Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-30 / 196. (3306.) szám

1333 augusztus 30 *wrda, Honfoglaláskori magyar lovassirl tatálíak Beregszász közeiében Beregszász, augusztus 29. Beregszász város tulajdonát képező kishegyi trahitkőbányában követ fejtelek a városon át folyó Vérke szabá­lyozásához. A sziklát fedő 2—3 méter vastag­ságú agyagréteg elkordásával foglalatoskodó munkások napokkal azelőtt két és fái méter mélységiben egy csontvázas sírra bukkantak. Nem tulajdonítván különös jelentőséget az egész leletnek, a sir tartalmát feldúlták s a csontok között talált rozsdaette tárgyiakat beszolgáltat­ták a városi főjegyződ hivatalnak, a csontokat pedig zsákban, összekeverve, elküldték a vá­rosházára. A közigazgatási hatóság értesítésére dr. Jan- kovicih József, a munkácsi országos Lefooezky- muzeum igazgatója, kiszállván a helyszínére, a megejtett vizsgálat adatai, valamint a sírból ki­került emlékek alapján megállapította, hogy ott egy honfoglaláskori magyar harcos volt elte­metve lovával és fegyverzetével együtt. Az em­beri csontvázból a sírnák gondatlan megbon­tása következtében csak a koponya felső része maradt meg egészben, azután egyes darabok az állkapocsból fogakkal, kar- és lábszárcsont, va­lamint bordatöredékek és néhány csigolya a gerincoszlopból, de mind erősen porladozó ál­lapotban. Ellenben a lócsontok aránylag sokkal! jobb állapotban vannak. A 150 cm. széles és 260 cm. hosszú sírban a harcos csontváza kinyújtva hanyatt feküdt még pedig fejjel nyugatnak és lábbal keletnek. A harcos lábainál vo'lit a ló feje s baloldalán a ló comb- és eipcsontjai. A megmaradt csontokból megállapítható, hogy nem az egész lovat, ha­nem csak a ló fejét é« végtagjait helyezték gazdája mellé a sírba. A sírban talált tárgyak közüli, mint korhatá- rozó, legfontosabb a 81 centiméter hosszú tipi­kus magyar honfoglaláskor! szahlya. A rozsda által erősen megrágott pengén itt-otit még lát­hatók az elkorhadt kurdihüvely farostjai. A kard a csontváz jobb oldalán feküdt. Ezenkívül há-i rom különböző formájú nyílhegyet és a tegez { vasalásából egy 'vaspántot talál! lak. A lószer­számból megmaradt a vaszablyának fele az ol- dálkarikávall, egy szijjcsat és két kengyel. Az ' eltemetett harcos előkelő voltára enged követ­keztetni az a körülmény, hogy a kengyelvasaik szárai finom müvü ezüst verettel voltak di- , szitve s a lószerszám szíjait sárgaféffiből készült és aranyozott pitybék ékesítették, melyeket a munkások aranyból vallóknak gondolván úgy szétszedték, hogy mindössze esak három dara­bot sikerült belőlük a muzeum számára meg- i menteni. Érdemes megemlítésre, hogy a kishegyi kőbá­nyában kőtörés közben már 1900-ban szintén egy hamfoglaláskori lovassirra akadtak, mely­nek a mostaninál jóval gazdagabb leltára a budapesti Nemzeti Múzeumba került. Nem valószínűtlen az a feltevés, hogy a két sirban olyan két előkelő magyar vitéz feküdt, akik a Kishegytől nem messze lévő borsóval vár körüli harcokban estek el. Erre vonatkozó­lag Béla király Névtelen Jegyzőjének a króni­kájában a következő feljegyzést olvashatjuk: ! „Az Ur születésének 903-ik esztendejében Ár- ; pád vezér seregéit kiküldvén. az egész földet, i mely Tjezia és Borsóvá várát megezállá. bar- ' inad nap megviván, bevevé, falait lerontá s Szálán vezér vitézeit, kiket ott talált, láncra 1 verve Huug várába parancsold vitetni.“ 1 Egy bécsi orvos eddig ismeretlen betegséget fedezett fel Egész sor rejtélyes betegség kapcsolódik most egységes kórképbe A hypophysis zavarai okozzák a Bécs, augusztus 28. Egy Bécsben élő ma­gyar származású orvosnak jelentős tudomá­nyos felfedezéséről számolnak be az osztrák lapok. Dr. Pulay Ervin dermatológusnak si­került ugyanis egy eddig ismeretlen betegséget felfedez­nie, amely betegség a fejérje anyagcsere, zararjíban állott, ami viszont sokféle szimptomák egész sorára vezetett, melyeknek okát az orvostudomány idáig nem tudta megállapítani. A dr. Pulay által felfedezett betegség a dia- betesnek, a cukorbefegségnelk analógiája és a felfedező fejérje-betegségnek vagy dys- proteiiiose-nek nevezi. A felfedezés természetesen rendkívüli gya­korlati fontosságú, amennyiben eddig lénye­gükben teljesen ismeretlen kórt'.in eteknek gyógyítási lehetőségét nyújtja, éppen ezért a bécsi orvos felfedezése nagy mértékben kelti fel a szakkörök figyelmét é,s az anyagcsere­betegségek kutatásában uj irányt nyit. A csalánkiütés és a szénaláz előidézőjét felfedezik Az uj betegség a fejérje anyagcsere zava­raiban áll. Alapja a hypophysis hiányos mű­ködése, egy h y-poph ysis - gyengeség. Ezzel a megáll api fással a nyiultagy uj funkcióját fe­dezték fel, amennyiben Pulay szerint a hypo- physis uralkodik a fejérje anyagcserén, mint központi szabályozó. Ma már tudjuk, hogy a diabetes oka a has­nyálmirigy belső szekréciójának zavara, amelynek hormonjául az insulint ismerték fel. Az insulin felfedezése óta a diabetes gyógyítható betegség. A diabeteshez h aeonlóan Pulay a fejérje-be­tegsénr ese'ében beb zonyitotta. ho"v eg::sz sor -c ;iii4 fel nem linvcd je’r ' : a i'ejíiv: anyagcseréjének zavaraibó. állott elő. *• Egységes kezelés A betegségi kép kiterjed az összes szer­vekre és Szerv rendesze re kx e, úgyhogy azoík a betegségi tünetek, amelyek immár egységes eljárással kezelhetők, különfajta természe­tűek : A bőrön az ekcémák, viszketési inger, csa­lánkiütés, pikkelysömör különböző formái­ban jelentkezik. A nyálkahártyán mint szénaláz, asztma, krónikus kötőhártyagyulladás, az orr- és szájüreg szekréciós zavarai hirtelen kitörő nátha alakjában lép föl. A vesében és epehólyagban homok és kő lerakódásához, idült e p ehólyaggyulladáshoz és eddig ismeretlen vesegyulladások leg­különbözőbb formáihoz vezet, melyek túl­nyomóan fejérje kiválasztódással indulnak 31i; •/. fejfájás, szédülést rohamok Ennek a betegségnek leggyakoribb szimp- tornáihoz azonban elsősorban a legkülönbözőbb fajtájú fejfájások, szédti- lési rohamok, féloldali migrének, álmatlan­ság, félelem — és levertség! érzések tartoz­nak. Hiányos koncentrációs képesség, könnyen beálló les ti és szellemi kimerültség, epilepti­kus jellegű görcSTohamoik, elsősorban pedig az ischiasz mindenfajta formája a fejérje-be- tegség szimptornája. A cukorbetegséghez hasonlóan a szemben is változások, látási zavarok, a látás gyöngü­lése következik be. A hypophysis-gyengeség következményei a férfi és női szervezetben fellépő szexuális zavarok is és az ezek által előidézett anyag­csere-zavarok. Tisztázatlan jelenségek Mindez a sokfajta és eddig tisztázatlan be­tegségi tünet, amelyeket idáig a hisztéria és neuraszténia címlete alatt könyveltek el, egységes és jellegzetes anyagcsere-képben, egységesíthető, amiálta-1 mindezek a beteg­ségi tünetek egy rendszerbe csoportosulnák. Amilyen szerepet játszik a hasúval ka mi­rigy a diabetes szempontjából, ugyanaz a szerepe a hypophysisnek a fe- jérje-betegségek rendszerében. S amit a diabetes szempontjából az insulin jelenít, ugyanezt jelenti a dy^proteinose szem- pontjából a hypophysis-homion. A betegség kezelése is éppúgy történik, mint a diabelesnél, diétikus és hormonális utón. Az eddigi eredmények nagyok és rendkí­vül biztatóak. Az elmúlt években Pulay olyan pácienseket gyógyított meg, akik éveken át szenvedtek a fejérje anyagcsere-zavarai miatt. Románia bojkoftáija a cseh textilt, ha Csehszlovákia nem engedi be a román búzát Tfles államtitkár nyilatkozata - Gazdasási konfliktus a két állam kőiéit ISKOLAI HÍREK írassuk be gyermekeinket a kassai állami magyar tan­nyelvű felsőipari szakisko­lába A kassai állami felsőíporiskola -magyar tagozata évek óta kitűnő munkát (fejt k/i a magyar if júság műszaki fcifcépaése terén. Az iskola szellemi mun­kásokat is nevel, de különösen megbecsülhetetlen, hogy az ott tanulók egyszersmind műhely! gyakor­latot is • teerezne-k. Jellemző az iskola jó hiroe-vére és az ott végzett tanulók elsőrangú szakképzett­ségére, hogy például a világhírű Skoda-gyárban hét magyar ipariskoláit végzett növendék van alkalmazásiban. Fontos előnye az iskolának, hogy a 4.-ik évfolyam után a.tanulók érettségi vizsgát tesznek és az itt szerzett érettségi, bizonyítvány teljesen egyenrangú a többi középiskolák érettségi bízón yitványával. A jó eredménnyel végzett tanu­lók akadály nélkül folytathatják tanulmányaikat a belföldi és külföldi technikai fői Skodákon és mérnöki oklevelet szerezhetnek. Tapasztalatok bi­zonyítják, hogy az itt szerzett ismeretekkel a diá­kok félannyi fáradsággal boldogulnak a műegye­temeken, mint akik műszaki előtanulmányok nélkül mennek oda. Különösen a polgári iskolát végzetteknek, valamint azoknak a középiskolai tanulóknak ajánlható az intézet, akiknek, a külön­böző nyelvek tanulás* nagy nehézségeket okoz. Szeptember 4-ig jelentkezhetnek az iskola első osztályába a polgári iskolát vagy ® középiskola 4-íik osztályát végzett tanudók. Cián: a Koéicei Állami Feteődipaniskola magyar tagozata Koífce, íjKomensk^-u. A párisi Aero-klub ratifikálta Codog és Rossi világrekordját. Párából jeilent-iik: A fran­cia. Aero-klub ra/tiiti-kálla CodOs és Roasi távol­sági világrekordját, amelyet a két francia re­pülő 9107.700 krn.-en álditott feL Budapest, augusztus 29- (Budapesti szer­kesztőségünk teLeifoiujeient.éiS‘0-) Tille-a ro­mán miniszterelnökségi államtitkár a Pesti Napló bukaresti munkatársának nyilatkoza­tot adott, amelyben hangoztatta, hogy a transzfermoratóriumot egész Romániában nagy örömmel fogadták és a kormány pozí­cióját is megerősítette ez az intézkedés és legfeljebb a külföldi hitelezők körében kel­tett izgalmat. A t r a n s zfe rmor a tori uniót Euró­pa több országa már korábban keresztül­vitte s tudomása szerint Jugoszlávia most készül rá- A kisantant államaival felmerült gazdasági konfliktusra vonatkozóan a mi­niszterelnökségi államtitkár úgy nyilatko­zott, hogy a csehszlovákiai agrárkörök való­ban nehézségeket igyekeznek támasztani a román buzabevitel elé, amely ellen az illeté­kes tényezők a csehszlovák textiláruk im­portjának megszüntetését helyezik retorzió­képpen kilátásba. A konfliktus elsimítására a két állam között tárgyalások indulnak meg. hogyan él a világ első asszonya a Fehér Házban Mióta- Franklin Roosevelt, az amerikai Egyesült Államok elnöke lett, egész Amerikát foglalkoztaja a kérdés, hogy abból a bámulatos politikai -aktivi­tásiból, amelyet nem igen tételeztek volna föl az uj elnökről, mennyi írandó — Mre. Roosevelt javára. Egy naigy bécsi Jap ne-wyorki levelezőjének sike­rült nemrég beszélgetést folytatnia az elnök fel-e- séigével és ez a beszélgetés érdekesen világítja meg a világ legnagyobb hatlmasságának segítő- és élettársát. Anna Eleamor Roosevelt, korunk egyik legérde- keseb basszonya. Ö maga is született Roosevelt-, az egykori elnök, a nagy és népszerű Teddy unó* kábuga s ilyenformán távoli rokona férgének, a mai elnöknek. Anyja korán meghalt s az árva leány részint Londonban, részint Párában ne­velkedett. Az Egyesült Államok szociálpolitikai mozgalmaiban két évtizede tevékeny részt vesz, •bár vezető szerepet sohasem játszott-. — Már fiatal leánykorombn érdekeltek a köz- ügyek, — mondotta Mrs. Roosevelt. — Egész csa­ládiunk a köz jótékonyság szolgálatéiban állt. Nagy­apám sokat tett Newyorkért. Amikor azonban ti­zennyolcé vés lettem, ráeszméltem, hogy uj uta­kon kell ezután haladnunk. Rájöttem, hogy nem szabadna olyan állapoto­kat tűrni, amelyeken jótékonykodással kell se­gíteni, meg kel! változtatni ezeket az állapoto­kat. Ez a megismerés vezetett engem a szociál­politikai tevékeny kedés útjára és ez a tevé­keny kedés keltette föl érdeklődésemet az állami és nemzetközi kérdések iránt. Sokat -utaztam, megtanultam, hogy alapjában vé­ve mindenütt ugyanazok a problémák vannak, csak árnyalatokiban különb ötnek egymástól. Noha korán megértettem, hogy a káros szociális álla­potok megváltoztatása uj politikai rendszabályo­kat is követel, a női választójogért folytatott harcban sohasem vettem aktív részt. Férjem sók­kal hamarább sikraszállt a nők választójogáért, mint én. Korán férjhez mentem és házasságom első tiz esztendejében hat gyermekem született. Az ő nevelésük igen sok munkát adott. Mrs. Roosevelt gyermeknevelési és pedagógiai elveit a gyakorlatban és szélesebb körben i-s ki­próbálta. Mint tanítónő tevékenykedett egy leány­iskolában, sőt mint ipari szervező erő is szép eredményeket ért el e-gy bútorgyárban. Ezt a tevé­kenységet mindaddig folytatta-, amíg be nem kellett volnulnia a Fehér Házba. Továbbra ie szerkesztője azonban egy gyermekfolyóiratnak. Amikor férje gyermekbénulásban megbetege­dett s egyik lábára béna lett, Rooseveltné nem vesztette el lelkierejét, hosszú ideig kizáróan férje ápolásának -szentelte miniden percét. Rooseveltné sohasem szerette a szertartásos formaságokat és mint az elnök felesége, nem változott meg ebben a tekintetben sem. Kevéssel azelőtt, hogy Roosevelt bevonult a Fehér Házba, meghalt a személyi titkárnőjének az édesanyja, Roosevéltn-ó minden társadalmi meghívást nyom­ban lemondott és elkísérte titkárnőjét Bostonba] a temetésre. Nem sokkal férje beiktatása uán egy - volt tanítványa férjhezment. Rooseveltné’: _ nyomban Newyorfeba repült, hogy tanúskodjék a házasságkötésnél. A menyasszonyos ház előtt rendőrkordonnal találta magát szemben. ->osé­— Miért vannak Itt ezek a rendőrök? — kér­dezte csodálkozva. — Az ön védelmére, ass-zomyom, hangzott a- válasz. — Nincs szükségem semmi védelemre, —- mon­dotta Rooseveltné, — távozzanak valamennyien! Amikor, mint a Fehér Ház jövendő úrnője, hi­vatalos látogatást tett Hoover leköszönt elnök feleségénél, nem volt hajlandó az állami autóra ülni, gyalog tette meg az utat a Fehér Házba. Amikor figyelmeztették, hogy mégis kissé szertar­tásosabbnak kellene lennie, így válaszolt: — De mikor én szeretek gyalog járni! Különben-i-s szükségem van egy kis testi mozgásra és ha­nem tennék néhány utat gyalog, csak az egészsé­gemnek ártanék vele. * Az elnöknének az az elve, hogy magasállásu l személyiségek számára a legnagyobb veszedelem, ha merev elzárkózással megszakad köztük és a lüktető -élettel minden kapcsolat. Mrs. Roosevelt nem titkolja, hogy szenvedélyes harcosa a világbékének. — Hiszen én tudom, — szokta mondani, — hogy a háború még sohasem oldott meg semmi­féle problémát, sohasem tett jóvá semmi jogta­lanságot. Egész telkemmel a háború ellen vagyok és hiszem, hogy békés eszközökkel kell dolgoz­nunk a háborús rendszer lebontásán. Az ember minden szellemi erejét erre a problémára kell összpontosítani. Nekünk, asszonyoknak különös kötelességünk van e tekintetben. Még inkább, mint a férfiak­nak, arra kell szentelni magunkat, hogy a há­ború megszüntetésén és egy uj, együttműködő világ szervezésén dolgozzunk, hogy megakadá­lyozzuk a szörnyű és hasztalan áldozatot, a drága emberanyag elpazarlását, a civilizáció értékének megsemmisítését. A washingtoni ujságirónők különösen el vannak ragadtatva Mre. Roosevelttől, mert ö az első a Fe­hér Ház úrnői közül, aki, akár csak az elnök, hetenként sajtóértekezletet tart. A mewvorki uj­ságirónők minden hétfőn összegyűlnek az elnök feleségének magánszalonjában fesztelen eszmecse­rére. — Sokat tanulok az ujságirónöktöl, — mondja Rooseveltné, — sok olyasmit hallok tőlük, amit az ő értesülésük nélkül sohasem tudnék meg. Ter­mészetesen én is iparkodok nekik újságokkal szolgálni, mert hisz mindennek az alapja a köl­csönösség. Gyakran meghívja az ujságirónöket ebédre, vagy színházi páholyába, valósággal barátnőinek tekinti őket. Egyébként a zenét is kiultiváljdk a Fehér Ház­ban és sok jó könyvet olvasnak. Bizonyos, hogy Roosevelt elnök sikeres kor­mányzásának egyik titka szerencsés házassága, amely távoli uuokahugához, Anna Eleanor Roose- velthez íüsi. r i

Next

/
Oldalképek
Tartalom