Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-09 / 179. (3289.) szám

179. (3289) szám ■ SSGI*CSa ■ 1933 augusztus 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11* Panská ulice 12, II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA A lassúság dicsérete A csehszlovák kormány hatásos befejező inunk ag esz tus és látható mimkaeredmény nél­kül ment szabadságra. A félhivatalos Prager Presse maga is érzi, hogy a közvélemény egé­szen mást várt a kormány nyári munkájától. Határozott, céltudatos munkát a munkanélküli­ség ellen, egészséges 'beruházási politikát, a be­ruházási kölcsön lehetőségeinek erélyes és igazságos kiaknázását, a fölösleges kiadások bátor lefaragását, a kartellek merész megféke­zését, az uj vámtarifa álapján uj szerződéseket az autarkia mumifikáló megkötéseinek férfias föladásával, a szociális terhek egészséges csök­kentését, szóval mindazt, amit a kormánypár­tok előre Ígértek és beharangoztak arra az esetre, ha a kormány megkapja a kért fölhatal­mazásokat a nemzetgyűléstől a gyors és hatá­rozott intézkedésekre, a rendeleti utón való törvénykreálásra. A meghatalmazási törvények barátai mind azzal érveltek, hogy gyorsaságra és határozottságra van szükség, a parlament nehézkes és lassú, ezért szabadságra kell kül­deni a lassú parlamentet, hogy a meghatalma­zás alapján a miniszterek gyorsan és erélyesen dolgozhassanak. Nos, két hónapja dolgozhattak gyorsan és erélyesen. És az eredmény? — Min­den fontos problémát őszre hagytak. Ez minket nem lep meg. Ezt mi előre igy kép­zeltük, mert ez a lassúság születési baja, ere­dendő 'bűne a nyolc széthúzó pártból álló koa­líciónak, Nem az eredménytelenség lep meg a dologban, hanem az a bámulatos rövid emléke­zet és sánta logika, amellyel a félhivatalos lap a kormány munkájának kényszerű lassúságából erényt akarna csinálni. „A gyors elhatározások hazájából, Németországból, Itáliából, az Egye­sült Államokból jövő utasok dicsérik ezt a néha a kényelmességgel határos lassúságot, amely­ben az itteni élet mozog, — kiált föl a Prager Presse a lassúság erényét dicsérve s igy foly­tatja: — Valósággal föllélegzenek, amidőn itt minden cselekvés lassított ütemével érezni kez­dik a demokratikus légkört. Ez a dicséret nem egyéb, mint ama magasabb biztonságérzet, amely az igazán demokratikus államokban még érezhető.“ A félhivatalos lap végül csattanó élességgel levonja azt a sajátos axiómáját, hogy a gyors módszer a diktatúra módszere, a lassú módszer pedig a demokráciáé. A tantétel nagyon tetszetős és nincs is ellene kifogásunk. Mi is a demokratikus megfontolás, a körültekintő munka hívei vagyunk. Sőt a par­lament munkamódszerében eddig mindig éppen azt kifogásoltuk a legjobban, hogy a mai ház­szabályok a parlamentet túlságosan siettetik, a törvényhozóknak nem adnak elég időt a javas­latok tanulmányozására, „gyorstalpalással" per­getik le a vitát, a parlament munkájában nincs meg a félhivatalos által most méhénekeit „de­mokratikus lassúság". De jaj. a félhivatalos szó­cső csekély két hónappal ezelőtt ennek a tétéi­nek pont az ellenkezőjét vallotta. A meghatal­mazás! törvény legfőbb indokolása a sajtóban az volt, hogy a nemzetgyűlés lassú, s a demok­rácia hathatósabb védelme megkívánja a gyors törvényalkotás módszerét. A miniszterek meg­kapták a fölhatalmazást a gyorsaságra a hat­hatósabb demokrácia jegyében és mégis lassú- sági módszer lett belőle. És most ezt a lassúsá­got is a demokrácia javára akarja elkönyvelni a Prager Presse. Most már a félhivatalos melyik meggyőződésének higyjünk, a mainak-e, vagy a két hónappal ezelőttinek? Ha a mait fogad­juk el helyesnek, akkor két hónappal ezelőtti álláspontját cáfolja meg. Ha igaz, hogy a lassú- sági módszer a demokrácia módszere, akkor indokolatlan volt a lassúnak minősített parla­mentet kikapcsolni, mert ilyen lassan a parla­ment is tudott volna dolgozni. Ha a parlament és a kormány törvényhozása egyformán lassú, akk,or minden demokrataérzésü ember inkább a parlament lassúságát választja. A lassúság ama dicshimnusza, amellyel a kormány félhiva­talosa méltatja a kormány nyári törvényalkotó munkáját, mindennél ékesebben igazolja, hogy a beígért gyors munka csak mese maradt. En­nek a csalódásnak le kell vonni a konzekven­ciáit. A kormány mielőbb adja vissza a parla­mentnek azt a jogkört, amellyel a parlament a íölhatalmazási törvényekben fölruházta, de Véres forradalom Kubában Gépfegyversorffizet adott a katonaság a tüntetőkre: hatvan halott — Machado körülbástyázta magát az elnöki palotában és erőszakkal is me akarja tartani a hatalmai — Amerika beavatkozik Newyork, augusztus 8. Jelentettük, hogy Kubában forrpontra jutott a politikai feszült­ség, hogy a száll dómunk ás ok sztrájkja általá­nos sztrájkká szélesült s hogy Havanna az or­szág többi részétől el vau szakítva, ugv a vas­úti, mint a telefon és távíró kapcsolat a fővá­rossal megszakadt. Az ország belsejében is for­radalmi jelenségek tapasztalhatók. Hétfőre nyílt forradalommá nőtte kJ magát az általános sztrájk és a „passzív forradalom- ból“, ahogy a newyorki lapok a kuhai láza­dást nevezték, aktív forradalom lett. Hétfőn délután hatalmas tüntető tömeg vonult fel Havanna uccáin, a tüntetők az elnöki pa­lota elé. vonultak, s a diktátor lemondását kö­vetelték. A több ezer főnyi tömeg zászlók alatt vonult fel és az elnöki palota előtt elterülő parkot teljesen elbontotta. Amikor a tömeg az elnöki palota elé érkezett, a palota lapos tetején felállított gépfegyverek működni kezdtek. A palota előtt összetorló­dott tömegben a gépfegyverek irtózatos pusz­títást végeztek. Az első pillanatban már több ember zuhant véresen a földre. Az irtózatos mészárlás mérlegét nem lehet ebben a pilla­natban inég felállítani, a rendőrség huszonhat halottról tesz jelentést, a lapok azonban hat­vannál több halottról Írnak. Körülbelül 180 súlyosan sebesült fűn tetőt szál­lítottak a kórházba. A veszteségi lista azonban valószínűleg sokkal magasabb lesz, mert a me­nekülők sok sebesültet magukkal ragadtak. A tüntetésre az adott okot, hogy az egész város­ban elterjedt a híre annak, hogz az elnök le­mondott. A hirt a forradalmárok egy titkos rá- riól ©adóállomása terjesztette az egész ország­ban. A hirre ezer és ezer ember lepte el az uc- cákat, asszonyok, gyermekek vonultak fel zászlók alatt a menetben. A menet a főuceán vonult végig, a Kapitólmmtól indult el, ahol a kongresszus csak két nappal ezelőtt adta meg a felhatalmazást az elnöknek, hogy rendelje el az ostromállapotot egész Kubában. Nemcsak az elnöki palota előtt, hanem a vá­ros több pontján is gépfegyversortüzet adtak a tüntetőkre. A vérengzés egész délután tar­tott. A késő esti órákra azonban sikerült a rendet helyreállítani. A kormányhü rendőr­ség és katonaság megszállta az összes köz­épületeket, az elnöki palotát pedig körül­zárta. Az elcsöndesedett uccákon tankok és katonákkal megrakott teherautók dübörög­nek. Valószínű, hogy a borzalmas vérengzés után nem marad más hátra, minthogy az elnöknek le kell mondania. Az amerikai ügyvivő közve­tít a liberális és konzervatív pártok között, hogy közös 'konstruktív ál'lamprogramot dolgoz­amellyel a kormány nem tudott megfelelő gyor­sasággal és erkéllyel élni. A félhivatalos lap módszertani fejtegetésére pedig egyetlenegy dolgot kívánunk leszögezni. A félhivatalos téved, ha a törvényes intézkedé­sek gyorsaságában, vagy lassúságában keresi a lényegbe vágó különbséget a diktatúra és a de­mokrácia között. Mert a leglényegesebb különb­ség valójában abban van, hogy a diktatúrában a végrehajtóhatalom gyakorlója hozza a törvé­nyeket, a demokráciában pedig a parlament. Mi a parlamenti demokráciának vagyunk a hívei. Az elnöki palota Havannában. — Jobbra alul: Machado Morales, Kuba diktátora. zanak ki, ennek is előfeltétele azonban Machado elnök lemondása. A liberális párt vezetői, akikhez Machado is tartozik, felkeresték vasárnap az elnököt és kérték, hogy mondjon le. Az elnöki tisztet valószínűleg Carlos Mendita fogja átvenni, aki ki fogja írni a választásokat és visszaállítja az alkotmányos állapotokat, mert, mint Ismeretes, Kubában évek óta a leg- merevobb diktatúra uralkodott. Az elnök álláspontja egyelőre még nem ismeretes, Machado körülbástyázta magát az elnöki palotában. Amerika nagyon ideges, Roosevelt elnök hydeparki villájából állandó telefonösszeköt­tetést tart fenn -a havannai követtel. Drámai jelenetekre került sor a sortüz után az ame­rikai követség palotája előtt. Amikor egy súlyos sebesültekkel megrakott teherautó el­robogott a követség háza előtt, egy súlyosan sebesült diák az ablakban álló követ felé for­dult és elhaló hangon a nép nevében Ame­rika segítségét kérte Machado véres diktatu rája ellen. Havannában és minden városban kihirdet­ték az általános sztrájkot. A hajó- és repülő­forgalom is szünetel. Az amerikai kiránduló- hajók elhagyták a havannai kikötőt, anélkül, hogy a kubai utasokat partra szállították vol­na. Az általános sztrájk is egyre veszélyesebb méreteket ölt, napirenden vannak az össze­ütközések, a sztrájkolók követelik, hogy va­lamennyi üzletet csukjanak be. A vízszolgáltatás a fővárosban megszakadt és a főváros élelmiszerkészletei is fogytán vannak. A hirek szerint az ország belsejé­ben valóságos anarchia uralkodik. Minden összeköttetés megszakadt. Az általá­nos sztrájk átterjedt Sant.iagora is, ahol egy összeütközésnél három ember életét veszí­tette. !' 'm Welles, az Egyesült Államok kubai követe ma konferenciát tartott a kormány tagjaival és ellenzék vezetőivel s közölte, hogy az amerikai kormány aggodalommal nézi a ku­bai eseményeket. A követ azt is közölte meg­rí am 11 wl» a ll nkve « o Ir AnmÁn n tto I hogy abban az esetben, ha a kormány huszon­négy óra alatt nem tud nyugodt helyzetet teremteni az országban, az amerikai kor­mány el van készülve a beavatkozásra. A sajtó munkatársai előtt olyan nyilatkozatot tett a követ, hogy az amerikai kormánynak legnagyobb érdeke, hogy a kubai pártok ma­guk simítsák el az ellentéteket. Minthogy azonban a kubai események súlyosan érintik az amerikai érdekeket, az Egyesült Államok kormánya nem nézheti tétlenül a fejlemé­nyeket, 'Welles három javaslatot telt a kubai kormánynak: harminc napi ostromállapot, vagy hathavi szabadságolása az elnöknek. Vagy pedig Machado lemond. A kongresszus az amerikai ultimátum elle­nére is tartani akarja Machado uralmát. Newyorkbau rendkívül komolyan délik meg a kubai eseményeket. A kongresszus állás- foglalása ugyanis Machado klikkjének újabb véres uralmát jelenti. A kongresszus és a rendőrség uralmát az egész lakosság gyűlö­lettel nézi. Machado egyelőre a rendőrséget katonai vezénylet alá helyezte. Havanna a hadiiállapot képét mutatja, a katonság az el­nöki palota előtt elterülő parkban tanyázik. Roosevelt elnök Welles kubai követnek tel­jesen szabad kezet adott a tárgyalások veze­téséhez, amennyiben a kubai követ szüksé­gesnek tartja, az amerikai kormány csapatot küld Kubába a rend helyreállítása érdeké­ben. A breton autonomisták bombát dobtak Romos literére Rennes, augusztus 8. Közvetlenül éjfél után az északfranciaországi Rennes város lakosait heves robbanás riasztotta föl. A városháza előtti téren csakhamar a kiváncsiak tömege ve­rődött össze, akik fölrobbant pokolgép maradványait találták meg a térségen. A rendőrség megállapítása szerint egy teljes se­bességgel a téréi: átrobogó személyautóból, amelyben többen ültek, füstölgő csomagot dob­tak ki és ez azonnal fölrobba.nt. A gyanú breton autonómistákra esik, akik az utóbbi időben megint fokozottabb tevé­kenységet fejtenek ki. Mostani merényletük pontosan az egy év előtti. Bretagne és Francia- ország egyesülése emlékére fölállított szobormű leleplezése alkalmával elkövetett pokolgépes merényletük évfordulójára esik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom