Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-31 / 197. (3307.) szám
4 1933 augusztus 31. e&fltftrtjfc'. orvoslást esztendők óta hiába vár a bodrogközi magyarság. Kai la Vilmos titkár a ma- ryar nemzeti párt nevében köszöntötte az országos pártelnököt. Esterházy beszéde Általános figyelem és lelkes éljenzés köpött emelkedett szólásra Esterházy János s íosszabb beszédben ismertette a kisebbségi magyarság mai helyzetét és problémáit. A mad kormánypolitikán Szlovénsafcó és Ruszin szkó érdekében változtatni kell, különben az általános elszegényedés vár mindenkire. A kormánypolitika eddigi hibái miatt vagyunk — úgymond — ellenzékiek. Határozottan. állást foglalt Szlovenszkó autonómiája mellett. A kormánypolitika helytelenségének illusztrálására felhozza, hogy az 1009 millió korona folyószabályozási költségekből Ruszinszkóra tizenöt év alatt csak 3 millió jutott. Pedig Ruszinszkó népét meg kell védeni az olyan katasztrófákkal szemben, mint aminőt két hónappal ezelőtt a Tisza okozott. A két testvérpárt erélyes vizsgálatot fog követelni a parlamentben a folyószabályozások elhanyagolása miatt és követelni fogja a szabályozási munkálatok mielőbbi elvégzését. Ezután foglalkozott a tarifa igazságtalanságaival s a Dérer-féle iskolareform-tervezettel, amely az őslakos ellenzéki pártok heves ellenzése következtében egyelőre lekerült a napirendről. Ji rejtelmes Jíőzépázsiában az angol világbirodalom és a szovjet összecsapásra ítészül A dalai láma titokzatos országa kerül az a\ háború központjába — Tibet elszakadt Kínától s teljesen angol befolyás alá került Prága, augusztus ‘29. A világgazdasági válság- egyelőre elvonta a fi gyeimet azokról a vili .ar felhők- ről. ■ amelyek keleten, főleg az angol-orosz érdekszférák határvonalain. Középárában gyülekeznek. Mandzsuria után most Kina külső, nyugati tartományában, Mongoliában, kínai Turkesztánban és Tibet területén csapnak össze az érdekelt ba- Ialmok, elsősorban is Anglia és a Szovjetunió, — egyelőre csupán háttérből vezényelve egymás ellen a különféle népeket Mialatt a cári Oroszország a század elején Kína felosztását Mandzsúria és Mongólia felől forszírozta, Anglia, India felől kezdett a beteg ..Mennyei Birodalom“ rovására terjeszkedni. Már 1886-ban befejezte egész Burma elfoglalását, 1890-ben megkaparintotta Szikkimet, amelynek birtokbavételével elérte Tibelet. a lámaista teokrácia fellegvárát. Tibet azonban védekezett, a ..fehér barbárok” betolakodása ellen s jaj volt annak az európainak, aki a titokzatos országiba belop ózni merészkedett. Orosz előnyomulás India felé között visszaszorította .az udvari főpapok kollégiumát s maga intézte az állam ügyeit. Minthogy nem. kívánt a betolakodókkal szóba állani, helyette a Pancsol! láma kötötte, meg az úgynevezett lhas-sai szerződést, amely Tibet integritásának hangoztatása mellett számos politikai és gazdasági természetű előjogot biztosított az angoloknak, akik célúkat elérvén fokozatosan kivonultak az országból. A dalai láma elmenekülése után évekig tartó vándorútra kelt Kelettibet, Mongólia. Csinihaj és Szecsuan kolostorai felé. 1905-ben külső Mongóliában közelebbről ismerte meg az oroszokat, hatalmi eszközeiket és belső gyengeségüket. Alaposán kiábrándult belőlük. Különben is a súlyos vereség, amelyet a japánok az orosz kolosszusra mértek, szinte forradalmi változást idézett elő az ázsiai népek gondolkodásában s hossza időkre éreztette hatását. Meggyőződést szereztek, hogy a fehér ember sem verhetetlen, mert éppen a legerősebbnek tartott birodalom hadseregét fölényesen legyőzte egy ázsiai nemzet. Később pedig, amikor a dalai láma 1907. és 1908-ban Pekingben és Kina más részeiben tartózkodott, a korhadt mandzsu császárverték agyén — s a dalai láma visszatért Lhassá- ba, ahol a kínai kormányzó megadta magát, A kinai forradalom tehát Kínától megszabadította Tibetet, amelynek Önállóságát ugyan Juan Sikkaj nem ismerte el, de az angol befolyás folyton erősödött. 1912-ben már angol ügynökök vezetésével ragadják el a tibetiek Szecsuantól a Bataag-tevü letet és utána Banoni vidékén az angolok helyőrségeket állítanák fel „a kereskedelem védelmére*'. A kinai barát Bánosén láma és klikkje egyre nagyobb idegenkedéssel látta az angol térfoglalást. S ami a legnagyobb baj volt. a dalai lámának — a tradíciókkal ellentétben — esze ágában sem volt újjászületni.' magyarán: -meghalni. Hosszú időn keresztül minden dalai láma már kora fiatalságában a nirvánába szállott, még mielőtt önálló egyéniséggé, fejlődhetett volna.s a főpapok klikkje a gyermek dalai láma nevében kényelmesen uralkodhatott. Dzsebdzen Dzsanco Rimpocsa Káváiig Lobzang azonban a jól kifejlődött tibeti és kinai mére-í'keverési művészet dacára is élt és virult, bár jóval túl jutott már a harmincon, ami csodálkozással töltötte el a népet s a dalai !áu\; ak a sérthetetlen melléknevet adták. Fontosnak tartja az ifjúság bevonását a párt- munkába, majd felhívást intéz a bodrogközi magyar szőlőkhöz, hogy gyermekeiket magyar iskolába járassák. Beszédének végén el- bncsüztatja Derfinyák Gusztáv titkárt, aki ti- i zenhárom esztendeig dolgozóit a bodrogközi magyarság érdekében is. Derfinyák Gusztáv búcsúztatása A lelkes tapsvihar után Derfinyák Gusztáv búcsúzott a járás közönségétől s visszapillan- j tást veteti a bodrogközi keresztény szociálist a : pár tétet elmúlt tizennégy esztendejére. A kö- J zönség megliatottan vett búcsút a körzet ed-; digi ügybuzgó titkárától, akinek működése I maradandó nyomot hagy a körzet életében. Már azelmutt évszázad második felében, feihász- ; nálva a belsőázsiai klis kunságok banyait, az oro- j szók előnyomultak dél fellé és sorjában elfoglalták j Turkesztánt, majd pedig Bncbarát és Khivát, sőt j j behatoltak Kina északnyugati külső tartományába. Dzsungáriáha is és Kuldasávaíl együtt meg- ' ezá tolták az Ilidéről ehet. Ezúttal még volt ereje , Kínának védekezni és Csao-Csung-Tang tábornok ! kisizo'ilitotta az oroszokat s a status quo helyre- j állott. Csa-Csung-Tang serege a háromezer kilómé- j térré fekvő Kan-Su tartományból vonult ki a távol. nyugati határok védelmére a világ lég borzaim a- j sabb sivatagjain keresztül s nem csupán harcolni, J | de még győzni is tudott a fölényesebb orosz erők j | ellen. j Belső Ázsiában azonban Buckára és Kiírva elfog- j | lalása után 1879—1881-ben megszállották és béke- l ; belezték a tulkomén területeket ás, elérve ezzel j | Afganisztánt, valamint a Pánik vidékét ás India közelében vetették meg lábukat. Dobránszky és Hokky felszólalása Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő mondott ezután beszédet s hangsúlyozta, hogy mi nőén erőnkkel meg kell védeni gazdasági és kulturális érdekeinket. Mindenki befelé tartsa meg vallása parancsait, de kifelé mutassunk imponáló egységet. Hatalmas értékek pusztulnak, a munkanélküliség növekszik s a fiatalság nem tud elhelyezkedni. Ezért kell Szlovenszkó autonómiájáért harcolni. Nem vagyunk soviniszták — úgymond, — mert a sovinizmus nem hozható összhangba Szlovenszkó érdekeivel. A gazdasági és pénzügyi helyzettel foglalkozva megállapítja, hogy a statisztikai adatok szerint a múlt évben a történelmi országokban három milliávddal növekedett a bankbetétek összege, ugyanakkor Szlovenszkón és Rusziuszkóban egymilliárddal csökkent. A párt követeléseinek első sorában az igazságos adópolitika foglal helyet. Ismertette a be- tegsegélyzők túlkapásait, majd hangsúlyozta a mezőgazdasági munkásság megszervezésének fontosságát. Kifejezte örömét afelett, hogy Királyhelmec végre megkapta az esztendőkön át követelt magyar polgári iskolát s felhívta a magyar szülőket, hogy minél na- gj óbb számban írassák gyermekeiket az uj iskolába. | Anglia behatol az ^eleven buddháka birodalmába Au angolok ezúttal is gyorsan és erélyesen a ; cselekvés terére léptek. Amíg az oroszok dél felé I haladtak, az angol] seregek benyomultok Afganisz- i tanba. 1878-tól 1880-ig tartott a véres küzdelem, amely végül is az angolok győzelmével végződött. Ezután indult meg a csendes harc Tibetért. | Dacára szigorú élzárkozottBágnak, az angol had- | ügyimtniszbérium eléggé ren&zederes és megbiz- i ható híreket gyű.jte tett a rejtelmes hegyi ország j felöl. Az angol felderít öle és hírhozók speciálisan | kiképzett nepáliak, buddhámiak, sfcb. voltak, — ■ úgynevezett pönditák — akik magukat lámáknak, ; zarándokoknak álcázva utaztak Lhasisába. a : ..szent könyvek” városába, közben gyűjtve az ada- j tokát ób végezve a térképfelvételek nehéz műm- j kaját. j 1890-ben Anglia Kalkuttában egyezményt kötött i a kínai császárság kiküldötteivel, amely szerint | Kina Nagyba tannia hozzájárulása méilkül nem változtat Tibet helyzetén. Erre azért volt szükség, mert időköziben az orosz befolyás erős tért nyelt Tibetben a dalai láma udvaránál s egyre növekedett. 1900-ban a dalai láma — álltalános csodálkozásra — küldöttséget küldött az orosz cárhoz s viszo- j aozta ajándékait. A következő évben Peterhoifban j újabb tibeti küldöttség jelent meg s minden jel ! arra mutatott, hogy titkos egyezmény létesült az i oroszok és tibetiek között, mindenekelőtt az amig'o- j lók rovására. Egyben határ villongások törtek ki az I angol védnökség alatt álló Bután és Nepál, vala- ! mint Tibet között, ahonnan rabló helyi törzsek ütöttek be. Nem volt nehéz felismerni az irányító orosz kezet. A nagysikerű 'beszéd után Ilokky Károly nemzetgyűlési képviselő rövid beszédében pregnánsan körvonalazta a kisebbségi magyarság célkitűzéseit. A magyarság —• úgymond — sok értéket adott az emberiségnek. A kisebbségi magyarság erkölcsi ereje az anyagi leszegényedéssel ellentétben tizenöt év alatt erősen megnövekedett. Hangsúlyozta a magyar önsegélyezés fontosságát. Legyünk minden tekintetben segítségére egymásnak ós támogassuk egymást. Hokky beszédének is lelkes visszhangja volt. Virágh Béla köszönő szavai rekesztették be a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt .nagygyűlést. A gyűlés után Esterházy János a a jeLenvól't képviselők hosszasan tárgyaltak még a párttagokkal és 'informáltalfáik magukat. a bodrogiközi magyarság legégetőbb problémáiról. Angol-orosz érdekek összeütközőiében Anglia ezúttal is gyorsan és elszánton cselekedett. 1.903—1904-ben, az orosz-japán háború idején erős katonai expedíciót szerelt fel. A rosszul felfegyverzett és vezeti tibeti csapatok csekély ellenállást tanúsítottak, úgyhogy nagyobb csatára nem is körülit a sor, s az expedíciónak inkább csak a terep hallatlan nehézségeivel kellett megküzdenie. 1904 július 6-án m angolok elérték és megszállották a szent várost, Lhassát is, alionmu a dalai láima már előbb elmenekült s az európai fegyveresek lába átlépte az aranyié deiu legszentebb kolostoriéi légvár, a Potala-palota küszöbét. * Ebben az időben egy szokatlanul erélyes fiatalember: Dztuobzun Dzeampo Riaipoese Navaug Lobzang volt a dalai Járna, aki nem akart báb- uralkodó lenni, mint legtöbb előde és 1897—1900 ság erőtlenségéről győződhetett meg 6 érezte a kitörő félben lévő forradalom szelét is. Ugyanakkor került nyilvánosságra az egész ázsiai kérdést szabályozó angol—orosz egyezmény, amely Oroszország politikájának súlypontját csaknem egészen Európa felé állította be. Ez volt az angol diplomácia legnagyobb diadala, mert sikerült, elérnie, hogy Anglia két legveszedelmesebb riválisa: Németország és Oroszország végre szembekerült és minden remény meg volt, hogy sikerül kitörésre hozni a nagy mérkőzést, amelyben a két rivális megsemmisíti vagy legalább is erősen meggyön- giti egymást. Amikor a dalai láma 1909 karácsonyán hazatért Tibetbe, elhatározta, hogy ezután az angolok barátságát fogja keresni, mert ellenük sem Oroszországra, sem Kínára nem számíthatna. Az angol befolyás erősödése A dalai láma hazatérése nem nagy örömmel töltötte el a Pancsen lámát és híveit, akik már egészen megszokták az önálló kormányzást. Még kevésbé örült a Szimng-Fuban székelő kinai kormányzó. aki csakhamar híreket kapott a dalai láma angol orientációjáról. Végül is Csao-Feng tábornok, a Ti'bettel határos Szécsuab kormányzója csapatokat küldött Lhaesába ..helyőrségül”, — a dalai láma elfogatásira-, azonban a dalai láma egérutat vett s Indiába menekült angol pártfogás alá. Ám de még ebben az évben kitört a kinai forradalom — Csao-Feng tábornokot saját katonái Angol-tibeti egyezmény 1913 februárjában titkos angol—orosz megegyezés jött létre, amely Tibetet Angliának, külső Mongóliát Oroszországnak juttaja. De az angolok — túl járva Szaszanov eszén — még külön titkos szerződést is kötöttek Tünettel. Az angol—tibeti ■egyezmény Tibetet voltaképpen angol vazallusa tette. Az egyezmény a következőképpen hangzik: 1. Ha Tibet proklamálja teljes függetlenségét, Nagy Britannia vállalja a szükséges hadifelszerelés szállítását. 2. Tibet angol meghatalmazottakra bizza a pénzég hadügyek vezetését, hálából, hogy Anglia függetlenséghez juttatta. f 3. A britt kormány 3 millió font sterlinget kölcsönöz Tibetnek és a kölcsön biztosítását saját megítélése szerint viszi keresztül. 4. A britt kormány kötelezi magát, hogy megakadályozza a kínai csapatoknak Tibetbe való benyomulását. 5. Nagybritannia ismeri el először Tibet függetlenségét és ráveszi erre a többi államokat Is. Ehhez a titkos egyezményhez még kereskedelmi szerződés is járult, mely az angoloknak vámmentességet. külön, konznláris bíráskodást biztosított, megállapította, hogy bányákat, és erdőket csak ők termelhetnek ki, vagyis az angolok gazdaságilag teljesen kizsákmányolhatják Tibetet- s miniden tekintetben területenkívüliséget élveznek. A szerződés a 'kínaiakat csaknem egészen kiutasítja az országból. A szovjetunió megjelenik Az 1917-ben Oroszországban uralomra jutott bolsevikiek eszméi óriási benyomást keltettek Ázsia népeiben és az elnyomottak százmilliói Moszkva felé fordították tekintetüket. Külső Mongólia és Urjanckai tanácsköztársaságokká való átalakulása.* után Tibetben is föléled! az orosz befolyás, mert azok, akik az angolok ellenségei voltak, a szovjetben reménykedtek. Ámde a lámaizmus pusztulása a két mongol tanácsköztársaságban ismét lelohasztotta az orosz szimpátiákat. A kinai polgárháború állandósulása teljesen megbénította a nagy sárga birodalmat s igy onnan nem lehetett segítséget várni. 1925-ben a szovjet nagy küldöttséget menesztett Lhassába a dalai lámához, akinek drága ajándékokat nyújtottak át, de nem érhettek el eredményt, mert az angolok most már ka-ihatalmiiag is kezükben tartották a dalai lámát. Kínában azonban annál nagyobb sikerrel működtek a bolsevikiek e éppen a Tibettel határos Szecsuan tartomány nagy része kezükbe került. Ezért a tibetiek angol vezetés alatt a vörös veszedelem leküzdésére betörtek és nyugati Szecsuanból tizenhárom kerületet hódítottak el. 1932. nyarán kiújultak a harcok s a tibetieknek sikerült még hat kerületet elfoglalni. 1932. őszén a Pancsen lám ara kinai seregek élén nyíltan felvette a harcot a dalai láma ellen s októberben még magáiban Lhassában is súlyos harcokra került a sor a dalai láma és a Pancsen láma hívei között, de végre is a dalai láma győzött az angolok segítségével. Ez év május 5-én a dalai láma proklamálta a végleges elszakadást Kínától s a nagy sárga birodalom most már beláthatatlan időkre elvesztette a nagy mandzsu hódító császárok szerzeményét, a két millió négyzetkilométer kiterjedésű Tibetet. Az angol hatalom Tibetet India védelmére elővi- déknek építi ki. Sietnie kell, mert az északi kolosszus nyomása dél felé hat s a gazdaságilag máris Oroszország függvényét képező kinai Turkesz- tánban nyílt harc folyik a szovjebbarát mohamedán törzsek és az angolok 'befolyása alat tálló huligánok között. Talán már a közeljövő nagy meglepetéseket hoz ezen a területen, amely India védelme szempontjából nagy fontossággal bír. — Kétezer résztvevője volt a rimaszécsi katolikus ifjúsági nagygyűlésnek. Rímaszécs- rŐl írják: A feledi járás katolikus .magyar ifjúsága nagyszerűen sikerüli nagygyűlést tartott Rimajszéosen. A gyűlésen csaknem 2000 katolikus vett részt. A tábori mise alatt Luu- rinc József velkenyei plébános mondott nagy hatású szentbeszédet. Az ifjúsági gyűlést Mázik László esperes, kerületi moderátor nyitotta meg, majd Huiplka József rimaszécsi ifjú vette át az elnökséget. Kovács Gyula országos ifjúsági moderátor, szerkesztő beszéde után Csutor Arzén velkenyei, Botos Béla balogfalai, Hrivnyák József dobócai, Hizsnyai Sándor és Révai Géza rimaszécsi, Zagyi Lőrinc gesztetei ifjak tartottak sikerült el oldásokat. A gyűlés Kovács Gyula zárszavaival és a pápai himnusz elén eklésével ért véget. Délután jól sikerüli szinielőadás és a vér- gedei és rimaszécsi csapatok futballmérkőzése szórakoztatta az ifjakat. Sok gyönyörűséget szereztek az egybegyűlteknek a várgedei és rimaszécsi énekkarok énekszámai Ben esik Sándor várgedei és Slubendek Aladár rima- azécsi kántortanitők precíz irányítása mellett. A lelkes hangulatban lefolyt gyűlés megrendezése Mázik László esperes érdeme. — Letartóztatták Meyer-Franken bajor kommunista vezért. Nürnbergiből jelentik: Az észak* bajor kommunista organizáció vezérét.. Hever Járóét, aki mint a birodalmi gyűlés képviselője nagy szerepet játszott és Meyer-Franken néven, volt ismeretes és akit már hónapok óta. keres a politikai rendőrség, tegnap a pommeisbrunini erdőben elfogták és letartóztatták. r f <ERS<gaJVVAfi^Hliaaő