar Hírlap feje utján) a budapesti kormány alapjaiból volnának juttatva., — de tény az, hogy Bazovsky kikényszeritette magának, hogy hazaáruló cikkeit a szlovák nemzeti párt sajtószerve közölje. Dr. Ivánka Milán kezében van Bazovskynak egy sajátkezű levele, amely­ben ez arról győzi meg Ivánkát, hogy Szloven- szkó számára legjobb volna „Szent István ko­ronája alá visszatérni". Prága, szeptember 13. Hrusovsky Igorról, a. szlovenszkói származású cseh nemzeti szocia­lista képviselőről eddig a.z volt a közvélemény, hogy Benes külügyminiszter hűséges tanítvá­nya és .„szlovák" szócsöve. Benes, a sokat ta­pasztalt diplomata, nem lesz büszke tanítványá­ra és hűséges követőjére, ha elolvassa a mai Ceské Slovában a „Mi történik Szlovenszkón" című vezércikket. Hrusovsky e cikkében, eddig csak a szélső­baloldali lapokban divatos stilisztikával, neki­megy Bazovskynak, Hlinkának. Budavn-ak, a szlovák néppártnak, a szlovenszkói püspöki karnak és Tarján Ödönnek. Hrusovsky ur azon­ban óvatos is. Jól tudja, hogy a csehszlovák független bíróságok előtt is többször bebizonyi- tották, hogy Tarján Ödönnek Bazovskyval és a szlovák nemzeti párttal való politikai és pénz­ügyi összeköttetéseiről szóló hírek légbőlkapot- tak 6 minden alapot nélkülöznek, ezért — bár Hrusovsky urat védi a mentelmi jog — a mesét egy ..állítólag" előrebocsátásával mégis újból föltálalja. A stilisztikai „remekművet" és kór­képet alább hű fordításban közöljük: A nyitrai botrány és BasovsSiy — Ma nincs józanul gondolkodó ember — Írja Hrusovsky —, aki nem volna meggyőződ­ve az úgynevezett nyitrai demonstrációnak Bazovsky kalandor váll alko zásá val és a J ehMics- ka-féle röpiratakcióval való összefüggéséről. Magyarjaink és m agy áronjaink ezt jól tudják. Számukra kérdés már csak az marad, hogy a csehszlovák nemzet és annak kormánya meddig fog habozni a rend megteremtésével és meddig nyújt időt arra. hogy Szlovenszkón a fölforgató elemek ellenállása újra szerveződjék és meg­erősödjék. Mert oly tábor alakult, amelynek politikai céljai állami függetlenségünk gyöke­réig nyúlnak. Az élénk, vagy semmivel sem korlátozott agitáció a politikailag éretlen nép- rétegeket abba a táborba hajtja, amelyet ma a csehszlovák tábortól áthidalhatatlan szakadék választ el. Egyesek a legutolsó ideig hitték azt, hogy .például Hlinka minden huszárvágásai elle­nére nem sikkasztja el válságos időben az álla­mi gondolatot. Ma ezeknél a könnyenhivőknél is elhalványodott a hit. Látták, hoigy Hlinka volt az, aki a nyitrai ünnepségek oly 'befejező­dését idézte elő, hogy azokból éppen a. magya­roknak volt örömük, bár éppen Magyarország ellen kellett volna az ünnepségeken demonstrál­ni. Ezért nem hihető már, hogy Hlinka bona fide jár el s eljárásában szándékosságot kell látni. Elvégre a politikai vezér tevékenységét nem lehet állandóan naivsággal magyarázni. Hlinka jól tudta, hogy mi lesz tettének követ­kezménye. Legfőbb ideje, hogy a csehszlovák közvélemény erről a szándékosságról kellőkép­pen legyen informálva. Igy gondolkozik a ludákok vezére? — Állítom, hogy a szlovák néppárt vezé­reinek jelentős része tudatosan államellenes po­litikát üz. Ezt egyébként a múltban a Tuka-per is megmutatta. Az ilyen politika mozgató okait nyilvánította meg a közelmúltban Buday kano­nok-szenátor is, aki a szlovák néppárti politi­kának egy magasabb egyházi funkcionáriust ezekkel az indokokkal akart megnyerni: „Ma már nyilvánvaló, hogy a békeszerződések re­víziójára sor kerül. Ez a revízió számunkra a legnagyobb valószínűség szerint azzal végződik majd, hogy Szlovenszkói ismét Magyarország­hoz csatolják; Ezért olyan politikái kell esi-, Szlovenszkón a Baltik-féle nemzettagadók még nem haltak ki — Magától értetődik, hogy a magyar irre­denta szlovák segítőtársai nem akarnak sem­mi olyasmiről tudni, amit a (köztársaság vég­zett Szlo'venszkó s annak népe javára. Ez egyébként természetes, hiszen a valóságban ezeket az izgatókat nem is érdekli a szioven- szikói nép jóléte; őket csak a saját személyi érdekeik érintik. A szlovák élet történeté­ben az embereik prototípusa a hírhedt Bal­tik szlovenszkói evangélikus püspök, aki a kilencvenes évek elején mint nemzetim szlo­vák a magyar hivatalok terrorja ellenére a szlovák evangélikusok segítségével püs­pökké lett megválasztva, megválasztása után azonban a szlovákokat gyalázatosán elárulta s a m agy ári záriénak a hí m-pol lérje lett az evangélikus egyházban. Sajnos, ilyen Baltik ma már egész csomó van. Buday szenátor, a szlovák néppárt befolyásos tagja, már az ál- lanifordulat előtt követeit el hasonló árulást a szlovák üggyel szemben. A trencséni me­gyei bizottság választásánál történt az, ami­kor a szlovák párttól elszakadt és a magyar jelölt győzelmét tette lehetővé. És miben áll Bazovskynak a szlovák szeparatizmusért va­ló lelkesedése? Kezemben van hozzám inté­zett levele, amelyben néhány év előtt au bo­néin izmusáról ir, amely állítólag csak látszó­lagos és hogy tudna oly módszerekről, ame­lyekkel a szlovák néppárti kérdést likvidál­ni lehetne. Kormányunktól természetesen azt váTja, hogy az ilyen segítségért kellő financiális jutalomban lesz része, amire szük­sége van, mert állítólag anyagilag teljesen leromlóit. Azt várta, hogy kérését megértik- sőt még art is hozzátette, hogy „kár az em­bert a szélsőségekbe hajszolni". Miután kor­mányunk nem ijedt meg ettől a zsaroló revol­vertől, Bazovsky ma magyar kém s az auto- nómislák által dicsőített vértanú. — És mit mondjunk Jehlkskáról, kinek akciója párhuzamos a Hlinkáék és Bazovsky tevékenységével? A szlovák ügy oly árulója volt s ma is az, mint a többiek. A háború előtt a bazini járásban nehezen megszereti képviselői mandátumáról lemondott azért, mert a budapesti egyetem hittudományi fa­kultásán tanári széket kapott s azután nyílt levelet intézett válásztóilhoz, amelyben a szlovák párt politikáját elítélte s azt aján­lotta, hogy a jövőben magyar jelöltet válasz- szanak. — Szlovenszkón ilyen emberek állanak az államellenes tevékenység élén. Lehetséges ezekkel, az ilyenfajta emberekkel való együtt­működés? Amikor a néppártiak kormányban voltak... — Nyíltan tűnt ki ez akkor, amikor a szlo­vák néppártiak a kormánykoalíció tagjai voltak. Udrzal akkori miniszterelnök minden -bizonnyal klasszikus tanúságot tehetne, hogy miben nyugodott a nevezett pártnak a takti­kája a parlamentben és a kormányban és hogy milyenfajta követeléseket támasztott. Mi akikor ellenzékben voltunk s Szlovenszkón nyilvános népgyüléseken kellett védenünk az államot a kormánypárt támadásaival szem­ben. Igazán egyedülálló helyzet volt az, ami­kor is az egyik kormánypárt a parlamentben megszavazott bizonyos törvényeket, hogy az­után Szlovenszkón a népet ellenük izgassa. Egyébként a néppártnak a kormányban való részvételéről Szlovenszkón az állami igazga­tás csak bepiszkittatott államilag megbízha­tatlan emberekkel és pedig az állambiztonság szem-pontjából igen fontos helyeken is. Re­méljük, hogy itt javulás történik. Hlinka a püspökök fölóit — Nem kerülhető el az egyházpolitikai kérdések érintése sem. Az elégtelenül infor­mált cseh közvéleményben az a nézet ural­kodott és talán ma is megvan, hogy Szloiven- s-zkón az ügyek másként fejlődtek volna, ha Hlinkát nyomban az államfordulat után püs­pökké vagy még magasabb egyházi funkrio- nárus-sá nevezték ki volna. Figyelmen kívül hagyjuk azt a kérdést, hogy helyes volna-e, hogy az állam az egyházi igazgatásba olyan mélyen nyúljon be, hogy Rómában oly sze­mély kinevezését kényszeritse ki, akinek kinevezését Róma ellenzi (a Hlinka-féle em­bereket a római Szentszék soha sem nevezi ki püspöknek) s akivel szemben Róma az egyházi fegyelem indokaiból a legcsekélyebb bizalommal sem viseltetik; ama meggyőződé­semnek adok kifejezést, hogy az ily kineve­zés sem változtatott volna a dolgokon. Aki Hlinkának a nyitrai Pribina-ünne,pékén részt­vevő püspökökkel és érsekekkel szemben való eljárását látta, annak számára a dolog teljesen tiszta. — Egyébként Hlinka fegyelmezése paphoz nem méltó viselkedése miatt a szlovák püspö­kök dolga. De ez a testület olyan hiányokat mutat, hogy az már megdöbbentő. A szloven­szkói püspökök között inkollegialitás és tüleke­dés uralkodik, amely nem áll meg már a társa­dalmi illem szabályai előtt sem. Hlinka fensége*

Next

/
Oldalképek
Tartalom