Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-31 / 197. (3307.) szám

4 1933 augusztus 31. e&fltftrtjfc'. orvoslást esztendők óta hiába vár a bodrog­közi magyarság. Kai la Vilmos titkár a ma- ryar nemzeti párt nevében köszöntötte az országos pártelnököt. Esterházy beszéde Általános figyelem és lelkes éljenzés kö­pött emelkedett szólásra Esterházy János s íosszabb beszédben ismertette a kisebbségi magyarság mai helyzetét és problémáit. A mad kormánypolitikán Szlovénsafcó és Ru­szin szkó érdekében változtatni kell, külön­ben az általános elszegényedés vár minden­kire. A kormánypolitika eddigi hibái miatt vagyunk — úgymond — ellenzékiek. Határo­zottan. állást foglalt Szlovenszkó autonómiája mel­lett. A kormánypolitika helytelenségének illuszt­rálására felhozza, hogy az 1009 millió korona folyószabályozási költségekből Ruszinszkóra tizenöt év alatt csak 3 millió jutott. Pedig Ruszinszkó népét meg kell védeni az olyan katasztrófákkal szemben, mint aminőt két hónappal ezelőtt a Tisza okozott. A két testvérpárt erélyes vizsgálatot fog kö­vetelni a parlamentben a folyószabályozások elhanyagolása miatt és követelni fogja a sza­bályozási munkálatok mielőbbi elvégzését. Ezután foglalkozott a tarifa igazságtalansá­gaival s a Dérer-féle iskolareform-tervezet­tel, amely az őslakos ellenzéki pártok heves ellenzése következtében egyelőre lekerült a napi­rendről. Ji rejtelmes Jíőzépázsiában az angol világbirodalom és a szovjet összecsapásra ítészül A dalai láma titokzatos országa kerül az a\ háború központjába — Tibet elszakadt Kínától s teljesen angol befolyás alá került Prága, augusztus ‘29. A világgazdasági válság- egyelőre elvonta a fi gyeimet azokról a vili .ar felhők- ről. ■ amelyek keleten, főleg az angol-orosz érdek­szférák határvonalain. Középárában gyülekeznek. Mandzsuria után most Kina külső, nyugati tarto­mányában, Mongoliában, kínai Turkesztánban és Tibet területén csapnak össze az érdekelt ba- Ialmok, elsősorban is Anglia és a Szovjetunió, — egyelőre csupán háttérből vezényelve egymás ellen a különféle népeket Mialatt a cári Oroszország a század elején Kína felosztását Mandzsúria és Mongólia felől forszíroz­ta, Anglia, India felől kezdett a beteg ..Mennyei Birodalom“ rovására terjeszkedni. Már 1886-ban befejezte egész Burma elfoglalását, 1890-ben meg­kaparintotta Szikkimet, amelynek birtokbavételé­vel elérte Tibelet. a lámaista teokrácia felleg­várát. Tibet azonban védekezett, a ..fehér barbá­rok” betolakodása ellen s jaj volt annak az euró­painak, aki a titokzatos országiba belop ózni me­részkedett. Orosz előnyomulás India felé között visszaszorította .az udvari főpapok kollé­giumát s maga intézte az állam ügyeit. Minthogy nem. kívánt a betolakodókkal szóba állani, helyet­te a Pancsol! láma kötötte, meg az úgynevezett lhas-sai szerződést, amely Tibet integritásának han­goztatása mellett számos politikai és gazdasági természetű előjogot biztosított az angoloknak, akik célúkat elérvén fokozatosan kivonultak az országból. A dalai láma elmenekülése után évekig tartó vándorútra kelt Kelettibet, Mongólia. Csinihaj és Szecsuan kolostorai felé. 1905-ben külső Mongó­liában közelebbről ismerte meg az oroszokat, ha­talmi eszközeiket és belső gyengeségüket. Ala­posán kiábrándult belőlük. Különben is a súlyos vereség, amelyet a japánok az orosz kolosszusra mértek, szinte forradalmi változást idézett elő az ázsiai népek gondolkodásában s hossza időkre éreztette hatását. Meggyőződést szereztek, hogy a fehér ember sem verhetetlen, mert éppen a legerősebbnek tartott birodalom hadseregét fölényesen legyőzte egy ázsiai nemzet. Később pedig, amikor a dalai lá­ma 1907. és 1908-ban Pekingben és Kina más ré­szeiben tartózkodott, a korhadt mandzsu császár­verték agyén — s a dalai láma visszatért Lhassá- ba, ahol a kínai kormányzó megadta magát, A kinai forradalom tehát Kínától megszabadí­totta Tibetet, amelynek Önállóságát ugyan Juan Sikkaj nem is­merte el, de az angol befolyás folyton erősödött. 1912-ben már angol ügynökök vezetésével ragad­ják el a tibetiek Szecsuantól a Bataag-tevü letet és utána Banoni vidékén az angolok helyőrségeket állítanák fel „a kereskedelem védelmére*'. A kinai barát Bánosén láma és klikkje egyre nagyobb idegenkedéssel látta az angol térfoglalást. S ami a legnagyobb baj volt. a dalai lámának — a tradíciókkal ellentétben — esze ágában sem volt újjászületni.' magyarán: -meghalni. Hosszú időn keresztül minden dalai láma már kora fiatal­ságában a nirvánába szállott, még mielőtt önálló egyéniséggé, fejlődhetett volna.s a főpapok klikkje a gyermek dalai láma nevében kényelmesen ural­kodhatott. Dzsebdzen Dzsanco Rimpocsa Káváiig Lobzang azonban a jól kifejlődött tibeti és kinai mére-í'keverési művészet dacára is élt és virult, bár jóval túl jutott már a harmincon, ami csodál­kozással töltötte el a népet s a dalai !áu\; ak a sérthetetlen melléknevet adták. Fontosnak tartja az ifjúság bevonását a párt- munkába, majd felhívást intéz a bodrogközi magyar szőlőkhöz, hogy gyermekeiket ma­gyar iskolába járassák. Beszédének végén el- bncsüztatja Derfinyák Gusztáv titkárt, aki ti- i zenhárom esztendeig dolgozóit a bodrogközi magyarság érdekében is. Derfinyák Gusztáv búcsúztatása A lelkes tapsvihar után Derfinyák Gusztáv búcsúzott a járás közönségétől s visszapillan- j tást veteti a bodrogközi keresztény szociálist a : pár tétet elmúlt tizennégy esztendejére. A kö- J zönség megliatottan vett búcsút a körzet ed-; digi ügybuzgó titkárától, akinek működése I maradandó nyomot hagy a körzet életében. Már azelmutt évszázad második felében, feihász- ; nálva a belsőázsiai klis kunságok banyait, az oro- j szók előnyomultak dél fellé és sorjában elfoglalták j Turkesztánt, majd pedig Bncbarát és Khivát, sőt j j behatoltak Kina északnyugati külső tartományá­ba. Dzsungáriáha is és Kuldasávaíl együtt meg- ' ezá tolták az Ilidéről ehet. Ezúttal még volt ereje , Kínának védekezni és Csao-Csung-Tang tábornok ! kisizo'ilitotta az oroszokat s a status quo helyre- j állott. Csa-Csung-Tang serege a háromezer kilómé- j térré fekvő Kan-Su tartományból vonult ki a távol. nyugati határok védelmére a világ lég borzaim a- j sabb sivatagjain keresztül s nem csupán harcolni, J | de még győzni is tudott a fölényesebb orosz erők j | ellen. j Belső Ázsiában azonban Buckára és Kiírva elfog- j | lalása után 1879—1881-ben megszállották és béke- l ; belezték a tulkomén területeket ás, elérve ezzel j | Afganisztánt, valamint a Pánik vidékét ás India közelében vetették meg lábukat. Dobránszky és Hokky felszólalása Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő mondott ezután beszédet s hangsúlyozta, hogy mi nőén erőnkkel meg kell védeni gaz­dasági és kulturális érdekeinket. Mindenki befelé tartsa meg vallása parancsait, de ki­felé mutassunk imponáló egységet. Hatalmas értékek pusztulnak, a munkanélküliség nö­vekszik s a fiatalság nem tud elhelyezkedni. Ezért kell Szlovenszkó autonómiájáért har­colni. Nem vagyunk soviniszták — úgymond, — mert a sovinizmus nem hozható összhangba Szlo­venszkó érdekeivel. A gazdasági és pénzügyi helyzettel foglalkoz­va megállapítja, hogy a statisztikai adatok szerint a múlt évben a történelmi országok­ban három milliávddal növekedett a bank­betétek összege, ugyanakkor Szlovenszkón és Rusziuszkóban egymilliárddal csökkent. A párt követeléseinek első sorában az igazsá­gos adópolitika foglal helyet. Ismertette a be- tegsegélyzők túlkapásait, majd hangsúlyozta a mezőgazdasági munkásság megszervezésé­nek fontosságát. Kifejezte örömét afelett, hogy Királyhelmec végre megkapta az esz­tendőkön át követelt magyar polgári isko­lát s felhívta a magyar szülőket, hogy minél na- gj óbb számban írassák gyermekeiket az uj iskolába. | Anglia behatol az ^eleven buddháka birodalmába Au angolok ezúttal is gyorsan és erélyesen a ; cselekvés terére léptek. Amíg az oroszok dél felé I haladtak, az angol] seregek benyomultok Afganisz- i tanba. 1878-tól 1880-ig tartott a véres küzdelem, amely végül is az angolok győzelmével végződött. Ezután indult meg a csendes harc Tibetért. | Dacára szigorú élzárkozottBágnak, az angol had- | ügyimtniszbérium eléggé ren&zederes és megbiz- i ható híreket gyű.jte tett a rejtelmes hegyi ország j felöl. Az angol felderít öle és hírhozók speciálisan | kiképzett nepáliak, buddhámiak, sfcb. voltak, — ■ úgynevezett pönditák — akik magukat lámáknak, ; zarándokoknak álcázva utaztak Lhasisába. a : ..szent könyvek” városába, közben gyűjtve az ada- j tokát ób végezve a térképfelvételek nehéz műm- j kaját. j 1890-ben Anglia Kalkuttában egyezményt kötött i a kínai császárság kiküldötteivel, amely szerint | Kina Nagyba tannia hozzájárulása méilkül nem változtat Tibet helyzetén. Erre azért volt szükség, mert időköziben az orosz befolyás erős tért nyelt Tibetben a dalai láma udvaránál s egyre növe­kedett. 1900-ban a dalai láma — álltalános csodálkozásra — küldöttséget küldött az orosz cárhoz s viszo- j aozta ajándékait. A következő évben Peterhoifban j újabb tibeti küldöttség jelent meg s minden jel ! arra mutatott, hogy titkos egyezmény létesült az i oroszok és tibetiek között, mindenekelőtt az amig'o- j lók rovására. Egyben határ villongások törtek ki az I angol védnökség alatt álló Bután és Nepál, vala- ! mint Tibet között, ahonnan rabló helyi törzsek ütöttek be. Nem volt nehéz felismerni az irányító orosz kezet. A nagysikerű 'beszéd után Ilokky Károly nemzetgyűlési képviselő rövid beszédében pregnánsan körvonalazta a kisebbségi ma­gyarság célkitűzéseit. A magyarság —• úgy­mond — sok értéket adott az emberiségnek. A kisebbségi magyarság erkölcsi ereje az anyagi leszegényedéssel ellentétben tizenöt év alatt erősen megnövekedett. Hangsúlyozta a magyar önsegélyezés fontosságát. Legyünk minden tekintetben segítségére egymásnak ós támogassuk egymást. Hokky beszédének is lelkes visszhangja volt. Virágh Béla köszönő szavai rekesztették be a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt .nagy­gyűlést. A gyűlés után Esterházy János a a jeLenvól't képviselők hosszasan tárgyaltak még a párttagokkal és 'informáltalfáik magu­kat. a bodrogiközi magyarság legégetőbb pro­blémáiról. Angol-orosz érdekek összeütközőiében Anglia ezúttal is gyorsan és elszánton cseleke­dett. 1.903—1904-ben, az orosz-japán háború ide­jén erős katonai expedíciót szerelt fel. A rosszul felfegyverzett és vezeti tibeti csapatok csekély ellenállást tanúsítottak, úgyhogy nagyobb csatára nem is körülit a sor, s az expedíciónak inkább csak a terep hallatlan nehézségeivel kellett meg­küzdenie. 1904 július 6-án m angolok elérték és megszál­lották a szent várost, Lhassát is, alionmu a dalai láima már előbb elmenekült s az európai fegyveresek lába átlépte az aranyié deiu legszentebb kolostoriéi légvár, a Potala-palota küszöbét. * Ebben az időben egy szokatlanul erélyes fiatal­ember: Dztuobzun Dzeampo Riaipoese Navaug Lobzang volt a dalai Járna, aki nem akart báb- uralkodó lenni, mint legtöbb előde és 1897—1900 ság erőtlenségéről győződhetett meg 6 érezte a ki­törő félben lévő forradalom szelét is. Ugyanak­kor került nyilvánosságra az egész ázsiai kérdést szabályozó angol—orosz egyezmény, amely Orosz­ország politikájának súlypontját csaknem egészen Európa felé állította be. Ez volt az angol diplo­mácia legnagyobb diadala, mert sikerült, elérnie, hogy Anglia két legveszedelmesebb riválisa: Né­metország és Oroszország végre szembekerült és minden remény meg volt, hogy sikerül kitörésre hozni a nagy mérkőzést, amelyben a két rivális megsemmisíti vagy legalább is erősen meggyön- giti egymást. Amikor a dalai láma 1909 karácsonyán hazatért Tibetbe, elhatározta, hogy ezután az angolok barátságát fogja keresni, mert ellenük sem Oroszországra, sem Kínára nem számíthatna. Az angol befolyás erősödése A dalai láma hazatérése nem nagy örömmel töl­tötte el a Pancsen lámát és híveit, akik már egé­szen megszokták az önálló kormányzást. Még ke­vésbé örült a Szimng-Fuban székelő kinai kor­mányzó. aki csakhamar híreket kapott a dalai lá­ma angol orientációjáról. Végül is Csao-Feng tábornok, a Ti'bettel határos Szécsuab kormány­zója csapatokat küldött Lhaesába ..helyőrségül”, — a dalai láma elfogatásira-, azonban a dalai láma egérutat vett s Indiába menekült angol pártfogás alá. Ám de még ebben az évben kitört a kinai forradalom — Csao-Feng tábornokot saját katonái Angol-tibeti egyezmény 1913 februárjában titkos angol—orosz megegye­zés jött létre, amely Tibetet Angliának, külső Mon­góliát Oroszországnak juttaja. De az angolok — túl járva Szaszanov eszén — még külön titkos szerződést is kötöttek Tünettel. Az angol—tibeti ■egyezmény Tibetet voltaképpen angol vazallusa tette. Az egyezmény a következőképpen hangzik: 1. Ha Tibet proklamálja teljes függetlenségét, Nagy Britannia vállalja a szükséges hadifelszere­lés szállítását. 2. Tibet angol meghatalmazottakra bizza a pénz­ég hadügyek vezetését, hálából, hogy Anglia füg­getlenséghez juttatta. f 3. A britt kormány 3 millió font sterlinget köl­csönöz Tibetnek és a kölcsön biztosítását saját megítélése szerint viszi keresztül. 4. A britt kormány kötelezi magát, hogy meg­akadályozza a kínai csapatoknak Tibetbe való benyomulását. 5. Nagybritannia ismeri el először Tibet függet­lenségét és ráveszi erre a többi államokat Is. Ehhez a titkos egyezményhez még kereskedelmi szerződés is járult, mely az angoloknak vámmen­tességet. külön, konznláris bíráskodást biztosított, megállapította, hogy bányákat, és erdőket csak ők termelhetnek ki, vagyis az angolok gazdasági­lag teljesen kizsákmányolhatják Tibetet- s miniden tekintetben területenkívüliséget élveznek. A szer­ződés a 'kínaiakat csaknem egészen kiutasítja az országból. A szovjetunió megjelenik Az 1917-ben Oroszországban uralomra jutott bolsevikiek eszméi óriási benyomást keltettek Ázsia népeiben és az elnyomottak százmilliói Moszkva felé fordították tekintetüket. Külső Mon­gólia és Urjanckai tanácsköztársaságokká való átalakulása.* után Tibetben is föléled! az orosz befolyás, mert azok, akik az angolok ellenségei voltak, a szovjetben reménykedtek. Ámde a lá­maizmus pusztulása a két mongol tanácsköztársa­ságban ismét lelohasztotta az orosz szimpátiákat. A kinai polgárháború állandósulása teljesen megbé­nította a nagy sárga birodalmat s igy onnan nem lehetett segítséget várni. 1925-ben a szovjet nagy küldöttséget menesztett Lhassába a dalai lámához, akinek drága ajándéko­kat nyújtottak át, de nem érhettek el eredményt, mert az angolok most már ka-ihatalmiiag is kezük­ben tartották a dalai lámát. Kínában azonban an­nál nagyobb sikerrel működtek a bolsevikiek e ép­pen a Tibettel határos Szecsuan tartomány nagy része kezükbe került. Ezért a tibetiek angol veze­tés alatt a vörös veszedelem leküzdésére betörtek és nyugati Szecsuanból tizenhárom kerületet hó­dítottak el. 1932. nyarán kiújultak a harcok s a tibetieknek sikerült még hat kerületet elfoglalni. 1932. őszén a Pancsen lám ara kinai seregek élén nyíltan felvette a harcot a dalai láma ellen s októ­berben még magáiban Lhassában is súlyos harcokra került a sor a dalai láma és a Pancsen láma hívei között, de végre is a dalai láma győzött az angolok segítségével. Ez év május 5-én a dalai láma proklamálta a végleges elszakadást Kínától s a nagy sárga biro­dalom most már beláthatatlan időkre elvesztette a nagy mandzsu hódító császárok szerzeményét, a két millió négyzetkilométer kiterjedésű Ti­betet. Az angol hatalom Tibetet India védelmére elővi- déknek építi ki. Sietnie kell, mert az északi ko­losszus nyomása dél felé hat s a gazdaságilag már­is Oroszország függvényét képező kinai Turkesz- tánban nyílt harc folyik a szovjebbarát mohame­dán törzsek és az angolok 'befolyása alat tálló huligánok között. Talán már a közeljövő nagy meglepetéseket hoz ezen a területen, amely In­dia védelme szempontjából nagy fontossággal bír. — Kétezer résztvevője volt a rimaszécsi katolikus ifjúsági nagygyűlésnek. Rímaszécs- rŐl írják: A feledi járás katolikus .magyar if­júsága nagyszerűen sikerüli nagygyűlést tar­tott Rimajszéosen. A gyűlésen csaknem 2000 katolikus vett részt. A tábori mise alatt Luu- rinc József velkenyei plébános mondott nagy hatású szentbeszédet. Az ifjúsági gyűlést Má­zik László esperes, kerületi moderátor nyi­totta meg, majd Huiplka József rimaszécsi ifjú vette át az elnökséget. Kovács Gyula orszá­gos ifjúsági moderátor, szerkesztő beszéde után Csutor Arzén velkenyei, Botos Béla ba­logfalai, Hrivnyák József dobócai, Hizsnyai Sándor és Révai Géza rimaszécsi, Zagyi Lő­rinc gesztetei ifjak tartottak sikerült el oldá­sokat. A gyűlés Kovács Gyula zárszavaival és a pápai himnusz elén eklésével ért véget. Délután jól sikerüli szinielőadás és a vér- gedei és rimaszécsi csapatok futballmérkőzé­se szórakoztatta az ifjakat. Sok gyönyörűsé­get szereztek az egybegyűlteknek a várgedei és rimaszécsi énekkarok énekszámai Ben esik Sándor várgedei és Slubendek Aladár rima- azécsi kántortanitők precíz irányítása mel­lett. A lelkes hangulatban lefolyt gyűlés megrendezése Mázik László esperes érdeme. — Letartóztatták Meyer-Franken bajor kom­munista vezért. Nürnbergiből jelentik: Az észak* bajor kommunista organizáció vezérét.. Hever Járóét, aki mint a birodalmi gyűlés képviselője nagy szerepet játszott és Meyer-Franken néven, volt ismeretes és akit már hónapok óta. keres a politikai rendőrség, tegnap a pommeisbrunini erdőben elfogták és letartóztatták. r f <ERS<gaJVVAfi^Hliaaő

Next

/
Oldalképek
Tartalom